Források
Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések:
Adatgyűjtemény = Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény (1870–1970) KSH, Budapest, 1971.
AGY = Allinger János Gyűjteménye Bikal történetéhez
BH = Baranyai Helytörténetírás (a BML évkönyve)
BM = Baranya megye
BMFN = Baranya megye földrajzi nevei I–II. (Szerk.: Pesti János.) Pécs, 1982.
BML = Baranya Megyei Levéltár
CD = Conscriptio Domestica
DTGY = Dunántúli Tudományos Gyűjtemény
HL = Hadtörténeti Levéltár, Budapest
JPM = Janus Pannonius Múzeum
KMTL = Korai Magyar Történeti Lexikon. (Főszerk.: Kristó Gyula.) Budapest, 1994.
KSH = Központi Statisztikai Hivatal
MOL = Magyar Országos Levéltár
MTA = Magyar Tudományos Akadémia
Népszámlálás 1910 (KSH, Budapest, 1902)
Népszámlálás 1941 (KSH, Budapest, 1947)
OSZK Kt = Országos Széchényi Könyvtár kézirattára
PBMEÉ = Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítője
PPL = Pécsi Püspöki Levéltár
Rég. gy. = Régészeti gyűjtemény
TML = Tolna Megyei Levéltár
Acsády, 1957 = Acsády György: Az 1784–85- ös népszámlálás és az ezen alapuló népességnyilvántartások. In: A történeti statisztika forrásai. Budapest, 1957.
Alsó, 1925 = Alsó László: A községjegyző jogállása. Budapest, 1925.
Andretzky, 1909 = Andretzky József: Baranyavármegye nemesei. Pécs, 1909.
Angyal, 1909 = Angyal Pál: Az első nemességvizsgálat Baranyában. PBMEÉ, II./4. (1909)
Angyal, 1910–1914. PBMEÉ, III–VII. (1910–1914) – a Petrovszkyakról
Anjou-kori okmánytár = Anjou-kori okmánytár. (Szerk.: Nagy Imre, Tasnádi Nagy Gyula.) Budapest, 1878–1920.
Babics, 1937 = Babics András: A kamarai igazgatás Pécs városában 1686– 1703. Pécs, 1937.
Balogh, 1978 = Balogh Sándor (szerk.): A magyar népi demokrácia története 1944–1962. Budapest, 1978.
Bándi, 1979 = Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig. (Szerk.: Bándi Gábor.) Pécs, 1979.
Csergheö, 1885–1892 = Csergheö Géza. Wappenbuch des Adels von Ungarn Bd.I–IV. (Nürnberg, 1885–1892. – Siebmacher’s Wappanbuch.)
Pesti, 1982 = Baranya Megye földrajzi nevei. (Szerk.: Pesti János.) Pécs, 1982.
Berze Nagy, 1940 = Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok I–II. Pécs, 1940.
Borsy, 2001 = Borsy Judit Köblény története a 18–19. században. In: Köblény évszázadai. Köblény. 2001.
Brüsztle,1876 = Brüsztle, Josephus: Recensio Universi Cleri Dioecesis Quinque-Ecclesiensis. Tom. II. Quinque-Ecclesiis, 1876.
Csánki, 1890–1913 = Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. Budapest, 1890–1913.
Csigi–Kneip,1981 = Csigi Imre–Kneip István (szerk.): A pécsi egyházmegye schematizmusa. Pécs, 1981.
Engel, 1977 = Engel Pál: királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban (1387–1437). Budapest, 1977.
Faragó, 1977 = Faragó Tamás: Háztartásszerkezet és falusi társadalomfejlődés Magyarországon 1787–1828. In: Történeti Statisztikai Tanulmányok, 1977.
Fejér, 1829–1844 = Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér I–XI. Budae, 1829–1844.
Felhő, 1970 = Felhő Ibolya (szerk.).: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. Dunántúl. Budapest, 1970.
Fényes, 1851 = Fényes Elek: Magyar ország geographiai szótára. Pest, 1851.
Frey, 1973 = Frey Katalin: Aus der Siedlungsgeschichte und Volkskunde des Dorfes Bikal. (Szakdolgozat.) Szeged, 1973.
Fricsy, 1979 = Fricsy Ádám: A pécsi klérius birtokainak telepítésügyi öszszeírása 1733-ban. Baranyai Helytörténetírás 1978. (Szerk.: Szita László.) Pécs, 1979.
Füzes, 1986 = Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941–1949 között. In: Baranyai Helytörténetírás 1985/1986. 735. (Szerk.: Szita László.) Pécs, 1986.
Füzes, 1997 = Füzes Miklós: Márévár és környékének története a hódoltság megszűnésétől napjainkig. In: Márévár és környéke. Magyaregregy, 1997. (Szerk. Füzes Miklós.)
Füzes, 1997a = Füzes Miklós: A németség kitelepítésének demográfiai következményei Baranyában. In. Baranya – Történelmi Közlemények, 1996/1997. Pécs, 1997.
Galambos, 1989 = Galambos Ferenc: Winkler Mihály a „közjó” előmozdítója a 18. században. In: BH 1989.
Glósz, 1991 = Glósz József: Tolna megye középbirtokos nemességének anyagi viszonyai a 19. század első felében. In: Wossinszky Mór Múzeum évkönyve, 16. (Szerk. Vadas Ferenc.) Szekszárd, 1991.
Györffy, 1987 = Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I–III. Budapest, 1987.
Haas, 1845 = Haas Mihály: Baranya. Pécs, 1845.
Halász, 1878 = Halász István: Baranya megye tanügyi állapota. Pécs, 1878.
Hengl, 1983- 1985 = Hengl, Ferdinand: Deutsche Kolonisten im Komitat Baranya/Ungarn, 1688–1752. Teil I–III. Darmstadt, Schriesheim, 1983–1985.
Holub, 1960 = Holub József: Adatok a Baranya és Tolna megye közt folyt határper történetéhez (1693–1720). In: JPM Évkönyve 1959. (Szerk. Dombay János.) Pécs, 1960.
Horváth J.–Timár 1972 = Horváth J. Gyula–Timár György: XVI. századi dikális konskripciók Baranya megyéből (1542, 1551, 1564). In: BH 1972. (Szerk Szita László.) Pécs, 1972.
Illésy, 1902 = Illésy János: Az 1754–55-ki országos nemesi összeírás. Budapest, 1902.
Ipolyi, 1887 = Ipolyi Arnold (szerk.): Monumenta Vaticana historiam regni Hungaria illustrantia Series I. Tomus I. Budapest, 1887.
Karácsonyi, 1901 = Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest, 1901.
Kálmán, 1969 = Kálmán Béla: A nevek világa. Budapest, 1969.
Káldy, 1960 = Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. Budapest, 1960.
Kempelen, 1911–1932 = Kempelen Béla: Magyar nemes családok I–XI. Budapest, 1911–1932
Kiss, 1988 = Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1988.
Koller, 1782–1812 = Koller, Josephus: Historia Episcopatus Quinqueeclesiarum. Pozsony–Pest, 1782–1812.
L. Imre Mária, 1995 = : Szakrális táj és kultusz a pécsi egyházmegyében. I. Csodaforrások és szentkutak. In: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39. (1994). (Szerk.: Uherkovich Ákos.) Pécs, 1995.
Lovász, 1977 = Lovász György: Baranya megye természeti földrajza. Pécs, 1977.
Metzner, 1930 = Metzner Károly: A Dunántúl gazdasági és népességi leírása a XVIII. század elejéről. In: Föld és Ember, 10. évf. (1930).
Mezősi, 1942 = Mezősi Károly: A fegyverjog (ius armorum) megváltása a töröktől visszafoglalt területen. In: Századok, 1942.
Móró, 1979 = Móró Mária Anna: Olvasóegyletek és népkönyvtárak Baranyában 1914-ig. In: BH 1977. (Szerk.: Szita László.) Pécs, 1979.
Móró, 1981 = Móró Mária Anna: Baranya vármegye 1815. és 1842/44. évi malomösszeírásai. In: BH (Szerk.: Szita László.) Pécs, 1981. 105–122.
Márfi, 1986 = Márfi Attila: Baranya vármegye egyesületei (1867–1914). In: Baranyai Helytörténetírás 1985/1986. (Szerk.: Szita László.) Pécs, 1986. 193–214.
Márfi, 1987 = Márfi Attila: Baranya megye egyesületeinek vizsgálata (1915– 1950). I: Baranyai Helytörténetírás 1987/1988. (Szerk.: Szita László.) Pécs, 1988. 251–288.
Merényi, 1939 = Merényi Ferenc: Domsics Mátyás egyházlátogatása Baranyában 1729-ben. Pécs, 1939.
Nagy, 1978 = Nagy Lajos: A Császári Udvari Kamara pécsi prefektúrájához tartozó terület 1687-ben. In: BH. (Szerk.: Szita László.) Pécs, 1978.
Nagy, 1986 = Nagy Lajos: Kurucok és Rácok pusztításai Baranya vármegyében 1704 elején. In: BH 1985–1986. (Szerk.: Szita László.)
Nagy, 1987 = Nagy Lajos: Az 1686–1687. évi hadjárat. In: Budától Belgrádig. (Szerk.: Szita László.) Pécs, 1987.
Németh = Németh Béla: Baranya Vármegye Helynevei történeti és nyelvészeti szempontból összeállítva. I–X kötet. BML. (Kézirat.)
Németh, 1903 = Németh Béla: Szigetvár története. Pécs, 1903.
Ódor, 1992 = Ódor Imre: Nemesi társadalom a török hódoltság utáni Baranyában. In: Baranyai Történetírás 1990/1991. (Szerk Szita László.)
Ódor, 1997 = Ódor Imre A „politikai elit” a 18. századi Baranyában. In: Baranya 1996/1997.
Papanek, 1783 = Papanek, Georgius: Geographica descriptio Comitatus Baranyensis. Quinque-Ecclesiensis, 1783.
Patton, 2001 = Patton Gábor: Köblény földrajzi helyzete és legrégibb története a török hódoltság végéig. In: Köblény évszázadai. (Szerk.: Ódor Imre.) Köblény 2001.
Pauler, 1899 = Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. Budapest, 1899.
Pálfy, 1933 = H. Pálfy Ilona: Baranya megye 100 holdnál nagyobb birtokai és birtokosai a XVIII. századtól napjainkig. In: Magyar Statisztikai Szemle, 11. évf. (1933.)
Petrovich, 1971 = Petrovich Ede: Baranya megye XVIII. századi népoktatása az egyházlátogatási jegyzőkönyvek tükrében In: BH 1971. (Szerk.: Szita László.)
Petrovich, 1976 = Petrovich Ede: Baranya megye népoktatása a reformkorban (1810–1848). In: BH 1974–1975. Pécs, 1976.
Puchner, 1928 = Puchner, Carl Freiherr v.: Familien- Geschichte der Freiherren von Puchner, 1779–1918. (Kézirat.) 1928.
Reuter, 1966 = Reuter Camillo: A török hódoltság emléke a baranyai helynevekben. In: MTA DTI Értekezések. Budapest, 1966.
Rúzsás, 1964 = Rúzsás Lajos: A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal 1711–1848. Budapest, 1964.
Solymár, 1987 = Solymár Imre: A történeti Völgység. In: Tanulmányok Bonyhád történetéből. Bonyhád, 1987. (Szerk.: Bábel Ernő és László Péter.)
Solymár, 1990 = Solymár Imre Régi Völgység-leírások. In: Völgységi füzetek 1. Bonyhád, 1990.
Sonkoly, 1995 = Sonkoly Károly: A bikali uradalom és a Puchner-kastély története. In: Baranya, 1994/1995.
Szakály, 1969 = Szakály Ferenc Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526–1566). In: Tanulmányok Tolna megye történetéből. II. (Szerk.: Puskás Attila.) Szekszárd, 1969.
Szakály, 1981 = Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Budapest, 1981.
Szakály, 1998 = Szakály Ferenc : Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt. 1314–1525. Szekszárd, 1998.
Szita, 1976 = Szita László: Baranya népeinek pusztulása a 18. század elején. In: BH 1974–75. (Szerk.: Szita László.) Pécs, 1976.
Szita, 1979 = Szita László: Szerbek visszavándorlása Baranya megyébe a szatmári béke utáni években. In: BH 1978. Pécs, 1979.
Szita, 1989 = Szita László: A török világ vége Baranyában. In: Baranya, 1989. 1–2.
Taba, 1941 = Taba István: Baranya megye népessége a XVIII. század elején. Pécs, 1941.
Timár, 1976 = Timár György: A XVI. századi rovásadó összeírások a mai Baranya megye területéről. In: BH 1974–1975. (Szerk.; Szita László.)
Timár, 1989 = Timár György: Királyi Sziget. Szigetvár várgazdaságának iratai 1546–1565. Pécs, 1989.
Timár, 1997 = Timár György: Márévár és környékének története a középkorban. In: Márévár és környéke. (Szerk.: Füzes Miklós.) Magyaregregy, 1997.
Timár, 1982 = Timár György: A pécsi provizorátusnak a török időkre vonatkozó feljegyzései (1695, 1696) BH 1982. (szerk.: Szita László.)
Vajda, 1980 = Vajda József: Hegyháti kalauz. Sásd, 1980.
Varga J. 1986 = Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában (A török kiűzése Magyarországról). Budapest, 1986.
Vass = Vass Előd: Válogatott dokumentumok a török kori Baranya és Pécs történetéhez. Kézirat. (BML)
Várady, 1897 =Várady Ferenc (szerk.): Baranya múltja és jelene II. Pécs, 1897.
Várkonyi, 1970 = R. Várkonyi Ágnes: Agrárstruktúra és a föld birtokba vételének problémái Magyarországon a török kiűzése után. In: Történelmi Szemle, 1970/1.
Várnagy, 1991 = Várnagy Antal: Elpusztult helységek a hajdani hőgyészi uradalom területén In: A Völgység két évszázada.(Szerk.: Szita László– Szőts Zoltán.) Bonyhád, 1991.
Velics, 1890 = Velics Antal: Magyarországi török kincstári defterek. Budapest, 1890.
Veress D, 1985. = Veress D. Csaba: A Dunántúl hadikrónikája 1944–1945. Budapest, 1985.
Wellmann, 1979 = Wellmann Imre: A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. Budapest, 1979.
Wertner, 1891 = Wertner Mór: A magyar nemzetségek a XV. század közepéig. Temesvár, 1891.
Wosinsky, 1896 = Wosinsky Mór: Tolna vármegye története az őskortól a honfoglalásig. Szekszárd, 1896.
Zichy = Zichy és vásonkeöi Zichy család idősb ágának okmánytára. Pest, Budapest, 1871–1931.
Zsigmond-kori oklevéltár I–II. (Összeállította: Mályusz Elemér.) Budapest, 1951, 1958. III–IV. (Kiegészítette: Borsa Iván.) Budapest, 1993, 1994.
A Völgység peremén. Az államalapítás előtti idők emlékei. Nevekben élő örökség. Solymár, Lovász, Fényes, Várady, Vajda, Wosinsky, Bándi, JPM Rég. Gy., Reuter, BMFN, Patton.
Népesség és birtokosok a középkorban. KMTL, Györffy, Anjou-kori okmánytár, Csánki, Engel, Szakály 1998, Zichy, Wertner, Zsigmond-kori oklevéltár, Timár1997, Patton, Karácsonyi, Ipolyi,
A félhold árnyéka. Szakály 1969, Káldy, Horváth J.–Timár, Vass, Timár 1976, Németh, Timár 1989, Velics, Szakály 1981, Szita 1989, Varga J.
A puszta benépesedik. Várnagy, Nagy 1978, Nagy 1986, Timár 1982, Szita 1976, Taba, Várkonyi,MOL E 156, Urbaria et Conscriptiones, Fasc.56., No.41. (az 1687. évi kamarai összeírás). Az 1695. évi összeírás eredetije Bécsben a Hofkammerarchivban található. (Jelzete: Conscr. F. 2. No. 57.) A benépesedés nyomon követhető: BML Háziadó-összeírások (1711–1752) Metzner, Mezősi, Pálfy, Angyal, Hengl, Holub, Ódor 1992 Borsy. A Rindsmaul családról Nagy I. IX., Csergheö IV., Kempelen IX. Az adományról Várady 520, illetve Rúzsás 13. A Petrovszkyakról: Andretzky 64., Kempelen VIII.299. Várady, Angyal, Ódor, Glósz (passim).
A Puchner család évszázada. Nagy I. IX. Csergheö III. Kempelen VIII. Sonkoly illetve a „Familien Geschichte”.
A polgárosodás útján. BML Regnicolaris conscr. 1828), A Baranya megyei Gazdasági egyesület iratai (1846), Fényes, Népszámlálási iratok (1850–1863), BML Megyefőnöki elnöki iratok (1865), Alispáni Általános iratok (1868–1890), A Bikali körjegyzőség iratai (Bikal képviselő-testületi jegyzőkönyve.) 1938. (Bikal.) BML. Úrbéri peres iratok, Bikal. Bikal kisközségnek közigazgatási hatósági felügyelet szempontjából 1891. évi november hó 7-én eszközölt megvizsgálása alkalmával felvett jegyzőkönyv. Községi képviselő-testületi határozatok: 3/1907, 4/1907, 4/1908, 8/1908, 10/1908, 11/1908, 29/1908, 31/1908, 36/1908, 37/1908, 39/1908, 43/1908, 7/1909, 17/1909, 21/1909, 22/1909, 27/1909, 11/1910, 27/ 1910, 12/1911, 21/1913, 11/1914, 5/1915, 1/1918, 1/1919, 2/1919, 4/1920, 5/1921, 12/1921, 13/1921, 5/1922, 9/1922, 2/1923, 3/1923, 12/1923, 9/1923, 13/1923, 29/1923, 30/1923, 1/1924, 7/1927, 12/ 1927, 21/1927, 33/1927, 36/1927, 6/1928, 23/1928, 33/1928, 52/1928, 13/1930, 40/1934. Közigazgatási tájékoztató lap Bikal kisközség közérdekű viszonyairól (1926). BML. Bikal község társadalmi (szociális) helyzetképe a vármegyei közjóléti alap létesítéséről szóló 198.000/1937. B. M. számú rendeletben foglaltakra figyelemmel 1937. évre.
Kényszerpályák nemzedéke. A hatalom hálójában. Az új rend megszilárdul. Az 1900. évi népszámlálás. Központi Statisztikai Hivatal Budapest, 1902. Az 1941. évi népszámlálás. Demográfiai adatok. KSH Budapest, 1947. Füzes Miklós: A nemzetiségi iskolák szervezési problémái a baranyai népiskolákban az 1923/1924–1943/1944 tanévekben. Baranyai Helytörténetírás 1979. Pécs, 1979. (Szerk.: Szita László.) Füzes Miklós: A népesség anyanyelv szerinti összetételét befolyásoló tényezők Délkelet-Dunántúlon 1941 és 1949 között. Baranyai Helytörténetírás 1985– 1986. (Szerk.: Szita László.) Füzes Miklós: A németség kitelepítésének demográfiai következményei Baranyában. Baranya. 1996/1997. BML. Főispáni bizalmas iratok: 182/1932, 119/1938, 259/1940, 1/1941, 191/ 1941, 544/1941, 280/1943. BML. Egyesületi alapszabályok gyűjteménye: A Magyarországi Német Népművelődési Egyesület helyi szervezetének megalakulásának jkv-e és tagnévsora, A Magyarországi Németek Szövetsége megalakulásának jkv-e és tagjainak névsora. BML. Baranyavármegye Közigazgatási Bizottsága 3988/1919. BML. Alispáni iratok. 30/1945. Alispáni elnöki iratok szám nélkül 1944–1949. BML. Baranya megyei Földhivatal iratai. Bikal. Veres D. Csaba: A Dunántúl hadikrónikája 1944–1945. Zrínyi, Budapest, 1984. Memento Mori Pécs-Baranya. (Szerk.: Romváry Ferenc.) Pécs, 1999. BML. Baranyavármegye Földhivatalának iratai. Bikal.
Hit és tudás: mezítláb. Merényi, Brüsztle, Papanek, AGY, Koller, OSZK Kt., Petrovich, Sonkoly, Móró 1979, Márfi 1986, Márfi 1988. BML Egyesületi alapszabályok gyűjteménye
Ház, udvar, viselet. Szokások és hagyományok. E terület teljesen feldolgozatlan volt egészen Frey Katalin 1973-as feltárásáig. Szakdolgozata hangsúlyos részét képezte az akkor még élő adatközlők segítségével a bikali németek hajdani életmódjának és szokásainak megrajzolása. Ennek a „leletmentésnek” köszönhetően – fordítói közreműködéssel (Korb Angéla) – kíséreltük meg az utódok számára is hozzáférhetővé tenni a mára már csak elvétve ismert hagyományokat.
