AZ ELSŐ MAGYAR NYELVŰ FOLYÓIRATOK
208AZ ELSŐ MAGYAR NYELVŰ FOLYÓIRATOK
Windisch német nyelvű melléklapjai és folyóiratai, valamint az első hazai szakfolyóirat-kezdeményezések után a magyar nyelvű folyóirat-irodalom csak a nyolcvanas évek végén indult meg. Voltak ugyan már korábban is kísérletek, de ezek – miként a szakfolyóiratok magyar változatainak a kiadásai is – sorra meghiúsultak.
Már Rát Mátyás utalt arra a Magyar Hírmondó megindításakor, hogy „nincsenek a magyaroknak a’féle hét vagy hónap számra nyomtatott írásaik, mint más nemzeteknek”, és ő ezt a hiányt újságjával akarta némileg pótolni. De tisztában volt azzal, hogy ez csak részben vezethet eredményre, és ezért 1785-ben Révai Miklóssal és Szerencsi Nagy Istvánnal kétféle folyóiratot is akartak indítani: egy irodalmi jellegű havilapot, amelyben főleg költeményeket szándékoztak közölni, és egy Közhaszonra való Levelezés című hetilapot, amelynek Rát lett volna a szerkesztője. Rát és Révai e folyóiratalapítási tervei – amelyeket a Bessenyei-féle nyelvművelő társaság létrehozása eszközeinek is szántak – éppen úgy meghiúsultak, mint Mamigay T. Pál pozsonyi jogtanár és Horányi Elek lapindítási szándékai 1785–86-ban, amely utóbbi még a Ratio Educationisba is felvett iskolai folyóirat megvalósítását kívánta szolgálni Memoriae Istropolitanae címmel.
A MAGYAR NYELVŰ MELLÉKLAPOK: A BÉCSI ÉS A POZSONYI MÚZSÁK
A KASSAI MAGYAR MUSEUM, AZ ELSŐ ÖNÁLLÓ MAGYAR NYELVŰ FOLYÓIRAT (1788–1793)
AZ ORPHEUS, KAZINCZY FOLYÓIRATA (1789–1790)
A KOMÁROMI MINDENES GYŰJTEMÉNY (1789–1792)
KÁRMÁN JÓZSEF ÉS AZ URÁNIA (1794–1795)
