Források

Teljes szövegű keresés

Források
Három hegy kapujában. Horpács természeti adottságainak összefoglalásához Szvircsek Ferenc alapos megyei földrajztörténete: Nógrád megye kézikönyve. Ceba, Budapest, 1977. A további szakmunkák közül Láng Sándor: A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza. Akadémiai, Budapest, 1955. Uő.: A Cserhát természeti földrajza. Akadémiai, Budapest, 1976., valamint a Börzsöny, Cserhát útikalauz című könyv ide vonatkozó fejezetei, Budapest 1982. Hasonló módon foglalkozik a tájjal Antalffy Gyula: Boldog barangolások. Tájrajzok. Magvető, Budapest 1987. A táj és az ember kapcsolatáról Szabó Zoltán klasszikus értékű szociográfiája, a Cifra nyomorúság. Reprint kiadása: Akadémiai–Magvető, 1988. Fontos nógrádi szociográfia T. Pataki László: Útonjáró. Salgótarján, 1986.
Nyugtalan évszázadok. Magyarország középkori történetével foglalkozó szakirodalomból elsősorban a forráskiadványok (Horpács a monográfiákban nem jelenik meg), mint Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV. Nógrád megye. Akadémiai, Budapest, 1998. Zsigmondkori oklevéltár 5. Akadémiai, Budapest, 1997. Mályusz Elemér kéziratát kiegészítette Borsa Iván, Fekete Nagy Antal: A Bethlenfalvi Thurzó család eredete. = Turul, 1934. 1-2. füzet. A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei (1289–1556) 1. 1289–1484. (Közreadja Jakó Zsigmond.) Akadémiai, Budapest, 1990. Bártfai Szabó László: A sárvár-Felsővidéki gróf Széchenyi család története I. 1252–1732. Budapest, 1911. Csánki Dezső: Magyarország története a Hunyadiak korában I. Budapest, 1890. A török korra vonatkozó gazdag irodalomból Mezősi Károly: A váci egyházmegye a török hódoltság idején. Kiskunfélegyháza, 1939. Szántó Imre: A végvári rendszer kiépítése és fénykora Magyarországon. 1541–1593. Akadémiai, Budapest, 1980. Uő.: Küzdelem a török terjeszkedés ellen Magyarországon. Az 1551–1552. évi várháborúk. Akadémiai, Budapest, 1985. Praznovszky Mihály: Drégely ostroma 1552-ben = Nagy Iván történeti kör évkönyve. Balassagyarmat, 1996. A budai pasák magyar nyelvű levelezése I. 1553–1589. Budapest, 1915. (Szerk. Takáts Sándor, Eckhart Ferenc, Szekfü Gyula.) Pálmány Béla: Végvárak Nógrád megyében a török kiűzése és az újratelepítése korszakában. 1663–1703. = Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve. 1986. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660–1664. Gondolat, Budapest, 1985. Tinódi Sebestyén: Krónika. Európa, Budapest 1984. Hausel Sándor: Nógrádvár. Nógrád község. 2000. Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1638–1711. I. Pest Megyei Levéltár, Budapest, 1983. Merényi Lajos: Bars, Hont és Nógrád 1630-iki sérelmei a török végbeliektől = Hadtörténelmi Közlemények, 1897. 448–451. Sugár István: Török, magyar és német katonák pusztítása Nógrád megyében 1625 és 1627 között. (Kézirat.) Velics Antal–Kammarer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek I–II. Budapest, 1886. Belitzky János: Nógrád megye története I. Salgótarján, 1972. Dávid Zoltán: Az 1598. évi házösszeírás, KSH Levéltára, Budapest, 2001. 235. (Horpácson 9 házat irtak össze, a földbirtokos Paska István.)
A megmaradás esélyét őrizve. A XVIII. századi gazdag adattárakban és megyeleírásokban Horpács neve is sok alkalommal előtűnik. A Nógrád Megyei Levéltárban őrzik Radványi Ferenc művének egyik másolatát: Collectana ad historiam comitatus de Nógrád. NmL. VIII. 701. A török után. Az 1715. évi országos összeírás adatai a mai Nógrád megye községeiről. Salgótarján, 1973. (Összeállította Schneider Miklós.) Dézsma és robot. A jobbágylakosság helyzete a XVIII. század végén a mai Nógrád megye területén. Salgótarján, 1971. (Összeállította: Schneider Miklós.) Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában. Athe-naeum, Budapest, 1986. (Magyar statisztikai közlemények. Új folyam. XII.) Nógrád megye képe a XVIII. század végén. Salgótarján, 1977. (Összeállította: Eperjessy Kálmán és Schneider Miklós.) Salgótarján, 1977. Oborny Teréz: Nógrád vármegye népoktatása 1770–1772 között. = Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve, Salgótarján, 1991. Szomszéd András: A nógrádi cigányság története az összeírások tükrében. (A 17. század második felétől a 19. század közepéig.) = Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve. Salgótarján. 1987., Nógrád Megyei Levéltár, Közgyűlési jegyzőkönyvek (Kgy. jkv.) 648/1799, 702/1799, Borcsy András-Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. 1712-1740. Új sorozat. II. 1718–1720. Budapest, 1991. Pest Megyei Levéltár. (Itt egy Dancsó János nevű férfit említenek, aki 1720-ban volt birtokos Horpácson.) Schram Ferenc: Magyarországi boszorkányperek I–III. Budapest, 1982. Nógrád megye műemlékei. (Szerk. Genthon István.) Akadémiai, Budapest, 1954. Patay Pál: Nógrád megye harangjai. = Művészettörténeti Értesítő. 1958., Erdős István: Nagyoroszi története, Salgótarján, 1998. Szabó Béla–Horváth István: Nógrád megye története II. Salgótarján, 1969.
Mostohafalva a XIX. században. Dicális összeírások. NmL. Iv. 7.B. Dic. öi. 1705–1768. A nógrádi adózó nép viszonyai 1828-ban. (Összeáll. Schneider Miklós.) Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 1972. Nem teljes, de fontos összeállítás a honvédseregről Szomszéd András: „Süvegemen nemzetiszín rózsa…” 48–49-es nógrádi nemzetőrök, honvédek, gerillák. Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 1999. (Kézirat gyanánt.) Leblancné Kelemen Mária: Madách Imre-dokumentumok a Nógrád megyei levéltárakban. Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 1984. (Madách Hirlelőjének eredeti, kéziratos példányát a váci múzeumban őrzik.) Gáspár János: Kolerajárvány Nógrád megyében I. 1831. évi járvány. Salgótarján, 1991. (Gépirat.) Magyarország településeinek vallási adatai I–II. 1880–1949. KSH, Budapest, 1997. A váci egyházmegye történeti névtára. Vác, 1915. A magyarhoni ágost. Hitv. Evang. Egyház egyetemes névtára. (Kiadja Székács József.) Pest. 1848. Schvoy Miklós: Nógrád megye monográfiája 1874–1875. KSH könyvtára. (Kézirat.) VB. 23., Bedő Antal: A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása II. Budapest, 1885. Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950. Nógrád megyei Levéltár, Salgótarján, 2001. NmL. Megyefőnöki iratok. 1850–1853 Nagy Iván: Falusi levél = Nógrádi Lapok és Honti Hiradó, 1883. dec. 30.
Történelem alulnézetből. A XX. század sokat pusztított az amúgy sem gazdag horpácsi forrásanyagon. Nógrád és Hont vármegye. S.a.r. Ladányi Miksa., Budapest, 1934. Nógrád megye népoktatásának története. (Szerk. Pacséri Károly.) Budapest, 1900. Nógrád vármegye adóközségeinek területe és kataszteri tiszta jövedelme mivelési áganként és osztályonként. Budapest, 1913. NmL. IV., Nógrád vármegye Tanfelügyelőség iratai, NmL. Tf. , NmL. XXIV., „A művelődésügy földreformja”. (Összeáll. Leblancné Kelemen Mária.) Salgótarján, 1978. Balázsné Orosz Orsolya: A Nógrád megyei Tanács üléseinek napirendi pontjai és határozatai 1950–1980. Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján. Cs. Sebestyén Kálmán–Szász József: Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága üléseinek napirendi pontjai, Salgótarján, 1956–1989. Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 2000. 1956. Nógrád megye kronológiája és személyi adattára. (Összeáll. Á. Varga László, Dupák Gábor, Tyekvicska Árpád.) Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 1996. Nógrád megye tanácsai és szövetkezetei 1950–1970. (Összeáll. Schneider Miklós, Leblancné Kelemen Mária.) Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 1980. Nógrád megye tanácsai a művelődésért 1950–1970. (Összeáll. Leblancé Kelemen Mária, Schneider Miklós.) Nógrád megyei Levéltár, Salgótarján, 1975. Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez. (Összeáll. Schneider Miklós.) Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 1976. Dupák Gábor: Termelőszövetkezetek szervezése Nógrád megyében 1948–1954 között. = Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve, 1984. Adatokat tartalmaznak még az alábbi, igen csekély mennyiségű levéltári iratcsomók: Nógrád Megyei Levéltár, V. Megyei városk és községek, 308. Horpács, VIII. 266., A horpácsi iskola adatai, XXIII. 740. Horpács-pusztaberki tanácsok iratai, XXVI. 266. A horpácsi általános iskola iratai, XXX. A Lenin MgTSZ iratai. Galcsik Zsolt levéltáros segítségét ezúton köszönöm meg!
Tíz év az ezerből. A település eltelt tíz évére vonatkozóan elsősorban Horpács képviselő-testülete üléseinek jegyzőkönyvei. (Molnár Zoltán polgármester és a képviselők készséggel segítettek az egyéb dokumentumok és fotók összegyűjtésében is.) Az írásos források közül egy megyeleírás fejezete Horpács. = Nógrád megye. Ceba, Budapest, 1996. (Fel kell hívnunk a leendő használók figyelmét, hogy több téves adat ebben a Sopron megyei Horpácsra vonatkozik.) Továbbá: Hardi Péter: Horpácson, Mikszáthnál. = Nógrádi Krónika. 1996. október 26. Szabó Endre: Horpács, a világ közepe. = Nógrád. 2000. A kúria körül kialakult áldatlan helyzettel bőségesen foglalkozott a megyei és az országos sajtó 1996-ban és 1997-ben. A Mikszáth család perli a Nógrád megyei közgyűlést. = Magyar Hírlap. 1996. márc. 3. Hlavay Richárd: Mikszáthok kontra vármegye = Kápé, 1996. ápr. 8. Ádám Tamás: Elveszik-e a megyétől Mikszáth Kálmánt? = Nógrád megyei Hírlap, 1996. május 4. J. G.: Kétmillió forint gyorssegély a Mikszáth-kúriának. Tüneti kezelés az évforduló előtt. = Nógrádi Krónika. 1996. július 9. Tarnóczi László: Sikertelen „Mikszáth tender” = Napi gazdaság, 1996. nov. 11. Mikulás Anna: A horpácsi Mikszáth-ház kálváriája = Szabad Föld, 1997. június 10. A múzeum új kiállításáról: Kovács Anna: Tématerv a horpácsi Mikszáth-kastély állandó kiállításához. = Palócföld. 1997. 2. sz. Eredeti díszében a horpácsi kúria, 1997. okt. 18. Dukay Nagy Ádám: Nógrádban a teljes Mikszáth-hagyaték. = Nógrád megyei Hírlap. 1997. okt. 25. A Mikszáth Kiadóra vonatkozó adatokat dr. Németh János, a kiadó igazgatója mondta el. A Mikszáth Társaság horpácsi programjainak történetét e sorok szerzője mint a társaság elnöke, személyesen is jól ismeri.
Szontagh Pál. A családtörténetre vonatkozóan Szontagh Dániel: Az iglói és zabari nemzetség származási története és oklevelei. Budapest, 1864., Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal X. Pest. 1863., és XI. Pest, 1865. Papp-Szász Lajosné: Visszaemlékezések iglói Szontagh Pálra. (Közzé teszi Praznovszky Mihály.) = Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve, Salgótarján, 1994. Pálmány Béla: Köznemesek a szécsényi Forgách uradalomban 1542–1848. = Tanulmányok Szécsény múltjából 4. Szécsény., Bárfai Szabó László: A Hunt-Páznan nemzetségbeli Forgách család története. Budapest, 1910. Szentmiklóssy Alajos levele Kazinczy Ferencnek. 1820. július 14. = Kazinczy Ferenc levelezése XVII. Budapest, 1907. (Közreadja Váczy János.) Harsányi Zsolt: Szontagh Pál ispánja. = Jókedvű könyv. Budapest, 1937. Nagy Iván: A Nógrád Vármegyei Múzeum gyarapodása. = Nógrádi Lapok és Honti Híradó. 1891. szept. 6. 36. sz., Szontagh Pál = Kákay Aranyos No. 3. (Mikszáth Kálmán): Még újabb fény- és árnyképek. Budapest. 1878., A mai Szontagh emlékek nyomában járt T. Pataki László: Lucifer utolsó nyárfája. = Nógrád. 1989. nov. 19. Gyakorlatilag minden jelentősebb Madách-irodalom megemlíti Szontagh személyét és barátságát Madách-csal. Horpácsi találkozásaikról aránylag kevesebbet írtak. Szontagh Pál válogatott írásai. (Szerk. Praznovszky Mihály.) Salgótarján, 1985. (Nógrádi irodalmi ritkaságok 5.) Praznovszky Mihály: „Lelkem jobb fele”. Szontagh Pál, Madách barátja. = Madách és Nógrád a reformkorban. Tanulmányok. Salgótarján, 1984. (Palócföld könyvek.) Nógrádi képcsarnok. Salgótarján, 1984. (Nógrádi Irodalmi Ritkaságok 3.) Balogh Károly: Gyermekkorom emlékei. Budapest, 1996. Madách Irodalmi Társaság. (Madách könyvtár. Új folyam, 6.), Kovács Sándor Iván–Praznovszky Mihály: Két költő egy szekéren. Arany János és Madách Imre nógrádi találkozása. Mikszáth Kiadó, Salgótarján, 1991. Levelezésüket a legteljesebben tartalmazza a máig felülmúlhatatlan nagy Madách-kiadás: Madách Imre összes művei I–II. (Sajtó alá rendezte Halász Gábor.) Budapest, 1942. Hasonlóan fontos adalékokat tartalmaz Palágyi Menyhért könyve is: Madách Imre élete és költészete. Budapest, 1900.
Nagy Iván, a kultúrhistória mindenese. A XIX. század nagy hírű történészét csak egy könyve, a magyar nemesi családok leszármazási rendjét összegyűjtő hatalmas adattára révén emlegetik. Hogy sokkal több volt a magyar tudomány számára, azt elsősorban R. Várkonyi Ágnes kutatásai bizonyították be. (Lásd a magyar pozitivista történelemtudományról írott hatalmas összegzését.) Őutána elsősorban a nógrádi történészek foglalkoztak Nagy Ivánnal és helyi kapcsolataival. Kovács Anna: Nagy Iván (1824–1898) = Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. században. (Horváth István, Praznovszky Mihály tanulmányaival egy kötetben.) Salgótarján, 1989. (Múzeumi értekező 5.) Horpácsi tartózkodására alapvetően fontos adatokat tartalmaz Nagy Iván naplója. (Szerkesztette Tyekvicska Árpád és Andor Csaba.) Balassagyarmat, 1998. (Nagy Iván könyvek 1.) 2000-ben jelentős összegző tanulmánykötet jelent meg életéről és munkásságáról: Nagy Iván emlékezete. (Szerkesztette Tyekvicska Árpád.) Balassagyarmat. (Nagy Iván könyvek 6.) A tanulmányok közül Kovács Anna és Hausel Sándor dolgozatai tartalmaznak horpácsi adatokat. Jaskovics Ferenc: A Nógrádvármegyei Múzeumtársulat története 1891– 1909. Balassagyarmat, 1910. Nagy Iván, a múzeumalapító. Tanulmányok. (Szerk. Kovács Anna.) Salgótarján, 1996. (Múzeumi mozaik.)
Mikszáth Kálmán és Horpács. A legfontosabb, ha nem is a legpontosabb forrásunk erre nézve Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései. (Sajtó alá rendezte Király István.) Szépirodalmi, Budapest, 1957. Miklós Róbert: Mikszáth Kálmán horpácsi szerződése = Palócföld, 1967. 1. sz. Uő.: Mikszáth Kálmán horpácsi fundusa = Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 1960–1961. A feldolgozáson kívül eredeti dokumentumokat is közöl Praznovszky Mihály: Horpács. Mikszáth Kiadó, Horpács, 1994. Mikszáth Kálmán levelezése II. 1884–1908. (Sajtó alá rendezte Méreiné Juhász Margit.) Akadémiai, Budapest, 1961. (Mikszáth Kálmán összes művei XXV.) Mikszáth Kálmán levelezése III. 1909–1910. (Sajtó alá rendezte Méreiné Juhász Margit.) Akadémiai, Budapest, 1961. (Mikszáth Kálmán összes művei XXVI.) Mauks Kornélia: Képek Mikszáth Kálmán életéből, Budapest, 1918. Krizsán László: Adatok a Mikszáth birtok történetéhez = Palócföld, 1972, 1. sz., Mikszáth Kálmán (Összeállítás) = Az Ujság, 1910. május 29. , Szepesi Attila: Nagy Iván, Benczúr és a Macskák= Palócföld, 1997. Mikszáth-szám. Méreiné Juhász Margit: Miről festette Benczúr Gyula Mikszáth nagy és kisportréját? = Művészettörténeti értesitő, 1964. 1. sz. Két nagyon érdekes, nem nagy terjedelmű, eddig kiadatlan forrás a szemtanú hitelével tanúskodik a család drámai sorsáról 1945 után. Ifj. Mikszáth Kálmánné Mikszáth Kálmánról. (Kézirat. Salgótarján, Nógrádi Történeti Múzeum, irodalmi adattár.) Ifj. Mikszáth Kálmánné: Él az, akinek emléke szüntelen velünk van. (Kézirat. Salgótarján, Nógrádi Történeti Múzeum, irodalmi adattár.) Méreiné Juhász Margit: Mikszáth Kálmán szellemi és tárgyi hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémián és tájmúzeumainkban. MTA, Budapest, 1963.
Benczúr Gyula esete Macska Istvánnal. Mikszáth Kálmán levelezése III. Akadémiai, Budapest, 1961. (Mikszáth Kálmán összes művei XXVI.) Mauks Kornélia: Mikszáth Kálmánról. Budapest, 1921. 31–39.
Egy nemzeti domínium sorsa. Mikszáth-iratok, NmL IV. 455/7.d. Mikszáth Kálmánné levelei = Méreiné Juhász Margit: Mikszáth Kálmán szellemi és tárgyi hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémián és tájmúzeumainkban. Budapest, 1963. A vásárlás és a késedelemes kifizetés hiteles történetét Mikszáth kiadója írta meg. Révai Mór János: Írók, könyvek, kiadók. Egy magyar könyvkiadó emlékiratai II. Budapest, 1920. Krizsán László: Adatok a Mikszáth birtok történetéhez = Palócföld, 1972. 1. sz. Kerényi Ferenc: Mikszáth-emlékek Nógrád megyében. Balassagyarmat, Horpács, Salgótarján, Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1973. Belitzky János–Zólyomi József: Nógrád megye múzeumai. Balassagyarmat, 1963. Kovács Anna: Mikszáth. Kiállításvezető. Salgótarján, 1977. H. Szabó Ágnes: A horpácsi Mikszáth-emlékház kiállításáról = Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 1984. Uő.: Horpács. Mikszáth Kálmán Emlékmúzeum. Budapest, 1984. TKM 176. Praznovszky Mihály: Egy hagyaték hányattatásai. = Magyar Múzeumok, 2000. 4. sz. Rab Nóra: Képtelen együvé tartozás. = Népszava 1981., Bakonyi Sándor: Egy gyermekotthon életéből. = Palócföld 1967/3. sz. Tóth Elemér: Nézzünk szembe Mikszáthtal. Horpács a magyar Jasznaja Poljana = Nógrád 1979. Mikszáth Kálmán = Nógrádi Népújság, 1960. jan. 16. Kojnok Nándor: Mikszáth Kálmán és Nógrád = Nógrádi Népújság, 1960. május 21., Barna Tibor: Itt dolgozott Mikszáth = Nógrádi Népújság 1960. május 21. Uő.: Mikszáthot ünnepeltük Horpácson és Balassagyarmaton. Csehszlovák írók is részt vettek az ünnepségen = Nógrádi Népújság, 1960. június 1., Országos Levéltár: A Művelődésügyi Minisztérium iratai. 1959. XIX-j-4-t. (sz.v.): Mikszáth Kálmán háza Horpácson = Művelt Nép, 1954. október 17. Kortársi szemtanúként hiteles visszaemlékezéseket írt a helyszinen többször is megfordult iró: Szombathy Viktor: Az északi hegyek ölelésében = Budapest, 1984. Móra., Uö: Családi visszaemlékezés-féle Mikszáthról. = Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 1987., Kovács Anna: A Mikszáth család = Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 1988., Maros László: Mikor lesz már végre rend a horpácsi Mikszáth portán? = Élet és Irodalom. 1957. október 11.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT