Imádságoskönyve

Teljes szövegű keresés

Imádságoskönyve
Bethlen Miklós imádságainak legnagyobb részét szebeni, utolsó imáját bécsi fogságában írta, saját mindennapi használatára, lelki vigasztalásul. Az élőbeszédre emlékeztető dikciójuk sejteni engedi, hogy írásba foglalásuk előtt gyakran el is mondta őket. Egy rövid "fohásza" (Invocatio) és öt "álomlátása" mellett imádságainak – vagy saját szavaival – "quereláinak", "siralmainak" könyve három nagyobb egységre tagolódik. Az általa "hosszú imádság"-nak nevezett első rész címe: Rabságomban böjt és vasárnapi imádságom magam személyem és hozzámtartozóimért. Megpróbáltatásainak, keserveinek, üldöztetésének, fogságra jutásának és sérelmeinek elősorolása közben korképpé tágítja ebben életének főbb mozzanatairól adott leírását. Személyes tulajdonságairól, ifjúságáról, házasságairól, jelleméről, tevékeny életéről szólva lélektani fejtegetésekbe és elmélkedésekbe bocsátkozik s hibáinak túl sötét képekkel való festését lírai hevületű bűnbánó vallomásokkal enyhíti. Rabutin gyűlölt árnyéka, "a rettenetes szitok, átok, pirongatás, halálos fenyegetőzés, agyarkodás, csúf, gúnyolódó riogatással teljes ugyan elváltozó ábrázata, nyelve, pennája…" üldözi; a halál víziója gyötri; "csak el ebből a lelki, testi fenevadak, sárkányok, áspisok, baziliscusokkal teljes világ pusztájából" – kívánja. A jajszóval és lírai modorban alkotott "hosszú imádság" motívumai Bethlen epikus áradású Önéletírásának szerves előzményei.
Amíg előbbi imájában saját és családja életsorsa szolgál vezérfonalul, a másodikban Erdély tragédiájának az Önéletírásban részletesen nem tárgyalt 346elemzése áll a középpontban. Címe is kifejező: Mindennapi reggeli imádságom a közönséges keresztyén anyaszentegyházért, nemzetemért, hazámért, pogányok és mindenekért. Komor színekkel festi a nemzet történetét, még sötétebben az ország testi-lelki szenvedését, amelyért a Habsburg-uralmat és a "szörnyű buzgóságáról" ismert klérust teszi felelőssé. Bethlen történeti és társadalmi állásfoglalásának rendkívüli élességű megfogalmazása ez az ima, amelyben Erdély bukását az "egymást tömlöcöző, nótázó, ölő, üldöző, kergető, pusztító, vesztegető, emésztő sok tyrannus"-nak, az erdélyi uralkodó osztálynak tulajdonítja. A szokatlan keménységgel és őszinteséggel megírt, hazája romlásán kesergő fohászkodás a protestáns vallás fennmaradásáért elmondott könyörgéssel zárul.
A léleknek Istennel, magával és a testével való beszélgetéseBethlen legkésőbbi, Bécsben írott imádsága. Az előbbiektől eltérően, ez már az Önéletírás után készült, s a keserves rabságban felemésztett ember panaszaival, melankolikus hanggal zárja le az Imádságoskönyvet. A Bethlen legszemélyesebb mondanivalóját formába öntő imák pátosza és feszültsége, prózai nyelvük bibliás tónusa és gazdagon motivált stílus-ornamentikája az Imádságoskönyvet a magyar barokk próza legszebb emlékei közé emeli.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT