Források
Források
Falu az Ipoly-völgyben. Drégely természeti környezetéről Szombathy Viktor: Budapest–Börzsöny–Cserhát. Budapest, é. n. Börzsöny, Cserhát útikalauz. (Szerk.: Szathmári Tamás ) Budapest, 1982. Horváth Gergely: Nógrád megye természetföldrajza. In: Nógrád Megye Önkormányzatának Évkönyve, 1991–1992. Salgótarján, 1993. Gábori Miklós: A régibb kőkor Magyarországon. In: Magyarország története I. (Főszerkesztő: Székely György.) Budapest, 1984. A Duna–Ipoly Nemzeti Park védett természeti értékeiről Értékőrző Magyarország. Nemzeti parkok, világörökség. Budapest, 2000. Garami László–Garami Lászlóné: Zöld utakon. Védett természeti értékeink utikalauza. Budapest, 1997. Védett természeti értékek nyilvántartó lapja. Drégelypalánk. Szondy-emlékfasor. Drégelypalánk Önkormányzat Iratai. Drégelyvárról Régészeti Adattár. Kubinyi Ferenc Múzeum, Szécsény. Nováki Gyula–Sándorfi–Miklós Zsuzsa: A Börzsöny hegység őskori és középkori várai. Budapest, 1979. Prokopp Gyula: Pusztuló műemlékeink. In.: Magyar Műemlékvédelem, 1978. 2. Fodor Zoltán: Most kőhalom. In.: Múzsák, 1988. 2. Gyürky Antal: Drégeli ereklyék. In.: Szondi Album. Drégeli Emléklapok. A Szondy-emlékkápolna felavatása alkalmából, 1885. (Szerk.: Pongrácz Lajos) Ipolyság, 1886. Hőke Lajos: Drégelypalánk. In.: Szondi Album. Christian Andreas Zipser: Versuch eines topographisch-mineralogischen Handbuches in Ungern. Oedenburg, 1817.
Századok urainak kezében. A vár és település birtoklástörténetéről Árpád-kori Új Okmánytár. III., IV. (Szerk.: Wenzel Gusztáv.) Pest, 1860– 1874. Anjou-kori Okmánytár I–VII. (Szerk.: Nagy Imre és Tasnádi Gyula.) Budapest, 1878–1920. Zsigmond-kori Oklevéltár I. (Összeáll.: Mályusz Elemér.) Budapest, 1951–1958. Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. II. 2-3. füzet. 1272–1290. (Szerk.: Borsa Iván.) Budapest, 1961. Bél Mátyás: Notitia Hungariae Novae Historico Geographica. I–IV. Viennae, 1735–1742. Nagy Iván: Várnagyok, várkapitányok a legrégibb időkből. Nógrád Megyei Levéltár, Nagy Iván-iratok, XIV- 3. 3. doboz. Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban. Budapest, 1977. Engel Pál: Vár és hatalom. Az uralom territorrális alapjai a középkori Magyarországon. In.:Világosság, XXV. (1984) 5–6. Engel Pál: Magyarország világi archontológiája, 1301–1457. I–II. Budapest, 1996. Feld István: A 13. századi várak az eddigi kutatásokban. In.: Castrum Bene 1989. Várak a 13. században. Gyöngyös, 1990. Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13–14. századi Magyarországon. Budapest, 1977. Estei Hyppolit püspök egri számadáskönyvei 1500–1508. Eger, 1992. Közzéteszi: E. Kovács Péter. A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai. (Szerkesztő: Kovács Béla.) A Hont-Pázmány nemzetségről Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I–III. Budapest, 1900–1901. (Reprint, 1995.) Korai Magyar Történeti Lexikon (9–14. század.) (Főszerk.: Kristó Gyula) Budapest, 1994. Csák Mátéról Kristó Gyula: Csák Máté tartományúri hatalma. Budapest, 1973. Kristó Gyula: Csák Máté. Budapest, 1986. Tari Lőrincről Békefi Remig: A pásztói apátság történet. III. 1196–1702. Budapest, 1898. Juan Cabello: A Tari család udvarháza. In.: a Tari Szent Mihály-templom és udvarház. Budapest, 1993. Hont megye történetéről Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt. Budapest, 1971. Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. III. Budapest, 1987.
Drégely hőse, Szondy György. Drégely ostromáról és Szondy György kapitányról Szántó Imre: Küzdelem a török terjeszkedés ellen Magyarországon. Az 1551–1552. évi várháborúk. Budapest, 1985. Marosi Endre: XVI. századi váraink (1521–1606). Budapest–Miskolc, 1991. Pálffy Géza: A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejéig. In: Történelmi Szemle, 1996. 2–3. Pálffy Géza: Az új védelmi rendszer kiépítése. In: Nagy képes millenniumi hadtörténet. (Szerkesztő: Rácz Árpád.) Budapest, 2000. Jankó E. Vilmos: Drégel várának hősies védelme 1552–ben. In.: Szondi Album. Rónai Horváth Jenő: Szondi György – 1552. július 9. In: Szondi Album. Okiratos adatok. (Közli: Pongrácz Lajos) In.: Szondi Album. Acsády Ignác: Drégel és hőse. In.: Századok, 1887. Istvánffy Miklós: A magyarok története 1490–1606. Debrecen, 1867. Borovszky Samu: Szondy apródjai. In.: Századok, 1891. Matunák Mihály: Adatok az 1552-iki honti hadjárat történetéhez. In: Történelmi Tár, 1907. Praznovszky Mihály: Drégely ostroma 1552-ben. In: Nagy Iván Történeti Kör Évkönyve, 1996.
A török végvár. Matunák Mihály: Drégely és Palánk katonai szerepe a török alatt 1552–1593. (A Hontvármegyei Múzeum Társulat Kidványai I.) Hegyi Klára: Egy világbirodalom végvidékén. Budapest, 1982. Hegyi Klára: A várak és katonaságuk szerepe a török magyarországi berendezkedésében. In: Magyaroszági végvárak a XVI–XVII. században. (Studia Agriensia 3.) Eger, 1983. Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Budapest, 1995. Hegyi Klára: Török hadak a magyarországi hadszíntéren. In: Nagy képes millenniumi hadtörténet. Szerkesztő: Rácz Árpád. Budapest, 2000. R.Várkonyi Ágnes: Török megszállás alatt. In: Uő.: Három évszázad Magyarország történetében. I. A megosztottság évszázada. 1526–1606. Budapest, 1999. Ágoston Gábor: A magyarországi török végvárak fenntartásának és ellátásának néhány kérdése. In: Végvárak és régiók a XVI–XVII. században. (Studia Agriensia 14.) Eger, 1993. Takács Sándor–Eckhardt Ferenc–Szekfű Gyula: A budai basák magyar nyelvű levelezése. I. 1553–1589. Budapest, 1915.
Élet a félhold árnyékában. A török végvárrendszer fenntartásához az előzőekben idézetteken túl Káldy-Nagy Gyula: Magyarországi török adóösszeírások. Budapest, 1972. Káldy-Nagy Gyula: Statisztikai adatok a török hódoltsági terület nyugat felé irányuló áruforgalmáról 1560–1564. In: Történeti Statisztikai Évkönyv, 1965–66. Budapest, 1967. Bayerle Gusztáv: A hatvani szandzsák adóösszeírása 1570-ből. Hatvan, 1998. Bayerle Gusztáv: Ottoman tributes in Hungary according to Sixteent Century Registers of Novigrád. Le Hague–Paris, 1973. Velics László– Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek I–II. Budapest, 1886. Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Budapest, 1995.
Magyar kézen az erősség. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660–1664. Budapest, 1985. Merényi Lajos: Bars, Hont és Nógrád 1630-iki sérelmei a török végbeliektől. In.: Hadtörténeti Közlemények, 1897. Kárffy Ödön: Az észak-nyugati végvárak megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése (1612. augusztus 20. ). In: Hadtörténeti Közlemények, 1919–1921. Salamon Ferenc: Két magyar diplomata a 17. századból. Pest, 1867. (Toldalék: A békeszerződések anyaga.) Makkai László: Nógrád megye története 1848-ig. In: Nógrád megye műemlékei. (Szerk.: Genthon István). Budapest, 1954. Magyarország társadalma a török kiűzésének idején. (Szerk.: Szvircsek Ferenc). (Discussiones Neogradienses 1.) Salgótarján, 1984. Pálmány Béla: Végvárak Nógrád vármegyében a török kiűzése és az újratelepítés korszakában (1663–1703). In.: Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, 1986. (szerk.: Szvircsek Ferenc) Salgótarján, 1986. Pálmány Béla: Magyar és török végvárak Nógrád vármegyében (1663– 1685). In: Magyar és török végvárak (1663–1684). (Studia Agriensia 15.) Eger, 1985. Hausel Sándor: Nógrádvár. (Nagy Iván Könyvek 7.) Nógrád, 2000. Perjés Géza: Zrinyi Miklós és kora. Budapest, 1965. Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás 1440–1711. Magyarok Európában II. (Szerk.: Glatz Ferenc.) Budapest, 1990. Takáts Sándor: Rajzok a török világból I–III. Budapest, 1915–1917. Varga J. János: „Az nagy széles mező, az szép liget, erdő sétáló palotájok…” A természeti környezet szerepe a dunántúli végvári harcokban. In.: Végvár és környezet (Studia Agriensia 15.) Eger, 1995. Csorba Csaba: Vár és környezete a leírások és ábrázolások tükrében. In: Végvár és környezet (Studia Agrienda 15.) Eger, 1995.
Egy domínium központja. Historia Parochiae Drégely Palankiensis. (Kézirat.) Drégelypalánk Plébánia. Acsády Ignác: Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában 1720–21. (Magyar Statisztikai Közlemények. Új folyam XII. 1–2.). Budapest, 1896. Dávid Zoltán–T. Polónyi Nóra: Az első magyar nyelvű leíró statisztika. Kovács János: Az esztergomi érseket illető jószágoknak geographica topographica és discriptioja 1736– 1739. Budapest, 1980. Vályi András: Magyarországnak leírása. I. Buda, 1796. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leíratik. I–IV. Pest, é. n. Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja satistikai és geographiai tekintetben. II. Pest, 1837. Dézsma és robot. A jobbágylakosság helyzete a XVIII. század végén a mai Nógrád megye területén. (Összeáll.: Schneider Miklós.) Salgótarján, 1971. A nógrádi adózó nép viszonyai 1828-ban. (Összeáll.: Schneider Miklós.) Salgótarján, 1972. Nógrád megye képe a XVIII. század végén. In.: Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból. (Összeáll.: Eperjessy Kálmán és Schneider Miklós.) Salgótarján, 1977. Dóka Klára: Az Ipoly menti falvak történeti statisztikája (1550–1848). In.: Börzsöny néprajza. (Szerk.: Ikvai Nándor.) Studia Comitatensia 5. Szentendre, 1977. Dóka Klára: Egyházi birtokok Magyarországon a 18–19. században. Budapest, 1997. Pálmány Béla: Nógrád vármegye újratelepítése, benépesülése és az agrártermelés fellendülése a török kiűzése után 1683–1728. In: Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 1988. (Szerk.: Szvircsek Ferenc.) Salgótarján, 1988.
Háborúk és rendszerváltás. Drégelypalánk nemzeti bizottságának iratai. Nógrád Megyei Levéltár. XVII. 18. Magyar városok és vármegyék monográfiája. Nógrád és Hont vármegye. (Szerk.: Ladányi Miksa.) Budapest, 1934. Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság. H. n. é. n. (Reprint: Budapest, 1986.) Jakab Sándor: Nógrád megye története 1944–1962. H. n. é. n. Barthó Zsuzsanna–Tyekvicska Árpád: Civitas Fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma. (Nagy Iván Könyvek 10.) Balassagyarmat, 2000. Szokolai Zsolt: A Duna–Ipoly-völgyi Helyiérdekű Vasút építésének története. (Nagy Iván Könyvek 5.) Balassagyarmat, 1998. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 1999. A losonci 23. gyalogezred a Don menti harcokban 1942–1943. (Szerk.: Bagyinszky Istvánné.) Salgótarján 1993. Dupák Gábor: Termelőszövetkezetek szervezése 1948 és 1954 között. In: Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 1998. 1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára. (Szerk.: Á. Varga László.) Salgótarján 1996. Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. Á.Varga László–Pásztor Cecília: Az 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/1. Salgótarján, 2001. T. Pataki László: Útonjáró. H. n. é. n. Págyor Lászlóné: A Balassagyarmati Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága üléseinek határozatai 1950–1971. Salgótarján, 2000. Segédletek 3. (Sorozatszerkesztő: Tyekvicska Árpád.) Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Budapest, 2001. Balogh Zoltán: Drégelypalánk. In: Nógrád Megye Kézikönyve. CEBA, 1997. Magyarország kézikönyvei 12.
A lélek iskolái. Hont vármegye. (Szerkesztő: dr. Borovszky Samu.) Budapest, é. n. Magyarország vármegyéi és városai. Historia Parochiae Drégely Palankiensis . (Kézirat.) Drégelypalánki plébánia. Németh József: A Drégely–Hont–Tsitár kegyhely története. (Kézirat.) Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa. Esztergomi főegyházmegye I. Á–K. Esztergom, 2000. Bakács István János: Hont vármegye középkori egyházas helyei. In : Regnum Egyháztörténet Évkönyv, Szekfű Gyula Emlékkönyve. Budapest, 1943. Győrffy György: i.m. Beke Margit: Az Esztergomi főegyházmegye névtára és évkönyve. Esztergom 1982. Nógrád megye műemlékei. (szerk.: Genthon István) Budapest, 1954. Frics Gyula: Nógrád megye részletes műemlékjegyzéke I. (Kézirat.) Salgótarján, 1987. A drégelypalánki rk. iskola iratai, 1911–48. Nógrád Megyei Levéltár. VIII. 247. Gyürky Antal: Ötvennégy év Hontvármegye történetéből 1820-tól l874-ik évig. Vác, 1874.
Ház, otthon, szokások. Néprajzi adattár és fotótár. Palóc Múzeum, Balassagyarmat. Börzsöny néprajza. (Studia Comitatensia 5.) Szentendre, 1977. Bakó Ferenc: A palóc etnika és műveltségi csoport fő jellemzői. In: Palócok IV. Rítus és folklór. (Szerk.: Bakó Ferenc.) Eger, 1989. Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén. Budapest, 1968. Gulyás Éva–Szabó László: Jeles napok. In: Palócok IV. Rítus és folklór. (Szerk.: Bakó Ferenc.) Eger, 1989. Varga Marianna: Palóc népviseletek és textilek. In: Palócok III. Termelés és javak felhasználása. (Szerk.: Bakó Ferenc.) Eger, 1989. Népi építkezés. In: Nógrád megye műemlékei. (Szerk.: Genthon István.) Budapest, 1954.
A Szondy-kultusz. Marosi Endre: Török várostromok Magyarországon II. Szulejmán korában. In.: Hadtörténeti Közlemények, 1975. 3. 445. Acsády Ignác: Drégely és hőse. In: Századok, 1887. 36. Szakály Ferenc: Igaz történelem – versben és énekben elbeszélve. Tinódi Sebestyén élete és életműve. Budapest, 1984. 12. Forgách Ferenc: Emlékirat. Budapest, 1982. (Kulcsár Péter: Utószó.) Kamarás József: Drégelyvár és környéke kutatásának újabb történetéből. In: Balassagyarmati Honismereti Híradó, 1984. 1–2. Mikszáth Kálmán: Szobrot Arany Jánosnak. In: Pesti Hírlap, 294. Csáky Károly: A drégelyi Szondi-emlék története és a honti Szondi-kultusz. In: Irodalmi Szemle, 1984. 4. Bitskey István: A vitézség eszméjének változatai a XVI–XVII. század fordulójának magyar irodalmában. In: Hagyomány és korszerűség a XVI–XVII. században.(Studia Agriensia 17.) Eger, 1997. Lőkös István: A török veszély a 16–17. századi horváth epikában. In: Végvárak és régiók a XVI–XVII. százzadban. (Studia Agriensia 14.) Eger, 1993. Imre Mihály: A kereszténység védőbástyája. (Egy irodalmi toposz XVI. századi változatai.) In: Hagyomány és korszerűség a XVI–XVII. században. (Studia Agriensia 17.) Eger, 1997.
A szerző ezúton mond köszönetet Zgolombiczky Erzsébetnek az irodalmi anyag összeállításáért, a múzeumi, a könyvtári, a levéltári kollégák és a drégelypalánki polgármester, a plébános, valamint a művelődési ház munkatársainak segítségéért.
