Nevekben élő örökség
Nevekben élő örökség
A földrajzi bevezetőben már említettük, hogy Bikalt és a környező falvakat csak a XVIII. századtól nevezték „hegyhátiaknak”. A középkorban más tájnevet használtak a vidékre (Timár György kutatásai a Zselic elnevezést valószínűsítik), közigazgatási szempontból pedig akkor nem Baranya, hanem Tolna vármegyéhez tartozott.
Köblény, Szalatnak és Bikal mai területének hármashatárán találjuk a Hille, Hiljai-hegy elnevezéseket, ezek is egy elpusztult falu emlékét őrzik. Egy 1327-ből való határjáró oklevél Hillét és a szomszédságában fekvő, Páli nevű, szintén elpusztult települést a Zselicben lévőnek mondja.
A Zselic ma a Kaposvártól délre fekvő erdős hátság. De a középkorban nem korlátozódott erre a területre az elnevezés. Így hívták a Tolna és Baranya vármegye határán elterülő erdős hegyvidékét és a Mecsek hegységet is. Nevének eredetét bizonytalanság övezi. Először 1093-ban tűnik fel, Selez formában. Létezik olyan vélemény, hogy a zelezo ’vas’ jelentésű szláv szóból ered, mások szerint Siliz alakban lejegyzett szláv személynévből, esetleg a magyar sün szó sül változatával hozható kapcsolatba, ez esetben ’sünös, sündisznókban gazdag területet’ jelölne.
Ami bizonyosan állítható, hogy szláv népek lakták a Zselic itteni részeit, amelyek fokozatosan olvadtak be a magyarságba.
A középkori falunevek sok mindenről tájékoztatnak bennünket: a természeti környezet állapotáról, első lakóiról vagy az első birtokos személyéről, a lakók jellegzetes foglalkozásáról, a vásártartás napjáról, és még sorolhatnánk. Az alábbiakban lássuk, mit üzennek Bikal és környékének napjainkban is lakott, illetve mára elpusztult falu elnevezései!
Almás (Tótalmás). Az Alsómocsolád déli határa mellett, Ág területén, hosszan húzódó Almás-völgy, -rét, -puszta neve a középkori Almás falu emlékét őrzi. 1398-ban egy oklevél még Tótalmásnak nevezi. Ebből valószínűsíthető, hogy a falunak nevet adó tótok a magyarság bejövetele előtt itt élt szlávok lehettek.
Bágyon. Nem messze Almástól, tőle délre, Ág és Kisvaszar határában találjuk a Bágyon, Bágyom helyneveket. Itt feküdt a középkorban több részre szakadt Bágyon nevű falu (Felső- és Külsőbágyon, valamint Alsó-, más néven Kisbágyon). A név szláv és személynévi eredetű.
Bikal. A falu nevének jelentése bükk-al, vagyis ’bükkös erdő alja’. Első okleveles említése 1325-ből való. A község Villa Bykol alakban jelenik meg először. Egy, a pécsváradi konvent által hitelesített oklevél tanúsága szerint a Szente-Mágocs nemzetségből származó Chama testvére, János Treutel Miklós pozsonyi főispánnal kiegyezvén, utóbbit Zalatna (Szalatna) és Bykol (Bikal) nevű, Tolna vármegyei birtokokkal elégíti ki.
Bolda. Az elpusztult falu emlékét a kárász-köblényi vasútállomás melletti Bóda, Bódai-kút helynevek őrzik. 1325-ös határjárásáról a következő fejezetben még részletesen szólunk. A régi magyar nyelvben mint személynév fordult elő, amelynek alapjául szolgáló közszó jelentése ’bárd, rövid nyelű fejsze, balta’.
Cegléd. Magyaregregy területéről Kárász határáig futó völgy a Ciklődi-völgy. Itt egy forrás is van, a Ciklődi-kút, és egy patakocska is csordogál, a Ciklődi-víz. Az elnevezés a parti fűz, kosárfonó fűz régi magyar nevéből, a cikléből kicsinyítő képzővel képzett származék.
Egregy. Az égerfa névnek régi magyar nyelvű alakjából -gy képzővel. A falunak nevet adó Egregy-patakot már a XIII. század közepén említi a mázai határjáró oklevél. A patakot ma is éger galériaerdők kísérik.
Egyházaskozár. A kabarokkal a magyarsághoz csatlakozó kazár néptöredék itt letelepített csoportjára emlékeztet. Első okleveles előfordulása 1330-ból való. Az Egyházas előtagnak ’templommal rendelkező, templomos’ az értelme. Tehát a környezetében, szomszédaiban lévő falvaktól eltérően már a korai időkben volt temploma.
Gerényes. A falu neve már 1296-ban feltűnik írásos forrásban. A személynévként is előforduló görény állatnév -s képzős származéka.
Györgyi. Ma puszta Mágocs határában, ahol a Bodó család által alapított ferences kolostor is állott. A falu első említése 1424-ből való. A régi magyar nyelvben az -i képző személynevekhez járulva birtoklást fejezett ki, tehát az első birtokosa bizonyos György lehetett.
Háb. Helynév Csikóstöttös és Gerényes határában, illetve Mágocs és Alsómocsolád határa mentén. Első említésekor, 1296-ban torony volt itt, tehát kisebb vár lehetett. Személynévi eredetű, a Háb német családnév.
Hillje. Ma Hiljai-hegy, Hille és Hilje helynevek Bikal, Szalatnak és Köblény hármashatárán. Először 1327-ben említik. Előzménye a magyar Hille családnév, melynek forrása a Hille német családnév.
Himesd. Vékény északi határán elpusztult középkori falu, mely 1325-ben merül fel Bolda határjárásában. Összevethető Himesháza nevének előtagjával, amelynek egyes vélemények szerint ’festéssel díszített falu ház’, mások szerint ’karókkal merevített sárfalú ház, sövényház’ az értelme.
Hódos. Helynév Gerényes határában. Csak az 1542. évi rovásadójegyzékben tűnik fel. A pusztult falu neve a személynévként is használatos Hódos: a hód állatnév -s képzős származéka.
Hossziszó. Hosszú, száraz völgy neve Csikóstöttös és Mágocs határában. Szintén csak az 1542. évi rovásadó jegyzékben tűnik fel. A név a Hosszú aszó lerövidüléséből alakult. A régi magyar „aszó” szó jelentése: ’völgy, kiszáradt folyómeder’. A névfejtés itt is megfelel a terep adottságainak.
Kápás. Helynév Nagyhajmás, Bikal és Mágocs határában. Feltehetőleg a Kapás személynévre vezethető vissza. Jelentése ’kapával dolgozó, kapálást végző személy’. Oklevélben először 1399-ben jelenik meg.
Kéthely. Szalatnak határában elpusztult falu, már 1329-ben említik. Eredeti jelentése „keddhely”, nevét onnan kapta, hogy itt keddi napokon tartották a heti vásárokat. Baranyai volt még a hétfői vásárnapról elnevezett Hétfőhely=Hetvehely, a Dráva mentén Szerdahely, Szigetvár közelében a hajdani Csütörtökhely.
Kónyafalva. Csikóstöttös területén található Kónyafa dűlőnév. Személynévi eredetű, először 1510-ben említik.
Köblény. A magyar köböl ’kút, vagy forrás gödrének kibélelésére való lorhadt, odvas belű vagy kivájt – mindkét végén nyílt – fatönk’ főnév származéka. Az elsődleges -i képző később -ny képzőre cserélődött fel. Számolhatunk a közeli Vékény, Izmény végződésének analógiás hatásával is.
Köszvényes. Helynév Ág és Kisvaszar határában. Mint falu és vízfolyás neve 1360-ban merül fel egy oklevélben. A köszvény jellegzetes középkori betegségnév megjelölésének eredete.
Köveskút. Helynév Egyházaskozár területén. 1374-ben bukkan fel először, neve kővel kirakott kútra utal.
Maróc. Vagy egy szláv Moravci (többes szám) tulajdonképpen ’morvák’ átvétele, vagy a régi magyar Marót (morva ember) személynév helynévként való alkalmazása. Oklevélben először 1328-ban bukkan fel.
Mágocs. A község a Magócs személynévből alakult, a mag főnév kicsinyítőképzős származéka. A faluban létezett bencés apátságot először 1223-ban említik.
Monyaros. Helynév Gerényes, Alsómocsolád és Ág határában. Jelentése: ’mogyoróbokrokkal benőtt hely’. Első írott említése 1399-ből való.
Nagyág. A mai Ág község régebbi neve. A magyar ág ’patak,vízfolyás’ főnév jelzős alakjából keletkezett, hasonlóan, mint például Egerág, Okorág. Nagyág legkorábbi írott említése 1487-ből ismeretes.
Nyárád. A magyar nyár fanév származéka, eredetileg talán nyárfákkal szegélyezett vízfolyást jelölt. Egregy, Vékény és Szászvár erdővel borított hármas határán sorakoznak az elpusztult falura utaló helynevek. Első említése 1439-ből való.
Olaszfalu. Helynév Mágocs, Gerényes és Alsómocsolád határában. Első okleveles említése 1475-ből ismert. Az elpusztult falu nevében az olasz jelentése ’nyugati újlatin nyelven beszélő’, közelebbről talán vallon telepes.
Pálfa. Köblény déli, Vékénnyel határos területén elpusztult falu, amely feltételesen azonosítható csak az 1327-ben már említett Pálival. Amúgy mind a két névváltozat az első birtokosára utal.
Ravaszlik. Helynév Alsómocsolád határában. 1542-ből maradt fenn az emléke, ekkor Kéthely szomszédosa. A régi magyar nyelvben a ravaszlik, rovaszlik, rohaszlik jelentése ’rókakotorék, rókalyuk’.
Szalatnak. A falu neve szláv eredetű: ’lassan csordogáló forrás, lapályos hely, láp, mocsár’ a jelentése. Első említése 1325-ből való.
Szász. Előtagja a személynévként használatos szász népnév, utótagja a vár ’erősség’ főnév. Első okleveles említése 1332-ből származik, de a vára már a XIII. század második felében felépült.
Vargánya. Helynév Szalatnak, Bikal és Alsómocsolád határában, először 1325-ben említik. Délszláv eredetű név előzménye a Vrganj családnév és a Vrganj gombanév.
Varjas. Dűlőnév Mágocs területén, csak 1510-ben kerül elő. Valószínűleg a madárnévből alakult Varjas családnév rejtőzik benne.
Vékény. Első írásos említése csak 1439-ből való, de a terepbejárásokból ítélve már a XII. században is bizonyosan lakott volt. Neve a régi magyar Velek személynévnek lehet az -ny képzős származéka.
A legrégebbi kialakulásúaknak tartják a felsorolt nevek közül a nyelvtudósok az úgynevezett puszta személynévből képzetteket. Ebbe a csoportba sorolható Mágocs, amely az ősi Szente-Mágocs nemzetség emlékét őrzi. Bolta ótörök eredetű, Bágyon szláv. Háb és Hillje ugyan német személynevek, de a belőlük alkotott falunevek mégis jellegzetesen magyar névadás nyomán keletkeztek. Puszta személynévből képződött még Vékény neve, már a XII. században is lakott volt, továbbá Szászvár XIII. századi várával.
Közvetlenül Bikal környékén több olyan falunevet is találunk, amely völgyre, vízfolyásra, vízállásra mutat. Igazolva, hogy a közösségek vízközelben születtek meg, és általában völgyekbe települtek. A nevek jelentős része névátvitellel jött létre. Így a Nagy-ág nevű patak mentén kialakult falu lett Nagyág. A mocsilo (mocsár) szélére települté Mocsolád. Ebbe a körbe tartozik még Szalatnak és Hossziszó is. Kérdéses, hogy a gyakori vízfolyásnéven alapul-e Hódos falu neve?
A névanyag egy része utal a vidéknek a névadás időszakában jellemző növénytakarójára is. Bükkerdővel borított hegy alatt települt Bikal. Vadalmából eredeztethető Tótalmás, előtagja egyben a szlávok ittlétéről is vall. Vargánya falu neve a gombafajból ered, így közvetve igazolja az erdősültséget Bikaltól délre. Cegléd elpusztult falu neve a parti fűzből alakult, ez máig megfelel a helyszíni adottságoknak, mivel nedves, vizenyős fűzféléknek kedvező életteret biztosít a környék. Egregyet éger galériaerdők kísérték az Egregy-patak mentén. Monyaros nevében a mogyoróbokros liget lappang. Néhány állatnév is feltűnik: Gerényes, Hódos, Ravaszlik és Varjas, de ezekről nem dönthető el kellő bizonyossággal, hogy mi lehetett a névadás közvetlen indítéka: az itt élő állatfajok nagy száma-e vagy csak személynév. Amúgy a görény, róka, varjú ma is honos itt, csak a hód pusztult ki.
