Az utolsó évtizedek

Teljes szövegű keresés

Az utolsó évtizedek
Az Ideiglenes Kormány rendelete a földreformról 1945. március 17-én jelent meg. Célja a nagybirtokrendszer felszámolása volt. Feldebrőn 1926-ban, majd 1938–39-ben megváltással kiosztották az uradalom földjeinek nagy részét. A megmaradt terület kevés volt, ezért a föld nélküli mezőgazdasági munkások közül sokan Nagyútra távoztak a jobb boldogulás reményében. Mások a kitelepített svábok helyére költöztek, például Budaörsre. A nemzeti bizottság is megalakult, de rövidesen meg is szűnt. A pártok közül a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Kommunista Párt alakított helyi szervezetet.
A megkötött nagyhatalmi paktumok, amelyek Magyarországot is a Szovjetunió érdekszférájának ismerték el, esélyt sem adtak arra, hogy ezek a pártok ténylegesen és egyenrangúan vegyenek részt az ország demokratikus átalakításában. 1948-ban a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesüléséből létrejött, Rákosi Mátyás vezette Magyar Dolgozók Pártja ragadta magához a hatalmat, és ezzel elkezdődött az ország szovjet mintára történő átformálása.
A hatóságok 1948-tól komoly nehézségeket okoztak a falubeli kereskedőknek és iparosoknak. Ennek eredményeként 1948 végétől sorra visszaadták működési engedélyüket vagy átléptek a frissen alakult Feldebrői Földművesszövetkezetbe. A kormányzat célja tulajdonképpen ez volt.
1955-ben a húsz kereskedőből és kisiparosból a földművesszövetkezet mellett tizennégy iparos működött, de az utóbbiak számában benne vannak azok is, akik 1953 után újraindították iparukat. A birtokos parasztság nagy részét kuláknak nyilvánították, bár nagyobb számú kitelepítés itt nem történt. Még 1956 augusztusában is sokan voltak kuláklistán. A listáról lekerülteket folyamatosan agitálták, hogy lépjenek be a termelőszövetkezetbe, de a kulákként nyilvántartottaknak is felcsillantották a lehetőséget: ha belépnek, lekerülnek a listáról.
A Begyűjtési Hivatal 1948 után a mezőgazdasági termelők megsarcolásának, az agrárárak alacsony szinten tartásának, végső soron az erőltetett iparosításnak az eszközévé vált. 1950 végén 52 öt holdon felüli gazdát jegyzőkönyvileg köteleztek a beadásra.
Egy példa a követett gyakorlatra. Egy átlagosnak mondható család ötfős, három katasztrális hold földdel és hatszáz négyszögöl szőlővel rendelkezett. A föld jövedelmét 34 aranykorona 17 fillérben állapították meg, ami után 240 kilogramm kenyérgabonát, 69 kilogramm takarmánygabonát, 114 kilogramm kukoricát, 66 kilogramm napraforgót, 33 kilogramm burgonyát kellett beszolgáltatni. Az állatállomány után – ha nem tartottak, akkor is – összesen 48 kilogramm hús és négy és fél tojás, valamint a szőlő után 117 liter bor beadására kötelezték. Meghatározták az egyes növényfajták vetésterületét is, attól eltérni nem lehetett.
Az 1956. október 23-i budapesti forradalom hatására október 28-án Feldebrőn is megválasztották a forradalmi munkástanácsot. Elnöke, az addig végrehajtó bizottsági elnök Szuromi István maradt, helyettese Székely József lett. Megszervezték a nemzetőrséget, részben a lakosságból, részben a falu melletti lőszerraktárnál és kerozintelepen szolgáló katonákból. A munkástanács lényegében a korábbi tanácsi dolgozókból állt fel, csupán a titkár távozott párnapi szabadságra. A nemzetőrség parancsnoka Szabados József rendőr törzsőrmester és Székely József volt.
A falu lakosságának egy része a községháza elé vonult, és követelte, hogy a begyűjtött terményeket osszák szét, de a nemzetőrök lebeszélték őket a keményebb fellépésről. Az iskola épületére visszahelyezték a keresztet. Néhányan korábban elvett tulajdonukat követelték vissza.
A rendfenntartást biztosítandó a kerozintelepen szolgáló repülősöktől tíz puskát kértek, azonban a lőfegyvereket egyszer sem használták. Lényegében különösebb atrocitás nélkül vészelte át a falu az eseményeket. A munkástanács november 4-én formálisan is megszűnt. Ennek ellenére 1957-ben előzetes letartóztatásba helyezték Székely Józsefet. Valójában csendőrmúltja miatt, de különböző kommunistaellenes cselekedetekkel vádolták. Nyolc hónap börtön után – mivel a falubeli tanúk mellette vallottak – a bíróság szabadlábra helyezte.
Az első termelőszövetkezet Feldebrői Alkotmány Tszcs néven alakult 1955. augusztus 10-én. Nehezen ment a szervezés, összesen tizenhárom család tizenhat tagja lépett a szövetkezetbe. Mindössze százhúsz katasztrális holdon kezdték meg a gazdálkodást, ebből a szántóterület 118 hold volt. Elnöknek Pál Ernőt választották.
A tszcs az 1956. évi októberi forradalmat követően is tovább működött. Csak két tag lépett ki. 1957- ben Pál Ernőt leváltották, az új vezető Kiss István lett, az akkori mérlegadatok szerint nagyon kevés eszközt és épületet birtokoltak. A felszerelés megfelelt egy kisebb egyéni gazdaságénak. A következő évben már csak nyolc család kilenc tagja gazdálkodott, a megmaradt föld pedig 68 hold, amelyből a szántóterület 57 holdat tett ki. A termelőszövetkezeti csoport 1959. február 20-án beolvadt a verpeléti Dózsa Mgtsz-be. A beolvadást levezető elnök Bukta Ignác volt.
A termelőszövetkezet sorsa jól mutatja, hogy 1948–1959 között a község nagy többsége kitartott az egyéni gazdálkodás mellett.
A nagy erővel, sokszor agresszíven folytatott téeszszervezés hatására 1959. december 23-án megalakult a Feldebrői Rákóczi MgTsz. Az alakuláskor 456 család 559 tagja 3580 katasztrális holdon kezdett el gazdálkodni, ebből 1980 hold volt a szántóföld. Elnöknek Barócsi Miklóst választották meg. Barócsi betegség miatt 1960-ban lemondott, helyette Kovács József volt tanácstitkárt szavazták meg. Három év múlva Kiss János vette át a termelőszövetkezet vezetését.
Az első években gyengén működött, ezért többen ki is akartak lépni.
A nagyüzemi termelésre be nem fogható területeken tököt termesztettek. Próbálkoztak csirketenyésztéssel is. Hatezer naposcsibét neveltek a Bikaistállóban lévő üres helyiségekben. Fontos megoldandó problémát jelentett ez idő tájt a háztáji földek kiosztása.
1966-ban kénytelenek voltak emelni a szerződéses munkások számát húsz főre, mert öregedett a tagság, és a gépek kezelésére is kellett az ember. Ebben az évben tudtak először agronómust alkalmazni. Az erőfeszítések és az állami támogatás meghozta a gyümölcsét, 1967-ben huszonkét erőgéppel, két teherautóval, tizennégy pótkocsival, silókombájnnal és egyéb gépekkel rendelkeztek. A felújított irodaház alá pincét építettek. Saját építőbrigádot szerveztek, amely a falubelieknek is dolgozott. A terület 33 százalékát részművelésben adták ki.
Az 1970-es évek elejére a gazdák már folyamatosan kérték felvételüket a szövetkezetbe, sőt verpelétiek is szívesen dolgoznának Feldebrőn. A bruttó jövedelem 1974-ben elérte a tizennégymillió forintot. Ennek jó részét a részesedési alapra és a fejlesztésre fordították. Emellett egyre erősödött a háztáji gazdálkodás. A szőlőtelepítés is folyt, sőt a hatvanas évek végén egy komplett majort telepítettek.
A dolgozók viszont szeretnének normarendezést elérni, mert egynapi munkájuk negyven-ötven forintnál többet nem hozott. A szomszédos falvak termelőszövetkezetei meglehetősen rossz gazdasági eredményeket mutattak fel, ezért 1974-ben az aldebrői Új Élet és a tófalusi Béke Mgtsz egyesül a feldebrőivel, megtartva a Rákóczi nevet. A következő évben jogutódja lett a Mátraaljai Serkövnek. Ekkor 1363 tagja volt (ebből 746 nyugdíjas és járadékos), 4995 hektáron gazdálkodtak. A rendszerváltozás idejére a közösen művelt terület 5081 hektár lett (szántó 4065, kert tizenkét, szőlő 216, gyep 401, erdő 235, művelés alól kivett terület 152 hektár).
Az 1970-es évekre – jórészt a község saját erejéből – burkolatot kapott az utak egy része, mintegy tízezer négyzetméter betonjárda épült. Új iskolát és egy ötven férőhelyes óvodát létesítettek. Megépült a körzeti orvosi, a fogorvosi rendelő és az orvosok szolgálati lakása. A község szabadpolcos könyvtárral várja az olvasókat. A villanyhálózat kiépítése is befejeződött. Parkosították és virágosították az utcákat, tereket. A költségeket általában a községfejlesztési hozzájárulásokból fedezték.
Ellátottsági adatok, 1995–2000
Tárgyév
1995
1996
1997
1998
1999
2000
Egészségügy
 
 
 
 
 
 
Egy háziorvosi körzetre
1213
1192
1183
1183
1164
1169
jutó lakosok
 
 
 
 
 
 
Óvoda
 
 
 
 
 
 
Férőhelyek kihasználtsága (%)
105
77,5
77,5
90
100
110
Általános iskola
 
 
 
 
 
 
Egy pedagógusra jutó gyermek
11
8
8
9
10
11
Egy pedagógusra jutó tanuló
7
8
8
8
7
8
Egy tanteremre jutó tanuló
13
13
13
13
13
14
 
Tárgyév
1995
1996
1997
1998
1999
2000
Lakások közműellátottsága
 
 
 
 
 
 
az összes lakás százalékában
 
 
 
 
 
 
Ivóvízhálózatba
91,84
93,88
94,81
97,96
97,96
98,14
bekapcsolt lakások
 
 
 
 
 
 
Csatornahálózatba
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
0,00
bekapcsolt lakások
 
 
 
 
 
 
Vezetékestelefon-előfizetők
34,88
39,33
52,13
64,56
74,40
Önkormányzati belterületi út
 
 
 
 
 
 
Kiépített belterületi út
68,75
68,75
68,75
68,75
68,75
68,75
az összes százalékában
 
 
 
 
 
 
 
A rendszerváltozás (1990) óta eltelt tizenkét év minden szempontból jelentős változást hozott. A vezetékes ivóvíz gyakorlatilag mindenhová eljutott, 24 köztéri kifolyó üzemel. A helyi vízművet és a szennyvíztisztítót a Heves Megyei Vízmű Rt. működteti. A gáz bevezetése volt az egyik legnagyobb feladat. Az 1993-ban indult nagyberuházás gyorsan haladt, 1997 végére már a lakosok hetven százaléka használhatta ezt a fűtőanyagot. 2000-ben a lakások háromnegyedéből lehetett crossbar rendszerben telefonálni.
Tizenkét kiskereskedelmi bolt, három vendéglátóhely és a Debrő Vendégház működik a faluban. Viszonylag mérsékelt a munkanélküliség, s főként az alacsonyabb iskolai végzettségűeket érinti. A közművelődést a művelődési ház és a tízezer kötetes önkormányzati könyvtár szolgálja. A Feldebrői Fiatalok Egyesülete (Fefe) nonprofit szervezetként rendszeresen klubrendezvényeket szervez, és megtartja évente a Feldebrői ifjúsági napokat, amelyen már hagyományosan rockegyüttesek lépnek fel. A Nagycsaládosok Egyesületének 1998-ban alakult meg a helyi csoportja, létrejött a faluban a Lokálpatrióta Kör és a nyugdíjasestéken rendszeresen előadásokat tart a könyvtárban.
Nagyon fontos a község számára az a kapcsolat, amelyet 1991 óta építettek ki az amerikai Massachusettsi Magyar Egyesület Boston környéki magyarjaival. Rendszeresen érkeznek angol nyelvtanárok a bostoni Harvard Egyetemről. A kapcsolat ápolására alakult Népünkért és Nemzetünkért Testvérközösségi Bizottság Boston, Feldebrő új hagyományt is teremtett azzal, hogy az adventi időszakban rendszeresen megrendezi a helybeli időseknek a szeretetnapot.
A sportélet mozgalmas a községben. A helyi lövészklub és a futballcsapat rendszeresen jó eredményekkel végez különféle versenyeken.
A millenniumi évforduló tiszteletére millenniumi emlékparkot létesített Feldebrő, ahol 2000. augusztus 12-én egy Szent Istvánt ábrázoló emlékoszlopot avattak fel.

Gabona beszolgáltatása az 1950-es években

Ünnepi csoportkép a magtár előtt az 1950-es években

Az új kenyér ünnep műsorának szereplői, 1949

A millenniumi emlékpark

Szent István kopjafája

A visszahelyezett Szent István-szobor

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages