Források
Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések:
SML = Somogy Megyei Levéltár
Adattár = Andocs községtörténeti adatgyűjteménye és jelképeinek leírása rajzokkal. In.: Somogy Megyei Levéltár községtörténeti adatgyűjtemény. Összeállították: 1991-ben.
Benda = Benda Kálmán: Horvát János jezsuita szerzetes jelentése a koppányi (Somogy megye) misszió működéséről 1643. Szeptember 2. In: A Ráday gyűjtemény évkönyve 1984-1985. IV.-V. Budapest, 1986.
Borsa = Borsa Iván forrásközleményei In: Somogy megye múltjából levéltári évkönyv. Kaposvár, 1978–1999
Csánki I. = Csánki Dezső: Somogy vármegye. Budapest, [1914.]
Csánki II. = Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. II. Budapest, 1894.
Csányi = Csányi Ferenc: Lapok Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1889.
Dömjén = Somogyvármegye Trianon után. Budapest, 1930.
Falukrónika = Hoppár Sándor egykori andocsi iskolaigazgató által Egerváry Ferenc kézirata alapján készített andocsi falukrónika és utólagos kiegészítései. (Kézirat a SML községtörténeti adattárában.)
Fogalomtár = Magyar történeti fogalomtár. Budapest, 1989.
Földrajzi nevek = Somogy megye földrajzi nevei. Budapest, 1974.
F. Szabó = Somogy vármegye és Kaposvár megyei város általános ismertetője és címtára az 1931. évre. Budapest, 1932.
Hoss = Hoss József: A kaposvári plébánia története. Veszprém, 1948.
Kanyar I. = Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban. Kaposvár, 1970.
Kanyar II. = Kanyar József: Népoktatás a Dél-Dunántúlon a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Budapest, 1984.
Karácsonyi = Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest, 1900.
Kis Lexikon = Somogy vármegye Kis Lexikonja. Összeállította: Sipos György. Kaposvár, 1937.
KMTL = Korai magyar történeti lexikon. Budapest, 1994.
Komjáthy = Komjáthy Miklós forrásközleményei In: Somogy megye múltjából levéltári évkönyv. Kaposvár, 1970–1989
Kováts = Kováts Zoltán: Somogy megye és községeinek népességi viszonyai a török uralom megszünésétől az első népszámlálásig. (Kézirat.) 1959.
Levéltári Évkönyv = Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv. Kaposvár, 1970–1999
Magyar = Magyar Kálmán: Somogy megye régészeti múltja a honfoglalás és a középkor évszázadaiban. Kaposvár, 1993.
Mészáros = Mészáros Károly: Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság parasztpolitikája 1918–1919. (Különös figyelemmel Somogyra). Budapest, 1966.
Néprajzi Lexikon = Magyar néprajzi lexikon 1–5. Budapest, 1977.
Somogy Néprajza II. = Somogy Néprajza II. Anyagi kultúra. Kaposvár, 1980.
Szilágyi I. = Somogy megye helységnévtára és közigazgatási átnézeti kimutatása. Kaposvár, 1924.
Szilágyi II. = Vármegyei mindenttudó Kaposvár, 1926.
Műemlékjegyzék = Somogy megye műemlékjegyzéke 1984. Kaposvár, 1984.
Tóth Péter = Tóth Péter: Források Somogy megye hódoltság kori történetének tanításához I–II. Kaposvár, 1987–1988
T. Mérey = T. Mérey Klára: A somogyi parasztság útja a feudalizmusból a kapitalizmusba. Budapest, 1965.
Valentényi = Valentényi Gáspár: Somogy megyei céhek. Szekszárd, 1909.
Várkonyi = Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere. Kaposvár, 1984.
Velics–Kammerer = Velics Antal–Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek I–II. Budapest, 1886-1890.
Zöld kódex = Molnár István: A magyarországi pálosok „Zöld Kódexének” Somogy megyei regesztái. In: Somogyi Múzeumok Közleményei 2. Kaposvár, 1975.
Zsadányi = Somogy megye adattára 1937. Pécs, 1937.
A Koppány völgyének kapujában. A falu természeti környezetének leírásakor a Magyarország megyéi – Somogy megye (Budapest, 1985) külső-somogyi térségre vonatkozó adatait vettük figyelembe. Ezeket az információkat egészítettük ki a Falukrónikában található feljegyzésekkel. Az 1870–1960 közötti évek szélsőséges időjárási jelenségeiről szóló információkat is ez utóbbi kéziratból nyertük. Hoppár megjegyzése szerint az 1945 előtti időjárási jelenségeket az egykori andocsi ferences rendház historia domusa tartalmazta, melynek az adatgyűjés idején már nem jutottunk a nyomára. Andocs közigazgatástörténeti változásainak számbavételekor az Adattár információit fogadtuk el mérvadónak.
Amiről a régészet mesél. A régészeti adatok elsődleges forrása a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészeti adattára volt. Az 1960–62. évi ásatások tudományos igényű ismertetését Garam Éva végezte el. (Garam Éva: Avar temetők Andocson. In: Folia Archeologica 140. Budapest, 1972.) A korabeli ásatások menetéről, illetve a régészek falubeli fogadtatásáról az egykori szemtanúktól és a Falukrónika Hoppár Sándor által írt feljegyzéseiből tájékozódtunk. Az Árpád-kori leletekről a már említett régészeti adattáron kívül Magyar munkája és az 1920-as évek megyei napilapjainak régészeti tárgyú tudósításai (Új-Somogy, Somogyi Újság) voltak segítségünkre.
Nevek a térképen. A község térbeli elhelyezkedéséhez Vörös László mérnök több kiadást megért, a korabeli úthálózatot is feltüntető 1830-as Somogy vármegye-térképét (az általunk használt térkép Szita László: Somogy megye nemzetiségi viszonyai a XVIII–XIX. században. Kaposvár, 1993. kötetének térképmelléklete) valamint a Csánki I.-ben található, az 1910-es évekből származó rendkívül részletes megyetérképet használtuk fel. A II. József-féle első katonai felmérés térképének fotókópiáit, a XVIII. századból származó, Andocs és Nágocs határát ábrázoló térképet, illetve község 1860–1862-ben készült térképét a SML-ban tekintettük meg. Az ismertetett határjárás leírását l. a Zöld Kódexben. Andocs helyi földrajzi neveit és részben magyarázatait 1974-ben a Földrajzi nevek című köteteben adták közre. Az általunk említett névmagyarázatok alapjául is ez a munka szolgált. Az ebben található ragadványneveket és magyarázataikat egyes jelenkori adatközlők információival, illetve a Falukrónika bizonyos feljegyzéseivel egészítettük ki. Figyelmet érdemel, hogy napjainkra egyes ragadványnevek teljesen kivesztek a faluból, miközben jelenleg is új és újabb ragadványnevek születésének lehetünk tanúi. A község nevének eddig ismert magyarázatai összegyűjtve megtalálhatók az Adattárban. A lehetséges névmagyarázatok közül mi a Várkonyi által megfogalmazott nézetet tettük magunkévá. A történelmi háttér megrajzolásakor a KMTL-re támaszkodtunk.
Nemzetségek, családok, szerzetesek. A Szerdahelyiek birtoklástörténetéhez és történelmi szerepéhez l. Karácsonyi művét, illetve Tímár Péter tanulmányának birtoklástörténeti részét. (Tímár Péter: A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai, 2. rész: A Gerence-völgy középkori települései. In: Levéltári évkönyv 30. Kaposvár, 1999.) Az Andochi famíliáról l. az Adattár okmánytárak alapján készült tematikus oklevélátirat-gyűjteményét, illetve Borsa és Komjáthy forrásközléseit a Levéltári évkönyv köteteiben. A szerzetesi birtokosokról az Adattár már említett oklevélgyűjteménye szolgált információkkal. A pálosokról szóló részek alapvető forrása a Zöld Kódex volt. A nemesi birtokosváltások társadalomtörténeti vonatkozásainak ismertetésekor Fügedi Erik: Az Elefánthyak. Budapest, 1999. című munkáját használtuk fel. A szerzetesi birtoklás történeti hátterét a KMTL és a Fogalomtár alapján ábrázoltuk.
„Koppány és Karád között vagyon egy falu, Andocs nevű”. A török-kor történetének alapvető forrásai Velics–Kammerer és Tóth Péter forráskiadványai. Az 1562. évi rajtaütésről szóló levél az Adattár oklevél-gyűjteményébe a Levéltári évkönyv 1984. évi kötetéből, Borsa Iván forrásközléséből került be.
A jobbágyok világa. Az úrbérrendezésről Andocs úrbéri peres iratai tájékoztatnak, a község közállapotairól leginkább az egykori igali főszolgabíró iratai és Andocs öregbírói számadásai tudósítanak (l.: SML). A püspöki birtok intézője és a ferences rendház közötti konfliktusokról az egykori egyházlátogatási jegyzőkönyvek tanúskodnak (l. SML községtörténeti adatgyűjtemény). Az úrbérrendezés társadalmi hatásairól l. T. Mérey munkáját. Az 1848. évi legendaszerű eseményekről a szájhagyományt leíró Falukrónika tudósít.
Község születik. Tekintettel arra, hogy Andocs község képviselő-testületi jegyzőkönyvei elvesztek, a 10. fejezet forrásbázisa igen szűk. A templom 1866. évi kifosztásáról a legbővebb forrásnak a korabeli megyei hetilap, a „Somogy” vonatkozó újságcikkei bizonyultak. Az étkezési szokásokról és az egykori életviszonyokról a Falukrónika emlékezik meg. Az Amerikába irányuló kivándorlásról a Falukrónika mellett az andocsiaktól nyert személyes információk tudósítanak. A kivándorlás statisztikai adatai Szili Ferenc Kivándorlás a Délkelet-Dunántúlról Horvát-Szlavónországba és Amerikába 1860–1914. Kaposvár, 1995 című könyvéből származnak.
Háborútól háborúig. Az első világháború andocsi áldozatairól a korabeli újságcikkek, illetve Andocs község összeírásai (SML) tudósítanak.
A forradalmak korának ismertetéséhez Mészáros könyvét használtuk fel. A két világháború közötti korszak gazdaság és társadalomtörténetei adataihoz l. a Dömjén, F. Szabó , Zsadányi és Szilágyi által szerkesztett könyveket, valamint a Kis Lexikont.
Négy ellentmondásos évtized. A második világháborúhoz kapcsolódó helyi eseménytörténetet személyes visszaemlékezések, illetve a Falukrónika felhasználásával ábrázoljuk. A történelmi háttérhez l. Kanyar I.-et. Az 1945–1950 közötti évekhez a SML-ban található korabeli közigazgatási iratok nyújtanak információkat. A szocializmus korának tanulmányozásához a korabeli tanácsülési jegyzőkönyvek (l.: SML) és az andocsi plébánia historia domusanak vonatkozó részei mellett helybeli adatközlők voltak a segítségünkre.
Egy kis demográfia. A török kori adatokhoz Velics–Kammerer könyve, míg a XVII–XVIII. és a XIX. század közepi adatokhoz Kováts dolgozata nyújtott segítséget. Az 1867 utáni demográfiai változások adatait a vonatkozó statisztikai évkönyvekből nyertük.
Céhbeli mesteremberek. A céhek történetének áttekintését Valentényi alapján végeztük el. Az andocsi céh történeti adataihoz l.: SML Andocsi vegyes ipari céh iratait, illetve az igali járás főszolgabírájának iratait.
Jézus katonái és Ferenc barátai. A XVII. századi andocsi jezsuita misszióról 1913-as „újrafelfedezése” óta számos, egymásnak több szempontból ellentmondó forrásközlés és feldolgozás látott napvilágot. Benda bevezetővel ellátott kritikai forrásközlését tekinthetjük maradéktalanul hitelesnek. A ferences rendi szerzetesek XVIII. századi történetére vonatkozólag l. Pfeifer János: A veszprémi egyházmegye legrégibb egyházlátogatásai, 1554–1760. Veszprém, 1947. és uő.: Az andocsi kegyhely története. Kaposvár, 1929.
Az andocsi Mária népei. A templom és a kolostor történetéről, több kiváló szakmunka felhasználásával, Szabó Imre, jelenlegi andocsi plébános írt kitűnő tájékoztató füzetet. Köszönettel tartozunk neki az épület történetére vonatkozó szíves szóbeli közléseiért is. Szabó munkája mellett a Műemlékjegyzék volt még segítségünkre. A Mária-kultusz néprajzi vonatkozásaihoz l. Bárth János: A kalocsai búcsúsok egy laikus szokásáról. In.: Ethnographia LXXXV. (1974). A büsüi és a cigány búcsúsok szokásairól Kaposváry Mária: Az andocsi Mária-legenda története és a búcsú néprajzi leírása című tanulmánya volt segítségünkre. (In: Somogyi honismereti híradó 1975/3.) A fejezet egyes részei a Falukrónika és a helybeli adatközlők segítségével készültek.
Hagyományok és hiedelmek világa. Ennek a fejezetnek legjelentősebb forrása a Falukrónika és a helybeli adatközlők voltak. Egyes fogalmak értelmezésében a Néprajzi lexikon és a Somogy néprajza II. volt segítségünkre.
Oskolák és napszámosaik. Az andocsi oktatásügy korai történetéhez l. Kanyar II. A XIX. század második felének iskolaügyi viszonyairól az andocsi iskolának a SML-ben található iratai tudósítanak. A XX. század első felének tanítóiról a Falukrónika, a visszaemlékezők, illetve a Kis Lexikon, F. Szabó, Szilágyi I. és Szilágyi II. szolgált információkkal. A XX. század második felének viszonyairól Andocs tanácsülési jegyzőkönyveiben találhatunk értékes információkat (l.: SML).
A közösség körei. Egyesületi életről, társaságok és egyletek működéséről l. Bősze Sándor: „Az egyesületi élet, a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában. Kaposvár, 1998. című munkáját. Az andocsi egyesületek bemutatásához a SML Egyesületi alapszabályok gyűjteményét használtuk fel.
