15. ALKALMI ÉS OKTATÓ VERSSZERZÉS (STOLL BÉLA, VARGA IMRE)
15. ALKALMI ÉS OKTATÓ VERSSZERZÉS
(STOLL BÉLA, VARGA IMRE)
(STOLL BÉLA, VARGA IMRE)
Tágabb értelemben a politikai költészet és a szerelmi líra jó része is alkalmi költészetnek tekinthető. A politikai mondanivaló, illetve a szerelmi érzés azonban a konvencionális jellegű, praktikus célból művelt verseket is át tudja gyakran nemesíteni és a művészet szféráiba emelni. Jóval ritkábban kerül erre sor az alkalmi versszerzés azon ágaiban, melyek helyi jelentőségű eseményekhez vagy a magánélet prózaibb, kevésbé poétikus alkalmaihoz kapcsolódnak. A líra csak ritka esetben tud áttörni az ilyen szerzemények egyes strófáin, legtöbbjüket elárasztja a didaktikus mondanivaló, esetleg a vaskos, bumfordi humor, a terjengős magyarázkodás. Oktató célzatukkal, mely jórészt abból származik, hogy többségüket prédikátorok, iskolamesterek szerezték, közel kerülnek a pusztán didaktikus, ismeretterjesztő verselményekhez, melyek a 17. század elején szintén megjelennek. Az alkalmi és didaktikus versek átlaga a politikai és a szerelmi verseknél nagyobb mértékben őrzi az előző század deák-énekszerzésének immár konzervatív hagyományait; egyes művelőinek magas iskolázottsága következtében viszont a tudálékos elemek s a magas műköltészet fogásait provinciális szinten utánzó próbálkozások a népszerű költészetnek szintén ebben az ágában a leggyakoribbak.
