Források
Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések:
Acta Par. = Acta Parochialia
AGRIA = Az Egri Múzeum Évkönyve, Eger
Alba Regia = Az István Király Múzeum Közleményei, Székesfehérvár
Archivum = A Heves Megyei Levéltár Közleményei, Eger
Arch. Nov. = Archivum Novum
Arch. Vet. = Archivum Vetus
Can. Vis. = Canonica Visitatio
DIV ENA = Dobó István Vármúzeum, Egri Néprajzi Adattár
DIV TA= Dobó István Vármúzeum, Történeti Adattár
Dl = Diplomatikai gyűjtemény
EÉL = Egri Érseki Levéltár, Eger
EPFÉ = Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, Eger
ETFTK = Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei
EMÉ = Az Egri Múzeum Évkönyve, Eger
Feldebrői Hírek = Feldebrő Község Polgármesteri Hivatalának Tájékoztatója
Filmtár = Heves Megyei Levéltár mikrofilmtára
HML= Heves Megyei Levéltár
MOL = Magyar Országos Levéltár
Művt.Ért. = Művészetörténeti Értesítő, Budapest
OSZK = Országos Széchenyi Könyvtár
Protocollum = A feldebrői plébánia protocollumai
RINT = MTA Régészeti Intézete
RF = Régészeti Füzetek, Budapest
VMMK = A Veszprémi megyei Múzeumok Közleményei, Veszprém
Zounok = A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, Szolnok
Alispáni jelentés: A Heves megyei alispán jelentései, HML
Anyakönyvek: A feldebrői római katolikus egyházközség anyakönyvei, 1700–1923
Adatok 1989: Adatok Szolnok megye történetéből, II. Szolnok
Albert 1868: Albert Ferenc Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék leírása, Eger
Balássy 1863: Balássy Ferenc: Névsora az Egri megye 1699-iki egyházai- és lelkészeinek. In: Magyar Sion I. (1863) 19–22.
Balássy–Szederkényi 1890–1897: Balássy F.–Szederkényi N.: Heves vármegye története. I–IV. Eger, 1890–1897.
Baranyai 1920: Baranyai Béla: Magyarország helyiségeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása, Budapest
Bayerle 1998: Bayerle Gusztáv: A hatvani szandzsák adóösszeírása 1570-ből. Hatvan
Bán 1988: Bán Péter: Dézsmajegyzékek II. Heves és Külső-Szolnok vármegye 1549. Eger
Bertha–Szaniszló 1991: Bertha József–Szaniszló Ferenc: Heves megye tanácsi tisztségviselői 1950–1990. Eger
Békássy 1931: Békássy Jenő: Heves vármegye újjáépítése Trianon után. Budapest
Bél 1968: Bél Mátyás: Heves vármegye ismertetése 1730–1735. (Fordította: Soós Imre.) Eger
Borovszky: Borovszky Samu (szerk.): Heves vármegye. Budapest, 1909.
Csánki 1890–1913: Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest
Csiffáry 1996: Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében. Eger
Csiffáry- B. Huszár 1999: Csiffáry Gergely- B. Huszár Éva: Heves megye II. József kori katonai leírása 1783–85. Eger
Danyi–Dávid 1960: Danyi–Dávid: Az első magyarországi népszámlálás 1784–1787. Budapest
Dolgozatok 1970: Dolgozatok Heves megye múltjából. Eger
E. Kovács 1992: Estei Hippolit püspök egri számadáskönyvei 1500–1508.
Közzéteszi: E Kovács Péter. Eger, 1992.
Engel 1996: Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301–1457. I–II. Budapest
Engel 2000: Engel Pál: Magyarország genealógiája Budapest (CD-ROM)
Éble 1909: Éble Gábor: A debrői uradalom birtoklási története. Budapest.
1848-as nemzetőrök Heves és Külső-Szolnok vármegyében Összeállította P. Kovács Melinda, Kozma György Bertalan, Szabó Jolán Eger, 1999. 109–111.
Fallenbüchl 1997: Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal. Gödöllő
Fekete 1968: Fekete Lajos: A hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírása. Jászberény
Guszmanné 1997: Guszmanné Nagy Ágnes (szerk.): Heves megye kézikönyve. Magyarország kézikönyve 9. Budapest
Györffy 1977: Györffy György: István király és műve. Budapest
Györffy 1987: Győrffy György: Az Árpád-házi Magyarország történeti földrajza III. Budapest
Györffy 1982: Györffy György megjegyzése Gyurkó János cikkéhez. In: Műemlékvédelem XXVI. (1982) 64–66
Gyurkó 1982: Gyurkó János: Hozzászólás Feldebrő kérdéseihez.In: Műemlékvédelem XXVI. (1982) 67.
Hajdú-Moharos 2000: Hajdú-Moharas József: Magyar településtár. Budapest
Heves 1903: Heves vármegye községei és egyéb lakott helyei hivatalos neveinek jegyzéke. Budapest
Heves 1936: Heves vármegyei ismertető és adattár. Budapest
HMM 1969–1978: Bercsényi Dezső–Voit Pál (szerk.): Heves megye műemlékei I–II. Budapest
B. Huszár 2000: B. Huszár Éva: Heves megye helyneveinek vizsgálata. In: Zounok 15. (2000) 9–94.
Kandra 1885: Kandra Kabos: Az egri egyházmegye történetéhez. In: Adatok az egri egyházmegye történelméhez. (Szerk.: Kandra Kabos, Leskó József.) I–IV. Eger, 1885–1908.
Kandra 1886: Kandra Kabos: Az egri főegyház Szent János könyve. In: Adatok az egri egyházmegye történelméhez. (Szerk.: Kandra Kabos, Leskó József.) I–IV. Eger, 1885–1908.
Kandra, Bakócz: Kandra Kabos: Bakács-Codex, vagy Bakács Tamás egri püspök udvartartásának számadó könyve 1493–96. évekről. In: Adatok az egri egyházmegye történelméhez. (Szerk.: Kandra Kabos, Leskó József.) I – IV. Eger, 1885–1908.
Kampis 1961: Kampis Antal: A feldebrői pásztorbot. Archeológiai Értesítő 1961. 109–123.
Karácsonyi 1900: Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest
Kázmér 1993: Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára. Budapest
Kiss 1988: Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára.
Klinger, Budapest, 1969. Klinger András (szerk.): A népmozgalom főbb adatai községenként 1901–1968. Budapest
Klinger 1979: Klinger András (szerk): A népmozgalom főbb adatai községenként 1828–1900. VI. Budapest
KMT 1994: Korai Magyar történeti lexikon. Budapest.
Kosáry 1983: Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest
Kovács 1966: Kovács Béla: Elpusztult középkori kolostorok Heves megyében. In EMÉ IV.(1966) 71-94.o.
Kovács 1968: Kovács Béla: Adatok Feldebrő történetéhez. In Művtört. Ért. 17. (1968) 124–125.
Kovács 1987: Kovács Béla: Az egri egyházmegye története 1596-ig. Eger
Kovács 1991: Kovács Béla: Magyarország történeti statisztikai névtára.
I. Heves megye. (Sorozatszerkesztő: Kovacsics József.) Budapest
Kovács 1997: Kovács Béla: Eszterházy Károly püspök egyházlátogatásainak jegyzőkönyvei. Heves és Külső-Szolnok vármegye 1766–1767. Eger
Kovács 1999: Kovács Béla: Az egyházmegye plébániái és fíliái Eszterházy Károly püspöksége idején. In: Eszterházy Károly Emlékkönyv. ( Szerk. Kovács Béla.) Eger, 1999.
P. Kovács-Szabó 1995: P. Kovács Melinda-Szabó Jolán: Dézsmajegyzékek. 3. Heves és Külsö-Szolnok vármegye. Eger
Kovalovszki 1981: Kovalovszki Júlia: A feldebrői templom régészeti kutatása. In: Képzőművészeti emlékek védelme. Eger
Kovalovszki 2000: Kovalovszki Júlia: Feldebrő. Plébániatemplom. Budapest
Lelkes 1998: Magyar helységnév-azonosító szótár. (Szerk: Lelkes György.) Baja
Lexicon locorum: Magyarország helyiségeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása. Budapest, 1920.
P. Kovács 1998: Magyarország történeti helységnévtára. Heves és Külső-Szolnok, a Jászság és a Nagykunság (1773–1808). Összeállította: P. Kovács Melinda. Budapest
Hadtörténet 1985: Magyarország hadtörténete. Főszerkesztő: Liptai Ervin. Budapest
Néprajz 2001: Magyar Néprajz I–VIII. Főszerkesztő Paládi-Kovács Attila. Budapest, 2001.
MKL 1997: Magyar Katolikus Lexikon. Budapest
MTESZ: A magyar nyelv történeti- etimológiai szótára. (Főszerkesztő: Benkő Lóránd.) Budapest, 1984.
Maksay 1951: Maksay Ferenc: Urbáriumok. XVI–XVII. század. Budapest
Maksay 1990: Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. I–II. Budapest
Major 1976: Major Jenő: Adatok a feldebrői templom kelekezésének település- és birtoktörténeti hátteréhez. In: Építés-Építészettudomány VI. (1976) 193–234.
Méri 1964: Méri István: Ásatási jelentése 1964. DIV ENA 1605–73.
Nemes: Nemes Lajos: Aldebrő község 250 éves története. 1743–1993. Év és hely nélkül.
Pelléné 1975: Pelle Béláné: Heves megye földrajzi nevei. I. A füzesabonyi járás. Budapest
Soós 1955: Soós Imre: Heves megye benépesülése a török hódoltság után. Heves megyei Füzetek 3. Eger
Soós 1973: Soós Imre: Heves és Külső-Szolnok megye 1772–1849. évi rovásadó összeírásai. Tanulmányok Heves megye történetéből 1. Eger
Soós 1975: Soós Imre: Heves megye községei 1867-ig. Eger. 1975
Soós 1985: Soós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Budapest
Soós é. n.: Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században. Eger
Sugár 1984: Sugár István: Az egri püspökök története. Budapest
Sugár 1987: Sugár István: Heves megye és Eger visszafoglalása a töröktől. Eger
Szakály 1981: Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódítás korában. Budapest
Szakály 1997: Szakály Ferenc: Magyar intézmények a török hódoltságban. Budapest
Varga 1983: Varga János: A Heves megyei fogyasztási szövetkezetek története H. n. 1983.
Vatikáni okmánytár: Monumenta Vaticana historiam regni Hungariae illustrantia. Series I. Tom. I–IV. Budapest, 1885-1891.
Zsigmond-kori oklevéltár: Zsigmond-kori oklevéltár. Összeállította: Mályusz Elemér. I–II.Budapest, 1951–1958.
Évmilliók emlékei. Székely András: A Tarna-völgy geomorfológiája.
In: Földrajzi értesítő VII(1958) 389–456. Marosi Sándor–Szilárd Jenő: A tiszai Alföld. Budapest,1969. Marosi Sándor–Somogyi Sándor (szerk.): Magyarország kistájainak katasztere II. Budapest, 1990. Mártonné Erdős Katalin: Magyarország természeti földrajza. Debrecen, 1995. Feldebrői Hírek, 1991–2000.
Földbe rejtett történelem. HMM 1969–1978. Dolgozatok 1970. Kalicz Nándor: Die Frühbronzezeit in Nordostungarn. Budapest, 1968. Kemenczei Tibor: Die Zagyvapálfalva Gruppe der Pilinyer Kultur. Acta Archeologia 19.(1967) 123–169. Nováki Gyula–Baráz Csaba: Őskori és középkori erődített telepek, várak Heves megye Mátrán kívüli területén. In Agria XXX VI. (2000) 5–46., RF 15 (1962), RF 18 (1965), RF ser. I. (1973), RINT, ADATTÁR, Csiffáry–B. Huszár 1999. Pelle 1975. Bél 2001.
Aba Sámuel tartománya. MTESZ. Lelkes 1998. Kiss 1988. Kázmér 1993. Heves 1903. Hefty Gyula Andor: A térszíni formák nevei a magyar népnyelvben. Budapest. (Nyelvészeti Füzetek 66. kötet.) Kniezsa István: A magyar nyelv szláv jövevényszavai. Budapest, 1955. Györffy 1987 III., Györffy 1977. Csánki 1890–1913. Bihari József: Szláv örökség a Heves megyei földrajzi tulajdonnevekben. In: ETFTK 6 (1968) 143–163. Kristó Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Budapest, 1988. P. Kovács 1998. Kovács 1991. HMM 1969–1978. Major 1976. Kovács 1968. B. Huszár 2000. Kovács 1991. KMT. Engel 1996. Kovács 1997. DIV ENA 1605-73. HML IV-7/b. Hadtörténet 1985. Gyurkó 1982. Engel, 2000. Kovalovszki 1981. KMT.
A Debrői család és utódai. Engel 2000. Győrffy III. 1987. Méri 1964. Kovalovszki 2000. Kovalovszki 1981. Borovszky 1909. Horváth Lajos: A Galga mente történetének írott forrásai 1526-ig. Aszód, 1980. KMT. Kondorné Látkóczki Erzsébet: Árpád-kori oklevelek a Heves megyei Levéltárban. Eger, 1997. Nováki Gyula–Baráz Csaba: Őskori és középkori erődített telepek, várak Heves megye Mátrán kívüli területén. In Agria XXX VI. (2000) 5–46., Nemes, Éble 1909. Sugár 2001. HMM 1969–1978, Havassy Péter: Heves megye középkori tisztségviselői. Eger, 1986. Hadtörténet 1985. Soós 1975. Csánki 1890–1913, Balássy–Szederkényi 1890–97. Zsigmond-kori oklevéltár, Adatok 1989. Vatikáni okmánytár, Karácsonyi 1900. Bertényi Iván: Az országbírói intézmény története a XIV. században. Budapest, 1976. Kandra 1885. Kovács 1966. Kandra 1886. Kandra, Bakócz, Kandra Kabos: Az Aba-származású Debrei család. Turul 1892 182–186. MOL. Dl: 13 311, 13 161, 13 197, 13 953, 13 948, 13 929, 14 252, 15 609, 84 982, 16 063. Barta Gábor–Fekete Nagy Antal: Parasztháború 1514-ben. Budapest, 1973.
Két úrnak adózva. Soós 1975. Balássy–Szederkényi 1890–1897. Bunyitai Vincze: Egyháztörténelmi emlékek a magyországi hitújítás korából. (Szerkesztette: Bunyitai V., Rapaics R., Karácsonyi J.) III. Budapest, 1906. Kandra 1886. Soós 1955. Soós 1975. Maksay 1951. Maksay 1990. Fekete 1968. Bayerle 1998. Soós 1973. Szakály 1981. Szakály 1997. Filmtár 20–22. doboz. Bán 1981. Bán 1988. P. Kovács–Szabó 1995. Sugár 1987. Borovszky 1909. HML. IV-1/b/10/82, IV-1/b/27, MOL U. et C. Fase. 5.No.49, U. et C. Fase 25.No. 38, 43. Gárdonyi Géza: Egri csillagok (Bornemissza Gergely élete) Budapest, 1993. Sugár István: Az egri káptalani hiteleshely nógrádi vonatkozású iratainak regesztái (1378–1700) Salgótarján, 2001
Az uradalom árnyékában. HML IV-1/b/89, IV-7/b/1 öi: 565, IV-1/b/31/196, VII-1/a/83/4, IV-7/b/5 öi: 944, IV-106/4/15, IV-106/ 4/14, IV-1/a/64/890, IV-1/a/82, IV-8/3/93/1-18, IV-1/b/244/786, IV-1/b/166/520, XII-3/a/32, IV-1/b/405/626/A, IV-1/a/83/1, IV-1/k/1, IV-116/17/103, IV-1/b/47/6, IV-1/b/31/196, MOL U.et C. Fasc. 91. No. 42., MOL U.et C.Fasc. 41.No. 47, MOL U.et C. Fasc. 25 No. 51, MOL U.et C. Fasc. 91. No. 19, HMM 1969–1978. Soós 1973. Soós é. n. Soós 1975. Soós 1985. Éble 1909. Borovszky, Bél 1968. Soós 1955. Závodszky Levente: A Grassalkovich-ok. Turul, 45.(1931) 66–83. Fallenbüchl 1997. Csiffáry–B.Huszár 1999. Csiffáry 1996. B. Gál Edit: A debrő-parádi uradalom működési vázlata. In: Agria XXVII– XXVIII (1991–92) 223–235. B. Gál Edit: A debrő-parádi uradalom átvételi leltára 1777-ből . In: Agria XXIX–XXX (1993–94) 139–158. P. Kovács–Kozma–Szabó, 1999. Borus József: Dembinski fővezérsége és a kápolnai csata. Budapest, 1975. Hermann Róbert: 1848–49. A szabadságharc története. Budapest 2001. Hadtörténet 1985. Csikány Tamás: Honvédtüzérség az 1848–49-es szabadságharcban. Budapest, 2000.
Hitbizomány és kisbirtok. Albert 1868. Borovszky 1909. Éble 1909. Alispáni jelentés 1906. Egri Újság, 1918. november 13. Békássy 1931. Heves 1936. Réti László: A Magyar Tanácsköztársaság helyi szervei és pecsétjeik. Budapest, 1973. Nagy József: Heves Megye a Tanácsköztársaság idején. Eger, 1959. Váry Albert: A vörös uralom áldozatai Magyarországon. (Reprint.) Budapest, 1993. Guszmanné 1997. Pelléné 1975. Varga 1983. HML VI-102/b/20/142, IV-413/10/15, V-228/1/12-13, VI-102/d/4, VI-102/d/4, IV-256/3//7732 VII-1/a/82/10/1-43, VII-1/a/82/16, VII-1/a/82/10.
Az utolsó évtizedek. HmL XXX-312, XXX-314/2, IV-414/44, XXI-11/a/15, XXV-21/b/128-1082-1957, XXIII-1035/a/1, XXIV-617. Szabóné Úri Éva: XXX. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek iratai, a Heves Megyei Levéltárban 1948–1990 (1999). A Heves Megyei Levéltár segédletei 8. Eger, 2001. Gusszmanné 1996. Feldebrői Hírek, 1991–2000.
Akik itt otthon vannak. HMM, Pelléné 1975. DIV ENA 1605–73, Anyakönyvek, Soós 1955. Soós 1975. Kovács 1991. Danyi–Dávid 1960. Az 1900. évi népszámlálás. In: Magyar Statisztikai Közlemények I. (1902–). Magyar Statisztikai Közlemények II. Budapest, 1904. Az 1941. évi népszámlálás. 3/a. kötet. Budapest, 1983. Alispáni jelentés, Guszmanné 1996. IV-417/7. Kepecs József (szerk): A zsidó népesség száma településenként (1840–1941). Budapest, 1993., HML IV-417/13 ,IV-34/2/öi. 953, 1900–1910. IV-404/a/3/10381/881, Bachát László: A ragadványnevek néhány problémája. In: Nyelvtudományi értekezések 70 (1970) 130–157. Anyakönyvek, DIV ENA 2843-84, HML. XII-102/d/4, VII-1/a/82/3, VII-1/a/82/10/1-43, IV-256/3/7732, IV-254/4, V-228/6/4/57, IV-7/b/3 ör: 583-585, Kiss Józsefné (Feldebrő) szóbeli közlése. Szívességét ezúton is köszönöm.
Közigazgatás, társas viszonyok. Kovács 1991. P. Kovács 1998. Lexicon locorum, Soós 1975. Szakály 1981. Alispáni jelentés 1906. Klinger 1979. Klinger 1969. Anyakönyvek. Varga 1983. Alispáni jelentés 1904. HmL IV-257/1, V-228, IV-414/18.
Híres dohány, híres szőlő. Heves 1936. Soós 1975. Békássy 1931. Csiffáry, 1996. Vályi András: Magyar Országnak leírása. I–III. Buda, 1796–99. Alispáni jelentés, 1902, Tahy Gáspár: Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék ismertetése. Tudományos Gyűjtemény. Pest. XII. kötet 1–58. Takács Lajos: A dohánytermesztés kibontakozása a jobbágykor végén a nyomásos gazdálkodású területeken. Ethnographia 70 (1959) 207–254., Takács Lajos: A verpeléti dohány termesztése EMÉ II. (1964) 351–368. Takács Lajos: A dohánytermesztés Magyarországon. Budapest, 1964. Feldebrői Hírek I. (1991) 1. Szabó J. Gy. 1982–83, Győrffy 1977. Égető 1977. Néprajz 2001, HML VII-1/a/82/14/1-6, VI-103/3/a, VII-1/a/82, 1800:127, IV-1/b/353/80, IV-1/a/82/132 VI-103/1, V-228/1/98-99, 221-227, XXX-314/7, V-228/2/210-212. Barchetti, J.: Versuch einer abhandlung von den Produkten der Hevesser Gespannschaft. Pest, 1804. Kosáry Domokos: Egy gazdasági utazás
a II. József-kori Magyarországon. In: Agrártörténeti Szemle 22. (1962) 192–226. Fejér Piroska: Szőlő- és borgazdaságunk történetének alapjai. Budapest, 1970. Kandra Bakócz, E.Kovács 1992. Égető Melinda: A honfoglalók szőlőművelési és borászati ismeretei. In: Honfoglalás és néprajz IV. Budapest, 159–166. Szabó János Győző: A gyöngyöspatai szőlőmunkás eszközei a középkorból. In: Agria 19.(1982–83) 135–186. Bodnár László: A társadalmi tényezők szerepe a mátraaljai történelmi borvidék kialakulásában. In: Ethnográphia 22 (1980) 434–76. Bodnár László: Az Egri Borvidék Vámospércs, 2001. Bodnár László: A Mátraaljai Borvidék Vámospércs, 2001.
Hit és élet. Album sive Matricula inclyte Facultatis Theologicae in Tyrnaviensi Societatis Iesu Universitate ab Anno Domini MLCCXXXVIII. Balássy 1863. Balássy–Szederkény 1890–1897. Soós 1975. Soós 1985. Kovács 1987. HMM 1969–1978. Sugár 1984. EÉL Arch. Nov. 3151. EÉL Can. Vis. 3476, Acta Par. 954, 3602, 3205. Kovács 1997. Kovács 1999. Soós 1975. Kosáry 1983. Kandra 1885. Kovács Béla: Flagelláns körmenetek az egri egyházmegyében a XVIII–XIX. században. Archivum 2 (1974) 47–58. Az Egri Főegyházmegye sematizmusa 1963. Eger, 1964. Az Egri Főegyházmegye sematizmusa 1987. Eger, 1988. Juhász Kálmán: A licentiatusi intézmény Magyarországon. Budapest, 1921. Kovács Béla: Plébániai könyvtárak Heves megyében. 1767–1769. In: Kétszáz éves az egri főegyházmegyei könyvtár. (Szerk.: Antalóczy Lajos.) Eger, 1993.
A népiskolától az általános iskoláig. Mészáros István: A katolikus iskola ezeréves története Magyarországon Budapest, 2000. Mészáros István: Magyar iskolatípusok 996–1990. Budapest, 1990. Szántó Imre: A katolikus népoktatás helyzete Heves megyében a visitatio canonicák tükrében 1750–1850. In EPFÉ 3. (1957) 151–182. Sugár István: Az elemi iskolai népoktatás Heves megyében 1770–1775 között. Archívum I. (1973) 49–81. Kovács 1977. Kosáry 1983. Kovács 1999. Békássy 1936. HML IV-1/b/106, IV-1/b/102, IV-1/b/113, VIII-135/1, VIII-135/4, VIII-135/2, IV-255/c/2, VIII-135/1d, V-228/1/95, VIII-135/1, V-228/1/ 144-151, V-228/2/156-171. EÉL Arch. Nov. 3151, Acta Par. 954, 3602, 3205, 3210, Can.Vis. 3476. Alispáni jelentés 1887, 1897. Népiskolai Tanügy 1878. Csesznokné Kukucska Katalin: Az elemi tanügy Heves megye területén. In: ETFTK 17 (1984) 123–149. Protocollum II. Alispáni jelentés 1925. Bojtos Györgyre vonatkozó adatokra Kiss József Mihály főlevéltáros hívta fel a figyelmemet, szívességét ezúton is köszönöm.
A debrői altemplom. HMM 1969–1978, RF 18–36 (1975–1986). Kovalovszki 2000. Kampis Antal: Feldebrő. Budapest, 1955. Kampis Antal: A feldebrői altemplom. In: Művt. Ért. 4. (1955) 178–194. Kampis 1961. Méri 1964. Gyurkó 1982. MKL. Kovács 1968. Major 1976. Kovács 1999. Sugár 1984. Kovalovszki Júlia: Régi debrőiek emlékei a Magyar Nemzeti Múzeumban. In: Feldebrői Hírek III. (1993) 3. sz., Kovalovszki Júlia: Árpád-kori bronzöntő műhely Feldebrőn. In: Tanulmányok Entz Géza nyolcvanadik születésnapjára. Budapest, 1993. Kozák Károly: Közép-Európa centrális templomai (IX–XI. század). VMMK 17. (1984) 107–168. Kralovánszky Alán: The earliest Church of Alba Civitas. Alba Regia XX (1983) 75–90. Levárdy Ferenc: „A feldebrői feltevések” értelme. In: Műemlékvédelem XXI. (1977) 129–152. Mencl V.: Két ősi építészeti emlék Magyarországon. In: Művtört. Ért. VIII. (1959) 217–232. Tóth Sándor: Feldebrőről, hipotézisek nélkül. Műemlékvédelem XXI. (1977) 29–38. Tóth Melinda: A feldebrői falképek. In: Képzőművészeti emlékek védelme. Eger, 1981. Entz Géza: A középkori Magyarország falfestészetének bizánci kapcsolatairól. In: Művt. Ért. 16 (1976) 241–265. Garas Klára: Magyarországi festészet a XVIII. században. Budapest, 1955. Szilágyi István: Kálváriák. Budapest, 1980. Feldebrői Hírek 1999/2. Szilágyi 1980. Feldebrői Hírek 1993/3, 1991/2. Csiffáry Gergely: Történelmi emlékhelyek Heves megyében. Eger, 1979. HML IV-1/a/43/306, IV-1/b/54/42, V-228/2/123-124, V-228/4., EÉL Arch.Vet. 474, EÉL Arch.Vet 990, EÉL Acta Par. 954, EÉL Arch. Nov. 3151, EÉL Can.Vis. 3476., DIV ENA 1605-73 (Kincs Józsefné gyűjtése).
Bölcsőtől a szemfedőig. Néprajz 2001, Palócok I–IV. (Szerk.: Bakó Ferenc.) Eger, 1989., DIV ENA 1743-74,1895-76., DIV ENA 1605-73 (Kincs Józsefné gyűjtése). Kiss Józsefné szóbeli közlései. Szívességét hálásan köszönöm.
Hétköznapok, ünnepnapok. Bakó Ferenc: A májfa és a májusi kosár Heves megyében. In EMÉ 19.(1966) 129-145. Bakó Ferenc: Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén, Budapest, 1978. Kovács Béla: Az egyház által tiltott népszokások a XVIII. századi hevesi tájon. In: AGRIA XIII.(1975) 311–322. DIV ENA 1605–73 (Kincs Józsefné gyűjtése). Néprajz 2001. Palócok I–IV. (Szerk.: Bakó Ferenc.) Eger, 1989. DIV ENA 1743–74,1895–76. DIV ENA 1605–73 (Kincs Józsefné gyűjtése). Kiss Józsefné szóbeli közlései. Szívességét ezúton is köszönöm.
Az anyaggyűjtés során nyújtott segítségért, az adatok pontosításáért külön köszönetet szeretnék mondani Kiss József Mihály főlevéltárosnak, Kiss Józsefnének, Kissné Bognár Krisztina levéltárosnak, Kovács Béla nyugalmazott levéltárigazgatónak, Kozma György Bertalan levéltárosnak, P. Kovács Melinda főlevéltárosnak, Darázsy Beatrix régésznek, Bús János alezredesnek, Mitterhuber Katalin tanárnőnek, Juhász Jánosnak, Pék Györgynek, Virág Istvánnénak. A fotók egy részének elkészítését Lónyainé Nagy Évának és Gadányi Györgynek köszönöm. A számítógépes feldolgozásban Dankáné Sztupka Zsuzsa és Zarnóczki Áron segített. Külön köszönettel tartozom feleségemnek Kazinczy Andreának, mert lehetővé tette, hogy sokszor csak az írással törődjek.
