Település a Nyírségben
Település a Nyírségben
Hajdúsámson nagyközség az Alföld határ közeli térségében, Hajdú-Bihar megye északkeleti részén, Debrecen közvetlen vonzáskörzetében, a várost Mátészalkával összekötő 471. számú főközlekedési útvonal, illetve vasútvonal mentén, a megyeszékhely középpontjától mindössze 12 kilométerre helyezkedik el. A 69,52 négyzetkilométer, illetőleg 6952 hektár (ebből 482 hektár belterület) kiterjedésű határ 6470 hektáros külterületén három jelentősebb lakott hely található: Ligettanya, Martinka és Sámsonkert. Hajdúsámson lakónépességének száma 1999. január 1-jei állapotok szerint 9518 fő. A hajdan Bihar vármegyéhez, majd 1877-től Hajdú vármegyéhez, 1950-től pedig az újonnan szerveződő Hajdú-Bihar megyéhez tartozó település jelenlegi közigazgatási státusa: nagyközség.
Hajdúsámson természetföldrajzi (tájföldrajzi) szempontból az Alföld nagytájhoz (makrorégióhoz) tartozó Nyírség középtájon (mezorégión) belül fekvő, rendkívül változatos felszínű Dél-Nyírség kistájcsoport (szubrégió) középső területén helyezkedik el. A hajdúsámsoni határ nyugati fele a Hajdúhát kistájjal érintkezik, egyesítve magában a Hajdúság és a Nyírség számos természetföldrajzi jellemzőit.
A Hajdúsámsont magába foglaló Dél-Nyírség Hajdú-Bihar megye legváltozatosabb felszínű kistája, amely 100-162 centiméter közötti tengerszint feletti magasságú, szélhordta homokkal fedett hordalékkúpsíkság. A felszín jellemzője az alapvetően közepes magasságú tagolt síkság, a relatív relief nyolc méter/négyzetkilométer feletti. A terület jellegzetes formái a széles sávban húzódó szélbarázdák és a kisebb deflációs mélyedések. A gyenge termőképességű homokból felépülő buckák között mélyfekvésű, egykor mocsaras laposok helyezkednek el.
Éghajlatilag Hajdúsámson területe a mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg éghajlati öv határán fekszik. A mérsékelten száraz, sőt az északnyugati településrészeken száraz éghajlat jelentős vízhiánnyal párosul Hajdúsámson területén, ahol az évi napsütéses órák száma kétezer órára tehető, ebből nyáron 810 óra körüli, télen 175-180 óra napfénytartam a megszokott érték. Az évi középhőmérséklet 9,6-9,8 Celsius-fok, a nyári félévé 16,5 Celsius-fok. A 10 Celsius-fok középhőmérsékletet meghaladó napok száma 187-190. A fagymentes időszak hossza 186-188 nap (április 15. és október 18-20. között), az évi hőmérsékleti maximumok átlaga 33,7-34,0 Celsius-fok, a minimumoké –17,0 és –17,5 Celsius-fok közötti.
Az évi csapadékösszeg 560-590 milliméter, a vegetációs időszakban 350-360 milliméter eső valószínű. A téli fél évben a sokévi átlagot tekintve negyven körüli a hótakarós napok száma. Az uralkodó szélirány az északkeleti, a második, illetve harmadik helyen az északi és a déli áll. Az átlagos szélsebesség kevéssel három méter/sec. alatti.
Hajdúsámson és környéke vízfolyások és állóvizek tekintetében meglehetősen szegény terület, talajvíz kettő-négy méter közötti mélységben található, mennyisége jelentéktelen. Az artézi vízre épülő kutak előfordulása gyakori, ám vízhozamuk átlaga mérsékelt.
A hajdúsámsoni határ a Nyírség flórajárás (Nyírségense) része. Jellegzetesebb potenciális erdőtársulásai a tölgy-kőris-szil ligeterdők, a pusztai tölgyesek és a gyöngyvirágos tölgyesek. Jelentős felületeket borítanak a homokpusztagyepek és a homokpusztarétek. Az erdőgazdasági területeken fiatal- és középkorú, elsődlegesen keménylombos, kisebb részben lágylombos és fenyőerdők találhatók.
A felszín közeli üledékek jelentős része egy-huszonöt méter vastagságban kifejlődött, würm végén képződött futóhomok, amelyet döntően homoktalajok borítanak. Ennek megfelelően a talaj igen alacsony termőképességű (hat-nyolc ak/hektár). A mozaikos tájat lényegében tehát a homoktalajok uralják. A mezőgazdasági szempontból csaknem terméketlen futóhomok, a gyenge termékenységű, humuszos homoktalajokkal, kovárványos barna erdőtalajok egészítik ki. A mélyedések öntésanyagain zömmel vályog vagy gyengén savanyú kémhatású, általában hetven-száz centiméteres talajvízmélységű, a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából gyenge réti talajok keletkeztek. A negyven-hetven centiméteres átlagos talajvízmélységű helyeken lápos réti talajok alakultak ki alacsony területi kiterjedésben.
A dél-nyírségi tájtípus egy részének jellemzőjeként a település határát foltokban tagolják a félig kötött homokos, enyhén buckás típusú részletek és a buckavonulatok közé zárt, magas talajvizű medenceszerű laposok. Előbbieket kovárványos barna erdőtalaj, kis területeken réti csernozjom is borítja, Rajtuk a szántóföldek egyeduralkodók, de a kultúrpuszta jelleg kialakulását a kis terület akadályozza.
A kedvezőtlen talajtani és egyéb természetföldrajzi adottságok miatt Hajdúsámson mezőgazdasági potenciálja relatíve kicsiny. A mezőgazdaság által termesztett jelentősebb kultúrák a rozs, az őszi árpa, a búza, a kukorica, a burgonya, a dohány, a zöldség- és gyümölcsféleségek. Meglehetősen elterjedt a szarvasmarhatartás és a juhtenyésztés.
Figyelemre méltó a sajátos termőhelyek gazdag élővilága. A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet jellegzetes része, a pusztagyepekkel és nedves homoki rétekkel tarkított martinkai legelő és a hozzá kapcsolódó tölgyes, a település külterületén található. Hajdúsámson igen jelentős, mintegy 82 hektár természetvédelmi területtel rendelkezik.
A nagyközség településföldrajzi pozíciója igen kedvező. Aligha véletlen, hogy népességszáma hosszú ideje folyamatosan, a rendszerváltást követő években pedig, főként a nagyarányú beköltözések révén egyre dinamikusabb ütemben nő. (A lakónépesség száma 1990. és 1999. január 1-je között 7734 főről 9518 főre emelkedett!) Hajdúsámson számottevő fejlődésének záloga éppen a megye térszerkezetében elfoglalt viszonylag előnyös helyzet, Debrecen közelsége, az, hogy a szuburbanizációs terület és a belső agglomerációs övezet határán fekszik, s kedvező közlekedésföldrajzi pozíciója.
Hajdúsámson 6952 hektáros közigazgatási területét Debrecen, Hajdúhadház, Geszteréd, Balkány és Nyíradony, Nyíracsád, Nyírmártonfalva települések közigazgatási területei határolják. A felsorolt szomszédos településekhez való távolsága 12-20 kilométer között mozog, de más közeli települések is (Téglás, Bocskaikert, Fülöp, Nyírábrány és Vámospércs) alig több mint húsz kilométerre helyezkednek el. A Sámsonkert és Martinka településrészek pedig Debrecen külső belterületébe ékelődve, a megyeszékhely legszűkebb szuburbiájába tartoznak, alig néhány kilométerre a városközponttól.
A nagyközséget Debrecen–Mátészalka irányában vasútvonal és a 471. számú főút szeli át. Az autóbusz-közlekedés a helyi lakossági igényeket megfelelő színvonalon elégíti ki. A célállomások elérhetőségét igazoló izokronvizsgálatok eredményei nagyon kedvezőek. A környező települések többsége 15-20 percen belül megközelíthető. A Debrecen–Hajdúsámson, a Debrecen–Hajdúsámson–Nyíradony–Mátészalka és a Debrecen–Hajdúsámson–Hajdúhadház vonalokon naponta több mint negyven járatpár közlekedik. Debrecen–Mátészalka között két irányban pedig kilenc vonatpár halad át naponta.
Hajdú-Bihar megye természetföldrajzi tájai
Nagytáj
|
Középtáj
|
Kistájcsoport
|
Kistáj és ökológiai
fáciescsoport
|
A megyéhez
tartozó területe
(km2)
|
Részesedése a megye területéből
|
|---|---|---|---|---|---|
Alföld
|
Közép-Tisza-vidék
|
Közép-tiszai ártér
Hortobágy
|
Borsodi-ártér
|
150
1500
|
2,4 %
24,1 %
|
Nyírség
|
Dél-Nyírség
|
1100
|
17,7 %
| ||
Hajdúság
|
Hajdúhát
Dél-Hajdúság
|
700
750
|
11,3 %
12,1 %
| ||
Berettyó-Körös-vidék
|
Berettyó-vidék
Körös-vidék
|
Nagy-Sárrét
Berettyó-Kálló köze
Érmellék
Bihari sík (Kiskalota)
Kis-Sárrét
|
600
400
150
750
111
|
9,7 %
6,4 %
2,4 %
12,1 %
1,8 %
| |
Hajdú-Bihar megye
|
6211
|
100,0 %
|
Homok… homok… Martinkai dűlősor
Sámsonkerti hétvégi házak
Szőlőskert Martinkán
Ligettanyai házsor
