Források
Források
A Tiszazug kapujában. A Tiszazug és a falu természeti környezetére és gazdaságföldrajzi adottságaira fontosabb munkák Aldobói Nagy Miklós: Talajföldtani megfigyelések a Tiszazugban. Földrajzi Értesítő, 1954. 3. füzet.; Lászlóffy Woldemár: A Tisza. Budapest, 1982.; Marosi Sándor– Somogyi Sándor: Magyarország kistájainak katasztere. I. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet. Budapest, 1991.; Pálfai Imre: Tisza-völgyi holtágak. Budapest, 1995.; Tímár Lajos: A Tiszazug növényföldrajza. Kézirat a tiszaföldvári Tiszazugi Múzeum Adattárában. A falura vonatkozó főbb adatokat összefoglalta Horner István–Dr. Őze Sándor–Ráczkevi Lajosné: Cibakháza története. Cibakháza, 2000.
Az újkőkortól egy fontos révhely születéséig. A XIX. század második felének tiszazugi régészeti munkálataira Kovács Albert: A Tiszazugi Archeológiai Magántársaság 1876-os ásatásainak leírása. Év nélkül, 1876.; Botka János: A „Tisza-zughi Archeológiai Magán Társaság” jegyzőkönyve az 1886. október 25-én Tiszakürtön végzett ásatásról. Zounuk, 3. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. 3. Szolnok, 1988. Cibakháza régészeti leleteire a szolnoki Damjanich János Múzeum Régészeti Adattára és a Kunszentmártoni járásról készülő régészeti topográfia Cibakháza címszava nyújt áttekintést. Ezt segíti Madaras László (szerk.): Vendégségben őseink háza táján (A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Kiállításvezetői. Szolnok, 1996. A gepida leleteket összefoglalta Cseh János: Kerámialeletek gepida településekről Cibakháza határában. Cibaki Hírek, 1995. január. A cibakházi avar leletet ismerteti Gyula László: Études arhéologiques sur l’historie de la société des avars. Archaeologia Hungarica. Series Nova, XXXIV. Budapest, 1955. Jász-Nagykun-Szolnok megye X. századi történetét összefoglalta Madaras László: Honfoglaló őseink régészeti hagyatéka Jász-Nagykun-Szolnok megyében. In.: Jászkunság, 1996. június–augusztus. A megye és a falu török hódítás előtti történetére Bagi Gábor: Jász-Nagykun-Szolnok megye és települései története a honfoglalástól a török hódítás koráig. (Kézirat.) Cibakháza, Sárszög és Gyügér 1699 előtti történetére adatokat tartalmaz még Hild Viktor: Jegyzetek a Jászságról. I–XII. (Kézirat a szolnoki Damjanich János Múzeum Könyvtárában.); Hild Vikor: Regesták. Cédulaanyag a szolnoki Damjanich János Múzeum Történeti Adattárában.; Bártfai Szabó László: Pestmegye történetének okleveles emlékei. (1001–1598) Budapest, 1938.; Bártfai Szabó László: Heves megyei regeszták. Kézirat a gyöngyösi Mátra Múzeum adattárában.; Sugár István: Regeszták Jász-Nagykun-Szolnok megye török alatt elpusztult településeihez. Cédulaanyag a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban.; Benedek Gyula–Zádorné Zsoldos Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megyei oklevelek 1075–1526. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei, 3. Szolnok, 1998. A névetimológiára lásd Kiss Lajos: A földrajzi nevek történeti-etimológiai szótára. I–II. Budapest, 1988.
Rajtunk török dúl… A Zayak történetét összefoglalta Thallóczy Lajos: Csömöri Zay Ferenc (1515–1570) Budapest, 1885. A Bernátfy családra a legfontosabb munka Dümmerth Dezső: A magyar köznemesi társadalom élettörténetéből: A Tetétleni-Földvári família sorsa és birtoklása az Árpád-kortól a XIX. század küszöbéig. Levéltári Közlemények, 1982. 2. szám. A falu és környéke birtokviszonyaira Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a XVI. század közepén. I–II. Budapest, 1990. A terület legfontosabb török forrásai Györffy Lajos: Adatok az Alföld török kori településtörténetéhez. Jászkunsági Füzetek, 4. Szolnok, 1956.; Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírása. Budapest, 1985.; Ágoston Gábor: A szolnoki szandzsák 1591/92. évi összeírása. 1– 2. Zounuk, 3–4. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok, 1988– 1989. A magyar összeírásokat ismerteti Bán Péter: A tiszazugi gabonatermesztés képe a XVI. századi dézsmajegyzékekben. Múzeumi Levelek, 43-44. Szolnok, 1985. Általános képet ad még: Balássy Ferenc–Szederkényi Nándor: Heves vármegye története. I–IV. Eger, 1897.
A Földváryak mezővárosa. A Földváryak történetének legjobb összefoglalása Dümmerth Dezső említett tanulmánya. A fejezethez a Heves Megyei Levéltár és az Országos Levéltár több összeírását használtuk az 1722–1828 közötti évekről. Fontosabb munkák még Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735. Fordította és magyarázatokkal ellátta: Soós Imre. Eger, 1968.; Dányi Dezső–Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás (1785–1787) Budapest, 1960.; Dávid Zoltán: Adatok a mezőgazdasági termelés nagyságához (1786–1789). Történeti Statisztikai Évkönyv, 1966. Budapest, 1968.; Dóka Klára: Gazdálkodás a Tisza árterein a XIX. század első felében. Agrártörténeti Közlemények, 1982. 3–4. szám.; Ferenczi György: Adalékok Cibakháza község XVIII. századi történetéhez. Kézirat a Tiszazugi Földrajzi Múzeum Adattárában; Müller János: Kolerajárvány és parasztlázadás Heves és Külső-Szolnok vármegyében 1831-ben. In. Archívum, 9. A Heves Megyei Levéltár Közleményei. Eger, 1979.; Palugyay Imre: Jász-Kún Kerületek s Külső-Szolnok vármegye leírása. Pest, 1854.; Soós Imre: Heves és Külső-Szolnok megye 1772–1849. évi rovásadó-összeírásai. Tanulmányok Heves megye történetéből 1. Eger, 1973.; Szikszai Mihály: Az első állandó átkelőhely a Tiszazugban. Cibaki Hírek, 1996. május.; Vályi András: Magyar Országnak leírása. I–III. Buda, 1796.
Kossuth Lajos azt üzente… Az általános munkák mellett kiemelendő Borus József: A nép a Tisza vonal védelmében. Jászkunság, 1955.; Csikány Tamás: Honvédtüzérség az 1848–49-es szabadságharcban. Segédkönyvek a hadtörténet tanulmányozásához. Budapest, 2000.; Dömötör Ákos: Hősök és vértanúk. Mondák és visszaemlékezések a szabadságharcról. Budapest, 1998.; Hermann Róbert: Megtorlás Heves és Külső-Szolnok vármegyében, 1849–1851. Mátrai Tanulmányok, 1995. Szerk.: Horváth László. Gyöngyös, 1995.; Marczali Henrik: Gróf Leiningen-Westerburg Károly honvédtábornok levelei és naplója. Budapest, 1900.; Őze József: Az 1848/49-es szabadságharc emlékei Tiszaföldváron és Cibakházán a nép emlékezetében. Kézirat a Tiszazugi Földrajzi Múzeum adattárában.
A nagy folyó árnyékában. A korszakra vonatkozó legátfogóbb munkák és cikkek „Borzasztó Tisza-gát szakadás, mely 1895. április 9-ik napján éjjel fél 1 órakor Czibakháza alatt a vaskapu helyén történt, mely nemcsak a czibaki alant fekvő tanyákat és majorokat, hanem a szomszédos Tisza-Földvár nagyközség határát, pusztáit és majorjait is tönkre tette.” Mező-Túron, 1895.; Horner István–Őze Sándor–Ráczkevi Lajosné–Zádorné Zsoldos Mária: Cibakháza. Cibakháza, 2000.; Kanyó József: 1970, a Tisza-völgyi árvíz éve. Cibaki Hírek, 1995. április.; Kanyó József: Árvíz, gátszakadás 1895-ben. Cibaki Hírek, 1995. április.; Károlyi Zsigmond– Nemes Gerzson: A Közép-Tisza-vidék vízügyi múltja. I–III. Vízügyi Történeti Füzetek, 8–9. Budapest, 1975.; Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme. Buda, 1865.; Nánási Mihály: Az 1896-os millenium Cibakházán. Cibaki Hírek, 1996. július. Emellett felhasználtuk a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár ide vonatkozó anyagát.
Háborúk és forradalmak százada. A XX. századra az átfogó munkák mellett említés érdemel Bakodi Lajos: Cibakháza helytörténete. (Kézirat a szolnoki Damjanich János Múzeum helytörténeti adattárában); Zádorné Dr. Zsoldos Mária: Adalékok a cibakházi községi óvoda történetéhez. Cibaki Hírek, 1997. február; Horner István: Barangolás a település közigazgatásának múltjában. 1945-től 1950-ig, a tanácsrendszer megalakulásáig. Cibaki Hírek, 1996. április; Horner István: Barangolás a település közigazgatásának múltjában. I. 1920–1945. Cibaki Hírek, 1996. február; Litkey Tamás: Községünk egészségügyének rövid története. Cibaki Hírek, 1991. május; Lovas Béláné: Az 1945-ös földreform Cibakházán. (Kézirat a szolnoki Damjanich János Múzeum helytörténeti adattárában); Magyar Szövetkezeti Évkönyv, 1931.; Tolnay Gábor: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye mezőgazdaságának egyes kérdései 1920–1944 között. Jászkunsági Füzetek, 9. Szolnok, 1994.; Urbán László: A tiszazugi állattenyésztés felszabadulás utáni történetéből. 1945–1949. (Kézirat a szolnoki Damjanich János Múzeum néprajzi adattárában.) A főbb gazdasági és társadalmi adatokat idézi Horner István–Őze Sándor–Ráczkevi Lajosné– Zádorné Zsoldos Mária: Cibakháza. Cibakháza, 2000. Emellett az időszakra felhasználtuk a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Cibakházára vonatkozó anyagait.
Cibakháza lakói. A lakosság eredetére és a megye újratelepülésére a legfontosabb munka Benedek Gyula: Szolnok megye újratelepülése a Rákóczi-szabadságharc után. 1709–1730. (Doktori értekezés kézirata a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban.) A későbbiekhez a falu egyházi és állami anyakönyveit használtuk a cibakházi plébánián, illetve a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban, melyet más levéltári anyagokkal, visszaemlékezésekkel, valamint a Cibaki Hírekben megjelent, s jórészt már az előzőekben felsorolt munkákkal egészítettünk ki. Fontos adatforrás a nemesekre Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
Mindenszentek oltalmában. A vallási életre általános munkák Chobot Ferenc: A Váci Egyházmegye történeti névtára. I–II. Budapest, 1915., 1917.; Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa. 2. Váci egyházmegye. Összeállította Patkóné Kéringer Márta. Budapest, 1997. A templom történetével foglalkozik Szarvas András: Cibakháza templomainak rövid története. Cibaki Hírek, 1991. február; Szarvas András: A cibaki harangok története. Cibaki Hírek, 1991. április; Szarvas András: A plébánia, a falu története. Cibaki Hírek, 1991. június; Szarvas András: Historia Domus. Cibaki Hírek, 1991. augusztus–1992. május. A búcsújárásokkal kapcsolatban megemlítendő H. Bathó Edit: Búcsújáró hagyományok Cibakházán. Cédulaanyag a Kunszentmártoni Múzeumban.
Mesterek, tanitók, kisközösségek. A falu kulturális életével kapcsolatban említést érdemel Berényi István: A Nemzeti Mozgó. Cibaki Hírek, 1993. július, szeptember; Berényi István: Adalékok az iskola történetéből. Cibaki Hírek, 1992–1993.; Berényi István: Akit Illyés Gyula versbe foglalt: Pap Károly. Cibaki Hírek, 1992. július; Berényi István: A kisdedóvás cibakházi úttörői. Cibaki Hírek, 1991. augusztus; Berényi István: A tanító Both család. Cibaki Hírek, 1993. január; Berényi István: Kürthy Elemér. Cibaki Hírek, 1991. november; Hír János: Néhány emlék a ’30-as évek cibaki színjátszásáról. Cibaki Hírek, 1996. február; Hír János: A népkönyvtár története. Cibaki Hírek, 1995. február; Hír János: Első labdarúgó csapatunk Cibakházán. Cibaki Hírek, 1994. szeptember; Horner János: A mi énekkarunk. Cibaki Hírek, 1995. augusztus; Horner István: Cigányzenekarok, tánczenekarok. Cibaki Hírek, 1995, január; Horner István: Fejezetek kulturális történelmünkből. Cibaki Hírek, 1994. november; Horner István: Jauernik Miklós. Cibaki Hírek, 1999. június; Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Egyesületek Mutatója (ez a hivatalos belügyminiszteri bejegyzéseket tartalmazza, ami sokszor későbbi, mint a tényleges működés kezdete); Kertész Dénes: Még egyszer Papp Károlyról. Cibaki Hírek, 1992. augusztus; Lajmer Józsefné: Működött egyszer két szülőotthon. Cibaki Hírek, 1994. november; Lajmer Józsefné–Tóth Tibor: Unokáink fogják-e látni? Cibaki Hírek, 1994. február; Lajmer Józsefné–Tóth Tibor: Volt egyszer egy Tűzoltókör. Cibaki Hírek, július; Magyar Minerva. A magyarországi múzeumok és könyvtárak címkönyve. V. kötet. 1912–1913. Budapest, 1915.; Molnárné Fekete Irén: Bemutatkozik a Nagyközségi Művelődési Ház. Cibaki Hírek, 1991. június; Tóth Tibor: A cibakházi fúvószenekar. Cibaki Hírek, 1994. december. Az oktatással, művelődéssel kapcsolatos főbb adatokat összefoglalta Horner István–Dr. Őze Sándor–Ráczkevi Lajosné: Cibakháza története. Cibakháza, 2000.
Határjárás az ősök nyomán. A határrészekre az Országos Széchenyi Könyvtár, valamint a Tiszazugi Földrajzi Múzeum és Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár térképei, levéltári anyaga mellett említést érdemel: Farkas Ferenc (szerk.): Jász-Nagykun-Szolnok megye földrajzi nevei. V. Tiszazug. Jászberény–Kunszentmárton, 1994. Emellett fontos adatokat közöl még Dékány Kálmán: Önkormányzati gondviseletben a Tiszazug leghosszabb Holt-Tiszája. Cibaki Hírek, 1993. március; Horner István: Bátorszőlő múltja. Cibaki Hírek, 1994. február; Kaposvári Gyula: Az egykori cibaki hídcsárda. Néplap, 1989. október 10; Técsi Zoltán: A néhai Csuhaj csárda (Cibakháza). 1994. szeptember; Tóth Tibor: Sárszög múltjáról. Cibaki Hírek, 1994. szeptember. A régi településszerkezettel és átalakulásával kapcsolatban alapmunka Novák László: Településnéprajz. Tanulmányok az Alföld településnéprajzához. Az Arany János Múzeum Kismonográfiái, 5. Nagykőrös, 1986.
Van búzánk, van búzánk… A néprajzi részekre a legáltalánosabb feldolgozás a Szolnok Megye Néprajzi Atlasza. I–II. Szolnok, 1975. Emellett felhasználtuk még Bodó Sándor: Állattartás. Cibakháza. (Cédulaanyag a Kunszentmártoni Múzeumban); Korkes Zsuzsa: Adatok Cibakháza néprajzához. (Cédulaanyag a Kunszentmártoni Múzeumban); Szabó László: A heverő gulya legeltetése a nagyrévi Mentetlen réten. Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 30. évfordulójára. (Szerkesztette: Dr. Dankó Imre.) Túrkeve, 1981.; Szabó László: Cibakházi gyűjtés. (Kézirat a szolnoki Damjanich János Múzeum néprajzi adattárában); Szabóné Nagy Mária: Cibakházi gyűjtés a Szolnok Megye Néprajzi Atlaszához. (Kézirat a szolnoki Damjanich János Múzeum Néprajzi Adattárában.)
Patyingolás, kolompolás, sorsforditó jeles napok. A témához kapcsolódóan számos összehasonlító adatot közöl a Szolnok Megyei Néprajzi Atlasz meg nem jelent harmadik kötete. Ennek alapját képezi Szabóné Nagy Mária: Cibakházi gyűjtés a Szolnok Megye Néprajzi Atlaszához. (Kézirat a szolnoki Damjanich János Múzeum Néprajzi Adattárában.) Emellett említést érdemel még Gulyás Éva: Adatok Cibakháza hiedelemvilágához. (Cédulaanyag a Kunszentmártoni Múzeumban); Gulyás Éva: Népszokások és hiedelmek Cibakházán. (Cédulaanyag a szolnoki Damjanich János Múzeum néprajzi adattárában); Horner István: Esküvők és lakodalmak szervezői, lebonyolítói a vőfélyek. I–III. Cibaki Hírek, 1997. december–1998. február; Csetényi Mihály–Csetényi Mihályné: Lakodalmi szokások a Tiszazugban; Magyari Márta: Jelesnapi szokások. Cibakháza. (Cédulaanyag a Kunszentmártoni Múzeumban); Magyari Márta: Temetési szokások a Tiszazugban. (Cédulaanyag a szolnoki Damjanich János Múzeum néprajzi adattárában.) A közelmúltban élő helyi ragadványneveket összegyűjtötte Kertész Denise–Benkó Zsuzsanna: Ragadványnevek Cibakházán. (Kézirat a szolnoki Damjanich János Múzeum néprajzi adattárában.)
Hétköznapok, ünnepeink étlapja. A néprajzi részekre a legáltalánosabb feldolgozás a Szolnok Megye Néprajzi Atlasza. I–II. Szolnok, 1975. Ennek alapját képezi, valamint további részeket tartalmaz Szabóné Nagy Mária: Cibakházi gyűjtés a Szolnok Megye Néprajzi Atlaszához. (Kézirat a szolnoki Damjanich János Múzeum néprajzi adattárában.)
Az egyes fejezetek adatainak ellenőrzésénél, a fotóanyag összegyűjtésekor főképp Barta Jánosné, dr. Berényi István, Ferenczi György, Hegedűs Sándorné, Hír János, Horner István, Horváth Mária, Kanyó József, Kertész Iván, Pató Mária, Petróczki András, Rácz Miklós, Ráczkevi Lajosné segítségére támaszkodtunk. A Jász-Nagykun-Szolnok megye múzeumaiban a falura vonatkozó kéziratos és fotóanyag összegyűjtésében és értelmezésében muzeológus kollégáim, dr. Gulyás Éva, Kelemen Éva, Pusztai Gabriella, dr. Szabó László és dr. Szlankó István működtek közre. A levéltári források feltárásában dr. Zádorné dr. Zsoldos Mária, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár igazgatója, illetve dr. Cseh Géza, Nánási Mihály, Papp Izabella és Szikszai Mihály levéltáros segítettek. Köszönet valamennyiüknek!
