Források
Források
A Bükk hegység kialakulásával, geológiai, zoológiai és növénytani viszonyainak bemutatásával nagyon sokan foglalkoztak. Az elmélyültebb tájékozódást kívánók figyelmét néhány alapvető kézikönyvre hívjuk fel: Frisnyák Sándor, Földrengések a Bükk vidékén. (Borsodi Szemle, 1969. 3.); Balogh Kálmán, A Bükk hegység földrajzi képződményei (Bp. 1974); Fekete Gábor–Molivár Zsolt–Horváth Ferenc, szerk. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszerek (Bp. 1997); Juhász Árpád, Évmilliók emlékei. Magyarország földtörténete és ásványkincsei (Bp. 1987); Tardy János, Magyarországi települések védett természeti értékei (Bp. 1996); Demeter Zoltán, szerk. A Délkeleti-Bükk természeti értéke (Miskolc, 1998); Gyulai Iván, Természeti értékek Borsod megyében. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. 137–142 (Miskolc, 1980); Hevesi Attila, Bükk (Útikalauz) (Bp. 1977); Hevesi Attila, A Bükk hegység szerkezete és felszínfejlődésének vázlata. Földrajzi Értesítő XXVII. 169–203. (Bp. 1978); Sándor András, szerk. Kilátás a kövekről. Bükki Nemzeti Park (Bp. 1983).
A régészet érdekességeire és történelmi nevezetességeire vonatkozóan: Dénes György, A Bükk karsztja és barlangjai (Bp. 1970); Herman Ottó, A borsodi Bükk ősembere (Bp. 1908); Kadič Ottokár, A Szeleta-barlang szerepe a hazai barlang- és ősemberkutatásban (Bp. 1937); Révész László, szerk. Mit ránk hagytak a századok… (Miskolc, 1994).
Az erdőgazdálkodást és a kincstári iparpolitikát mutatja be: Szilas Géza– Kolossváry Szabolcsné, szerk. Az erdőgazdálkodás története Magyarországon (Bp. 1975); Enyedi János, A diósgyőri erdőgondnokság ismertetése (Ungvár, 1907); Veres László, Az erdőbirtokok szerepe a diósgyőri koronauradalom gazdálkodásában a XVIII. század második felében. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. 165–176. (Miskolc, 1982); Veres László, A kamarai gazdálkodás kibontakozása a diósgyőri koronauradalomban 1755–1770 között. Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17/18. 199–213. (Miskolc, 1978/79).
A falu történeti földrajzához és a táji munkamegosztásban elfoglalt helyéről, szerepéről: Frisnyák Sándor, Magyarország történeti földrajza (Bp. 1990); Frisnyák Sándor, Tájak és tevékenységi formák (Miskolc– Nyíregyháza, 1995); Heckenast Gusztáv, A magyarországi vaskohászat története a feudalizmus korában (Bp. 1991); Soós Imre–Kiszely Gyula– Zádor Tibor, Vázlatok a diósgyőri vaskohászat 190 éves történetéből (1770–1960) (Miskolc, 1960); Kiszely Gyula, A diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története a feudalizmus korában (Bp. 1991); Viga Gyula, Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Debrecen–Miskolc, 1990).
A település közigazgatási helyzetének gyér az irodalma. A megjelent feldolgozások közül említésre érdemes: Csikvári Antal, szerk. Borsod vármegye. Vármegyei monográfiák V. (Bp. 1939); Borsod-Abaúj-Zemplén megye történeti helységnévtára. Összeállította: Hőgye István, Seresné Szegőfi Anna, Tóth Péter. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári Füzetek 16–18. (Miskolc, 1983).
A falu múltjáról megjelent feldolgozások igen csekély számúak, éppen ezért majdnem teljességgel közölhetők: Az üveggyártás történetéből: Veres László, A Bükk hegység üveghutái (Miskolc, 1989); Veres László, Magyar népi üvegek (Miskolc, 1990); A település történetére vonatkozó adatokat közöl Sipos István, Geschichte der slowakischen Mundarten der Huta, und Hámor Gemeiden des Bükk-Gebirges (Bp. 1958); Bükkszentkereszt. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 464. (Bp. 1993); Bak János, A borsodi Bükk települései (Bp. 1932.); Horváth Béla, Bükkszentkereszt múltja, jelene és lehetőségei a jövőben. Borsodi Műszaki Gazdasági Élet 1–20. (Miskolc, 1989/90).
Az üveghuta termékeinek bemutatásáról: Veres László, Magyar népi üvegek (Miskolc, 1990); Az erdei munkákról, az állattartásról és a földművelésről számtalan kiadványban találhatunk elszórtan adatokat: Varga Gáborné, szerk. Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabb kori adattára (Miskolc, 1970); Frisnyák Sándor, A borsodi iparvidék történeti földrajzi vázlata. In: A társadalmi minimumtól a jólétig 86–97. (Pécs, 1999); Kóródi József, A Borsodi iparvidék (Bp. 1959); Halmay Béla, A Bükk jövője (Miskolc, 1933); Petercsák Tivadar, A népi erdőbirtoklás formái a Bükk vidék falvaiban. In: Bereznai Zsuzsanna–Viga Gyula, szerk. Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében VI. 26–37. (Eger– Miskolc, 1988); Viga Gyula, Északkelet-magyarországi adatok a szamártartáshoz. Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17–18. 281–289. (Miskolc, 1979); Viga Gyula, A Bükk hegység szlovák meszeseinek kereskedő útjai az Alföldön. Ethnographia XCI. (Bp. 1980); Viga Gyula, Történeti-néprajzi adatok a Kelet-Bükk falvainak erdőléséhez. Borsodi Levéltári Évkönyv V. (Miskolc, 1980); Viga Gyula, A Bükk vidéki falvak 19. századi életmódjához. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. 231–239. (Miskolc, 1982); Viga Gyula, Bükk hegységi adatok a jószág teleltetéséhez. AGRIA XXI. 267–279. (Eger, 1985); Viga Gyula, Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükkvidék népi kultúrájában (Miskolc, 1986); Magyar Statisztikai Közlemények Új folyam XV. A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztika fejlődése az 1895. VIII. évi törvényczikk alapján végrehajtott összeírás eredményei községenként (Bp. 1895).
A falu népességére vonatkozó statisztikai adatokat közli: Sipos István, Geschichte der slowakischen Mundarten der Huta, und Hámor Gemeinden des Bükk-Gebirges (Bp. 1958); Varga Gáborné, szerk. Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabb kori adattára (Miskolc, 1970); Fényes Elek, Magyarország geographiai szótára I. (Pest, 1851); Lipszky Joann, Repertorium Locorum… (Buda, 1808); Pesthy Frigyes, Borsod megye leírása 1864-ben. Sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta Tóth Péter, Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988); A nemzetiségi származásról és az 1947. évi szlovák–magyar lakosságcsere következményeiről: Sipos István, A bükki szlovák falvak nyelvi sajátosságai. In: Szabadfalvi József–Viga Gyula, szerk. Répáshuta. Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai 13. 33–45. (Miskolc, 1984); Csikvári Antal, szerk. Borsod vármegye. Vármegyei szociográfiák V. (Bp. 1939); Dobrossy István, Hatások-kapcsolatok. In: Katona Judit–Viga Gyula, szerk. Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei. (Miskolc, 1996).
A templom történetéről és berendezéseiről: Soós Imre, Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése (Bp. 1958); ifj. Horváth Béla, Bükkszentkereszti templom és plébániája. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei műemléki topográfia kiegészítése II. 6. tétel (Bp. 1957); Szita Lajos, A római katolikus egyházközség története. Répáshuta 1789–1989. (Miskolc, 1989). Az egyházi ünnepekről: Bálint Sándor, Karácsony, húsvét, pünkösd. A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából (Bp. 1973); Krupa András, Intraetnické a interetnické vzájomné vplyvy v cykle vianočnych Sviatkov u eleckych Slovákov. In: Národopis slovákov v Madarsku II. 135–208. (Bp. 1974); Pócs Éva, A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre. Néprajzi Közlemények X. 3–4. sz. (Bp. 1965); Ujváry Zoltán, Varia folkloristica. (Debrecen, 1975).
Az iskola történetéről értékes adatokat közöl Sipos István, Geschichte der slowakischen Mundarten der Huta, und Hámor Gemeinden des Bükk-Gebirges (Bp. 1958). Az iskolán kívüli közművelődésről tájékoztat Péchy-Horváth Rezső, Borsod vármegye iskolán kívüli népművelése. In: Csikváry Antal, szerk. Borsod vármegye. Vármegyei szociográfiák V. 143–144 (Bp. 1959). A fiatalok társas életéről, művelődési lehetőségeiről: Tátrai Zsuzsa, Nagylányok szerepe a családi munkaszervezetben. Ethnographia XCII. 54–89. (Bp. 1981); Ujváry Zoltán, A népszokások változásáról. Népszokás és népköltészet 61–85. (Debrecen, 1980); Kriston-Vízi József, A fiatalság életmódja és társas élete. In: Szabadfalvi József–Viga Gyula, szerk. Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. A miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai XIII. 385–400. (Miskolc, 1984).
Bükkszentkereszt történetének legjobban feldolgozott területe a település anyagi kultúrája. A község településszerkezetéről, építkezéséről: ifj. Horváth Béla, Bükkszentkereszt múltja, jelene és lehetőségei a jövőben. Borsodi Műszaki Gazdasági Élet 1989/1990 (Miskolc, 1990); Bak János, A borsodi Bükk hegység települései (Bp. 1932); Bakó Ferenc, Mészégető kunyhók a Bükk hegységben. Néprajzi Értesítő 67–91. (Bp. 1968); Bakó Ferenc, Település és népi építkezés. In: Szabadfalvi József–Viga Gyula, szerk. Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. A miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai XIII. 97–124. (Miskolc, 1985). A közlekedés, szállítás és teherhordásra vonatkozóan: Paládi Kovács Attila, Hagyományos közlekedés és szállítás. In: Szabadfalvi József–Viga Gyula, szerk. Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. A miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai XIII. 141–170. (Miskolc, 1984); Viga Gyula, A Bükk hegység szlovák meszeseinek kereskedőútjai az Alföldre. Ethnographia XCI. 252–258. (Bp. 1980); Hofer Tamás, A regionális tagoltság különböző megközelítési lehetőségeiről. In: Paládi-Kovács Attila, szerk. Néprajzi csoportok kutatási módszerei 103–129. (Bp. 1980). A mészégetők életével és a mesterséggel foglalkozik: Bakó Ferenc, A mészégetők életmódja a Bükk hegységben. Egri Múzeum Évkönyve I. 297–315. (Eger, 1968); Bakó Ferenc, A Bükk vidék néprajza. In: Frisnyák Sándor, szerk. Bükk útikalauz 143–156. (Bp. 1977); Bakó Ferenc, Hegyek, erdők, emberek. In: Sándor András, szerk. Kilátás a kövekről. Bükki Nemzeti Park 333–348. (Bp. 1983); Barna Gábor, Hiedelemalakok a hitvilágban. In: Szabadfalvi József–Viga Gyula, szerk. Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. A miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai XII. 331–348. (Miskolc, 1973); Barna Gábor, A nora. Egy szlovák eredetű hiedelem a magyar néphitben. Ethnographia XCII. 413– 435. (Bp. 1981); Gunda Béla, My×fické bytosti v poverách Slovákov žijucich v Bukovoru pohori. In: Národopis Slovákov v Madarsku 123–133. (Bp. 1979); Krupa András, Hiedelmek, varázslatok, boszorkányok (Békéscsaba, 1974); Mács Ildikó, Emberi és természetfeletti lények Répáshuta hiedelemvilágában. In: Viga Gyula, szerk. Nemzetiségi falvak a Bükk hegységben 42–47. (Miskolc, 1980); Mádai Gyula, Diósgyőri adatok a népi állatgyógyításhoz, boszorkányhithez, erdőkultuszhoz. Néprajzi Közlemények X. 362–378. (Bp. 1956). Bükkszentkereszt népi kultúrájának körülhatárolását a legpregnánsabban szolgáltatja: Viga Gyula, Árucsere (Adatok egy termelési táj körülhatárolásához). In: Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai XIII. 171–188. (Miskolc, 1983); Viga Gyula, Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Debrecen, 1990).
A nem jelzett fotók a miskolci Herman Ottó Múzeum adattárából, a szerencsi Zempléni Múzeum képeslevelezőlap gyűjteményéből és a bükkszentkereszti lakosság tulajdonából származnak.
