Gazdálkodás révén nem jutván elegendő pénzhez... | Száz Magyar Falu

Gazdálkodás révén nem jutván elegendő pénzhez...

A faluról 1939-ben széles körű szociális felmérés készült. Ez rögzíti a település és lakossága helyzetét közvetlenül a második világháború előtti állapotában. Nemes János iskolaigazgató és a többi adatszolgáltató is jól ismerte Hosszúhetényt, nem beszélve arról, hogy a lakosságtól közvetlenül is gyűjtöttek adatokat, így a jelentés, bár lehetnek szubjektív elemei, pontos képet rajzol a faluról és társadalmáról.

A felmérés abban az időben készült, amikor a lakosság már vegyes foglalkozást űzött, a földművesek mellett jelentős számban éltek itt bányászok is. Maga a földművelés a többség számára már nem biztosította a gondtalan megélhetést. Sokan foglalkoztak fuvarozással, fakereskedéssel: a falu határának jelentős részét erdőségek tették ki. Szűken értelmezve a szó jelentését: puszta túlélési problémák nem jelentkeztek a faluban, az iskolás gyerekek öltözködése, élelmezése megfelelő volt.

A legtöbb problémát az erkölcsiekben látja az összeíró. Ezeket az elmarasztaló adatokat a plébánostól kaphatta, aki máskor is sokat panaszkodott híveire a családi élet problémái, a gyakori válások miatt. Véleménye szerint a lakosság vallásosságával is sok baj van. Idős hosszúhetényiek szerint ez nem volt egészen így. Szerintük a templom az istentiszteletek alatt mindig tele volt. Lehetséges, hogy a problémát az okozta, hogy a faluban élő bányászok és azok gyermekei más életvitelt folytattak, mint amit a helybeli lakosságtól megszoktak, így azokkal összehasonlítva talán kissé kirívónak tűnt az életvitelük.

Az adatfelvevő panaszkodik az alkoholizmusra is. Szőlőtermelő vidék lévén ez aligha meglepő.

Mindent figyelembe véve Hetény a jelentés szerint jó körülmények között élt 1939-ben Ezen – készítője szerint – tovább lehetne javítani, ha fokozottabb figyelmet fordítanának az állattenyésztésre, a gyümölcskultúrára, a háziiparra és mindezek piacosítására, és ha mindezek mellett jobb közutak állnának rendelkezésükre, ami a fakitermelést és -szállítást jelentős iparággá fejleszthetné. De a legnagyobb távlatok az idegenforgalom előtt állnak. A nagyszerű táj, a kirándulási lehetőségek kiaknázása jelentheti a gazdagodó jövőt.

A vizsgálat megállapításai korrekt korrajzot vázolnak Hetényről és állapotáról, társadalmának és gazdaságának abban a korszakában, amelyet eddigi fénykorának tekinthetünk.

„I. – A községben 1939. évi január hó 11. én kezdtem meg az adatfelvevő munkát a körjegyző, körorvos, ig. tanító, r. kat. esperes és a körzeti fővédőnő útbaigazítása alapján.

A község lakosainak száma: 2837, ebből cigány: 165. – A családtagok száma: 673. Utóbbiak közül kapott felvilágosítás alapján 24 családnál találtuk a környezettanulmányt szükségesnek. – Ezekben a családokban összesen 136 lélek él. – A szükséges környezettanulmány valamennyiét elvégeztem és azonkívül több olyan háznál végeztem tanulmányt, ahol környezettanulmány elkészítése nem volt szükséges, de az adatszolgáltatás pontos és lehető hű megadásához szükségesnek tartottam.

II. – A község általános gazdasági képe: A lakosság gazdasági helyzetének megvilágítása szempontjából három osztályba sorolható: kizárólag földműveléssel foglalkozó kisbirtokosok, ingatlan vagyonnal rendelkező bányamunkások és teljesen nincstelen bányamunkások. A kizárólag földműves réteg a lakosság 2/3-ad részét teszi ki, 1/3-ad rész főként szénbányamunkás, kőbányász, iparos, kereskedő. A mezőgazdasággal foglalkozók búzatermelők, szőlőtermelők, kapásnövényeket termelőket. Az állattenyésztés csak az utolsó 2 évben lendült fel a szarvasmarha, illetőleg tenyészbikák tenyésztése révén, amikor is a Tejszövetkezet megalakult és a törzskönyvezést bevezették. A mezőgazdaságon felül az őstermelő lakosság nem foglalkozik mással. A bányamunkások a szomszédos Vasas községbeli Duna Gőzhajózási Társaság kőszénbányájában dolgoznak, a kőbányamunkásokat a község területén lévő állami és vármegyei kőbánya foglalkoztatja. A munkásság legnagyobb részének saját háza, pár hold földje van, egy kisebb része, mintegy 75 család 270 családtaggal nincstelen munkás ember. A községen átvezet a pécs-bonyhádi törvényhatósági útvonal, a községnek vasút- és autóbuszállomása van. A vasútállomás a községtől 2.5 km. távolságra fekszik.

III. – A község szociális életének főbb nehézségeit a felvett adatok és a község vezetőitől szerzett felvilágosítás alapján a következőkben látom: A mezőgazdasági termények és állatok egyrészt nehéz értékesítése, de másrészt alacsony ára. Ez a földműves lakosságra azzal a káros kihatással is bír, hogy ez a népréteg gazdálkodás révén nem jutván elegendő pénzhez, más kereseti lehetőség után néz, és így földjeinek gondos művelését elhanyagolja. Fuvarozást vállal, bányamunkásnak véteti fel magát, fával (tűzifa) kereskedik. Általánosságban a község lakossága anyagi jólét szempontjából előnyös helyzetben van, mert munka- és kereseti lehetőség van. Egyeseknél a sok gyermek okoz anyagi gondot, másoknál sorozatos elemi csapások, betegségek stb. okoztak súlyos anyagi válságot, s azért különösen a környezettanulmány tárgyát képező családoknál különleges és egyéni megsegítés szükséges, de a község gazdasági, erkölcsi és kulturális helyzetének megjavítása, általában a falu és ennek folytán annak lakosai életének előbbre vitele érdekében sok-sok hiány pótlása, új módozatok előteremtése kívántatik meg. A község lakossága a természeti adottságokat, jobb anyagi helyzetét megteremteni hivatott lehetőségeket nem tudja kellőképpen kiaknázni, és a legnagyobb szociális feladatot képezi ebben a községben ezeket az adottságokat kihasználni tudni és a falu lakosságának feltárva átnyújtani. Egyik szociális baj a lakáshiány is, aminek következtében nincstelen bányamunkások több esetben nagyszámú családdal kis lakásban kénytelen meghúzódni.

IV. – A fenti szociális helyzet megállapításra vonatkozó jellegzetes és megvilágító adatok a következők:

1. Népszaporodás, anya- és csecsemővédelem: Ezer lakosra esett élve születés az utolsó öt év átlagában: 19. Ezer lakosra esett halálozás: 13. Az élve születettek közül egy éven belül meghalt: 4,9%. A születési arányszám romlik. A népszaporodás romlik, a csecsemőhalálozás kedvezően javul. A község földműves lakosai körében igen lábra kapott az egyke, aminek elsősorban gazdasági okai vannak. Földszerzés és ennek révén vagyongyűjtés lehetősége nincs megadva s azért a gazdasági jólét, a megnövekedett igények kielégítésének biztosítását abban látják, hogy a meglévő vagyont lehetőleg egy kézben megtartsák. A munkásosztálynál az egyke nem észlelhető. Átlag 3-4 gyerek jut egy családra.

A községben az anya- és csecsemővédelmet a Stefánia Szövetség látja el. Munkája eredményes és biztató. A hetenként kétszer tartott rendelések látogatottak, a terhes anyák szívesen keresik fel az intézetet. A Stefánia Intézet kiválóan berendezett három helyiséggel rendelkezik. A helyi társadalmi szövetség is eredményes munkát fejt ki és az intézmény gyakorlati munkájának jó eredményét nagyban elősegíteni igyekszik.

2. Gyermekvédelem:

a. Óvodáskorú gyermekek: 102. Óvoda nincs. Nyáron át 2 hónapon keresztül működik a község által fenntartott nyári gyermekmenedék hely, de ennek nagy hiánya az, hogy délelőtt 8 órától délig és délután 2 órától 4-ig működik és nem napközi otthon, viszont ez utóbbit az iskolában megvalósítani nem lehet, más alkalmas helyiség pedig ez ideig nincsen. Terveztetik egy állandó óvoda létesítése, de még csak a tervezgetés stádiumában van. Nincs a községnek megfelelő anyagi ereje ahhoz, hogy az óvodát megépítse. Egyébként a gyermekek gondozása és ellátása kielégítő. Sem táplálkozási, se ruházati nehézségek egy-két kivétellel, nem jelentkeznek.

b. Iskolás gyermekek: Tankötelesek száma az elemi iskola I.-VI. osztályában: 117 fiú, 116 leány, összesen: 233. A gazdasági továbbképző iskolások száma: 41 fiú, 46 leány, összesen: 87. Egy osztott felekezeti (r.kat) iskola van 4 tanerővel. (3 férfi, 1 nő tanító) Tekintettel arra, hogy a gyermekek ellátása, ruházata kielégítő, ilyen irányú segítőakcióra nincs szükség. A kevés számú igazán szegény és arra rászoruló 4-5 iskolás gyermek lábbelivel és tankönyvekkel való ellátását társadalmi úton és az egyházközség révén maga a tanszemélyzet elvégzi. Hiányok: Legalább még egy tanterem és egy tanerő.

3. Ifjúságvédelem: A serdülő ifjak gondozása és nevelése a Levente Egyesületben történik, azonkívül a gazdaifjak számára a „Faluszövetség” kebelében egy ifjúsági önképzőkör működik, végül a leventekötelezettség alól felszabadult ifjak a Sport Egyesületbe tömörülnek és ott fejtenek ki egyesületi életet. A leányok a „Leány Egyesületbe” vannak beszervezve, amelynek mintegy 65 tagja van. Az egyesület a Stefánia Szövetséggel szoros összeköttetést tart fenn és így a leányok a Szövetség működésében is részt vesznek. Hiányok: A szellemi nevelés terén az a hiány, hogy nincs alkalmas személy, aki a meglévő egyesületekben a kívánt és szükséges irányítást és vezetést kézben tarthatná, mert a faluvezetőknek hivatalos elfoglaltságuk mellett nem jut idejük arra, hogy behatóan foglalkozzanak az ifjúsággal. Ennek következménye az, hogy bár szép számú egyesület áll fenn, de működése nem olyan mérvű, hogy az ifjúság szellemi életére, erkölcsi nevelésére kihatással lenne. Az ifjúság kedvvel és lelkesedéssel vesz részt az egyesületi életben, de kellő irányítás nélkül nem tud eredményes és hasznos tevékenységet kifejteni.

Az ifjúság előkészítése leendő hivatására: Téli gazdasági tanfolyamot 42 legény végzett, 20 leány pedig háztartási tanfolyamot.

A leányifjúság a meglévő egyesülete révén a szociális gondozás munkájába bevonatott és a Stefánia Szövetségnek áll rendelkezésére.

4. A lakosság általános felfogása és magatartása a családi élet rendezettségéről, tisztaságáról, gyermekáldásról, a gyermekek és szülők kapcsolatáról: A lakosság laza erkölcsi felfogású, vallásosság nincs benne, a hitélet igen gyenge. A vadházasságok elég nagy számban vannak. Mintegy 32 pár él vadházasságban. A válások gyakoriak. A családi élet tisztaságáról való gondolkodásuk nem erkölcsös. A gyermekáldást nem kívánják. Az egyke vagy egyke se igen elterjedt és gazdasági okok mellett ezen laza erkölcsi és vallástalan gondolkodásmódnak, kényelemszeretetnek tudható be. A gyermekek és szülők között nincs meg a kellő tisztelet. Különösen a bányászok körében észlelhető ez. A bányász fia 14-15 éves korában már önálló kereső, függetlennek érzi magát és a kapcsolatot is meg akarja szüntetni szüleivel.

A családok helyzete kielégítő. A lakosság eléggé igényes úgy életmód, mind pedig élvezetek szempontjából. Egy jó része könnyelmű, alkoholista. A nemzeti feladatokban való részvétel tekintetében nem közömbös, bár hazafias lelkesültség hiányzik, nemzeti öntudat kis mértékben van meg.

A család évi összjövedelmének elégtelen volta miatt sürgős hatósági beavatkozásra szoruló családok száma: 5, családtagok száma: 27.Gazdasági talpra állítást igényel ezen felül, még pedig: Házhoz juttatást 9 család 42 családtaggal. Meglévő földjének kiegészítését: 8 család 26 családtaggal. Egyéb támogatás nem szükséges.

A téli munkanélküliség megszüntetésére háziipar nincs. A férfi munkaképes emberek a tél folyamán is munkához juthatnak, mert a kőbányamunkások, akik a téli zord időben nem dolgozhatnak, a községet környező uradalmi és birtokossági erdőkben munkaalkalmat találnak, így munkanélküliség a tél folyamán nincs.

Kiegészítő gazdálkodási ágak, amelyek a család helyzetét könnyítenék nincsenek.

A lakosság táplálkozása kielégítő. A bányamunkások ugyan munkabeosztásuk folytán naponta csak egyszer ehetnek meleg ételt, azonban minden bányamunkás táplálkozásáról gondoskodik. A földműves lakosság táplálkozásában hiányzanak a főzelékfélék.

A lakosság ruházata jó, rendes. Kész ruhákat vásárolnak. A nők cifrálkodók és sokat költenek ruhára. Igen szép és jellegzetes népviselet is van a községben, de már kivesző félben. Állandóan csak az idősek viselik. Megmentésén a megszervezett bokréta szövetség fáradozik, de ez idáig nem sok eredménnyel.

5. Közegészségügy: Elterjedt betegség nincs. A betegségek leküzdésére körorvos áll rendelkezésre, azon kívül az OTI-orvos is külön tart hetenkint kétszer rendelést a munkásság számára. Gyógyszertár a szomszédos, 4 km. távolságra fekvő Hird községben van. A nép küzd a betegségek ellen, szívesen megy orvoshoz és annak tanácsát megfogadja. Különösen a csecsemők és a gyermekek egészségére őrködik és minden áldozatra kész a betegségek leküzdése ellen.

6. Munkaviszonyok:

a. Cselédek helyzete: Konvenciós cseléd csak a pécsi püspöki uradalom mintegy 300 holdas gazdaságában van 3 család. Ezek konvenciója megfelelő és a szokásos uradalmi cselédbért kapják. (8 q búza, 4 q rozs, 4 q árpa, 1 hold tengeri föld, tehén- és sertés tartás, 1 liter tej ) Természetbeni lakásuk állapota kielégítő. Velük való bánásmód jó.

b. Mezőgazdasági munkás nincs. Leginkább szegényebb sorsú törpe birtokosok leányai, asszonyai járnak napszámba. A napszám 1 P. 50 fillértől 2 Pengőig terjed. Jobb a gazdáknál nőtlen, egyedül álló szolgák vannak alkalmazásban, akik teljes ellátást és havi 10-20 Pengő bért kapnak. Ezek legtöbbnyire a családhoz tartozóknak vétetnek, jól bánnak velük. A lakásuk, illetőleg éjjeli szállásuk az istállóban van.

Az ipari munkások bére: a szénbányászok havi 50 Pengőtől 130 Pengőig keresnek aszerint, hogy milyen a munkabeosztásuk és a szolgálati idejük, képzettségük. A kőbányamunkások keresete elég csekély. Havi 50-60 Pengőt keresnek, de igen olcsó ebédet kapnak 30 fillérért az általuk létesített úgynevezett „jóléti konyhá”-n.

c. Munkaközvetítés nem történik.

7. Szegényügy: Gondozásra szoruló munkaképtelenek és aggok száma 9. Helyzetük elég jó. A község készpénzsegélyben részesíti őket, 3 egyén részére lakást nyújt. Egyébként a lakosság segélyezi őket. A legtöbbnek távoli rokona van a községben, az ad nekik természetben segélyt, élelmet, ruhát stb. Ezek ellátása érdekében különleges intézkedés nem szükséges.

8. A község kulturális képe, hiányai és lehetőségei:

A lakosság értelmes, fogékony és érzékkel bír a művelődés, a haladás iránt. A népművelődési előadásokat szívesen hallgatja. Tanfolyamokra és minden olyan előadásra, ahol ismereteit bővítheti, szívesen eljár. Számos tehetségesnek mondható fiatalember van, akiknek révén minden kulturális megmozdulásra a lakosságot rá lehet vezetni és bírni. A községvezetőknek ilyen irányban behatásuk van. Különösen gazdasági jelentőségű kérdések érdeklik és fejlődésüket célzó megmozdulásokba készséggel vesznek részt. A hiány csak a megfelelő és kellő számú erre hivatott emberanyagban van meg. A községvezetők hivatalos elfoglaltsága olyan nagy méretű, hogy a kapcsolatot a lakossággal nem képes fenntartani, aminek következtében a nép önmagából termel ki irányító egyéniséget, aki nem rendelkezik kellő felkészültséggel és intelligenciával és semmiféle eredményt elérni nem tud még a legjobb szándék és igyekezet mellett sem. Különösen a fiú és leány ifjúság nevelésében, kulturális fejlesztése terén lehetne és kellene eredményes munkát végezni. A leventeköteles ifjak száma: 180, a serdülő leányok száma: 134. Ezt a fiatal csoportot kellene kézbe venni.

9. Közérdekű magatartás: A sajnálatos magyar betegség, a széthúzás, egyenetlenkedés itt is, mint sok más magyar községben, élénken észlelhető. Közös megmozdulások csak biztos anyagi előnyök érdekében történnek, áldozatkészség csak igen kis mértékben és az is csak az értelmesebbek körében van meg. A hatóságokkal szemben tartózkodóak, gyanúskodók, bizalmatlanok, inkább hallgatnak agitátorok demagógiájára. A hazafiúi gondolkodást a szociáldemokrata szakszervezet működése nagyon lerontotta. A bányamunkásság az utóbbi évekig kivétel nélkül nemzetközi szociáldemokrata elveket vallott, illetve ezt nevelte bele a vezetőség igen hatásos és tevékeny propaganda munkája. A munkásságba beleoltott és nevelt eszmék kihatással voltak a minden iránt fogékony földműves néprétegre is és így a nemzeti öntudat csaknem kiveszett a népből. A vallásosság is csak külszín, alapjában véve vallástalan a nép.

V. Különleges panaszok egyes tényezők ellen merültek fel éspedig a Duna Gőzhajózási Társaság ellen, azonban ezeket a munkabér és egyéb a bányamunkásságra tartozó munkáskérdéseket az illetékes szervek mindenkor elintéztek. Különös hiányok nincsenek.

VI. Javaslatok és a szociális előadó munkaterve:

1. Anya- és csecsemővédelem. Népszaporodás. A meglévő Stefánia Intézet fejlesztése tekintetében javasolni való nincsen. Az intézet igen szép és eredményes munkát végez és hatása kedvezően érzékelhető a csecsemőgondozás terén. A helyi társadalmilag megalakított Szövetségnek van propaganda munkája az irányban, hogy ebbe a szövetségbe széles rétegben belevonja a köznépet és a jelenleg a szövetség működő tagságát képviselő intelligens elem átengedhesse a tényleges munkát az érdekelt alsóbbfokú népelemnek, maga pedig csak az irányítást végezhesse. Ez a propaganda munka folyamatban van. A népszaporodás előmozdítása érdekében már csak az ifjúság körében kifejtendő tevékeny propagandamunkával, valamint a gazdasági élet nagyobb mérvű fellendítésével lehet eredményt elérni. – A most élő szülők között ebben az irányban eredményes munkát végezni szinte lehetetlen. – A sokgyermekes szegényebb földművescsaládok nagyobb arányú anyagi megsegítésével lehetne valamit javítani a helyzeten, de a betegséget kiölni igen nehéz.

2. Gyermekvédelem.

Nyári menedékhely megszerveztetett, de napközi otthonná kellene kifejleszteni, hogy így az óvodáskorú gyermekek egész napon át nemcsak felügyelet, de helyes nevelés alatt állhassanak.- Erre a célra megfelelő helyiséget kellene építeni, de a községnek erre fedezete, anyagi ereje nincsen. A gyermekek tej- és étkeztetési akciója nem lényeges körülmény ebből a szempontból, mert nyomorgó és éhező család nincsen. Az iskolás gyermekek orvosi ellenőrzése megtörténik, de a szülők is gondosan őrködnek gyermekeik egészsége felett. Cipő és felruházási akció alig egy-két esetben szükséges, amit társadalmi úton megoldanak.

3. Ifjúságvédelem

Mindkét nembeli ifjúság állandó foglalkozatására van szükség. A leányok részére megszerveztetett a Leány Egyesület, amely a Stefánia Szövetséggel szoros kapcsolatban van papíron. A fiuk részére a Levente Egyesület és a Sport Egyesület áll rendelkezésre, nagyszerű és jóváhagyott alapszabályokkal, tagok is vannak, de tényleges egyesületi élet és eredményes munka, az ifjúság tényleges foglalkoztatása, nevelése nem történik. Pedig nem azért, mert nincs ráérő községvezető, arra hivatott egyén, aki minden igyekezetével ezt a nagy nemzeti jelentőségű feladatot megoldaná. A fiuk és a leányok részére is tartatott háztartási, illetve gazdasági tanfolyam szép sikerrel és eredménnyel, de az így elültetett mag további kezelése és gondozása, a szerzett ismereteknek az életben való hasznosítása elmarad, mert a tanfolyam végével további munka nincs. A háztartási, valamint a téli gazdasági tanfolyamokat évente vagy legalább kétévenként rendszeresíteni kellene, hogy azokat egy-egy korbeli ifjúság mind elvégezhetné, és az ott tanított hasznos ismeretek így általánossá válnának, nemcsak egy pár kiválasztott és mintegy kitüntetett ifjú vagy leány tulajdona legyen. Ezeket a tanfolyamokat úgy kellene megszervezni és tartani, hogy se a községnek, se az egyes hallgatóknak anyagi áldozatot ne jelentene. A Levente Egyesület anyagi támogatásával, annak a lehetőségnek megteremtése lenne szükséges, hogy a leventék egyesületi életet is élhetnének. Ehhez helyiség, berendezés stb., egyszóval némi anyagi támogatás szükséges, amit sem a község, sem pedig a lakosság nyújtani nem képes.

4. Családiház-építési akció. A nincstelen bányamunkások közül 9 többgyermekes család részére kellene otthon, ház. Ezek közül 4 családnak már telke is van. Valamennyi rászoruló kis házát fel tudná építeni, ha egyenkint 1500-2000 P. összegű hosszúlejáratú kölcsönt kaphatna. Havi 15-20 Pengős résztörlesztésre hajlandók és képesek. Van a községben 2-3 eladó kisebbszerű ház, ami 1500-2000 Pengőért megvehető és ha a rászoruló kölcsönt kaphatna, nagy segítséget jelentene számukra.

5. Minthogy a községhez uradalom nem tartozik, csak erdőség, így kishaszonbérlethez való juttatás nem lehetséges.

6. Az állattenyésztés fokozásának lehetőségei: Tejszövetkezet működik, ami a szarvasmarha tenyésztést fellendítette és a további fejlődésre kilátás van. A községben 2 év óta tenyészbikák tenyésztésével is foglalkoznak, de csak igen kis mértékben. Az állattenyésztés fokozására igen alkalmas és célszerű mód az úrbéres birtokosság tulajdonában álló nagy kiterjedésű legelő feljavítása és legeltetésre alkalmassá tétele, azonkívül szakszerű és propagandisztikus előadásokkal a gazdaközönség felvilágosítása.

7. Áttérés a több munkaerőt igénylő növények termesztésére nem megoldható probléma. A gyümölcstermelés fokozása érdekében előadásokra, facsemeték juttatására lenne szükség.

8. A téli gazdasági tanfolyamot rendszeresíteni kellene. Minden esztendőben egy 8 napos esti tanfolyam jó előadókkal igen nagy eredményt jelentene. Az iskolán kívüli népoktatás keretében ezt megvalósítani igen nehéz, mert az bizonyos tekintetben hivatalos jelleget mutat és a lakosság már nem viseltetik olyan érdeklődéssel iránta. A Faluszövetség keretében lehetne ezt megoldani.

9. A téli munkanélküliség leküzdésére nem szükséges a háziipar fejlesztése, illetve meghonosítása. Nemzetgazdasági szempontból azonban igen célszerű lenne a most már ritkán előforduló házi szövést feleleveníteni megfelelő propaganda és a készített cikkek megfelelő értékesítése révén. A magyar asszonyok téli napokon örömmel szövögetnének, ha vásznukat értékesíteni tudnák. Intézmények, a honvédség, gyárak vásárolhatnának össze ilyen házilag készített szőtt árukat. – Lepedők, törülközők, szalmazsák, gabonazsák vásznak készítésével ilyen esetben örömmel foglalkoznának.

10. Telepítési lehetőségek nincsenek.

11. A helyileg bevezethető értékesítés, ipari munka tekintetében igen nagy jelentőségű gazdasági fellendülést lehetne elérni a közlekedési lehetőség megjavításával. A községben, illetve határában a pécsi püspöki uradalomnak és a közbirtokosságnak mintegy 4000 k. hold szálas erdeje van. Az elszállítás és értékesítés azonban igen nehéz, mert a vasútállomás amellett, hogy messze van, nem bír bekötő úttal. Az úrbéresek területén igen értékes útburkolati, építési és márványkő található, ami kiaknázásra érdemes, azonban itt is a szállítási nehézséget okozza az állomáshoz vezető bekötőút hiánya. Ez a mintegy 2.5 km. hosszú, télen át járhatatlan út 35 000 Pengővel megépíthető és ezt a költséget a község viselné is, ha hosszú lejáratú kölcsönt kaphatna. Ezzel meg lenne teremtve a lehetősége annak, hogy az erdei fát könnyen és olcsóbban lehetne vasútra szállítani, a birtokosság megnyithatná a kőbányát, mert a a vasútra szállítással tudna a kibányászott kőnek piacot szerezni.

12. A kiegészítő gazdálkodási ágak közül a apró háziállatok tenyésztése és a méhészet lehetnének bevezethetők. Ezt céltudatos, rábeszélő propagandával és kezdetben gyakorlati útmutatásokkal, kisebb anyagi segítséggel és főként az anyag értékesítésére megfelelő piac teremtésével el lehet érni. A lakosságban ez iránt a fogékonyság és a hajlam megvan.

13. A lakosság táplálkozásának megjavítására vonatkozólag különleges intézkedés nem szükséges. A háztartási tanfolyam keretében folyó főzőtanfolyam rendszeresítése elegendő lenne ahhoz, hogy széles rétegben elterjedne a meglévő táplálékok okszerű felhasználásának a módja.

14. A lakosság ruházkodásának a feljavítása érdekében intézkedésre nincs szükség.

15. A közegészségügy terén további fejlesztést célzó javaslat nincs.

16. Munkaviszonyokkal kapcsolatban javaslat nincs.

17. Szegényügyre vonatkozólag egy szegényház létesítése javasolható. Általánosságban azonban ez nem olyan kirívó állapotot tüntet fel, hogy különleges és sürgős intézkedésre lenne szükség. Azt a kevés öreg, munkaképtelen községi szegényt a lakosság és részben a község eltartja.

18. A felsoroltakon kívül más közérdekű javaslat nem merült fel.

Hosszúhetény, 1939. évi január hó 15. napján.

Mayer István

Kisegítő munkaerő szociális előadó

Láttam!

Dr. Czimber József

Körjegyző”