I. A budai káptalan…

Teljes szövegű keresés

I. A budai káptalan…
átírván I. Károly királynak 1327 május 21-én kelt…, Tamás erdélyi vajdának Hollókő várába és tartományaiba való beiktatásáról.
Mi tehát...a ti fentemlített Nicolaus de Golsátokkal a mi kiváló Jakab presbiterünket, kanonoktársunkat küldöttük el tanúskodni… s ők beszámoltak róla, hogy az Úr mennybemenetelének ünnepe utáni második napon elmentek Illés fia Péter fiainak, Mihálynak, Mikusnak és Péternek birtokaira és váraihoz, s ami még azokhoz tartozik a fentemlített megyében és bejárták azokat… és a fentemlített Hollókő és Sztrahora várával egyetemben a kiváló férfiú, a fentemlített Tamás vajda számára meghatározták azokat… s ezeknek a határoknak a leírása itt következik:
A Hollókő és Sztrahora várához tartozó Nagyrimóc földjének első és kezdő határszakasza északról kezdődik, a Szécsénybe vezető út mellett; ami elválasztja Nagyrimóc földjét ugyanannak a Tamás vajdának Kisrimócnak nevezett örökölt földjeitől; itt két mezsgye van. Aztán a határvonal nyugat felé megy, két mezsgyéhez, amelyek közül az egyik közepén van egy körtefa Nagyrimóc falu szomszédságában. Innen egyenesen továbbmenve ugyanarra, nyugat felé, egy úton eljut egy cserjés sarkához, ahol hármas mezsgye van: az egyik Nagyrimóc földjéé, a másik Kisrimócé, a harmadik pedig nyugatról az „Ördög” nevű István földjéé. Azután kissé elkanyarodva dél felé egy úton megy a fentemlített cserjés végéig, két mezsgyéhez, amelyek között van maga a fentemlített út: észak felől van az említett „Ördög” nevű István földje, dél felől Nagyrimóc földje. Innen nyugatnak tart a fentemlített cserjés határa vagy vége mellett, és elhagyva a sarkát, úgyszintén kettős mezsgyéhez érkezik el; a földek közül az egyik hasonló képpen a fenti Istváné, a másik meg Nagyrimócé. Azután egy hegy oldalán keresztül, egy szőlő sarka alatt két mezsgyéhez érkezik, mely szintén a fentemlített „Ördög” nevű Istvánnal közös, továbbá még mindig nyugat felé, ugyanazon hegy oldalában hasonló képpen két mezsgyéhez érkezik, amik István földjét határolják, és itt befejeződik a sokat emlegetett István földdarabja. Innentől kezdve (Nagyrimóc földje) délről Varsány földjével határos. Attól a határtól lejön délnek a hegyről, majdnem egyenest a Sipeki-patakhoz, azután felmegy egy kicsit a patak mentén nyugat felé, és eltávolodva tőle délnek felmegy a Kumal nevű hegyre, és itt Sipek földjével érintkezik. Sipek földje nyugat felől van, dél és kelet felől Nagyrimóc földje van. Innen nagy távolságot menvén a mondott hegy gerincén (a határ) elkanyarodik és lemegy dél felé, belép a Sipeki-patakba, ami Sipektől Nagyrimóc felé folyik, és a pataktól tovább, ugyanabban az irányban egy hegy tetejére felmenvén két mezsgyéhez érkezik, amik a kereszttel megjelölt Tul fa alatt vannak. Itt szomszédos kelet felől Sztrahora várának egykori földjeivel, nyugatról a sokat emlegetett Sipek földjével. Azután lejőve annak a hegynek a tetejéről lemegy a Sipek folyóhoz és ott délnek átmegy a folyón és egyenesen felmegy a nagy hegyre. Ott a hegy tetején van két határ, amelyek közül az egyik mezsgye, a másik fa tulfa Sipektelek fölött. Innen ugyanúgy délnek tart és a hegy lejtője mellett elérkezik a két tulfa fáig. Azután ugyanarra lemegy a fentemlített Sipeki-patakhoz és a Sipeki-patakon megy fel keletnek, ahol Sztrahora földje van. Nyugatról marad Sipek földje. Aztán eltávolodik attól folyótól nyugat felé, egy kővel kirakott mezsgyéhez (ér). Ott, a mezsgyénél van a Bábabükk-berek, ami délről Sztrahorához tartozik. Utána egyenest délnek megy Bábabükknél, a hegyre megy, a Bábabükk-bércre, a régi úton, ami Hatvan felé vezet. Ott van egy mezsgye és a régi határjel mellett egy kereszttel megjelölt tulfa fa. Aztán azon az úton megy kelet felé és nagy darabot menvén elérkezik két mezsgyéig. Innen ugyanazon az úton délről Kuhnaheghez, utána meg az Egres folyó forrásáig ér, és itt befejeződik a Sipek földjével való szomszédság. Egy keveset menve (Nagyrimóc földje) érintkezik Kutassó földjével, és ott határjelként van egy kereszttel megjelölt tölgyfa; ott Szentivánnal is érintkezik. Innen elkanyarodik kelet felé egy kis úton, amin felmegy egy kis dombra, és azon a kis úton menve észak felől a Vereskő-hegyig (ott) elfordul saroktól észak felé, és a hegy csúcsán, amit bércnek mondanak, érintkezik
a Toldy nemesek földjeivel. Ezután jön és Ded házához érkezik, és Ded házától ismét keletnek fordul, és elérkezik Liponyafőhöz. Liponyafőtől felmegy a hegyre, vagyis ismét Hollókő földjére, és ott vége a Sztrahora földjével délről való szomszédságnak. Azután lemegy keleten a Székelcse-patakhoz; ez választja el Hollókő várának földjét a Toldy nemesek földjeitől. Tudniillik délről a Toldy nemesek földje van, északról meg a hollókői vár földje. Azután magán a Székelcse-patakon megy fel északnak, és nagy távolságot megtéve a Székelcse-pataktól keletnek fordul, felmegy a hegyre és ott van egy kikövezett mezsgye, annak a közepén van egy tulfa és egy kereszttel megjelölt tölgyfa. Dél felé van Tóth és Ravasz földje, északról meg Hollókő várának földje. Ezután lemegy a hegyről és ismét kelet felé megy egy mezsgyéhez, majd rámegy a kövesútra, és onnan lemegy kelet felé a Zsun folyóhoz, ahol vége szakad a Toldy nemesekkel való szomszédságnak. Itt Garáb templomának földjével érintkezik; délről van a fentemlített templom földje, északról és nyugatról pedig a vár földje. Leereszkedve a Zsuny folyóhoz felmegy Zsunytelek északi része felé, és ismét kelet felé fordul. A Zsuny folyó mentén megy és elérkezik Almástelekig, ott délnek átmegy a folyón, egyenesen Szilvásberekhez, aztán felmegy a Rudasnak nevezett hegyre, és lemegy egy úthoz, azon az úton elmegy dél felé egy völgyhöz, és ott felmegy a Sátorosnak nevezett hegyre. Ott, annak a hegynek a tetején a tónál van egy köves mezsgye, ami nyugatról határolja Garáb templomának földjét, délről Szőlős földjét, keletről Bárkány földjét és északról Almás földjét, ami Hollókő várához tartozik. Azután északnak fordul és a Sátoros-hegy gerincén elmegy keletről hochfa felett a bércen. Azután nyugatra kanyarodik, és ott Megyer földjét északról határolja, aztán ismét visszakanyarodik nyugat felé, és Kisalmásnál délnek fordul. Ott lemegy a kis útra, ami Lucfalva felé megy, és azon megy ismét nyugatra, és ott elérkezik megint Zsunytelekre. Ott vannak északról mezsgyéi Lóc birtokával. Innen keletre fordul egy nagy útra és azon elmegy egy bércig, és azon a bércen ismét északra fordulva tart a Nagyrimóc és Lóc közötti határ-hegyeken Váradig. Ott északról érintkezik Szécsény földjével, és nyugatnak jön a patakon Nagyrimóc mezsgyéjéig, elmegy északra a pataktól, átmegy az első nagy úton és visszaérkezik a kiindulási helyre…Kelt a Pünkösd utáni pénteken, az Úr 1327. esztendejében.
(Anjou-kori Okmánytár. II. Nagy Imre [szerk.], Budapest, 1881.)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT