Egyházashetye Összefoglaló

Teljes szövegű keresés

Egyházashetye
Összefoglaló
Egyházashetye és környéke már az őskor óta lakott hely volt. Erre utalnak a szomszédos Ság-hegy régészeti leletei vagy a közeli Mesteri (Mestriana) római korból származó tárgyi emlékei. Az északról a Rába, keletről a Marcal völgye, délről részben a Kemeneshát és a Vas-zalai-dombvidék által határolt táj a Kemenesalja, amely nyugat és délnyugat irányában a Kemeneshátban folytatódik. Hamvas Béla írta róla: „az egész országban ez az egyetlen hely, ahol az ember tudja, hogy az élet akkor magasrendű, ha művészi”. E táj feltűnően sok géniuszt adott a magyar irodalomnak a hetyei születésű Berzsenyi Dánieltől a csöngei Weöres Sándorig.
A község ősi jellege szerint nemesi: eleinte a karakói várispánsághoz tartozott, majd a Héder nemzetségbeli Köcsky Sándor ispán birtokaként említik. A XV. században örökösödés útján került a Bekeny és Choron, később a herényi Gotthard család birtokába. A herényi Gotthardokkal való rokonság következményeként a XIX. században a község birtokainak közel háromnegyede a Felsőbüki Nagy család birtokába került. Kisebb birtokkal bíró nemesek voltak a Hrabovszkyak, Thulmanok, Bodák, majd a Berzsenyi, Barcza, Tompos család. A nemesi családok közül máig élnek a Szita, Hetyey, Vargyai família leszármazottai.
A község lakosságának fő megélhetési forrását évszázadokon keresztül, mind a mai napig a mezőgazdálkodás adta. Meghatározó nagybirtok a herényi Gotthard-, később Felsőbüki Nagy-uradalom volt. Mellette nemesi kisbirtokok és jobbágyföldek terültek el. A falut ma is szépen művelt, jó minőségű termőföldek övezik. A mezőgazdaság mellett jelentős szerepe volt a szőlészet-borászatnak a település életében: a somlói borvidékhez tartozó Kis-Somlyó szőlőhegyén évszázadok óta jelentős számban találni hetyei illetőségű birtokosokat. Korábban jelentős szőlőművelés folyt a bekenyi domboldalon is: itt is a Felsőbüki Nagyok bírtak a legnagyobb birtokkal.
A vasútépítés kikerülte a települést, legközelebbi állomása hat kilométerre található, a szomszédos Bobán. Posta és telefon 1930 óta van, a villamosítás alig fél évszázada, 1952-ben, érte el Egyházashetyét. A menetrend szerinti autóbuszjáratok Celldömölkre és Jánosházára 1958 óta járnak. Jó minőségű vezetékes ivóvizet több mint két évtizede használhatnak az itt lakók.
Érdekes módon változott a település vallási összetétele: a katolikus lakosság a mohácsi vész után evangélikus lett, majd – a herényi Gotthard család birtoklása folytán – ismét a katolikusok kerültek túlsúlyba. A hetyeiek mellett itt keresztelték Kissomlyó, Borgáta, Alsó- és Felsőkáld, Kis- és Nagyköcsk, Kemeneskápolna, Alsó- és Felsőmesteri újszülötteit is.
A ma alig négyszázötven lelkes település lélekszáma fénykorában meghaladta a hétszázat, de akadt történetében olyan időszak is, amikor alig lakták kettőszázan. A XIX. század második és a XX. század első felének létszámingadozása félszázon belül volt. Ennek magyarázata az, hogy a településen élők megélhetésének forrása a szilárd gazdasági alapokkal rendelkező nagybirtok volt. Az e nagybirtokból származó jövedelem tette lehetővé, hogy a polgárosodás idején Felsőbüki Nagy Sándor alapítványt tegyen „Kemenesalja szenvedő népének” közkórház építése céljából a mai Celldömölkön.
A XX. század háborúi megmozgatták az itt élőket, sokuk nemcsak helyt állt, életét is feláldozta hazájáért. A második világégés alatt lengyel menekülteket fogadott be a falu, majd rövid időre a menekülő horvát nagykövetség kvártélyozta be magát a kastélyba. A családtagok elvesztésén túl a legszemélyesebb, legnyersebb háborús élményt már részben békeidőben kellett megtapasztalniuk a helybelieknek: a szovjet politikai rendőrség ideiglenes deportáló és „repatriáló” tevékenységét, amelynek keretében az ukrán nemzetiségű hadifoglyok, kényszermunkások vallatása, szelektálása és likvidálása folyt.
A kommunizmus évtizedei alatt az egykori cselédszármazású családok lassú, de biztos gyarapodásnak indultak. Ezzel párhuzamosan megindult az elvándorlás is az ország iparosított részei felé, olyan lakosságszám-csökkenést indítva el, amelyet máig nem lehetett megállítani. Mezőgazdasági szövetkezetet csak többszöri nekifutásra sikerült szervezni. Üzem, szennyező ipari tevékenység máig nem létesült a településen és környezetében.
A Berzsenyi-kultusz, a kultúra, az oktatás, művelődés mára meghatározóvá vált a település életében. A hagyományok ápolása mellett fontos, hogy a falu őrzi és működteti kulturális és szociális intézményeit: van óvoda, általános iskola, háziorvos és védőnő. Egyre többen vesznek részt a civil szervezetek, csoportok életében.
Az 1968 óta hasznosított, Hetyétől jó kőhajításnyira található borgátai termálfürdő az utóbbi évtizedekben átformálta a kistérség életét. A festői táj, a Kis-Somlyón termelt harmonikus, szép borok és a jó vizű fürdő egyre több hazai és külföldi polgárt csábít arra, hogy teljesen vagy részlegesen letelepedve itt élje le életét, itt találja meg az összhangot a természettel.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem