Guthi Országhok, Losonczyak
Guthi Országhok, Losonczyak
Szécsényi László temetésén, 1460. április 3-án, jelentős személyek gyűltek össze a gyászos esemény alkalmából, akik aztán Szécsényben egy adománylevelet állítottak ki: Dreski György somoskői várnagy szolgálatáért és elsősorban Somoskő erődítményének csehekkel szembeni sikeres megvédéséért a Gömör megyei Baratony nevű birtokot kapta. Akik a jutalomban részesítik és az aktuson jelen vannak, nem akárkik: Pálóczi László országbíró, Guthi Országh Mihály nádor és Losonczy Albert, Nógrád megye főispánja, valamint felesége Hedvig asszony, illetve ennek húga, Anna, aki a nádor János nevű fiának jegyese. Rajtuk kívül a nádor többi fia is, így Gáspár, Mihály, László, valamint Albert és Hedvig fiai: László és István.
1460-ban Szécsényben Mátyás két főembere jelent meg Országh Mihály és Pálóczi Imre személyében. Losonczy Albert a megye első embereként vett részt apósa temetésén. Hollókő várának és tartozékainak neves urai az Országh és a Losonczy család voltak, akik évtizedeken át birtokolták a jeles szécsényi uradalmat és benne a hollókői váruradalmat is. (Somoskői várnagy ügyében tett intézkedésük az első, amelyet új birtokosként foganatosítottak.) Néhány birtokot visszavettek és néhányat elzálogosítottak, ezek a lépések nem jártak nagyobb gonddal.
Az igazi problémát Szécsényi Tamás vajda unokája, Stibor Katalin, Alsóhidai Bánfi Pál felesége okozta, aki 68 birtok ügyében tiltakozik a két családnál, gyermekei nevében is. Tiltakozásának tárgya, hogy Országh Mihály és Losonczy Albert a néhai Szécsényi Frank vajda birtokait nem foglaltathatja le és nem adományozhatja el. A nőági örökösödésre hivatkozva a birtokok felére ő maga tartott igényt.
A két család ügyesen vonta ki magát a nehéz helyzetből. Nem akartak perbe keveredni, más módszerhez folyamodtak. Hollókőnek és tartozékainak urai a király mellett részt vettek a husziták elleni felvidéki hadjáratban, melynek révén már különböző kedvezményekben részesültek. Országh Mihály nádor, a király kedvelt embere, az uralkodóhoz fordult ügyében. És Mátyás 1461. június 29-én új királyi adomány címén a két fent nevezett úrnak adta azokat a javakat, melyek egykor Szécsényi László tulajdonát képezték. Egy évvel később, 1462-ben, a budai káptalan előtt az összes felsorolt birtokba való beiktatásáról bizonyságlevél készült. Hollókő vára a hozzá tartozó Pusztaalmás, Zsuny és Bátka helységgel együtt szerepelt. Megemlíthetjük, hogy a szécsényi uradalomhoz 1455-ben még nem tartozott az itt említett Patvarcz és Kovácsi, viszont Géc, Felfalu és Újváros kimaradt a felsorolásból. Egy fontos adatot szükséges kiemelnünk: 1461-ben Szécsény város (oppidum) „castelló”-ját, várát említik. Mivel 1481-ben „castrum Zechen”, a szécsényi vár szerepel, lehetséges, hogy a korábbi időkben még csak egy megerősített udvarház állt a városban. Sajnos a Forgách-kastélyban és környezetében komolyabb régészeti kutatás nem folyt. A kastély falaiban rejlik a régi várkastély maradványa.
További fontos esemény Szécsény életében, hogy 1461. szeptember 17. és 29. között Mátyás király meglátogatta a várost. Feltételezések szerint ekkor került sor Szécsényi Anna és Országh János esküvőjére. A városban több ízben is rendeztek megyei gyűléseket, törvényszékeket tartottak. A település ekkor emelkedett mezővárosi rangra. A történeti kutatás adatai alapján Guthi Országh Mihály birtoklásának az 1460-tól 1486-ig terjedő időszakát lehet Szécsény fénykorának tekinteni.
Losonczy Albert 1465–1466 táján meghalt. Fiai, László és István feltehetőleg hevesi és szabolcsi birtokaikra költöztek. A szécsényi kastély Országh János és felesége lakhelye lehetett, ahol haláláig, 1486-ig, Országh Mihály is több ízben tartózkodhatott. Albert még élő felesége hol Szabolcsban, hol pedig Szécsényben tűnt fel, ahol édesanyját, Rozgonyi Borbálát, és húgát Szécsényi Annát látogatta meg. A történeti adatok arról hallgatnak, hogy Hollókőn vajon időztek-e, és ha igen hányszor és mikor? Illetve, hogy kik laktak a várban? Feltehetően a várhoz tartozó uradalom várnagya.
Szécsényben a Guthi Országhok birtoklása idején került sor a ferences kolostor reformjára. A minorita szerzetesek helyébe, akiknek hanyagsága miatt leromlott állapotba került az épület, 1467-ben Guthi Országh Mihály szigorúbb, obszerváns ferenceseket hívott. Szécsény ebben az időszakban az esztergomi egyházmegye alesperesi székhelyeként működött. Rendelkezett tehát plébániával, valamint plébániatemplommal is. Egy 1477-ből származó végrendelet tanúi között János szécsényi plébános alesperesnek és káplánjának, Bálintnak a neve olvasható. Az alesperesek feladata volt a kerületükhöz tartozó plébániák, illetve azok papjainak felügyelete, a terménytizedek beszedése, valamint a székhelyre való szállítása. Bizonyosra vehetjük, hogy Hollókő a XV. század végén egyházi szempontból a szécsényi alesperesi kerülethez tartozott.
A két jelentős birtokos, Országh Mihály és Losonczy László számára nem kis gondot jelentett a nagyhatalmú Szécsényi Lászlótól és felmenőitől örökölt birtokok megtartása. Birtokfoglalási és zálogügyek nehezítették helyzetüket, a harinnai Farkasokkal a Szécsényi-örökség miatt perre kényszerültek.
Ezt is lezárta végül Mátyásnak az a már hivatkozott lépése, amelynek során ezt a latifundiumot a két új tulajdonosnak új adományként adta, felszólítva a beiktatásra a székesfehérvári keresztesek konventjét.
Kerek egy évig tartott, amíg a hatalmas területet bejárták, és beiktatták az új tulajdonosokat. A felsorolásban 83 birtok szerepel, valamint négy váruradalom és részbirtokok is. Szécsény várához Farkasfalva, Újfalu, Farkasalmás, Kiscsitár, Nagycsitár, Drá, Sztrázs, Patvarc, Varbó, Rimóc, Szakál, Endrefalva, Sipek, Varsány és Keresztúr tartozott. Somoskő várának tartozékai Nógrád megye területén Somoskő-Váralja, Somoskőújfalu, Lapujtő, Vendégi, Baglyasalja, Óbást, Hidegkút, Cered, Bolyk, Domaháza, Baratony, Libercse, Tiszolc, Rimabánya, Szvinyebánya, Alsószakálnok, Felsőszakálnok, Kraskó és Kokara voltak. Hollókő várához Nógrád megyében Bátka, Almás, Zsuny, Váralja (Hollókő), Ecseg és Lóc egyik fele tartozott. Heves megye területén: Gyöngyös mezőváros fele, Tarján, Pata, valamint Alcsi, Fokoró, Szentiván és Szászberek egy része, Hont megyében pedig Visk, Pereszlény és Rimaszombat. Tapolcsány várához Nyitra megyében Tapolcsány mezővárosa, Kisszelcsény, Nagyvendégi, Pohába, Kisvendégi, Aranyád, Belez, Tárnok, Nemtic, Vitkoc, Kissulány, Újfalu, Izbég, Küsmic, Nagymerecse, Kisfalu, Bejnc, Bod, Dorován, Zavada, Velisóc, Tiszár, Jéc, Perjés, Nagyrepény, Váralja és Kisrepény tartozott.
Szécsény és Hollókő történetére vonatkozóan keveset tudunk az 1486-tól a mohácsi vészig (1526) terjedő, az Országh Mihály nádor halálát követő időszakra vonatkozóan. Belitzky János oklevélkutatásai adnak némi segítséget a korszak feldolgozásához.
Losonczy László fiai, Albert és Zsigmond, valamint Országh Mihály László nevű fia örökölték a Szécsényi család egykori vagyonát, illetve próbáltak meg gondoskodni ennek a nagy uradalomnak a fenntartásáról. Az örökösök zálogba adott birtokaik révén szereztek pénzt. Országh László királyi főlovászmester feltehetőleg nem sokat időzött Szécsényben. Losonczy László 1487-ben kelt levele arra utal, hogy családjával talán itt lakhatott a városban, illetve a várban. A két birtokos, az Országhok és Losonczyak között, úgy tűnik, nem voltak nagyobb nézeteltérések. Harinnai Farkassal ugyan ismét pereskedni kezdtek, egy 1489-ben kelt oklevél közlése szerint az utóbbi számára hozott kedvező eredményt a processzus.
Mátyás halála után, 1490-ben, a rákosi országgyűlésen Jagelló Ulászlót választották királlyá (1490–1514), aki nagy cseh seregével be is vonult Magyarországra. Az özvegy királyné, Beatrix őt támogatta, később titokban házasságot is kötött vele. Ulászló a rendek és a királyi tanács megkérdezésével kormányzott. Mátyás zsoldoshadseregét maga mellé állította, és sikerült a trónra pályázó riválisokat kiszorítania pozícióikból.
Losonczy Albert utóda, László – Ráskai Balázs udvarbíróval egyetértésben – Beatrixet támogatták, s ez nem maradt viszonzatlanul. A királynőtől öt Zaránd megyei birtokot kaptak. Losonczy László a hivatali ranglétrán is gyorsan haladt felfelé. 1491. augusztus 28-án a király tárnokmesterévé nevezték ki, és adományként megkapta a hűtlenné vált Szécsi Miklós budai házát. Hol a királytól, hol pedig Beatrix királynétól kapott személyes megbízásokat. Erdély vajdává nevezték ki.
A XV. század végén, de még inkább a XVI. század elején a köznemesség jelentősen megerősödött és szervezkedni kezdett. A familiárisoknak átengedett területek gyarapodásával párhuzamosan a nagybirtok háttérbe szorult, a köznemesség ereje megnőtt. A király és a Szent Korona védelmére a nógrádi Jenőn 1495-ben Báthory András és Losonczy László kötött védszövetséget.
Országh László Zsigmond nevű fiáról, aki a szécsényi uradalomban gazdálkodott, 1498-ban egy birtokper kapcsán hallhatunk. Losonczy László tárnokmester pedig – egy újabb adat – 1498 áprilisában már nem élt. A tekintélyes nagyúr temetésére fiainak, Zsigmondnak és Albertnek, kétszáz forint kölcsönt kellett felvenniük, amelyet csak 1501-ben tudtak visszafizetni.
Kellemetlen örökségként maradt rájuk a zálogbirtokok ügyének rendezése is. Az ősi, a Szécsény körüli birtokok visszaszerzésére törekedtek. Úgy tűnik, hogy egy áttekinthetőbb, gondosabb, jövedelmezőbb gazdaságirányítás megvalósítása végett.
A Losonczy család életében fontos eseményként könyvelhető el, hogy 1500-ban II. Ulászló király a megüresedett óbudai prépostságot Losonczy Zsigmondnak adományozta. Jövedelmező intézmény volt, stabilizálta Losonczy Zsigmond anyagi helyzetét.
Bakócz Tamás esztergomi érsek 1500-ban megerősítette méltóságában Zsigmondot. Kanonoknak nevezete ki, és a prépostság élére állította.
II. Ulászló lehetővé tette számára, hogy egyházában maga töltheti be a neki megfelelő emberekkel az egyházi állásokat. Az 1502-ből származó bizonyságlevél a Szécsény városban lévő várkastélyt tünteti fel Zsigmond prépost lakásául. Anyagi helyzete most már megengedte, hogy régi, zálogba adott birtokait visszaszerezze, és a család pénzügyi helyzetét stabilizálja.
Losonczy Zsigmondot Anna királyné 1505-ben bizalmas titkárává és tanácsosává nevezte ki. Ekkor a préposti tisztségről lemondott, és feleségül vette Homonnai Drugeth Erzsébetet, akit a királyné környezetében ismert meg.
Az Országh családról még kevesebb adat maradt fenn. Mihály nádor legidősebb fia még 1502-ben meghalt, utódai Zsigmond és László voltak. A Szécsényi családtól kapott, őket megillető birtok és Szécsény városának része továbbra is az övék maradt. Guthi Országh János halála után özvegye, Szécsényi Anna 1497-ben Gersei Pethő János felesége, aki II. Ulászló feleségének, Anna királynénak az udvarmestere volt. Ezekben az években, mint láttuk, Losonczy Zsigmond Anna királyné titkáraként dolgozott.
A két család kapcsolata az idők folyamán sem romlott meg, továbbra is ott találjuk őket a király környezetében.
Losonczy Zsigmond házassága Homonnai Drugeth Erzsébettel nem tartott hosszú ideig. Az asszony 1507. szeptember 20-án, Jenőn, az aradi káptalan kiküldöttje előtt, súlyos betegen végrendelkezett. Testamentumából megismerjük a vagyonát, a személyzetét. Kíséretébe öt nő és tizenöt férfi tartozott, közülük az egyik az udvari káplánja volt.
A végrendelet tükrözi egy XVI. század eleji nemesasszony életmódját is. A személyzete, felszerelési tárgyai arra utalnak, hogy birtokaikon a nemesasszonyok egyik javadalomból a másikba vándoroltak, és meglehetősen mozgalmas életet éltek.
Losonczy Zsigmond második felesége Móré György belgrádi bán özvegye, Dóczi Katalin lett. Feltehető, hogy házasságkötésükre 1508 táján kerülhetett sor.
Hollókőről és környékéről birtokügyletek révén értesülünk. A XVI. század eleji adatok között található egy 1511-ből származó irat, melyből kiderül, hogy Podmaniczkyné Országh Borbála leánya, Podmaniczky Margit, perelte az Országh család tagjait a szécsényi és hollókői birtokokért, illetve azok tartozékaiért.
Losonczy Zsigmondról továbbra is elmondható, hogy szorgosan fáradozott a Szécsény körüli birtokok zálogból való kiváltásával. Korszerű uradalmat próbált kiépíteni. A hollókői várhoz tartozott a lóci birtok fele. 1515. január 15-én a budai káptalan előtt Aponyi Péter bizonyította, hogy Losonczy Zsigmond a Lócon lévő birtokaira kifizette a zálogösszeget, és azokat így átadta a tulajdonosnak. Vajon az 1481-ben „fél Lócnak” említett birtok másik felét szerezte vissza? Nem tudni pontosan, meddig élt, de Antal nevű fia 1525-ben már néhainak említi, tehát valószínű, hogy 1521 és 1525 között hunyt el.
A megyében négy nagy váruradalommal rendelkezett az Országh és Losonczy család, Szécsénnyel, Hollókővel, Somoskővel és Salgóval. Szécsény szerepe megnőtt. 1461-ben várat, illetve megerősített udvarházat is említenek itt. Híres személyek jelentek meg a város falai között.
Hollókő a XV. század végén, az 1481. évi adománylevélben, majd később, csak néhány birtokügylet révén szerepel az oklevelekben. Az írásos emlékek hallgatnak vagy egyelőre lapulnak valahol, de a régészeti kutatások során mégis nyerhetünk némi bepillantást az erődítmény életébe. Serény élet folyt a falak között. Az épületen átalakítási munkákat végeztek. Az emeleti homlokzat reneszánsz ablakai jelzik, hogy a Mátyás király idején Budán megjelenő reneszánsz stílus, némi késéssel, ide is eljutott. A felújító-bővítő munkálatok nagy valószínűséggel Losonczy Zsigmond nevéhez fűződnek. Az óbudai prépostság tisztségének betöltését követően anyagi helyzete sokat javult. Arra törekedett, hogy a Szécsény és Hollókő körüli uradalomnak az előző században kialakított birtokviszonyait, azok egyensúlyát visszaállítsa. Sokat tartózkodott Szécsényben, így talán a közeli Hollókőre is gyakran kijárt. Az építkezések minden kétséget kizáróan tartózkodási helyének kényelmesebbé tételét szolgálták. A gazdasági egység bővítése is nagyobb számú kíséret, kiszolgáló személyzet jelenlétére utal. Az ásatási leletanyag, vegyes színes-mázas kályhák cseréptöredékei, illetve reneszánsz színes-mázas asztali edények, evőeszközök, a nemes urak életének hétköznapjaiba is engednek némi betekintést.
A szécsényi Forgách-kastély épülete és udvara rejti a régi középkori vár maradványait. Ezek feltárásának eddigi eredményeiből is jól látható, hogy a két erődítmény leletanyaga sok tekintetben megegyezik egymással.
