Források
Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések:
Bp. = Budapest
DREL = A Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára, Pápa
Dudar, 2000 = Dudar a Bakonyban. (Szerkesztette: Szalontay Zoltán.) Dudar, 2000.
Ila-Kovacsics, 1964 = Ila Bálint–Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona, I. Budapest, 1964.
Jármai, 1990 = Jármai Ervin: A dudari szénbányászat története. Veszprém, 1990.
LDM = Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém
LK = Levéltári Közlemények
LSZ = Levéltári Szemle
MOL = Magyar Országos Levéltár, Budapest
Nagy Iván = Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal (I–XII. kötet). Pest, 1857–1868.
NÉ = Néprajzi Értesítő
Péter, 1990 = Péter Ernő: Dudar község monográfiája. In: Falurajzok 1935. (Szerk.: Torkos Veronika.) Budapest, 1990. 146–159. l.
TSZ = Történelmi Szemle
TT = Történelmi Tár
VeML = Veszprém Megyei Levéltár, Veszprém
VÉL = Veszprémi Érseki Levéltár, Veszprém
VMHT = Veszprém Megyei Honismereti Tanulmányok
VMMK = A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei
Vp. = Veszprém
Az Öreg- és a Keleti-Bakony határán. A tágabb tájföldrajzi környezet bemutatásához a következő irodalmat használtuk: Magyarország kistájainak katasztere I–II. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Bp., 1990., A Dunántúli-középhegység, B. Regionális tájföldrajz. (Szerkesztette: Ádám László, Marosi Sándor, Szilárd Jenő). Bp., 1988. Magyarország erdőgazdasági tájainak erdőfelújítási, erdőtelepítési irányelvei és eljárásai, IV. köt. Dunántúli-középhegység erdőgazdasági tájcsoport. (Szerkesztette: Danszky István.) Bp., 1963. A közvetlen természeti környezet bemutatásához nagy segítséget jelentett geológiai szempontból Tomor Thirring János A Bakony dudar–oszlopi „Sűrű” hegycsoportjának földtani és őslénytani viszonyai (Bp., 1934.) címmel a Földtani Szemle mellékleteként megjelent doktori értekezése. Bár „erősen” szaknyelven íródott, frissessége miatt ajánlott mű Veress Márton: Az Északi-Bakony fedett karsztja (A Bakony természettudományi kutatásának eredményei XXIII.). Zirc, 1999. Értékes adatokat nyertünk az alábbi tanulmányból is: Ábrahám Levente–Dr. Uherkovich Ákos: Dudar környékének nagylepkefaunája. In: A Bakonyi Természettudományi Múzeum közleményei – Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis 5 (1986), Zirc, 57–78. A barlangtípusokról szól: Veress Márton: Adatok a dudari Ördög-árok barlangjainak morfogenetikájához. In: VMMK 15 (1980) Természettudomány, 49–60. Laczkó Dezső század eleji barlangleírását tartalmazza: Veszprémvármegyei Múzeumi Bizottság és Múzeumegylet évi jelentése 1911-ből. Vp., 1912. 21–22. Rövid, de annál érdekesebb leírást találhatunk Dudar környékéről Rómer Flóris: A Bakony. Terményrajzi és régészeti vázlat (az 1860. évi győri kiadás reprintje). Bp., 1990. művében. Földrajzi nevek kutatásakor alapvető munka, amelynek Veszprém megyei kötete hamarosan megjelenik: Pesty Frigyes: Helységnévtár, 1864 (OSZK Kézirattár, Fol. Hung. 1114. 60. köt. 144–145: Dudar). Használtuk még: Szalontay Zoltán: Dudar környékének természeti leírása című tanulmányát. In: Dudar, 2000. 5–34.
Ember és a természet. A fejezethez felhasználtuk Dudar régészeti szempontú leírását: Magyarország régészeti topográfiája, 4. Bp., 1972. 92–94. A földrajzi nevek legteljesebb gyűjteményét nyújtja: Veszprém megye földrajzi nevei IV. köt. A veszprémi járás. (Szerkesztette: Balogh Lajos, Ördög Ferenc, Varga Mária). Bp., 2000. 69–75. A földrajzi nevek feldolgozásához használtuk még – Pesty Frigyesnek az első fejezetben már említett helységnévtára mellett – az alábbi levéltári forrásokat is: VeML Térképgyűjtemény. Dudar község telekjegyzőkönyves térképei 1860, 1894; MOL.S.78, 79 Kataszteri gyűjtemény. Dudar község kataszteri térképe és kataszteri iratai 1857.; DREL III. 43. A dudari református egyházközség iratai. Presbiteri jegyzőkönyvek 1889–1934., 242. A középkori névanyag keletkezéséről ír Kristó Gyula: Névtelenség, elnevezés. In: Kristó Gyula: Tanulmányok az Árpád-korról, Bp., 1983. 401–421. tanulmányában. A Dudar név magyarázatához l.: Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp., 1988. és Ila–Kovacsics, 1964. 177.
Nagy hírű nemzetségek országlása. A középkor történetéhez használt genealógiai alapművek a következők voltak. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig, I. Bp., 1900. és Nagy Iván megfelelő részei. Az általunk használt magyar történeti szakirodalomból a témához ajánlható: Kristó Gyula: Csák Máté. Bp., 1986., Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, II. Bp., 1987., Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok. Bp., 1993. és Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, III. Bp., 1897. A Darahy-ághoz l.: Maksay Ferenc: A középkori Szatmár megye. Bp., 1940. 126. A XV. század szövevényes ügyeiről ír: Reiszig Ede: Az Ujlaki család. In: Turul LVII. (1943) 1–13. és 56–65. A Veszprém megyei adólajstrom elemzésénél nélkülözhetetlen volt Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások. In: Tanulmányok Veszprém megye múltjából (szerkesztette: Kredics László). Vp., 1984. 121–239. A kunkérdéshez némi támpontul szolgálhatnak: Pálóczi-Horváth András: A kunok megtelepedése Magyarországon. In: Archeológiai Értesítő, 101. (1974) 244–259. és Györffy György: A kunok feudalizálódása. In: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a XIV. században (szerkesztette: Székely György). Bp., 1953. 248–275. Az okleveles adatok lelőhelyei: Anjoukori Okmánytár I. köt. (1301–1321). Bp., 1878. 25–26.; Anjou-kori Oklevéltár I. köt. (1301–1305), (szerkesztette: Kristó Gyula). Bp.–Szeged, 1990. 118–119.; Anjou-kori Oklevéltár VII. köt. (1323), (szerkesztette: Blazovich László–Géczi Lajos). Bp.–Szeged, 1991. 180.; Zsigmond-kori oklevéltár I. (1387–1399), (összeállította: Mályusz Elemér). Bp., 1951. 518.; Károly János: Fejér vármegye története, III. Székesfejérvár, 1899. 544–546.; Mohács előtti oklevelek adatai (számítógépes dokumentum). MOL, Bp., 1999. Darnáról, az „ősfaluról” l. a megyei régészeti topográfiának az előző fejezetnél megadott oldalait, valamint Gruppenberg-Fehrenteil László: Bakonyi karcolatok. In: Veszprémi Hírlap, 1926/30. (július 25.) 2–3. A Csákok címerábrázolásai megtalálhatók az Archeológiai Értesítő XIII (1879) 22–23., Csoma József: Nemzetségi címerek. Bp., 1903. 61–63. és a Turul III (1885) 49. lapjain.
Mohács, Magyarországnak nyomorúsága. A mohácsi vész utáni megyei eseményekre: Hungler József: A török kori Veszprém. Veszprém, 1996., Pálffy Géza: A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejéig. In: TSZ 38/2–3. (1996) 163–217., Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Bp., 1981., Veress D. Csaba: Várak a Bakonyban. Bp., 1983. és Veszprém a török korban. (Felolvasóülés Veszprém török kori emlékeiről.) Veszprém, 1998. Dudar magyar földesurainak jellemzésénél a Podmaniczky család történetéről és birtokpolitikájáról Faller Jenő: Várpalota története az Ujlakyak és Podmaniczkyek idejében. Vp., 1936., Dr. Lukinich Imre: A podmanini Podmaniczky család. X. köt. Bp., 1943. és Szíj Rezső: Várpalota. Bp., 1960. munkáit használtuk. Huszár Péter jellemrajzát és törekvéseit Takáts Sándor: Régi magyar kapitányok és generálisok (Bp., 1928.) című munkájára támaszkodva dolgoztuk ki. A Botka család dudari örökségéről a széplaki Botka (Bottka) család iratai (1453–1813) tudósítanak (VeML XIII. 112.). Eszterházy Dániel Dudarra vonatkozó adománylevelét a veszprémi káptalan hiteleshelyi jegyzőkönyve 1638. Nr. 13. őrzi (VeML XII. 1/i/aa). Dudar török földesurainak berendezkedéséről és adóösszeírásairól Matuz József: A székesfehérvári szandzsák 1563–1565. évi adóösszeírása. Bamberg, 1986., Vass Előd: Források a székesfehérvári szandzsákság történetéhez 1543–1688. In: Fejér Megyei Történeti Évkönyv, 19. (1989) 69–200., Velics Antal–Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek II. köt. (1540–1639) Bp., 1890. munkái tájékoztatnak. A török hódoltság területén élő falvak gazdasági viszonyairól a kiadott forrásközlések és feldolgozások közül Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI–XVII. század. Bp., 1959. és Maksay Ferenc: Parasztság és majorgazdálkodás a XVI. századi Magyarországon. Bp., 1958. munkáit hasznosítottuk a leginkább. Dudar török kori lakossága népesség- és gazdaságtörténetének megrajzolásakor egyrészt kiadott forrásközléseket, mint Pákay Zsolt: Veszprém vármegye története a török hódoltság korában a rovásadó összeírás alapján (1531–1696). Veszprém, 1942., Thury Etele: Anyakönyvi bejegyzések a XVI. és XVII. századból. In: TT 7 (1906) 553–562., H. Balázs Éva: Jobbágylevelek. Bp., 1951., Mályusz Elemér: A Nádasdy-levéltár magyar levelei. In: LK 1924. 64–65., másrészt még publikálatlan levéltári forrásokat használtunk, melyek a következők: MOL-E-158 Magyar Kamara archívuma. Conscriptiones dicarum comitatus Vesprimiensis 1536, 1549–50, 1552–53, 1557, 1559, 1564, 1567, 1570, 1576, 1578, 1588, 1622, 1626, 1635–36, 1638–39, 1696. (Fénymásolatban a VeML-ben.); MOL-E-156 Urbaria et conscriptiones Fasc. 36. Nr. 55. 1572., Fasc. 37. Nr. 14. 1573., Fasc.37. Nr. 16. 1578., Fasc. 37. Nr. 15. 1581., Fasc. 61. Nr. 35. 1590 körül, Fasc. 89. Nr. 14.; MOL-P-706 Zichy család levéltára Fasc. 86. et A. Nr. 7. 1573., Nr. 5. 1581.; VÉL veszprémi káptalan magánlevéltára. Peremarton 41. 1614. A XVI–XVII. század mentalitástörténetét vizsgáló munkák közül Benda Kálmán: A magyar nemzeti hivatástudat története. Bp., 1937., Perjés Géza: Az országút szélére vetett ország. Bp., 1975., Péter Katalin: Papok és nemesek. Bp., 1995. és Őze Sándor: „Bűneiért bűnteti Isten a magyar népet.” Egy bibliai párhuzam vizsgálata a XVI. századi nyomtatott egyházi irodalom alapján. Bp., 1991. műveit használtuk.
Szűkülő élettér a gyarapodás századában. A széplaki Botka család elvesztett birtokainak összeírásai, valamint a visszaszerzéséért folytatott per levéltári iratai a következők: A széplaki Botka család iratai (VeML XIII. 112.) és a Nádasdy család levéltárában (MOL P 507) a Botka családot illető iratok (Okiratok II. 1–6, 294, 1226.). A Nádasdy családról l. Nagy Iván megfelelő részeit, a család lepsényi uradalmának kialakításáról pedig l. Kállay István: Lepsény. In: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 20 (1989) 175–194. Dudarnak a XVIII. század első felében készült összeírásai közül a már említetteken kívül az 1715. és 1720. évi országos összeírás anyagát (MOL.N.78, 79 Regnicolaris levéltár. Archivum regni.) használtuk. A dudari jobbágyok úrbéri szolgáltatásairól a Nádasdy család levéltárában (II. 40–41., II. 309–313., III. 1248., IV. 994–995.) és Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének úrbéri és úrbéri vizitációs irataiban (VeML IV.1/g) található forrásokkal dolgoztunk. A dudari jobbágyok legelőért folytatott küzdelméről és legelőbérleteiről l. Császár Elemér: Ányos Pál, Magyar Történelmi Életrajzok. Bp., 1912., a csetényiekkel folytatott küzdelemről a Zichy család levéltárában (MOL P 707) a Fasc. 124 et F. 1–4. jelzetek alatti iratokat, a földesúrral folytatott küzdelemről a Nádasdy család levéltárában III. 1248–1249 jelzet alatt található forrásokat. Bakonynána telepítési szerződéseit a (VeML.IV. 1. m). Egyezségek és szerződések 104. és 121. és a MOL (C 59. 324. cím C 3245.) őrzi. Kisdudar telepítési szerződése csak másolatban maradt meg a VÉL által őrzött veszprémi egyházmegyei iktatott iratok között (3342/1942). A dudari parasztmozgalmakról l. Ember Győző: Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez. Bp., 1951. és Hudi József: Veszprém megyei parasztmozgalmak 1848/49-ben. In: Tanulmányok Veszprém megye múltjából, Vp., 1984. 337–530. munkáit.
Napszámosok, ügyvédek, kivándorlók. Az 1870–1910 közötti népszámlálások és a helységnévtárak (1863, 1873, 1877, 1888, 1895, 1900) statisztikai adatai mellett a háttér felvázolásához használtuk Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Bp., 1976. és Hudi József: Veszprém vármegye politikai elitje a XVIII–XIX. században (1711–1918). In: Az átmenet avagy Veszprém megye a rendszerváltás időszakában, Vp., 1995. 25–61. munkáit. A jogi-közigazgatási fogalmak értelmezését segítik a Magyar Törvénytár kötetei. A század eleji zirci járás életéről színes képet nyújtanak a Zirc és Vidéke című hetilap 1905–1914 közötti évfolyamai. A kivándorlás témájához felhasználtuk: A Magyar Szent Korona Országainak kivándorlása és visszavándorlása 1899–1913. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 67. köt. Bp., 1918. A falu életét levéltári iratok alapján mutattuk be. „beszédesek” a második fejezetnél már megemlített kataszteri és telekjegyzőkönyves térképek. Az ínséges évekről szólnak az alábbi források: MOL.K. 148. Belügyminisztériumi Levéltár. Elnöki iratok. Veszprém megye ínségügye 1866–1867 (1867-IVK-128) és VeML IV. 258. Veszprém Vármegye Ínségügyi Bizottmányának iratai 1866–1867. Az elkülönítési szerződés és a tagosítás megismeréséhez bőséges információt nyújt: VeML VII. 1/b A Veszprémi Törvényszék iratai. Úrbéri törvényszéki iratok. Dudar község. A sajnálatos Veszprém megyei iratpusztítások miatt elsődleges forrásként kezelendő: VeML IV. 252., 253., 401/a Veszprém vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei 1860–1861, 1867–1871, 1872–1914.
Egy talpalatnyi föld. Az első világháború „képeit” a Zirc és Vidéke megfelelő évfolyamai szolgáltatták. Használtuk még: a Dudar község állami anyakönyveinek másodpéldányait (VeML XXXIII. 1.) és Emlékhelyek Veszprém megyében (szerkesztette:
Bándi László). Vp., 1996. 125–126., valamint Péter, 1990. A háború utáni forradalmakról a dudari körjegyzőség irataiból Csetény kisközség 1914–1940 közötti képviselőtestületi jegyzőkönyvei (VeML V. 331.) és a dudariak legelőügyéről szóló beadvány (MOL.K.184: 1919.I/2.55529.) alapján szóltunk. A földreform végrehajtásáról szóló iratokat a MOL.K.184: 1924.29.51352.) őrzi. Az egész fejezethez számtalan adatot nyújtottak: VeML V. 331. Dudar község képviselőtestületi jegyzőkönyvei 1910–1947. Bencze Lászlóról írt Csapó György: Bencze László. Bp., 1984. című munkájában. A településkép felvázolásához használtuk Dudar község 1933. évi kataszteri térképét (VeML XV. 11.). A községről alapvető adatokat tartalmaz Veszprém vármegye alispánjának iratai közül az 1925. évi közigazgatási adattár (VeML IV. 403.).
Vége a régi világnak. Ennél a fejezetnél is az előzőben említett dudari képviselő-testületi jegyzőkönyvek szolgáltattak számtalan adatot. (Itt kell megjegyeznünk, hogy Dudar 1945 előtti községi iratai, egy kisebb töredéktől eltekintve, gyakorlatilag levéltári őrizetbe nem kerültek, minden bizonnyal elpusztultak.) A községre vonatkozó alapadatokat Veszprém megye alispánjának iratai közül az 1942. évi közigazgatási adattár tartalmazza (VeML IV. 403.). A villamosításhoz Magyarország város- és faluvillamosítási kézikönyve (1888–1956). (Szerkesztette: Zsidai József.) Bp., 1957. és Körmendy Ékes Lajos: Veszprém vármegye egységes villamosításának története. Bp., 1937. munkáit használtuk. A hősi emlékmű avatásáról beszámolt a Zirc és Vidéke hetilap az 1937. 26. (június 27.) 2. oldalon és az 1937. 28. (július 11.) 1. oldalon található tudósításaiban. Az 1937-es falukutató táborral kapcsolatos adatok többek között Lengyel András: A szegedi fiatalok dudari falutanulmányozása. Szeged, 1985. munkájából származnak. (E témához további forrásokat l. a Dudart felfedezik fejezetben.) Oláh Lilian beszámolójának elpusztulásáról a Magyar Rádió Archívumából értesültünk. A Nádasdy-uradalom felparcellázásáról a MOL (K.184: 1942.29.182048) őriz iratanyagot. Dr. Luksz Sándor földvásárlásáról bővebb adatokat a Veszprém Megyei Földhivatal irataiból tudtunk meg (VeML XXIV. 201.b). A világháborús emléktáblával kapcsolatban Bándi Lászlónak az előző fejezetben említett munkáját ajánlhatjuk. A második világháború megyei eseményeiről írt két tanulmányt Veress D. Csaba: Veszprém megye felszabadításának története. In: VMMK 9 (1970) 275–328. és Veress D. Csaba: Adatok a zsidóság Veszprém megyében a II. világháború idején lejátszódott tragédiájához. In: VMMK 16 (1982) 399–412. címmel, és további adatokat közöl Jármai, 1990. Külön köszönjük Mihók Imre nyugalmazott iskolaigazgatónak, hogy rendelkezésünkre bocsátotta a szerkesztésében megjelent iskolai újság számait. A Hírmondó 1993–1996 között megjelentetett 16 száma értékes helytörténeti közléseket tartalmaz.
A vas és acél hatalmában. Ennél a fejezetnél is használtuk Dudar község képviselő-testületi jegyzőkönyveit 1947–1949 (VeML V. 331.), illetve a Dudari Községi Tanács tanács- és vb-ülési jegyzőkönyveit 1950–1989 (VeML XXIII. 768/a). Jármai, 1990 bányatörténeti könyve is tartalmaz községtörténeti vonatkozásokat. Az 1956-os helyi események leírásához a Zirci Járási Tanács VB bizalmas iratai 1956–1957 (VeML XXIII. 377/b) és a Hadtörténelmi Levéltár 1956-os iratai közül az Összesített jelentés a Veszprém megyei karhatalmi alegységek munkájáról 1956–1957, valamint a VeML fénymásolat-gyűjteményéből való Összefoglaló jelentés az 1956 októberi Veszprém megyei eseményekről, 1959 szolgáltatták az alapot. Ezenkívül hálásan köszönöm Mészáros Gyulának az 1956-os anyag feldolgozásában nyújtott segítségét. Az intézménytörténethez szolgáltatott adatokat a Dudari Füzetek, mely a Dudar községi közös tanács kiadványa (Dudar, é. n.) és Kiss Lajos Dudar község monográfiája című kitűnő kézirata, amely 1991-ben készült. A falu aláfejtéséről szól: Jármai Ervin: Dudar község aláfejtése során szerzett tapasztalatok. In: Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat. 1983. 3. sz. 168–176. A termelőszövetkezetek történetét tárgyalja Turai Lajos: Hűség a Bakonyhoz. Vp., é. n. munkájában.
Az ekevastól a malomkőig. Az előző fejezetben már említett dudari iskolai lap, a Hírmondó számai mellett ebben a fejezetben még Kiss Lajos és Nagy Gyula dudari lakos közléseit használtuk fel. További adatokkal szolgáltak: Veszprém vármegye közgyűlési jegyzőkönyve 1895-ből (VeML IV. 401/a), Dudar község képviselő-testületi jegyzőkönyvei 1910–1947 (VeML V. 331.) és Ila–Kovacsics, 1964. A faszén- és mészégetésről Hegyi Imre: A népi erdőkiélés történeti formái. Bp., 1978. könyve, valamint ifj. Mészáros Gyula: Dudar történeti múltja, gazdálkodása és népszokásai., Vp., é.n. kézirata tartalmaz kimerítő leírásokat. A kereskedelem és ipar témaköréhez szolgált néhány konkrét adattal Kis Ernő: Veszprém vármegye gazdasági leírása. Bp., 1905.
Az 1828. évi országos összeírásból felhasználtuk az iparosokra vonatkozó adatokat (MOL.N.26: Conscriptio regnicolaris art. VII. 1827. ordinata, 1828.) Az ipar és a kereskedelem történetéhez érdekes információkhoz jutottunk az egyházközség kurátori-dékáni számadáskönyveiből (DREL III. 43.), melyeket Pápán őriznek. További adalékokat nyújtottak: Balassa Iván: Fejezetek az eke és a szántás Balaton környéki történetéből. In: VMMK 11 (1972) 357-399. és Nagybákay Péter: Újabban előkerült Veszprém megyei tárgyi céhemlékek. In: VMMK 11 (1972) 401-419. című tanulmányai. A vízimalomról az említett egyházközségi számadáskönyvek, valamint a Zirci Járásbíróság mint telekkönyvi hatóság levéltári őrizetben levő telekkönyvi iratai (VeML VII. 7/d/aa Dudar község telekjegyzőkönyvei) szolgáltattak adatokat.
Kincs a falu alatt. Alapvető munka a témához: Jármai, 1990. és lásd még Jármai Ervin kéziratos munkáját is: A negyvenéves dudari szénbányászat, Vp., 1986 (LDM Néprajzi adattár 790.). Az aláfejtésről A vas és acél hatalmában című fejezetnél leírt Jármai-cikkben olvashatunk. Használtuk még: Jakab Kálmán: A dudari szénbánya című munkáját, amely a Dudar, 2000. 45–57. oldalain található. Köszönjük Nagy Istvánnak, hogy rendelkezésünkre bocsátotta helytörténeti gyűjteményének Dudar községre vonatkozó részét, melyből számos, a Veszprém Megyei Naplóban közölt cikk volt segítségünkre ennél a fejezetnél.
Közös udvar, közös sors. A falu népességére és birtokviszonyaira a legmegbízhatóbb információkat az országos felmérések eredményei biztosítottak, így többek között az 1881., 1895., 1900., 1920., 1941., 1949., 1960. és 1990. évi népszámlálás adatait dolgoztuk fel. Jól tudtuk használni a Közigazgatási adattár Dudarra vonatkozó adatait 1925-ből és 1942-ből (VeML IV. 403.). Fontos adalékokkal szolgált Péter, 1990. Fontos statisztikai adatokat közölt a faluról az a Belügyminisztériumnak készített húszoldalas jelentés is, amelyet az 1937-ben Dudaron járt falukutató csoport készített. Teljes szövege megjelent a Dudar 1937 című kiadványban (Bp., 1986.). A falu építkezésére és településszerkezetére nagy segítségünkre volt Ács Anna: Közök a Bakonyban és a Balaton-felvidéken. In: A Balaton-felvidék népi építészete, Szentendre-Veszprém, 1997. 193–215. és Vajkai Aurél: Veszprém megye népi építkezése. In: NÉ 1940. 1–58. tanulmányai. A közös udvarok birtoklástörténetének megismeréséhez elengedhetetlenül fontos volt Dudar 1857. évi kataszteri felmérésének térképes és szöveges anyaga
(leírását l. Ember és a természet című fejezetnél), valamint a falu 1933-as kataszteri térképének ismerete (VeML Térképtár). A családi munkamegosztás helyi sajátosságairól Aradvári Lászlóné írt kiváló tanulmányt A falusi nők helyzetének változása három nemzedéken keresztül címmel. Megjelent a VMHT II. (1973) kötetében a 39–49. oldalon, illetve újraközlése a Dudar, 2000 kötetben. Bittmann István kisdudari cipészmesterről a zirci járás főszolgabírójának irataiban (VeML IV. 461.) található információk közül: Bittmann István iparengedélyére vonatkozó (3625/1922. sz.) iratokat hasznosítottuk. Az 1945 utáni változásokról két kiváló tanulmányt használhattunk a szerzők engedélyével. Kiss Lajos: Dudar község monográfiája. Dudar, 1991. kézirat, és Mihók Mónika: Az öngyilkosságok alakulása Dudaron és környékén 1890-től napjainkig (é. n.), kézirat.
Itt szeretnénk köszönetet mondani adatszolgáltatóinknak mindenkor készséges, nagybecsű segítségükért, amely nélkül aligha születhetett volna meg e munka: Jakab Zoltánné Csoó Ilona (1924, Dudar), Kiss Dezső (1928, Dudar), Kiss József (1921, Dudar), Kiss Józsefné Földesi Zsófia (1922, Dudar), Kiss Lajos (1942, Dudar), Nagy Árpád (1920, Dudar), Nagy Árpádné Jakab Julianna (1928, Dudar), Nagy Gyuláné Mátyus Vilma (1914, Dudar), valamennyien reformátusok, Venczel András (1937, Bakonynána), katolikus. Ezúton szeretnénk megköszönni Nagy Gyula villamosmérnöknek, Nagy Katalin tanárnőnek, Mihók Imre nyugalmazott iskolaigazgatónak és feleségének mindenkor támogató segítségét.
Tebenned bíztunk eleitől fogva. A Dunántúl és a Bakony reformációjával foglalkozó szakirodalomból a következőket használtuk: Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521–1945. Bp., 1985.; Nagy Géza: Fejezetek a magyar református egyház 17. századi történetéből. Bp., 1985.; Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története. Pápa, 1927.; Thury Etele: A Dunántúli Református Egyházkerület története I–II. Pozsony, 1998. és Faller Jenő: Csetény község monográfiája. Veszprém, 1929. A dudari református egyház történetéről Török Pál lelkész készített feljegyzéseket 1807-ben és 1823-ban. Ez utóbbit közölték Dudar, 2000. 145–155. oldalain. Török Pál dudari református lelkész kapcsolatát a fiatal Jókaival és Petőfivel Nádasdy Lajos derítette fel. A témáról megjelent írásai: Hol született Petőfi? In: Életünk 1973. 5. 454–460., és Pápai hatások Jókai írásaiban. In: Veszprém Megyei Napló 1975. 51. (március 1.) 7. A dudari református lelkészek személyére, gondjaikra és problémáikra az évente megtartott egyházlátogatási vizsgálatok szolgáltatnak becses információkat (DREL II. 35/a A Pápai egyházmegye egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1788–1930.). A presbitérium dunántúli kialakulásáról és működéséről Szabó György: A demokratikus egyházszervezet kialakulásának kezdetei hazánkban. (A presbiteri rendszer fejlődése a magyar református egyházban.) In: Confessio 1986/2. 27–38. A presbitérium helyi feladatairól és működéséről a dudari református egyházközség irataiból (DREL III. 43.): a vegyes tartalmú jegyzőkönyvek 1814–1883, a presbiteri jegyzőkönyvek 1890–1932, a számadási iratok 1797–1920 és a pápai egyházmegye irataiban (DREL II. 35.c): az ügyviteli iratok Dudarra vonatkozó részei tájékoztatnak. A dudari templom régészeti és műemléki felméréséről tájékoztat: Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében. In: VMMK 6 (1967) 117–150., valamint Dr. Rómer Flóris: A Bakony. Terményrajzi és régészeti vázlat. Győr, 1860., és kéziratos útijegyzőkönyvei az Országos Műemléki Felügyelőség Irattárában. A templom XVIII. századi állapotáról a következő levéltári forrás számol be: VÉL Negotia Religionaria. Fasc. III.
Nr. 31. Jelentés a dudari templomról 1784. A templomi ülésrend összehasonlító vizsgálatában nagy segítségünkre volt S. Lackovits Emőke tanulmánya: Református templomi ülésrendek Közép-Dunántúlon. In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében II., Veszprém–Debrecen, 1997. 345-366.
Az élet rendje szerint. Az egyházi év szokásairól értékes országos és helyi szakirodalmat használhattunk: Magyar Néprajz VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság. (Szerkesztette: Dömötör Tekla, Hoppál Mihály.) Bp., 1980., Földesi László: Paraszti élet, népszokások. In: Dudar, 2000. 175–194., Mihók Imre és Mihók Imréné Helytörténet, hagyományok, szokások, babonák és Portrék címmel sorozatot közölt Dudar népi hagyományairól a helyi iskolai lapban (Hírmondó 1–16. szám, 1993–1996). Az emberélet fordulóihoz kötődő szokások megírásában a helyi adatközlők becses adatain túl S. Lackovits Emőke: Református keresztelési szokások. In: Confessio 1985/4. 15-23. és ifj. Mészáros Gyula: Dudar történeti múltja, gazdálkodása és népszokásai. (kézirat, é. n.) munkáit használtuk.
Az oskola az eklézsiának ékessége. A magyarországi és ezen belül a Veszprém megyei népoktatásra vonatkozó irodalom Mészáros István: Népoktatásunk 1553–1777 között. Bp., 1972. Szántó Imre: A katolikus falusi kisiskolai oktatás helyzete Magyarországon a XIX. század első felében. In: Acta Historica LXV. Szeged 1979. 3-50., Hermann Egyed: Népoktatás a veszprémi egyházmegyében a XIX. század elején. Bp., 1943., Thúry Etele: Iskolatörténeti adattár, II. Pápa, 1908. V. Fodor Zsuzsa: Adalékok Veszprém megye falusi elemi oktatásához a dualizmus és az ellenforradalmi korszak idejéből. In: VMMK 16 (1982) 245–271. Az alfabetizációra felhasznált szakirodalom Benda Kálmán: Az iskoláztatás és írástudás a dunántúli parasztság körében az 1770-es években. In: Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 8 (1977) 123–133., Hudi József: Írni tudás Veszprém vármegyében a XIX. század közepén. In: A Dunántúl településtörténete VII., Veszprém, 1989. 457–467., Hudi József: Alfabetizáció és társadalom a XIX. századi Veszprémben. In: LSZ 1995. 4.sz. 38–46. Az oktatásra és írni-olvasni tudásra vonatkozó kiadott statisztikák közül felhasználtuk: Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása. Bp., 1920., az 1870. és 1881. évi összeírás és az 1900., 1920., 1949. évi népszámlálás eredményeit. A falu két világháború közötti kulturális helyzetéről Könczöl Imre: A dudari hármas határ… Beszélgetés Csoó Sándor dudari tsz-járadékossal. In: Veszprém Megyei Művelődésügyi Szemle, 1972. 5.sz. 125–135. és Péter, 1990. A levéltári források közül a következőket használtuk: DREL II. 35/a A pápai egyházmegye egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1788–1911; DREL III. 43. A dudari református egyházközség irataiból az iskolaszéki iratok 1882–1897; VeML IV. 1/g/bb Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Az úrbéri visitatiok iratai. Dudarra vonatkozó iratok 1770–1787; VeML IV. 1/r Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének nevelésügyi irataiban a cseszneki alsójárásban lévő iskolák vizsgálatáról készült kimutatás 1838–1848; VeML VI. 501. Veszprém megye tanfelügyelőjének iratai. I. és II. sz. törzskönyv az iskolákról 1884–1887 és a dudari református népiskola kántortanítói állás helyi javadalmai; VeML VIII. 236. A dudari református elemi népiskola iratai 1915–1946.; VeML XXVI. 132. A Dudari Állami Általános Iskola iratai 1946–1965; VeML XXI. 4/b Veszprém vármegye alispánjának iratai. 11589/1948:
Az államosított iskolák ingó és ingatlan vagyonleltárai.
Dudart felfedezik. A geológiai szakmunkákat l. az első fejezetnél. A szénmedence kutatástörténetéről ír Jármai Ervin kéziratos munkájában (l. a Kincs a falu alatt című fejezetnél) és Fejér Leontin: A bakonyi eocén szénmedence kutatásának ötven éve. In: Bányászati és Kohászati Lapok 104 (1971) 10. sz. 688–695. Méhely Lajos dudari antropológiai vizsgálatáról Mészáros András lelkész készített feljegyzéseket a presbiteri jegyzőkönyv lapjain, de az idősebbek közül többen még emlékeznek is a vérvétellel járó adatvételre. Henkey Gyula dudari felmérésének eredményeit a Kapu című folyóirat 1996. 5. számában közölte Adatok a Veszprém megyei magyarok etnikai embertanához címen. A társadalomtörténeti kutatások közül dr. Péter Ernő fényképekkel bővített dolgozatának kézirata a Néprajzi Múzeum Etnológia Adattárában 4513-as számon található, de 1990-ben megjelent nyomtatásban is (l. a rövidítéseknél). Az 1937-es nemzetközi táborozásnak ma már gazdag szakirodalma van. A dudari napok előkészítéséről és a falukutatás tíz napjáról Lengyel András írt tanulmányt A szegedi fiatalok dudari falutanulmányozása címen, amely Szegeden jelent meg 1985-ben. A kutatás elő- és utótörténetét Dudar 1937 címen az Országos Közművelődési Központ adta közre 1986-ban Lengyel András és Simon János szerkesztésében. Azonos címmel jelent meg a Magyar Népfőiskolai Társaság gondozásában 1997-ben a Dudaron elhangzott előadások magyar és angol nyelvű szövege. Külön köszönjük Mészáros Gyulának és feleségének, Acsay Margitnak, hogy az 1937-es kutatás házigazdájának, Acsay József református lelkésznek a gyűjteményét rendelkezésünkre bocsátották, amely számos értékes, eddig nem publikált adalékot őrzött meg a dudari napok eseményeiről. Az utóbbi évtizedek kutatásairól kapunk árnyalt képet Az 1970-es 1980-as évek szociográfiai táborai címen 1984-ben megjelent kötetből, melyet Láng Katalin és Nyilas György szerkesztett, s a Népművelési Intézet gondozásában jelent meg.
