Balassa Bálint gróf

Teljes szövegű keresés

Balassa Bálint gróf
A századközép másik tehetséges lírikusának, gróf Balassa Bálintnak (1626– 1684) regényes élete sok vonatkozásban hasonlított nagy ősének életútjához. (Balassinak nem közvetlen leszármazottja; a költő nagybátyjának, Andrásnak családjából ered.) Mostoha anyja oly gonosz, embertelen bánásmódban részesítette a serdülő gyermeket, hogy szökni volt kénytelen az erélytelen atya házából, s a nagyszombati jezsuitákhoz menekült, akik gonddal nevelték, de katolikus hitre térítették a protestáns ifjút. Rokonaival szinte folyvást perlekedett, a szerelem mindig foglalkoztatta, háromszor házasodott, s bár magas katonai méltóságokat töltött be és vitézül harcolt a török ellen, a vezető képességnek – úgy látszik – híjával volt, az udvartól és a haditanácstól minduntalan feddésben részesült.
Nyilván szenvedélyes temperamentuma is kedveltette vele a költői foglalkozást. Főként szerelmi költeményeket írt, amelyek keresett, olykor szinte bonyodalmas érzelmi hullámzásukkal, mitológiai alakjaikkal, formai mesterkedésükkel tipikus barokk alkotások. Legszebb verse (Bujkálsz s nyilván van szépséged, Minthogy fénylő dicsőséged S ékességed jelent téged…) a rejtőzködő leány s a sürgetve kutató szerelmes témájának mozgalmas, egyéni 199hangú és technikai bravúrokban bővelkedő feldolgozása ("Bátor olly légy, mint a gyors őz, Vénusnál fényesebb szép szűz, Lábam megűz, szívem meggyőz"). A különös képek és a zeneiség hajszolása olykor az értelmet szorítja háttérbe ("Akaratos, de nem tartós két békó vagyon: Ki benned él, Csak társtól fél, hogy ne támadjon, S más azon fogságban, Békó társaságban, hogy ne akadjon"). Élményszerű hangvételével kiválik még Bár ne tudtam volna, mi légyen a szeretet… kezdetű verse, amelyet sokáig I. Balassi Bálintnak tulajdonítottak. A dühtől hevült képzelet erős szárnyalása jellemzi átkozódó versét (Éles elméd légyen, felejtsd el nevedet…), amelyben egyik ellenségét szidalmazza a barokk naturalizmus nyers fordulataival ("Így kínlódjál végig s az föld is sajnáljon, Minden rossz nyavalya téged feltaláljon, Kígyó, béka és gyík veled s benned háljon; Könnyebbséggel soha senki se kínáljon"). Balassi félreismerhetetlen hatására írt néhány szép vallásos–vitézi verset is. Egyik töredékében pedig büszkén emlékezik nagy ősére:
Tizenegy bajt egy nap vítt erős fegyverben,
Annyiszor részesült a győzedelmekben
És annyi kópia vitéz törésekben.
 

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT