Alkalmi kiadványai és írásai
Alkalmi kiadványai és írásai
Főművei mellett Szenci Molnár hallatlan termékenységgel adott ki, szerkesztett különböző kiadványokat részben önállóan, részben nagyobb művei függelékeként. Ezek között akad néhány latin kiadvány, amely csupán a németországi humanista baráti környezet szórakoztatására s a mecénásaival való jó viszony ápolására szolgált. Ilyen az Analecta aenigmatica (Vegyes rejtvények) (Herborn 1608) című gyűjteménye, mely olvasmányaiból összeszedegetett találós elmejátékokat tartalmaz; valamint Lusus poetici (Hanau 1614) című már említett antológiája. Idehaza viszont prédikátor-társai ízlésének és érdeklődésének megfelelően szerkesztett egy alkalmi gyűjteményt: Consecratio templi novi (Új templom felszentelése) (Kassa 1625) címen kiadta az újonnan épült bekecsi (Zemplén m.) református templom felavatásán mondott beszédeket – köztük a sajátját is – különböző üdvözlő versekkel, a templom leírásával, felirataival stb. együtt.
Fő szempontja azonban alkalmi kiadványai és írásai esetében is a hazai egyházi szükségletek kielégítése. Különösen a Károlyi-biblia 1612. évi oppenheimi kiadását igyekezett egy a református papok minden gyakorlati igényét kielégítő kézikönyvvé fejleszteni. Ezért hozzáadta zsoltárfordításait; egy gyűjteményt a 16. századi templomi énekekből; a heidelbergi káté alapján kompilált Kis katekizmusát; egy kis imagyűjteményt (Közönséges imádságok) és egy agendát (Egyházi ceremóniáknak formái). Függelékszerűen, a Scultetus-féle Secularis concio fordításához csatolva jelent meg a magyar olvasók tanulságára egyetlen katolikus-ellenes írása, a De idolo Lauretano (A loretói bálvány) című rövid válogatás a loretói Mária-kultuszt támadó protestáns latin vitairatokból. A hazai iskolaügy érdekében készítette Syllecta scholastica (Iskolai összefoglalás) (Heidelberg 1621) című latin nyelvű tájékoztató összeállítását, melyet anyaggyűjtése miatt Németországban is megbecsültek, de amely újszerű mondanivalója 78révén elsősorban a magyarok számára volt tanulságos, különösen ami a pfalzi iskolarendszert ismertető tanulmányát illeti.
A legnagyobb jelentőségű azonban ama törekvése, hogy egyrészt a külföldi közvéleményt tájékoztassa a magyarországi viszonyokról, különösen a protestánsok helyzetéről, másrészt pedig a hazai reformátusokban tudatosítsa hagyományaikat, felhívja figyelmüket a magyar reformáció 16. századi emlékeire, irodalmi hagyatékára. Az előbbi célt több latin nyelvű kiadványa szolgálta: sajtó alá rendezett egy Bocskayt igazoló röpiratot; kiadta Thuri Pálnak a török hódoltságban élő magyar keresztények helyzetét ismertető Idea christianorumát (A keresztények felfogása) (Oppenheim 1616), több magyar történelmi tárgyú melléklettel (Mátyás levele stb.). Támogatta a magyar történelem forrásai iránt érdeklődő és azokat sajtó alá rendező Bongarsius francia történésznek, a heidelbergi tudós kör tagjának munkáját, s latinra fordította Debreceni S. Jánosnak az 1610. évi Kendi-féle összeesküvésről szóló magyar propaganda versezetét.
A hazai protestáns hagyományok ápolásának a szándéka érvényesült 1612. évi énekgyűjteménye kiadásakor. Bár az oppenheimi bibliakiadáshoz mindenekelőtt saját psalteriumát csatolta, ezt mégis szükségesnek tartotta "egyéb régi szokott psalmosokkal és válogatott lelki énekekkel" kiegészíteni. A zsoltárokhoz írt előszavának felfogását követve a válogatásban részt juttatott az esztétikai, irodalmi szempontoknak is, nyilván azért adott helyet Bornemisza bölcsődalának is, holott ennek a templomi énekek közé való felvételét Újfalvi a leghatározottabban kárhoztatta. Ha néhány esetben egy-egy gyülekezeti énektípushoz nem talált a 16. századi hagyatékban ízlésének megfelelőt, akkor vagy valamelyik heidelbergi társától (pl. Pécseli Király Imrétől) vett át egy-egy éneket, vagy pedig saját maga költött egyet-egyet, rendszerint valamelyik zsoltárának versformájára és dallamára. Még egy másik énekgyűjteménye is figyelmet érdemel: a Scultetus-féle jubileumi kiadványban, a magyar reformáció hőskorára is óhajtván emlékezni, kitűnő érzékkel Szkhárosi Horvát Andrásnak a protestantizmus kezdeti harcait valóban a legtalálóbban reprezentáló énekeiből választott ki és közölt néhányat.
