II. A község földterülete 1909-ben - művelési áganként és osztályonként
II. A község földterülete 1909-ben - művelési áganként és osztályonként
A legértékesebb első osztályba (holdanként 1000 fillér) mindössze 48 hold, a másodikba 526 (700 fillér), a harmadikba a szántóknak több mint a fele, 1409 hold (440 fillér), a negyedikbe 646 (240 fillér), az ötödikbe 59 hold (160 fillér) került. (Összehasonlításul: ugyancsak a beregszászi becslőjárásban az első osztályozású falvaknál az öt kategória a szántóknál 1500, 1300, 950, 700, illetve 500 fillér.)
Gát lakosai összesen 23 katasztrális hold kertet műveltek 1909-ben, melynek tiszta jövedelme 137 Korona (átlag 600 fillér). A falu összes rétje ekkor 482 hold, előbbi értéke 3416 Korona (átlag 709 fillér). Fűtermésük nem volt gazdag, hiszen mindössze 39 hold rét volt első osztályú (1200 fillér), a nagyobb részüket, 265 holdat (800 fillér) a második, 104-et (600 fillér) a harmadik, 60-at (300 fillér) a negyedik, 14 holdat (160 fillér) pedig az ötödik kategóriába soroltak. Ekkor mindössze 12 hold szőlőt műveltek Gáton, kataszteri tiszta jövedelme 240 Korona (átlag 2000 fillér).
A falu földterületének egynegyede – 1575 hold – legelő volt, 3440 Korona haszonnal (átlag 218 fillér). Túlnyomó része, 1319 hold az első osztályba (240 fillér), 215 a másodikba (120 fillér), 41 hold a harmadikba (40 fillér) került a felméréskor. Nádas nem tartozott a községhez. Gát legértékesebb termőterülete kétségkívül az 1438 hold erdő, mely 3957 Korona tiszta kataszteri jövedelmet hozott (átlag 275 fillér). A második osztályba 522 hold erdőt (340 fillér), a harmadikba 790-et (260 fillér), a hatodikba 126 holdat (100 fillér) soroltak. Gáton az egész határ területe ekkor összesen 6213 hold, amelynek kataszteri tiszta jövedelme 23 192 Korona, az átlag 373 fillér.
