Források
Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések:
BML = Békés Megyei Levéltár, Gyula
BMMK = A Békés Megyei Múzeumok Közleményei, Békéscsaba
BMRTÉ = Békés Vármegyei Régészeti és Mívelődéstörténelmi Társulat Évkönyve I–XVII. Gyula, 1874–1893.
Csorba = Csorba Csaba: Vég-Gyula várának históriája. Budapest, 1985.
EFM = Erkel Ferenc Múzeum, Gyula
EFMK = A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai
Erdmann–Havassy = Erdmann Gyula–Havassy Péter(szerk.): Békés megye képes krónikája. Békéscsaba, 2001.
Haan = Haan Lajos: Békés vármegye hajdana I–II. Pest, 1870.
Implom = Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. (1695–1848). Békéscsaba, 1971.
Karácsonyi = Karácsonyi János: Békésvármegye története I–III. Gyula, 1896.
Kovalovszki = Kovalovszki Júlia: Árpád-kori települések Doboz határában. In: Falvak, mezővárosok az Alföldön. Az Arany János Múzeum Közleményei IV. (Szerk.: Novák László, Selmeczi László.) Nagykőrös, 1986. 105–116.
Kristó = Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig.
Nyolcszáz esztendő a források tükrében. Békéscsaba, 1981.
MMM = Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
Oláh = Oláh György: Békésvármegye 1848–1849. Gyula, 1889–1892.
Oláh 1888 = Oláh György: A boszorkányperek Békésvármegyében. Gyula, 1888.
Réthy = Réthy Zsigmond (szerk.): Dobozi tanulmányok. BMMK 14. 1989.
Scherer = Scherer Ferenc: Gyula város története I–II. Gyula, 1938.
Veress =Veress Endre: Gyula város oklevéltára (1313–1800). Budapest, 1938.
Vizek ölelésében. A fejezet megírásához felhasznált tanulmányok Andó Mihály: Békés megye természeti földrajza. In: Békésmegye gazdasági földrajza. (Szerk.: Krajkó Gyula.) Békéscsaba, 1974. Becsei József: Doboz természetföldrajzi adottságai. In: Réthy (szerk.). Csath András: Békés megye madárvilága hajdan és ma. Gyula, 1938. Domokos Tamás: Adatok Doboz (Kettős-Körös völgye) felső-pleisztocén malakofaunájához és őskörnyezeti viszonyaihoz két sekélyfeltárás alapján. BMMK 20. (Szerk.: Grin Igor.) Békéscsaba, 1999. Domokos Tamás: Emlékezés a Herman Ottó-emlékérem tulajdonos Csath Andrásra. A BMMK 21. (Szerk.: Grin Igor.) Békéscsaba, 2000. Domokos Tamás–Kordos László–Kolopp Endre: A bélmegyeri Csömöki-domb földrajzi viszonyai, holocén Mollusca és gerinces faunája. Alföldi Tanulmányok XIII. (Szerk.: Simon Imre.) Békéscsaba, 1989. Györe Károly–Sallai Zoltán: A Körös-vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata. Crisicum I. (Szerk.: Kalivoda Béla.) Szarvas, 1998. Hévvízi Sándor: Doboz külterületének történeti helynevei. In: Réthy (szerk.). Korbély József: A Körösök és a Berettyó szabályozása. Vízügyi Közlemények, 6. Budapest, 1916. Lükő Gábor: Hajósutak Gyula környékén. Új Auróra. Békéscsaba, 1976. Molnár Zsolt–Bölöni János–Forgách Balázs (szerk.): A Fekete- és Fehér-Körös menti keményfás ligeterdők történeti, erdészeti és botanikai értékelése, jövőbeni természetvédelmi kezelésének koncepciója. Vácrátót, 1998. Réthy Erzsébet: Doboz belterületének és határának földrajzi nevei. In: Réthy (szerk.). Réthy Zsigmond: Doboz madártani kutatásának faunisztikai eredményei. In: Réthy (szerk.). Réthy Zsigmond: Békés megyei természetvédelmi zsebkönyv. Békéscsaba, 1990. Rónai Antal: Magyarázó Magyarország 1:200 000-es földtani térkép-sorozatához. L-34-X. Budapest, 1975. Varga Zoltán: A dobozi Sebes-foki-erdő nagylepke (Macrolepidoptera) faunakutatásának eredményei. Natura Bekesiensis 3. (Szerk.: Réthy Zsigmond.) Békéscsaba, 1996. Kertész Éva: A dobozi ártéri ligeterdők florisztikai vizsgálata. In: Réthy (szerk.). Povázsai László: Adatok Doboz és környékének erdőhasználatához. In: Réthy (szerk.). Bíró Mariann: A Fekete-Körös menti erdők rövid tájtörténete. Vácrátót, 1998. Hasznos adatok lelőhelye Bölöni János–Kertész Éva–Király Gergely–Virok Viktor: A Fekete- és Fehér-Körös menti erdők botanikai értékei. Kitaibeliana V. 1. sz. Debrecen, 2000. Borbás Vince: Békésvármegye flórája. Budapest, 1881. Kertész Éva: Adatok a Dél-Tiszántúl flórájához. BMMK 21. (Szerk.: Grin Igor.) Békéscsaba, 2000. Máthé Imre: Növényszociológiai tanulmányok a Körös-vidéki liget- és szikes erdőkben. Tiscia I. 1936. és Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója. Budapest, 1992.
A vidék őskorától a magyar középkorig. A régészeti korszakok áttekintése a tízkötetes Magyarország története I. kötetének vonatkozó fejezeteiben, a szűkebb régió, Békés megye történetének összefoglalása az Erdmann–Havassy (szerk.) fejezeteinek bevezetőiben található meg részletesebben. Egy szarmata kori település feltárásának eredményiről Medgyesi Pál írt a Szarmata kori település Doboz-Homokgödöri táblán című tanulmányában In: Réthy (szerk.). A legfontosabb régészeti összefoglalás Kovalovszki Júlia átfogó tanulmánya a település történetéről régészeti adatok alapján: Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a középkor végéig. In: Réthy (szerk.). A település területén folyt szisztematikus régészeti feltárásokról szintén az ásató régész, Kovalovszki Júlia közleményei számolnak be részletesen: A dobozi és basahalmi Árpád-kori faluásatások. Folia Archaeologica XVI. 125 – 143. és Kovalovszki.
Ecil, Baiadi, Lusadi és társaik. A fejezet megírásakor általánosan használtuk Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Budapest, 1963., Karácsonyi I–III., Haan 1870. köteteit, valamint Kovalovszki és Havassy Péter: Békés megye kialakulásáról és korai történetéről (Bárka 2000/4) című tanulmányait. A szalontai disznóra vonatkozó ismereteinket Szabadfalvi József: A sertés Magyarországon. Debrecen, 1991. című kötetéből merítettük. A gyulai uradalom történetének jeles feldolgozásait, így Scherer I. és Csorba Csaba: Vég-Gyula várának históriája. Budapest, 1985. című művét is haszonnal forgattuk. Az idézeteket Kristó összeállításából válogattuk.
Virágzó falu a félhold alatt. Békés megye török kori eseménytörténetét Virágh Ferenc dolgozta fel. Virágh Ferenc: Török hódoltság Gyula térségében. Békéscsaba, 1960. Hasznos adatokat tartalmaznak Karácsonyi János művei, így Karácsonyi I–III., Törökvilág Békés megyében. BMRTÉ XI. 1886., BMRTÉ XVI. 1892. Továbbá A kétfelé adózás sanyarú idejéből. BMRTÉ XVII. Gyula, 1893. Akit az apróbb részletek is érdekelnek, haszonnal forgathatja a múlt század végén megjelent források közül a Haan Lajos–Zsilinszky Mihály által szerkesztett, Budapesten, 1877-ben kiadott Békésmegyei Okmánytárat. Szalárdy János Siralmas magyar krónikája, melyet Budapesten, 1980-ban adtak ki, a kor hangulatát kitűnően adja vissza. A térség és Thököly Imre kapcsolatai Thaly Kálmán: Késmárki Thököly Imre és némely hívének naplói és emlékezetes írásai. Pest, 1869. Magyar Történelmi Emlékek. Írók XXIII. kötetében. A lakosság számához jó adatokat tartalmaz Veress és Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982. A környező községekkel való összehasonlítást segítette a Dávid Géza írta, A török hódoltság kora című fejezet Békéscsaba története I. kötetében, amely Jankovich B. Dénes és Erdmann Gyula szerkesztésében, 1991-ben, Békéscsabán jelent meg, valamint a Blazovich László szerkesztésében, 1996-ban, Szegeden megjelent A Körös–Tisza–Maros-köz települései a középkorban című kötet. Kovalovszky Júlia: Doboz történetének vázlata a legrégibb időktől a középkor végéig. In: Réthy (szerk.) című tanulmánya nyújtott még hathatós segítséget a fejezet elkészítéséhez. Doboz török birtokosaira vonatkozó adatokat Dávid Gézának a Történelmi Szemle 1994. 1–2. számában közzétett, Magyarországi török archontológiai kutatások című fejezetéből, illetve Szalárdi krónikájából és Karácsonyi 1893-as írásából merítettük (lásd fentebb). A község kettős birtoklásáról Karácsonyi és Szalárdi említett művei mellett Kristó szöveggyűjteményét hasznosítottuk. A községhatár ügyéhez a Haan II. kötetében található, az 1620-as határjárásra vonatkozó tanúvallomásokat vettük alapul. A kétfelé adózásról: a török hódítás előestéjének gazdasági viszonyait Csipes Antal dolgozta fel: Békés megye élete a XVI. században. Békéscsaba, 1976. Az 1559-es urbárium szövegét tartalmazza a Maksay Ferenc által szerkesztett Urbáriumok XVI–XVII. század. Budapest, 1959. A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok 7. kötete. Ezek mellett még Veres oklevéltárát is haszonnal forgattuk.
Szívósan ragaszkodva az ősi fészekhez. Lindner idézeteit Veres oklevéltára tartalmazza, a további adatok Karácsonyi I–III. származnak. A megye kuruc kori történetének összefoglalását Virágh Ferenc végezte el. Virágh Ferenc: II. Rákóczi Ferenc szabadságharca a Körös–Maros közben. Békéscsaba, 1962. A fejedelem levelezésében előforduló utalást Dobozra Thaly Kálmánnak az Archívum Rákócziánum I/V. kötetében, Budapest, 1879. találjuk. A történeti helyneveket Hévvizi Sándor: Doboz külterületének történeti helynevei. In: Réthy (szerk.) című fejezetéből vettük. A „Körösi tolvajság”-ra Virágh Ferenc említett műve hívta fel a figyelmünket. A falu harmadik „megülése” témáról részletesen szól Molnár Ambrus: Az újratelepülő lakosság származása és összetétele. In: Réthy (szerk.) és Oláh 1888. A további idézetek Karácsonyi II. Haan II. származnak. A lélekszám alakulására a szabadságharcig Molnár Ambrus már idézett tanulmánya mellett Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730. Békéscsaba, 1977. című művét forgattuk haszonnal. A demográfiai jellemzőket Erdei Aranka: Doboz népesedésének néhány jellegzetessége 1773 és 1828 között. In: Réthy (szerk.) című tanulmánya alapján ismertettük. Ezek mellett Implom szöveggyűjteményére, valamint Zsilinszky Mihály: Békésvármegyét illető jegyzetek gr. Károlyi György főispánsága idejéből. BMRTÉ X. 1884. támaszkodtunk. Péró mozgalmáról Maday Pál kötete: Az 1735-ös békésszentandrási parasztfelkelés története (Békésszentandrás, 1960) ad felvilágosítást. A dobozi boszorkányokról Oláh 1888. tájékoztat. Az elemi csapásokról Implom mellett Gallacz János: Monográfia a Körös– Berettyó-völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról címen kiadott könyvének I. része, illetőleg Haan Lajos: Regesták békésvármegye közgyűlési jegyzőkönyveiből című, a BMRTÉ X–XI. kötetében, 1884–1886 között megjelent írásai tájékoztatnak.
Gazdaság és társadalom a XIX–XX. században. Az úrbéri szolgáltatásokra Implom olvasókönyve mellett Haan I–II. és Karácsonyi I–III., valamint Maday Pál: Békés megye városainak és községeinek története (Békéscsaba, 1960) című könyve szolgáltat adatokat. Bél Mátyás: Békés vármegye leírása című, Gyulán, 1993-ban megjelentetett könyve mellett a BML IV. 1. e. 1. fondja, valamint Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára. Pest, 1851. I. kötete tartalmaz a korszakra vonatkozó leírásokat. Érdekes morzsákra lelhetünk a község történetére Povázsay László: Adatok Doboz és környéke erőhasználatához. In: Réthy (szerk.). Cseh Edit tanulmánya a Békés megye és környéke XVIII. századi történetéből című, 1989-ben megjelentetett kötetben a Békés vármegyei parasztok válaszai az úrbéri kérdőpontokra témakörben nyújt felvilágosítást. A házi adó és a hadi adó mértékéről D. Leist Emmának az ugyanebben a tanulmánykötetben megjelent írása: Békés megyei háziadó-összeírások 1744–1758 volt hasznosítható Haan II. regesztái mellett. A kereskedelemről és az iparról Oláh említett cikke és Implom szöveggyűjteménye mellett az Erdei Aranka által a Forráskiadványok a Békés megyei Levéltárból 13. köteteként közreadott, Békés megye társadalma és gazdasága 1828-ban (Gyula, 1986) című kötetet ajánljuk az érdeklődők figyelmébe. A hidakról Czeglédi Imre írt könyvet Hidak Békés megyében címmel. Az első katonai felmérés eredményeit Eperjessy Kálmán foglalta össze a Békés megye az első katonai felvétel (1782–1785) országleírásaiban című, a Körös Népe IV. kötetében, Békéscsabán, 1963-ban megjelent tanulmányában. A község társadalmi rétegződéséről Ember Győző említett művét, Haan II. regesztáit, továbbá Erdei Aranka idézett munkáit, valamint Palugyay Imre: Békés-Csanád, Csongrád és Hont vármegyék leírása, 1855-ből című kötetét emelhetjük ki. A község belső igazgatása megrajzolásánál figyelembe vettük Durkó Antalnak Békésen, 1939-ben megjelent Békés nagyközség történetét bemutató könyvét, akárcsak Zsilinszky Mihály jegyzeteit gróf Károlyi György főispánsága idejéből és a BML-ben található dobozi bírói protokollumot az 1822– 1848 közötti időszakból.
Harruckernek és Wenckheimek. Ember Győző kötete mellett Kismarjai-Konrád Emil tanulmánya: Harruckern János György báró és telepítései (Gyula, 1935), valamint Palatinus József: Békésvármegyei Nemes Családok története. Első rész. Mágnás családok (Budapest, 1905) című könyve nyújtott felvilágosítást. A Wenckheim-család történetét Palatinus József könyve ismerteti, a grófi ágra emellett Hankó József: Két évszázad a Wenckheim családdal (Gyula, 2000) című kötete és Gundenus Jánosnak a Magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája vonatkozó részei ajánlhatóak.
A forradalom és szabadságharc hónapjai. A Jároli József szerkesztésében, 1995-ben Gyulán megjelent, Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez című forrásközlemény mellett Oláh György nagybecsű művét ajánlhatjuk a kutatók figyelmébe.
A jobbágyfelszabadítás hozadéka. A fejezet megírásához általánosan használtuk Marsi László: Doboz község 900 esztendeje. H. és é. n. (Doboz, 1975.) A gazdálkodásra Oláh József: Az akasztó-vésztői uradalom gazdálkodása a XIX–XX. század fordulóján. Budapest, 1975. és Meissner Károly: Magyarország lótenyésztése (Debrecen, 1929) című munkáját forgattuk. Bartók dobozi és megyei gyűjtéseihez Bartók Béla, ifj.: Apám életének krónikája (Budapest, 1981) és Bartók Béla családi levelei. (Szerk.: ifj. Bartók Béla.) Budapest, 1981.
Világháborútól világháborúig. Márkus György, Marsi László, Oláh József, Szabó Ferenc i.m. mellett a Békés megye tíz éve. Szerk.: Oroszlány Gábor. Gyula, 1930. Című kiadvány ad általános falutörténeti eligazítást. A Wenckheim-ménesre: Meissner Károly: Magyarország lótenyésztése. Debrecen, 1929. És egykorú újsághírek. Féja Géza. Viharsarok. Az Alsó-Tisza-vidék népe és földje Bp., 1937, 197ó57, 1980. Féja Géza: Magyar haláltánc. Bp, 1984. Illyés gyula: Lélek és kenyér. Bp., 1939.
Öt évtized kitérőkkel. Marsi László i.m. és a statisztikai kiadványok mellett 1956 forradalmi eseményeire és a megtorlásra: BML, Békés Megyei Bíróság B. 72/1957., és 250/1958. Sz. peranyagok. Korszerű szempontokat érvényesített Becsei József: Doboz szociálgeográfiai jellemzése. In.: Dobozi Tanulmányok és Becsei József: Egy nagyközség (Doboz) szociálgeográfiai jellemzése. In.: Alföldi Tanulmányok III. Szerk.: Tóth József. Békéscsaba, 1979.
Prédikátorok és mesterek. A református egyház kezdeti időszakának kitűnő összefoglalása a Kósa László által a Békési Élet 1990/4. számában közölt forrásközlés: A dobozi református egyház története 1860-ból. Megkerülhetetlen a téma szempontjából Kis Bálint: A Békés-Bánáti református egyházmegye története. Felhasználtuk a dobozi református templomról az MTV szegedi körzeti stúdiója Dél-alföldi krónikájában, 1984. december 4-én elhangzott tudósítást, valamint a dr. Sárközy Lajos lelkész által 1977. április 15-én kitöltött adatkérő lapot a dobozi református egyházközség történetéről. Néhány értékes információt találtunk a Gergely Gábor Arnold által szerkesztett és Békéscsabán, 1929-ben kiadott, Békésmegyei Fejek című műben, valamint a dobozi bírói protokollumban és Fényes Elek geográfiai szótárában. A katolikus egyházközség történetét a historia domus alapján írtuk meg, illetve Petik Ambrus Békés megye leírása, 1784 című, 1961-ben Gyulán megjelentetett könyve segített. A gyulai evangélikus egyházközség irattárában található jegyzőkönyvek segítettek a dobozi evangélikusokról szóló rész megírásában. Az izraelita egyházközségre vonatkozó adataink a BML IV. 416. a. fondjában található, az 1878. március 3-án Szabó Mátyás bírónak és Kárnyáczki Mihály esküdtnek a főszolgabíróhoz írott leveléből származnak. A református iskolaügy felvázolásánál Tóth Lajosnak a Békési Élet 1978/1. számában megjelent, Békés vármegye tanügyi helyzete az első Ratio Educationis (1777) korában című tanulmányára támaszkodtunk, Kiss Bálint és Kósa László már említett művei, valamint Szentkereszty Tivadar: Békés megye népoktatásának története. Békéscsabán, 1932-ben kiadott kötete mellett. Ez utóbbi munka alapján mutattuk be az állami elemi iskola és katolikus elemi iskola történetét, melyet a historia domus adataival egészítettünk ki.
Épített örökség. A fejezet megírásához általánosan felhasználtuk Sisa Béla: Békés megye műemlékei I–II. (Békéscsaba, 1981) és a Magyarország kisrégiói 3/1. Békés megye. Közép-Békés (Budapest, 2000) című műveket. A református templom építésére vonatkozóan hasznos adatokat nyertünk Cs. Szabó István: Adatok a Békési Egyházmegye templomainak történetéhez. In: Áldás, békesség. Emlékek Gyula és környéke reformátusságának életéből. Gyulai Katalógusok 1. (Szerk.: Havassy Péter. Gyula, 1995) című dolgozatából. A református kegytárgyakat Havassy Péter írta le, In: Világnak világa. Egyházak a Körösök vidékén. Gyulai Katalógusok 8. (Szerkesztette: Havassy Péter.) Gyula, 2000. A dobozi római katolikus plébánia gondozásában (év és szerző nélkül) megjelent, A dobozi műemléktemplom és kripta című füzet is hasznos adatokkal bővítette ismereteinket.
A megélhetés néprajza. A megélhetési módok bemutatásában felhasználtuk Solymos Ede tanulmányait. Solymos Ede: Gyűjtögetés, halászat, méhészet Dobozon. EFM Általános Adattára 259–68. Adatok a Fehér-Körös halászatának fejlődéséhez. EFMK 14. (Szerk.: Dankó Imre. Gyula, 1960), valamint Nagy Gyula: Adatok Doboz gabonatermesztéséhez. In: Réthy (szerk.) Hasznos adatokat tartalmaz a dobozi zöldségtermesztésről Kárnyáczki Ilona gyűjtése, amely az EFM Általános Adattárában, a 433– 71. leltári számon található. A pásztorművészetről, a dobozi kötődésű pásztoremberek tevékenységéről Linder László tanulmányában olvashatunk részleteket. Linder László: Doboz és környékének pásztorművészete. A Békéscsabai Városi Múzeum Kiadványa II. Békéscsaba, 1940.
Lakókörnyezet, ruházkodás. A lakóház szerkezetével és berendezésével kapcsolatos adatok Laurinyeczné Sinkó Rozália: Hagyományos népi lakáskultúra Dobozon. In: Réthy (szerk.). Gunda Béla: Régi tűzhelyek és konyhaműveletek a békési Sárrét déli részén. Népünk és Nyelvünk 1935. Tábori György: Bútorok. In: Békés megye népművészete. Békéscsaba, 1973. és Lükő Gábornak az EFM Általános Adattára, 57-67. tételszámon őrzött feljegyzései alapján. A vásárokról lásd Dankó Imre: A gyulai vásárok. EFMK 44–46. (Szerk.: Dankó Imre.) Gyula, 1963. A dobozi viselet legfontosabb jellemzőit N. Martyin Emília: A dobozi nép hagyományos ruházkodása. In: Réthy (szerk.) tanulmánya közli a BML Doboz protocolluma anyagának felhasználásával. Ruházkodásra vonatkozó adatok Doboz község Historia domusában is találhatók.
Szokás, hagyomány, hiedelmek. A szokások bemutatásában nagy jelentőségűek Lükő Gábor 1950-es évekbeli dobozi gyűjtései, EFM Általános Adattára 57–67., valamint a Historia domus Doboz leírásai. Szintén az EFM Általános Adattára 72–67. sz. őrzi Nagy Dezső muzeológus 1953-as dobozi gyűjtéseit. A jeles napi szokásokkal kapcsolatosan Oláh Andor: „Az idő a gazda mindenütt…” Népi természetismeret, időjósló megfigyelések és hiedelmek (Budapest, 1986) című munkája közöl adatokat. A dobozi helynevekről tájékoztat Székely Lajos: Helynevek. Doboz-falu helynevei, BMRTÉ XVI. 1892. 11–123. és Puskás Eszter: Doboz község (Békés megye) határának és belterületének földrajzi nevei a hozzájuk fűződő hagyományokkal, térképpel, EFM Általános Adattára, 333-70. A dobozi szájhagyományban terjedő történeti mondákkal, hiedelemtörténetekkel és hiedelmekkel kapcsolatosan a következő kiadványokban, tanulmányokban és adatgyűjtésekben találhatunk adatokat: Haan I., Nagy Dezső szegedi muzeológus gyűjtései, EFM Általános Adattára, Gyula, 72– 67. Péter László gyűjtései, EFM Általános Adattára, Gyula, 9–67. Lükő Gábor feljegyzései és levelezése a Sámson várával kapcsolatosan, EFM Általános Adattára, 164-67 és 291-68. sz. Székely Lajos: Sámson Békésmegyei eredeti magyar néprege. Szóbeli részletek után összeállítva. BMRTÉ XVII. 1893. Csákabonyi Kálmán: Békés megyei boszorkányperek a XVIII. században. EFMK 17. (Szerk.: Dankó Imre.) 1960. A népi gyógyászat emlékeit Oláh Andor gyűjtötte össze Fűbe-fába orvosság (Békés megyei népi orvoslás) című munkájában, Békéscsaba, 1982. Bartók Béla Békés megyei kapcsolatairól és dobozi gyűjtéseiről Sárhelyi Jenőné: Bartók Béla Békés megyében. Békési Élet 1974. 3. sz. 557– 572. Ifj. Bartók Béla: Bartók Béla Békés megyei kapcsolatai. EFMK 24. (Szerk.: Dankó Imre. Gyula, 1961) és Vargyas Lajos: Az Alföld és Bartók Békési gyűjtése a folklórkutatásban. EFMK 24. (Szerk.: Dankó Imre) Gyula, 1961.
