1901–1910/I

Teljes szövegű keresés

1901–1910/I
BIBLOGRAPHIA HUNGARIAE
Series editionum stereotyparum
MAGYARORSZÁGI KÖNYVÉSZET
Hasonmás kiadások sorozata
1901–1910
Volumen
I.
kötet
Edidit
BIBLIOTHECA NATIONALIS HUNGARIAE
A FRANCISCO SZÉCHÉNYI FUNDATA
Közreadja
AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR
 
MAGYAR KÖNYVÉSZET
1901–1910.
AZ 1901–1910. ÉVEKBEN MEGJELENT MAGYAR
KÖNYVEK, FOLYÓIRATOK, ATLASZOK ÉS TÉRKÉPEK
ÖSSZEÁLLITÁSA
A TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATOK REPERTORIUMÁVAL.
SZERKESZTETTE
PETRIK GÉZA.
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TÁMOGATÁSÁVAL
KIADJA
A MAGYAR KÖNYVKERESKEDŐK EGYESÜLETE
ELSŐ KÖTET
A–K
BUDAPEST.
MAGYAR KÖNYVKERESKEDŐK EGYESÜLETE.
1917.
 
 
EDITOR’S PREFACE
The last number of Géza Petrik’s monumental life-work is the 1901–1910 cycle of Magyar Könyvészet (Bibliographia Hungarica) comprising the bibliographical data of the Hungarian books, periodicals, newspapers, atlases and maps published during the aforesaid period. The two bulky volumes of 757 and 928 pages resp. were again published by the Society of Hungarian Booksellers and the publication was sponsored by the Hungarian Academy of Sciences. Unfortunately the subject word index could not appear due to the World War I. and the V. work from the point of view of history of learning. Géza Petrik’s collaborators should be commemorated: as the preface of the 1917 January edition says, János Izák and Kálmán Márton had collected the material and acted as technical collaborators, the co-editor of Nos. 15-22 of volume II. was Imre Barcza, reknown Hungarian bibliographer.
Why did Imre Barcza have to act as co-editor in the last numbers of this great work?
At this point the bibliographers of the National Széchényi Library lay down the pen and pay silently tribute to the memory of one of the greatest masters of the history of Hungarian national bibliography: Géza Petrik, excellent man of learning and expert of books died in 1925 at the age of 80 and the concluding numbers of the second volume of his last great work had to be left of Imre Barcza’s care.
The present editor feels his duty to quote the lines of appreciation of the late director of the National Library, Dániel Havrán, published in the 1925. volume of Magyar Könyvszemle: He was a daily visitor in our library, going on with his work with persistence and love. His enormous will-power attempted to face the weakness of the old age… Alas! The burden of 80 years forced him to abandon working, his weak constitution refused further work, the untiring man had to retire to rest. He had accomplished an extremely important life-work, and left behind a respectful memory!”
To these few lines of commemoration the following should be added: Besides having performed a useful life-work, the excellent scientist had worked actively on the history of the Hungarian national bibliography. He deserves the appreciation and gratitude not only of the cultivators of the history of books but also of those of the history of Hungarian learning.
The first volume (letters A–K) of this last and partly posthumous work of Géza Petrik’s appeared in 1917, and the second (letters L–Z) in 1928, altogether on 1691 leaves, comprising approx. of more than 76.000 entries.
Pál Gulyás – late bibliographer of the National Széchényi Library – in his handbook of the history of bibliography (Budapest, 1942) could not stop enumerating in the editor’s preface the deficiencies in Géza Petrik’s great work (there are too many entries with the indication without year of publication”, many misprints, etc.) Nevertheless, even the prejudiced Pál Gulyás could not help admitting: it is, however, meritorious that Géza Petrik included here again the repertory of scientific periodicals.” But at this point it is Géza Petrik who is the most competent to speak: in the preface to his work he remembers that when 40 years before he had set to the compilation of the cycles of the Hungarian national bibliography, his world-wide known contemporary, dr. Mór Kármán, (1842-1915) university professor, pedagogue and expert in policy of education advised him not to stick to the registration only of the independent works published in book-form, but he should enumerate also the works published in the periodicals, for, even if we can orientate in the abundance of books, the world of the periodicals remains terra incognita”, so far as bibliographies will not facilitate the location of articles.
The co-operation between Géza Petrik and dr. Mór Kármán is of utmost interest from the viewpoint of the history of learning: the outstanding expert of pedagogy and policy of education and the compiler of the Hungarian national bibliography strived for the same aim: I took Kármán’s advice – says Petrik –, and observed it when compiling” Magyar Könyv” 1860–1875 and Magyarország Bibliográphiája” 1712–1860.
Unfortunately the Society of Hungarian Booksellers had no financial means to support the works of compilation and publication of a detailed periodicals’ repertory for the following 25 years, but the 1901-1910 part of the cycle realized again the original objective by the financial aid of the Hungarian Academy of Sciences, which rendered possible, as Petrik says, to emphasize the importance of the periodicals and the high niveau of the Hungarian science.
On the occasion of the unchanged re-publication of the last volumes of Géza Petrik’s life-work by the National Széchényi Library, Géza Petrik’s dedication of lyrical tone attached to the 1917 volume of this cycle, can, by no means, be forgotten: I offer this work, – possibly the last in my life, – to the memory of my father, János Jakab Petrik, late Director of the Protestant lyceum in Sopron, and preacher of the Hungarian congregation, who by imbuing me with the love for the book”, guided my whole life’s activity.”
Indeed, the ardent love for books helped first the young bookseller, later the learned researcher of international bibliography known and respected all over Europe, in accomplishing his life-work.
 
KIADÓI ELŐSZÓ
Petrik Géza nagy bibliográfiai életművének utolsó monumentuma a „Magyar Könyvészet (Bibliographia Hungarica)” 1901–1910. évi ciklusa volt, mely a jelzett évkörben megjelent magyar könyvek, hírlapok és folyóiratok, továbbá atlaszok és térképek összeállítását tartalmazta. A két terjedelmes kötetet (757, ill. 928 p.) szintén a Magyar Könyvkereskedők Egyesülete adta ki, ezúttal is a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. A tárgyszavas mutató – az első világháború és az azt követő anyagi, gazdasági nehézségek miatt – sajnos, már nem láthatott napvilágot.
Mielőtt e kötetek tudománytörténeti jelentőségét elemeznénk, szokásunkhoz híven – bevezetőül – jegyezzük fel Petrik neve mellé a további közreműködőket: az 1917. január elején kelt előszó szerint Izák János és Márton Kálmán voltak az anyaggyűjtő és technikai munkatársak, majd a 2. kötet 15–22. füzeteinek társszerzője az ismert magyar bibliográfus, Barcza Imre volt.
Miért kellett Barcza Imrének, mint társ-szerkesztőnek jegyeznie e nagy munka utolsó füzeteit?
A kiadást gondozó Országos Széchényi Könyvtár ma dolgozó bibliográfusai itt egy percre csendben leteszik a tollat és emlékeznek a magyar nemzeti bibliográfia történetének egyik legnagyobb egyéniségére, Petrik Gézára: a kiváló tudós és könyvismerő 1925-ben, 80 éves korában meghalt, s utolsó nagy műve második kötetének utolsó számait már Barcza Imrének kellett gondoznia…
A mai kiadó köteles idézni nemzeti könyvtárunk egykori ismert vezető munkatársának, Havrán Dánielnek a „Magyar Könyvszemle” című folyóirat 1925. évi folyamában írt méltató sorait Petrik Gézáról: „Könyvtárunknak mindennapos vendége volt, munkáját szeretettel s kitartással folytatta. Nagy akaratereje dacolni próbált a magas kor gyengeségeivel… Mindhiába! 80 év terhével a munkát abba kellett hagynia, a fizikum fölmondta a szolgálatot, a fáradhatatlan munkásnak pihenőre kellett térnie. Hasznos munkát végzett, jó emléket hagyott maga után!”
Mi ehhez még azt fűzzük hozzá: nemcsak hasznos munkát végzett, de a magyar nemzeti bibliográfia történetének kiemelkedő tudós művelője, volt, akinek nemcsak a könyvtörténet, hanem a magyar tudománytörténet is nagy elismeréssel és hálával tartozik.
Visszatérve Petrik Géza eme utolsó és részben posthumus-művére, az első kötet (A–K betűk) 1917-ben, a második pedig (L–Z) 1928-ban jelent meg, összesen 1691 lap terjedelemben, s hozzávetőlegesen több mint 76 000 bibliográfiai adatot (művet) publikált.
Gulyás Pál – a magyar nemzeti könyvtár elhunyt bibliográfusa – a kiadói előszavakban már idézett bibliográfiatörténeti kézikönyvében (Budapest, 1942.) nem győzött negatívumokat felsorolni Petrik Géza e nagy művével kapcsolatban (sok benne az „év nélkül” jelzett kiadvány, sajtóhiba stb.). De még a nyilván elfogultan bíráló Gulyás Pál is kénytelen volt elismerni: „…ellenben dicsérendő, hogy Petrik itt újból kiterjeszkedik a tudományos folyóiratok repertorizálására.” De itt inkább adjuk át a szót a kitűnő szerzőnek, Petriknek: műve előszavában leírja, hogy midőn negyven évvel annak előtte hozzálátott nemzeti bibliográfiai ciklusainak szerkesztéséhez, világszerte ismert kortársa, dr. Kármán Mór (1843–1915) egyetemi tanár, pedagógus és kultúrpolitikus tanácsolta neki, hogy ne szorítkozzék csak az önállóan, könyv alakban megjelent művek regisztrálására, hanem sorolja fel a folyóiratokban közölt publikációkat is, mert ha a könyvek „tömkelegében” valahogy lehet is tájékozódni, de az időszaki sajtó „terra incognita” marad mindaddig, amíg nem állanak rendelkezésre a visszakeresésre alkalmas mutatók.
Tudománytörténeti szempontból igen érdekes ez az együttműködés: a pedagógia és a művelődéspolitika kiváló tudósa és a nemzeti bibliográfia művelője azonos célokat vallott. „Megfogadtam a tanácsot – írja Petrik – s így készült el az 1860–1875. évi „Magyar Könyvészet” és ugyancsak így az 1712–1860. időszak irodalmát felölelő „Magyarország Bibliographiája”.
A kiadást lehetővé tevő Magyar Könyvkereskedők Egyesületének anyagi helyzete nem engedte meg, hogy a következő 25 év könyvészeti összeállításánál a periodikumok részletes repertorizálását végre lehessen hajtani, de az 1901–1910. évi ciklus – a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával – ismét realizálhatta az eredeti célkitűzést, s ennek megfelelően – mint Petrik jelezte – „szépen kidomborodik időszaki sajtónk jelentősége és a magyar tudományosság magas színvonala.”
Midőn Petrik Géza nagy életművének utolsó köteteit az Országos Széchényi Könyvtár változatlan lenyomatban ismét útjára bocsátja, köteles idézni e ciklus 1917-ben megjelent kötetének lírai hangvételű dedikációját Petrik megfogalmazásában: „Ezt a munkámat – talán már az utolsót – édesatyám, Petrik János Jakab, a soproni ág. hitv. ev. lyceum volt igazgatója, és a magyar gyülekezet hitszónoka emlékének szentelem…, aki, belém oltva a „könyv” iránt való szeretetet, irányította egész életemre kiható működésemet.”
Valóban, a könyv iránti olthatatlan szeretet vezette a fiatal könyvkereskedőt, majd a nemzetközi bibliográfia Európa-szerte ismert és becsült tudós kutatóját nagy életműve megalkotásában.
 
ELŐSZÓ.
Negyven esztendővel ezelőtt, mikor hozzáfogtam az újabb magyar irodalom „leltározásához”, néhai dr. Kármán Mór egyetemi tanár azt tanácsolta, hogy ne szorítkozzam csak az önállóan, könyvalakban megjelent művek regisztrálására, hanem soroljam föl a folyóiratokban közölt dolgozatokat is, mert a létező könyvtárjegyzékek alapján csak tájékozódhatunk valahogyan a könyvek tömkelegében, de az időszaki sajtó „Terra incognita” marad előttünk mindaddig, míg nincsen megfelelő útmutatónk hozzá.
Megfogadtam a tanácsot s így készült el az 1860–1875. évi „Magyar Könyvészet” és ugyancsak így az 1712–1860. időszak irodalmát felölelő „Magyarország Bibliographiája.”
A Magyar Könyvkereskedők Egyesületének anyagi helyzete nem engedte meg, hogy a következő 25 évi könyvészet összeállításánál ugyanaz a rendszer érvényesüljön, de érezve bibliographiánknak ezt a szépséghibáját, ennél a munkámnál a Magyar tud. Akadémia támogatásával megint csak jól bevált rendszeremet alkalmazhatom. Tudományos folyóirataink nagy mennyisége miatt ugyan nem veszek föl mindent, ez túllépné a vállalat keretét, de olyan bő választékban közlöm a folyóiratok színe-javát, hogy a tárgyi-mutatóval együtt 3 vaskos kötetre terjedő munkában így is szépen kidomborodik időszaki sajtónk jelentősége és a magyar tudományosság magas színvonala.
A folyóirati cikkek gyűjtésében segítségemre volt Izák János nyug. tanítóképző-intézeti tanár is, míg az igen terhes reviziót Márton Kálmán kollégám végezte. Buzgó és lelkiismeretes működésükért ezúttal is hálás köszönetemet fejezem ki.
 
Budapest, 1917. január elején.
 
Petrik Géza.
 
 

 

Kuntze. A magyar Spanyolországban és Délamerikában. Új, könnyű módszer a spanyol nyelvnek tanár nélkül való azonnali megtanulásár… Kunyhó. Az irországi –. Elbeszélés. Németből fordította Sztroiny Antal. (8-r. 116 l.) Bpest, 1902. Pelikán Krizsó. Kunz Jenő, dr. Kuncz. Kupa Árpád. Jó szerencsét. Ld.: Egyetemes regtár. XVI. 13. Kupai Dénes. Halotti beszéek és imák. I. kötet. 2. kiadás. (8-r. 152 l.) Miskolc, 1904. Lővy József fia. 2.40. Kupai Dénes. Egyházi beszédek. II. kötet. (8-r. VIII, 256 l.) Miskolc, 1904. Lővy József fia. 2.80 Kupai Dénes. Halotti beszédek és imák. II. kötet. (8-r. 145 l.) Miskolc, 1906. Lővy József fia. 2.80 Kupcsai Felicián. Szent házasság. Elbeszélés. (16-r. 43 l.) Sepsiszentgyörgy, 1904. A »Székely Nemzet« kiadása. –.50 Kupcsai Felicián. A szeretet vize. Regény. (k. 8-r. 119 l.) Bpest, 1907. Hornyánszky V. biz. 2.– Kupcsai Felicián. A boldogság kis kátéja. (k. 8-r. 227 l.) Bpest, 1910. Singer és Wolfner. 3.– Kupcsai Felicián. Zarathustra mumiája. Ld.: Magyar kvtár. 456. Kupcsayné-Molnár Julia. A határszélről. Regény. (k. 8-r. 211 l.) Bpest, 1903. A szerző kiadása. Lampel Róbert bizom. 4.– Kuppis József. A repülés. A kérdés elmélti fejtegetése, a tett kisérletek megvitatása és egy olyan repülőgép vázlatos ismertetése… Kúrátor. Egyházépítés. Ld.: Egyházépítés. Kurcsy Vendel. A kereszténység kovásza az emberiség történetében. (8-r. 46 l.) Bpest, 1907. Athenaeum r.-t. ny. Kurcz Adolf és Szathmári József. Dicsértessék a Jézus Krisztus. Katholikus imádságos és énekeskönyv. (k. 8-r. 567 l.) N.-Abony, (… Kurcz Jenő. Jászberény rend. tanácsú város belsőségeinek térképe. Jászberény, 1909. Novotha Andor. –.60 Kurtz Sándor, dr. Latin olvasmányok. Ld.: Fodor Gyula. Kuruc költészet. Ld.: Magyar remekírók. 4. Kuruc naptár az 1903. közönséges esztendőre. (8-r. 72, XXIV l.) Bpest, (é. n.) Orsz. Közp. Községi ny. Kuruc naptár. Képes kalendarium az 1903. évre. (8-r. 56, 15 l.) Bpest, 1903. Magyar Salon. 1904-re. (8-r. 72 l.) Bpest, 1904. U. … Kuruc Vay Ádám. (8-r. 2, 8 l. 1 kép.) Bpest, 1906. Nagy Sándor kvny. Kurucvilág. Elbeszélés a Rákóczi-korból. (8-r. 62 l.) Bpest, 1902. Rózsa Kálmán és neje. U. a. (8-r. 62 l.) Bpest, 1908. U. o. Kurzbacher Ödön, dr. A klinikum betegforgalma 1900. évben. Különleny. az »Orvosi Hetilap«-ból. (8-r. 63 l.) Bpest, 1903. Pesti Ll… Kusnyai Mihály. Legújabb ének a máriapócsi csudatevő szent szűz könnyezéséről. (8-r. 8 l.) Nyiregyháza, 1906. Jóba Elek kvny. Kussinszky Arnold, dr. Égi szövétnek. A kath. tanuló ifjúság üdvös használatára szerkesztette –. Az 5. kiadást sajtó alá rendezte… Kussinszky Arnold, dr. Hasznos tudnivalók gyűjteménye a bodrogközi gazdanép számára. (8-r. 123, V l.) Sátoraljaujhely, 1901. Land… Kuszenda Lajos. Pusztaszentlőrinc önállósítása. (8-r. 38 l.) Bpest, 1909. Uránia kvny. Kuszkó István. Horváth Ignác Mátyáshuszár alezredes 90-ik évi jubileuma. 1814–1904. (8-r. 30 l.) Kolozsvár, 1904. Gámán János örö… Kuszkó Istvánné Tokaji Irma. 1848–49-iki történelmi tárca-napló 1894. március 15. emlékére. (8-r. 30 l.) Kolozsvár, (1905.) Közmű… Kuszkó Istvánné Tokaji Irma. Uzsorairtás. Ld.: Gazdaszövetség kiadv. 56. Kutassy Béla. Tanácsadó katonai ügyekben, az egyévi önkéntesi kedvezmény elnyerése tárgyában, továbbá a védtörvényben biztosított… Kutatások. Társadalomtudományi –. Ld.: Társadalomtudományi. Kuthy Dezső, dr. Jelentés azon tanulmányút tapasztalatairól, melyet külföldi szanatoriumok … tanulmányozás céljából 1900. decembe… Kuthy Dezső, dr. Adatok a tüdőgümőkór hőmenetének ismeretéhez. Különleny. az »Orvosi Hetilap«-ból. (8-r.) Bpest, 1902. Pesti Lloy… Kuthy Dezső, dr. A vízzel gyógyítás lényege és multja.. Különleny. az »Orvosi Hetilap«-ból. (8-r.) Bpest, 1902. Pesti Lloyd-Társu… Kuthy Dezső, dr. Izomerő-vizsgálatok tüdőbetegeknél. Különleny. a »Bpesti Orvosi Ujság«-ból. (8-r. 7 l.) Bpest, 1903. Athenaeum r… Kuthy Dezső, dr. Jelentés az Erzsébet királyné-sanatorium1902. évi működéséről. Különlenyomat az »Orvosi Hetilap«-ból. (8-r. 14 l… Kuthy Dezső, dr. A tuberculosis és a tengeri éghajlat. Különleny. a »Bpesti Orvosi Ujság«-ból. (8-r.) Bpest, 1904. Kuthy Dezső, dr. A tüdővész gyomortüneteinek kezeléséről. Különleny. az »Orvosok Lapjá«-ból. (8-r. 9 l.) Bpest, 1904. Pallas r.-t… Kuthy Dezső, dr. Hydrotherapiai tapasztalatok 1000. tüdőgümőkóros betegen. Különlenyomat az »Orvosi Hetilap«-ból. (8-r. 15 l.) Bp… Kuthy Dezső, dr. A tüdővészesek elhelyezése Magyarország kórházaiban. Különleny. a »Bpesti Orvosi Ujság«-ból. (8-r. 11 l.) Bpest,… Kuthy Dezső, dr. Hogyan óvakodjunk a tüdővésztől? (k. 8-r. 22 l.) Bpest, 1908. Mai Henrik és fia. –.60 Kuthy Dezső, dr. A tüdőgümőkór hydrotherapiája. Különleny. az »Orvosi Hetilap«-ból. (8-r. 18 l.) Bpest, 1909. Pesti Lloyd-Társula… Kuthy Dezső, dr. A gümőkór. Ld.: Társad. Múzeum kiadv. 3. Kuthy Dezső, dr. A gümőkór képeskönyve. Ld.: Társad. Múzeum kiadv. 4. Kuthy Dezső, dr. Rónáink és a tuberkulózis. Ld.: Társad. Múzeum kiadv. 8. Kuthi Imre. A vasúti üzletszabályzat magyarázata. Ld.: Kuthi Sándor. Kuthy József beszédei. Kiadta a székesfehérvári áll. főreáliskola tanári testülete. (8-r. VI, 132, 2 l. 1 címkép.) Székesfehérvár… Kuthy Lajos. Hazai rejtelmek. Regény (1846.) 2. kiadás. 2 kötet. (8-r. XXIV, 370., 412 l.) Bpest, 1902. Franklin Társulat. 8.-– U… Kuthy Sándor. Versek. 1904–1906. (k. 8-r. 160 l.) Bpest, 1907. Singer és Wolfner. 2.– Kuthy Sándor. A fehér hegedű. Újabb versek. (k. 8-r. 160 l.) Bpest, 1909. Singer és Wolfner. 2.50 Kuthi Sándor, dr., és Kuthi Imre. A vasúti üzletszabályzat magyarázata. (n. 8-r. VII, 230 l.) Bpest, 1910. Toldi Lajos biz. 5.– Kúti Zsigmond. Elnöki megnyitó és értekezés egy orsz. izr. egyesületről. Irta és fölolvasta Szolnokon 1904. március 1-én az orsz.… Kúti Zsigmond. A magyar nemzet története. Ld.: Knopfler Sándor. Kutlik Sámuel István. Zsebkommentár a magyar gyógyszerkönyv függelékének cheiai részéhez. (8-r. 49 l.) Arad, 1908. Aradi nyomdai … Kutlik Sámuel István. Kommentár a III. kiadású magyar gyógyszerkönyv chemiai részéhez. Gyógyszerészek és orvosok használatára írt… Kuttner Sándor. Földrajz az elemi népiskolák számára. – nyomán írta Alpáry Lajos. 31. kiadás. (8-r. VIII, 174 l.) Bpest, 1906. La… Kuttner Sándor. Első oktatás a magyarok történetében, kérdések és feleletekben. Javította és sajtó alá rendezte Szuppán Vilmos. 1… Kuttner Sándor. Kis természettan a vegytan elemeivel, elemi népiskolák számára. Teljesen átdolgozta Szuppán Vilmos. 15. kiadás. (… Kuttner-Szuppán. Kis természettan a mindennapi és ismétlő iskolák számára. Teljesen átdolgozta Erdődy Imre. 17. kiadás. (8-r. 115… Kuttner Sándor és Mayer Miksa. első oktatás a természetrajzban. Ismétlő kérdésekkel, tekintettel az egészségtanra és gazdaságtanr… Kutyák. A –, észszerű táplálása Fattinger husrostos kutyakenyérrel. (8-r. 30 l.) Bpest, (é. n.) Pallas r.-t. ny. Kuun Géza, dr. gróf. Br. Kemény Béla. Szül. 1844-ben. Megh. 1902-ben. (8-r. 13 l.) Kolozsvár, 1903. Gombos Ferenc kvny. Kuun Géza, dr. gróf. Fajunk lebediai és etelközi művelődése. (8-r. 20 l.) Kolozsvár, 1903. Az »Ellenzék« kvny. Kuun Géza, dr. gróf. Hunyad vármegye földjének története az őskortól a honfoglalásig. Ld.: Hunyad vármegye tört. I. Kuun Géza, dr. gróf. Ismereteink Tibetből. Ld.: Előadások K. Csoma S. emlékezetére. 1. (Kuun Gézáné, grófné.) Souvenir du comte Géza Kuun d’Osdola. (8-r. 37 l.) Kolozsvár, 1906. Ajtai K. Albert kvny. Kuun Gézáné, grófné Emlékezés Giundani Strada Bélára és nejére, magyargyerőmonostori br. Kemény Jankára. (8-r. 14 l.) Kolozsvár, … Kuun Gézáné, grófné Maros-Németiben. Emlékezés gróf Kuun Géza otthonára. (8-r. 203 l., 4 kép.) Kolozsvár, 1909. Ajtai K. Albert k… Kuzaila Péter. Déva és vidéke geologiai alkotása. A tanuló ifjúság számára írta –. (8-r. 27, 12 l.) Déva, 1906. Krell Gyula. Kuzma Gusztáv. Gyomok és növénybetegségek ismertetése és ellenök való védekezés. (12 l.) Dunaszerdahely, 1900. Goldstein Józsua k… Kuzmik Pál, dr. Adatok a sebészeti gümőkórnak Spengler-oltással való gyógyításához. Különleny. az »Orvosi Hetilap«-ból. (8-r 8 l.… Kuzmik Pál, dr. A tágult gyűjtőerek percutan körülöltése. Különleny. az »Orvosi Hetilap«-ból. (8-r. 3 l.) Bpest, 1909. (Ny. n.) Kuzsinszky Bálint, dr. Római kőemlékek az aquincumi múzeumban. Újabb sorozat. (1898–1900.) Különleny. a »Bpest régiségei« VII. kö… Kuzsinszky Bálint, dr. Magyarország emlékszerű maradványai a római korból. Különleny. a »Művészetek története«. I. köt.-ből. (4-r… Kuzsinszky Bálint, dr. Az aquincumi ásatások és múzeum ismertetése. 4., átdolgozott és bővített kiadás. Egy melléklettel és 17 ké… Kuzsinszky Bálint, dr. Alvilági istenek magyarországi római kőemlékeken. Különleny. az »Archaeolog. Értesítő«-ből. (4-r. 12 l.) B… Küffer Béla, dr. Vándorbíráskodás Mátyás király alatt. (8-r. 97, 2 l.) Bpest, 1904. Stephaneum kvny. Kühne Adolf. Egy s más a Bükkről. Különleny. a »TuristákLapja« XII. évf.-ból. (8-r. 103–108. l.) Bpest, (év és ny. n.) Küküllei János Nagy Lajos viselt dolgairól. Ld.: Középkori krónikások. V. Külállamokkal. A –, kötendő kereskedelmi és vámszerződések. A kereskedelmi és iparérdekképviseleti szaktestületek által jóváhagyo… Külföldi Regényírók. I–III. köt. (8-r.) Bpest, 0909. Eggenberger-féle kk. I. kötet. Arcübásev M. Szanin. Orosz regény. Orosz ered… Külmisszió. Evangelikus hittérítési folyóirat. Felelős szerkesztő és kiadó Scholtz Ödön. VI–IX. évf. à 4 füzet. (8-r.) Sopron, 19… Külső-somogyi ág. hitv. ev. egyházmegye, A –, 1902. évi junius 24-én tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve. (8-r. 22 l.) Nagy… Külső-somogyi ev. ref. egyházmegye, A –, 1902. évi szeptember 11-én Felső-Ireghben tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. Kiadta Kál… Külső-somogyi ev. ref. egyházmegye, A –, népiskoláinak részletezett tananyaga és tanterve. (8-r. 12 l.) Tab, 1902. Perl L. Pál kv… Külső-somogyi ev. ref. tanítói egyesület, A –, 1902. évi augusztus 25-én Tabon tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve. Kiadta … Külügyminiszter. A közös –, exposéja. 1902–1910. (4-r. 17, 28, 7 20, 8, 14, 8, 20 l.) Bpest, 1902–1910. Pesti könyvny. r.-társ. Külügyminiszterium. A cs. és kir. –, évkönyve. I–XI. évfolyam. [Címtár, térképek és mellékletek.] (8-r.) Bpest, 1897–1907. Frankl… Külügyminiszterium. Közös –, levelezései. I–VI. (számozatlan) köt. (4-r.) Wien, 1905–1909. Cs. kir. udv. és államnyomda. A szerb … Kümmerle Jenő Béla. Adatok az ernyősvirágzatúak anatomiájának ismeretéhez. 10 eredeti rajzzal. Különleny. a »Növénytani Közlemény… Kümmerle Jenő Béla. A négylevelű mételyfű Budapest flórájában. Különnyomás a »M. Botanikai lapok«-ból. (8-r. 5 l.) Bpest, 1904. (… Kürschák József. Hermite Károly kültag emlékezete. (8-r. 11 l.) Bpest, 1905. Hornyánszky Viktor kvny. Kürschák József. Az általánosított kinetikai potenciál létezésének föltételei. Különlyn. a »Math. és Természettud. Értesítő«-ből.… Kürschák József. Adalék az elimináció elméletéhez. Különleny. a »Math. és Természettud. Értesítő«-ből. (n. 8-r. 786–794. l.) Bpes… Kürschák József. A racionális egész függvények oszthatóságáról. Különleny. a »Mathemat. és Phys. Lapok«-ból. (8-r.) Bpest, 1909. Kürschák József. Az egyenlőtlenségről. Különleny. a »Mathemat. és Phys. Lapok«-ból. (8-r.) Bpest, 1909. Kürschák József. Bólyai János észrevételei Lobatschefskij Miklósnak a parallelákra vonatkozó vizsgálataira. Ld.: Stäckel Pál. Kürthy Emil. A komikus. Ld.: Monologok. 13.

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages