Hosszúhetény Összefoglaló
Hosszúhetény
Összefoglaló
Összefoglaló
A Zengő- és a Hármas-hegy jótékony hatása következtében a Keleti-Mecsek déli oldalán olyan kedvező klíma alakult ki, ami az embereket a letelepedésre és a tartós berendezkedésre késztette. Amikor a rómaiak elfoglalták ezt a területet, berendezkedésük első lépcsőjeként kitűnő hadi- és kereskedelmi utakat építettek. Ezek egyike Aquincumból (Óbuda) vezetett Sopianae (Pécs) felé. Éppen erre épült ki s itt torkollott be egy másik fontos út Lugio (Dunaszekcső) irányából. E fontos csomópont mentén egy jelentős nagybirtokközpont épült ki. A tulajdonos hatalmas villát épített, valószínűleg itt is élt, lakott. A rómaiak visszavonulása után a népvándorlás különböző etnikumai téli szállásul használták az omladozó épületet. Legvégül az avarok, majd a magyarok.
Amikor Szent István király a pécsváradi bencés apátságot alapította (1015), részükre több falut adományozott, így Hosszúhetényt is. A település határában abban az időben vasat bányásztak, erre utal, hogy a különböző foglalkozású népek közt számos vasbányász és kovács is szerepelt az alapítólevélben. Hosszúhetény fejlődését nagyban elősegítette az is, hogy a hagyományos Pécsvárad-Pécs útvonalon kívül egy nem kevésbé fontos kereskedelmi út vezetett a falun keresztül, s torkollott be a másik útba Bonyhád, Szászvár irányából. Mindezek kedvező hatására Hetény jelentős fejlődésnek indult. A hagyományok szerint – nincs erre bizonyíték – már a középkorban vásárokat is tarthattak itt.
A török háborúk keveset ártottak a nagy hegyek és erdőségek közt meghúzódó falunak, lakossága nem menekült el. Végig megmaradt római katolikus hitében, bár kezdetben még papja sem volt. Amikor a jezsuiták megtelepedtek Pécsett, két páter Hosszúhetényben telepedett le, s ott a rend részére kisebb birtokot is vásárolt. Missziós tevékenységük során az egész környéken ellátták a híveket.
A török kiűzése után a pécsi püspök tette rá a kezét az apátsági birtokok egy részére, s azt végleg meg is tartotta magának.
Hosszúhetény fejlődésében szerepet játszott a falu kedvező fekvése, a jó minőségű föld, a kitűnő szőlő és a közeli útvonalak. Fejlődésnek indult az ipar is, a faluhoz tartozó Kisújbányán megtelepedő németek üveghutákat létesítettek. Hetény mellett elsőrangú kőbánya létesült.
A község az 1848-49-es, a magyar függetlenségért vívott forradalom és szabadságharcban tevékenyen részt vett. Központja lett a Pécs környékére támadó gerilláknak, emiatt a megszálló osztrák csapatok több ízben is büntető akciókat vezettek a falu ellen. Sokakat elhurcoltak, a bírót még a fegyverletétel után is tömlöcben tartották.
A püspöki földesúr és a helyi plébános szívügyüknek tekintették a helyi iskoláztatást. Új iskolaépületet emeltek, ebben a tanítás kezdetben egy osztálycsoportban folyt. Később kettőre, majd háromra emelkedett az osztályok száma. Az első világháború után már öt tanteremben oktattak. Az iskolát 1948. június 16-án államosították. 1980 óta új, korszerű épületben folyik a tanítás.
Hosszúhetény nevezetessége a színpompás népviselet. Nem kevésbé híresek a helybeliek néphagyományai, szokásai. Népdalkincsük országos jelentőségű. Már a harmincas években nagy sikert arattak a Gyöngyösbokréta mozgalommal – ez az országos szervezésű akció a néphagyományok színpadképes műfajainak átmentését tűzte céljául -, a háború után népi együttesük országos hírnévre tett szert, ugyanúgy, ahogy az 1970-es években megalakult Pávakör is. Ezeknek a sikereknek az elindítója s a háborút követő években a felélesztője, a néphagyományok gyűjtője, a kiváló helybeli pedagógus, Nemes János volt.
Hosszúhetény ma sokat tesz a falusi turizmus fellendítéséért, a földrajzi, táji adottságok jelentik itt a legnagyobb vonzerőt, ami a gazdaságra is jótékony hatású. A Zengő-, a Hármas-hegy, Püspökszentlászló, a copf stílusú kastély és arborétum, a kies táj, a kitűnő bor és mindenekfelett a barátságos vendéglátók együtt mindennek gazdag hagyományaival jelentik a jövőt, amit a település kiharcolhat magának.
