Bajna Összefoglaló
Bajna
Összefoglaló
Összefoglaló
A több mint egy évezrede alakult magyar állam egyik legkorábban benépesült területén, Esztergom megyében található Bajna falu a nevét valószínűleg legelső birtokosáról kapta. A mai község területén a középkor korai századaiban hét falu osztozott, amelyek vagy az 1242-ben bekövetkezett tatár, vagy az 1526. évet követő török támadásoknak estek áldozatául. A veszteségeket Bajna sem kerülhette el, noha az ekkor már oppidumnak, azaz mezővárosnak minősülő település védelmére különös gondot fordítottak birtokosai, a XV. század folyamán felemelkedett Both család tagjai. A Magyarország területén százötven évig tartó török uralom ideje alatt azonban nemcsak e nemzetség férfi tagjai haltak el, de az általuk létrehozott virágzó birtokközpont, Bajna is rommá vált. 1686-ban, amikor a Habsburg-dinasztia csapatainak sikerült kiűzniük az oszmán hadakat megyénk területéről, a falu zálogbirtokként az egyik legismertebb magyar származású hadvezér, Bottyán János kezén volt. Tőle az újjászerveződő vármegye alispánja, leányágon a Both család örököse, Szlavnicai Sándor Menyhért váltotta ki 1701-ben.
A XVIII. században a Habsburg Birodalom közigazgatási rendszerébe betagozódott Magyarországon a birtokkal rendelkező főurak olyan uradalmi rendszer kiépítésére törekedtek, amelynek keretein belül árutermelő gazdaságukat megfelelően és a legmagasabb szinten működtethették. A több tagból álló uradalmak központja az a falu lett, ahol a földesúr kastélya és számtartó hivatala állt: a Sándor-uradalom esetében itt, Bajnán. Az előző évszázadok folyamán romba dőlt falu így a Sándor családnak köszönhetően gyorsan felépült, katolikus temploma például már 1699-ben – a megyében elsőként – fogadhatta a híveket.
Az évszázad vége felé, 1776-ban elkészült a mintegy háromszáz holdas kert közepén álló kastély is, amely a falu kedvező domborzati és növényzeti viszonyainak köszönhetően számos előkelő személyből, gyakran az uralkodó család tagjaiból álló vadásztársaságot üdvözölhetett falai közt fénykorának majd két évszázadában.
A kor kiváló építészének, Hild Józsefnek a tervei alapján 1832-ben a kastély újabb átépítésére került sor a fiatal gróf, Sándor Móric ifjú feleségének, az ismert osztrák kancellár, Metternich lányának tiszteletére.
A falu külső képének szépülése mellett a lakosok száma is gyarapodott és életvitelének minősége is évről évre javult. Bár a jobbágyok a földesúr, a vármegye és az egyház számára fizetett adók mellett nemigen gyarapíthatták magánvagyonukat, a Sándor család által nyújtott kedvezmények folytán (iskolaépítés, a plébánia számára jutatott ingyentelek, szegényebb gyermekek támogatása) mégis Esztergom vármegye legkedvezőbb helyzetben lévő lakosainak számítottak.
Az 1848 áprilisában elfogadott törvények értelmében Magyarország feudális államból polgári demokráciává alakult, és ez az államformaváltás döntően megváltoztatta a falvak lakosainak életét is. Az addig földesúri kézen lévő és csak bérletként használt jobbágygazdaságok a földműves parasztok önálló tulajdonába kerültek, akik önálló gazdákká válthattak. Az 1871-ben elfogadott községi törvény szerint a falvak élére a földesúrtól független önkormányzatok kerültek, amelynek tagjait háromévenként közfelkiáltással választották meg.
A függetlenségnek és önállóságnak azonban nemcsak előnyei voltak. A több mint egy évszázadon át földesúri irányítás alatt dolgozó parasztembernek komoly nehézségekkel kellett megküzdenie, amikor saját gazdaságát kiépítette. A megfelelő szaktudás elsajátítására a falusi elemi népiskolákban nyílt lehetősége, amelyek később már gazdasági tanfolyamokat is indítottak. A népművelés és a műveltségi színvonal emelésében nagy szerepe volt az egyházaknak, Bajnán a katolikus egyház működött ebben hathatósan közre. Az egyház volt az is, amely a rossz termés, pénzhiány vagy egyéb okok miatt tönkrement vagy nehéz helyzetbe került gazdáknak segítséget nyújtott. Bajnán a katolikus egyház vezetőjének, a plébánosnak aktív közreműködésével jött létre a XIX. század végén a Hangya néven közkedveltté vált hitel- és fogyasztási szövetkezet, majd a falusiak által egyre gyakrabban látogatott Olvasókör és Kaszinó. Ezek a helyek voltak azok, amelyek falunkban közösséget teremtettek. Ekkor alakult ki az összetartozásnak és egymásrautaltságnak az az érzése, amely a XX. század első évtizedeiben létrehozta zárt és a hagyományokhoz minden tekintetben ragaszkodó paraszttársadalmát, amelynek tagjai önállóan és az évtizedek folyamán a családokban felhalmozott szaktudást hasznosítva virágzó gazdaságokat működtettek.
A Magyarországot különösen tragikusan sújtó és nagy területi veszteségeket okozó első világháború után a hatalomra kerülő konzervatív államvezetés erősítette és támogatta ezeket a falusi közösségeket és az élükön álló egyházi szervezeteket. Lassan a kor technikai vívmányai is megjelentek a vidék életében. Bajnán posta- és távírdahivatal alakult, vízvezetékrendszer épült, a község útjait kiegyenesítették, kikövezték, elnevezték.
Ismét államformát váltott Magyarország 1945-ben, a háború befejezése és a szovjet csapatok megérkezése után. A kommunista párt uralmára épülő diktatórikus rendszer az arisztokrácia és az önigazgatás legnagyobb ellensége volt. A bajnai Sándor-Metternich-uradalom sem kerülhette el sorsát, még 1945-ben sor került a földek szétosztására és a kastély államosítására. Az előző évszázadban létrejött zárt paraszttársadalom is a központosító intézkedések áldozata lett. A jól működő és sok eredményt felmutató közösséget erőszakosan szétrombolták, az önálló gazdaságokat megszüntették, és „közös” tulajdonon alapuló szövetkezeti rendszert hoztak létre. Az eddig féltve őrzött és szorgosan, nemzedékről nemzedékre gyarapított magántulajdon közkézre került, azaz senkié sem lett. A bajnai Alkotmány Téesz azonban nem tudta, nem tudhatta beteljesíteni a hozzá fűzött reményeket. Néhány évvel a rendszerváltás után, 1992-ben az erőszakkal összetartott közösség felbomlott, hogy tagjai a több mint negyven évvel korábban kényszerűen abbahagyott útjukat folytassák.
Az 1990-ben lezajlott politikai átalakulás más változásokat is hozott Bajna életében. A község visszanyerte önigazgatását, újra a lakosok által választott képviselő-testület került a falu élére. A Metternich-Sándor család tagjai azonban már nem térhettek vissza. Örökségük, a nehéz évtizedeket túlélt kastély és kertje ma is gazdátlanul áll, és az épület, amely egykor a falu büszkesége volt, lassan helyreállíthatatlanul tönkremegy.
Bajna második évezredbeli története véget ért. Az elmúlt évszázadok talán utat mutatnak, merre folytassa útját, hogyan alakítsa további sorsát. És ha útja nehezen járható és akadályokkal teli lenne, a rég volt bajnaiak küzdelmei, fájdalmai, örömei és sikerei talán erőt és kitartást adnak megélni a harmadik évezred újabb száz éveit.
