1886–1900

Teljes szövegű keresés

1886–1900
BIBLOGRAPHIA HUNGARIAE
Series editionum stereotyparum
MAGYARORSZÁGI KÖNYVÉSZET
Hasonmás kiadások sorozata
1886–1900
Volumen
I.
kötet
Edidit
BIBLIOTHECA NATIONALIS HUNGARIAE
A FRANCISCO SZÉCHÉNYI FUNDATA
Közreadja
AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR
 
MAGYAR KÖNYVÉSZET
1886–1900
AZ 1886–1900. ÉVEKBEN MEGJELENT MAGYAR KÖNYVEK,
TÉRKÉPEK ÉS ATLASZOK ÖSSZEÁLLITÁSA
TUDOMÁNYOS SZAK- ÉS TÁRGYMUTATÓVAL.
SZÉKELY DÁVID KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL
SZERKESZTETTE
PETRIK GÉZA
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TÁMOGATÁSÁVAL
KIADJA
A MAGYAR KÖNYVKERESKEDŐK EGYESÜLETE
ELSŐ KÖTET
A KÖNYVEK BETŰSOROS JEGYZÉKE. TÉRKÉPEK ÉS ATLASZOK.
A SZERZŐK NÉVMUTATÓJA.
BUDAPEST.
MAGYAR KÖNYVKERESKEDŐK EGYESÜLETE.
1908.
 
 
EDITOR’S PREFACE
The preceding cycle of Magyar Könyvészet” (Bibliographia Hungarica) closed with the year 1885. After Sándor Kiszlingstein, it was Géza Petrik excellent Hungarian bibliographer, formerly bookseller, who was commissioned again to compile the cumulative bibliography of the following 15 years period, 1886–1900. This bulky, two-volume compilation was published also by Magyar Könyvkereskedők Egyesülete (Society of Hungarian Booksellers), the covering page, however, indicated that the edition was sponsored by Magyar Tudományos Akadémia (Hungarian Academy of Sciences). In the compilation of this period’s national bibliography Dávid Székely, bookshop assistant took also an active part.
The first volume of the cumulation was made complete in 1908 and it contained in alphabetical order the entries of Hungarian books, maps and books of maps published in the period of 1886–1900, on 985 pages. This means the publication of an estimated amount of 30-34.000 entries. The use of the volume was greatly facilitated by the inclusion of the alphabetical authors’ list and that of translators and editors.
The year 1913 is indicated in the imprint of the second volume; this contains a subject index V. of 18 groups used up to that time was abandoned, and it was substituted by the modern, serviceable and useful subject-word system.
The bibliography published in the first volume bears, of course according to the modern mind, certain deficiencies: the foreign language material published in Hungary and the documents in Hungarian language or of Hungarian concern (so called Hungarica material) published abroad are not included in this cumulation either and it must be added that they could not at all be taken into consideration, as one single author could not undertake the registration and publication of a material of such an immense quantity. At that time the excellent compiler could not reckon upon the assistance of the official and state institutions in the registration of the publications.
Pál Gulyás, internationally known Hungarian bibliographer of the 20th century, slightly rebuked Géza Petrik for having enumerated the periodicals of this cycle only accordings to titles and for having ommitted their repertory according to contents. It is quite true that the contents analysis of the periodicals would have been much more useful for the scientific research work, but, in our view, Pál Gulyás was not right in this question: Géza Petrik with his only collaborator (Dávid Székely) was not able to meet the requirements of an analytical process set before them by the ever growing masses of book – and periodical production. It must not be considered as a mistake, yet it is regrettable that, contrary to Sándor Kiszlingstein’s 1876–1885 compilation, Géza Petrik could not choose but ommitting the bibliographical registration of the Hungarian dailies and weeklies.
The reasons for these apparent deficiencies are evident for everybody: one single bibliographer, even if so excellent and talented as Géza Petrik, could not comprehend the whole and all the small details of the modern national bibliography about the turn of the century.
It is much more the good qualities of this great work that should be appraised: on behalf of the present editor we quote a statement valid even today from Petrik’s own introduction:
For people who deal with bibliography even in a slight extent, it is superfluous to prove repeatedly the inevitable necessity of the publication of this work. In want of such a comprehensive list answering to all our questions, we cannot but only try to understand the literary production of the modern world. In the present days Hungarian literature cannot be surveyed solely on the basis of memory, uncomplete book-lists compiled for certain institutions and branches of learning. In order to get and offer a clear picture of it, we need a bibliographical mirror” extending to all details, favourizing but at the same time depriciating nothing.”
In our days, at the end of the sixties of our century, nothing more should be added to the above quotation.
 
KIADÓI ELŐSZÓ
A „Magyar Könyvészet (Bibliographia Hungarica)” megelőző ciklusa az 1885. évvel zárult. Az 1886–1900 évek közé eső újabb 15 éves összefoglalás szerkesztésére – Kiszlingstein Sándor után – ismét Petrik Géza, a könyvkereskedőként indult kiváló magyar bibliográfus kapott megbízást. Ez a nagy kétkötetes összefoglalás is a Magyar Könyvkereskedők Egyesületének kiadásában látott napvilágot, de a címlap már feltüntette, hogy ezúttal már a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával jelent meg a magyar nemzeti bibliográfia eme újabb összefoglalása, aminek munkálataiban közreműködött Székely Dávid könyvkereskedő-segéd is.
Az összefoglalás első kötete 1908-ban vált teljessé s tartalmilag – természetesen ismét betűrendben az 18861900 közötti években megjelent magyar könyvek, térképek és atlaszok címanyagát tartalmazta 985 lap terjedelemben. Ez hozzávetőleges számítás szerint már 30–34 000 tétel publikálását jelentette. A kötet használatát jelentősen megkönnyítette a szerzők, fordítók és szerkesztők betűsoros névmutatója.
A második kötet impresszumában az 1913. év szerepel, s ez a kötet igen tekintélyes terjedelemben, 465 lapon tárgymutatót bocsátott az olvasók és a kutatók használatára. Ez lényeges újítás volt: felhagyott az eddigi, 18 főcsoportos szakmutatóval, s korszerűbb, mozgékonyabb, a használat szempontjából kényelmesebb tárgyszavas rendszert hozott létre.
Ami magát az első kötetként megjelent bibliográfiát illeti, mai szemléletünk szerint természetesen vannak bizonyos hiányosságai. Nem lephet meg bennünket, ha ezeket felsoroljuk: a hazai nem magyar nyelvű kiadványokat, továbbá a külföldi magyar vagy magyar vonatkozású (ún. hungarica”) dokumentumokat ez a kumuláció sem veszi – de tegyük hozzá – nem is vehette figyelembe, hiszen egyetlen szerző ilyen hatalmas anyag nyilvántartására és publikálására nem vállalkozhatott. A kiadványok begyűjtésére, hivatali és állami szervezetek segítségére a kitűnő szerző akkoriban még nem támaszkodhatott.
Gulyás Pál, a magyarországi bibliográfia XX. századi, nemzetközileg ismert művelője némileg megrótta Petrik Gézát, hogy e ciklus folyóiratait csak címük szerint sorolta fel, s tartalmuk repertorizálását mellőzte. Igaz, jobb lett volna a periodikumok tartalmi analízisét is elvégezni, ez hasznára lett volna a tudományos kutatómunkának. De szerintünk az érdemes magyar bibliográfusnak, Gulyás Pálnak ebben a kérdésben nem volt igaza: Petrik Géza egyetlen kisegítő munkatárssal (Székely Dáviddal) az egyre növekvő könyv- és folyóiratkiadás áradatában állva nem tehetett eleget ennek az analitikus feltárásnak. Nem szabad hibául felrónunk, de azt mégis sajnáljuk, hogy Kiszlingstein Sándor 1876–1885. évi ciklikus összefoglalásától eltérően Petrik ezúttal kénytelen volt mellőzni a magyar heti- és napilapok bibliográfiai nyilvántartását.
E látszólagos hiányosságok természetes magyarázata ma mindnyájunk előtt világos: egyetlen bibliográfus – legyen annyira kitűnő és munkabíró is, mint Petrik Géza – a századforduló táján már nem foghatta át a modern nemzeti bibliográfia egészét, annak minden részletét.
Sokkal inkább értékeljük és becsüljük ma e hatalmas mű pozitívumait, s a jelenlegi kiadó részéről idézzük Petrik e nagy műve bevezetőjének egy ma is érvényes megállapítását: „Bibliográfiával csak valamicskét foglalkozó ember előtt fölösleges bizonygatni azt, hogy milyen halaszthatatlan szükség diktálta ennek a munkának a kiadását. Egy ilyen minden tekintetben kimerítő, minden kérdésre megfelelő jegyzék nélkül tisztára a sötétben tapogatózunk a legújabb idők irodalmi termelésének dolgában. A magyar irodalom ma már csak úgy a memóriára, vagy hiányos, egyes … és szakok érdekében szerkesztett könyvjegyzékekre támaszkodva – nem tekinthető át. Hogy tiszta képet kapjunk és adjunk róla, ahhoz minden részletre kiterjeszkedő, semmit se favorizáló, de viszont semmit se kicsinylő bibliográfiai tükörre van szükségünk.”
A kiadó részéről ma, századunk hatvanas éveinek végén ehhez a megállapításhoz többet már nem kell hozzáfűznünk.
 
KIADÓI ELŐSZÓ
»Irodalom bibliografia nélkül olyan, mint könyvtár lajstrom nélkül«, régi, de igaz mondás.
A magyar könyvkereskedők egylete tehát nagyon hasznos dolgot művelt, amikor elhatározta az 1860 óta megjelent magyar könyvek leltározását.
Ennek a munkálkodásnak immár harmadik kötetét nyujtjuk ezennel a magyar irodalommal foglalkozóknak, a magyar tudományos világnak, a magyar könyvkereskedőknek és mindazoknak, akik alkalomadtán tájékozódni akarnak az irodalom egyes ágaiban, egyes szerzők megjelent dolgozatait illetőleg, vagy akár csak egyes művek megjelenésének ideje, terjedelmük és áruk iránt.
Aki a három kötetet összehasonlítja, annak legott szembe tünik egyfelől irodalmunk fokozatos fejlődése, erősbödése, másfelől magának e bibliografiának kötetről kötetre való tökéletesedése.
Ha való is, hogy az egylet elsősorban a magyar könyvkereskedők számára adta ki és adja ki továbbra is a magyar irodalom bibliografiáját, kétségtelen, hogy ezzel nem megvetendő szolgálatot tett a nemzeti kulturának is. Ezt elismerte a Magyar Tudományos Akadémia is, amikor e vállalatot hathatós támogatásban részesítette.
A III. kötet második része az 1866–1900-ig megjelent irodalom szakszerű bibliografiája lesz, amennyiben ez időszak irodalmát egyfelől tudomány-szakok szerint csoportosítva, másfelől jelszavak (Schlagwort) szerint rendezve fogja közölni, teljesen hozzáférhetővé akarván így tenni egész irodalmunkat.
Itt van helyén megemlíteni, hogy a magyar könyvkereskedők egylete még egy más irányú bibliografia kiadását is tervezi. A magyar zeneművek jegyzékét 1850-től máig. Ha sikerül ezt a szándékát megvalósítani, bizonyára nem kevésbbé hasznos szolgálatot fog tehetni a magyar nemzeti kulturának.
 

 

Ardai Ignác és Exner Kornél dr. Magyar jövedéki büntetőjog, a jövedéki kihágások és a jövedéki büntető eljárás kézikönyve, pénzüg… Ardó Elek, dr. Idegen test a bronchusban. Különlenyomat Budapest székes-főváros közkórházainak 1899. évkönyvéből. (8-r. 4 l.) Bpe… Arens, s. J. Gloriosa. Jelképes kis melodráma szűz Máriáról. Rosty Kálmán. S. J. után szabadon. Különlenyomat a »Szüz Mária virág… Aeropag. Mi lesz a főrendiházzal? (8-r. 46 l.) Bpest, (é. n.) Müller A. 1.– Argenti Döme, dr. Hasonszenvi gyógymód kezdő h. orvosok, és értelmes nemorvosok használatára és Halmemann életrajza. 8., ujra átd… Argus. Ipar- és kereskedelmi oktatásunk fejlesztése és szakszerübb szervezése. (8-r. 29 l.) Bpest, 1890. Dobrowsky és Franke. –.40 Argus. Közigazgatási jog. Kérdések és feleletekben. Ld.: Jogi ismétlő könyvek gyűjteménye. XVI. XVII. Argyil avar fejedelem fia és a szép tündér Ilona története. 12 fejezetben, 13 képpel. (k. 8-r. 55 l.) Bpest, 1893. Rózsa Kálmán é… Árion, Magyar –. Vegyes karú énekek gyüjteménye iskolai használatra. Szerkesztette Harrach József. I. rész. 4 füzet. (8-r.) Bpest… Ariosto őrjöngő Lórántja. Az éposz legértékesebb részei. Forditotta, Aristotoról szóló tanulmánynyal bevezette és jegyzetekkel el… Ariston. Tisza-Janszki. (8-r. 24 l.) Bpest, 1896. Márkus Samu nyomdája. –.40 Aristoteles poetikája. Ld.: Olcsó könyvtár. 287. és Uj sorozat. 757–758. Árkövy József, dr. Fogászati kalauz. Ld.: Kalauz. Árkövy József, dr. A száj higiénéjéről. Különlenyomat az »Egészség«-ből. (8-r. 10 l. és 1 térkép.) Bpest, 1899. Franklin-Társ. kö… Árkövy Rikárd. A rabszolga-karaván. Ld.: Falkenhorst. Armbruster Jakab. Árfolyam-ingadozások a budapesti tőzsdén 1789. julius 1-től 1890. junius 30-ig. Hivatalos adatok nyomán összeál… Armenia képes naptára. Ld.: Naptárak. Ármentesitő-társulat. Az alsó-szabolcsi tiszai –, ötven évi működésének ösmertetése és története. Kézirat gyanánt kiadta: a társu… Ármentesitő-társulat. A közép-tiszai –, történelmi leirása 1846–1886. (n. 8-r. 248 l.) Bpest, 1888. Pallas r.-t. ny. Armstrong A. Richard. Isten és lélek. (Tanulmány a vallás eredeti alapjáról.) Forditotta Péterfi Dénes. (8-r. VIII és 189 l.) Kol… Arndt Ágoston. Kostika Szent Szaniszló, az ifjúság pártfogója. Élet- és jellemrajz. Forditotta Bányik Ignácz. (8-r. 1 kép és 177 … Arnhold Károly. Ld.: Györkönyi (Arnhold) Károly. Arnhold Nándor. A rajzoktatás reformja. Adalék rajztanitásunk emeléséhez. (8-r. 91 l.) Munkács, 1893. Szerző sajátja. (Arhnold Ná… Arnold János. Hogyan kell a »spiritualizmussal foglalkozó családi köröket megalakitani? Gyakorlati utmutatás a spiritualisztikus … Arnóthi. Rottenstein A. Károly. Eger város képviselőtestületének ajánlva. (8-r. 12 l.) Eger, 1898. Érseki Lyceum könyvny. Arnóthi. Az erki pap. Egy magyar »Ábraham a Sancta Clara« élete. Tetemesen bővitett 2. kiadás. (8-r. 170 l.) Eger, 1893. Blay Ist… Arnóthi. Isten. (k. 8-r. 27 l.) Eger, 1896. Blay István. –.40 Áron Ede. A vasuti utazók biztositása és a vasuti szolgák és tisztviselők nyugdijazása és segélyezése iránti javasla. (2-r. 11 és… Árpád népe. Képek Magyarország ezer esztendős multjából. Ld.: Filléres könyvtár. 25. Árpássy István. Vezérfonal a magyar korona fennhatósága alá tartozó vizeken járó D. G. T. gőzösök részére előirt ügykezeléshez. (… d’Artagnan. Régi magyar társas élet. Előszóval ellátta Porzó. 2 kötet. (8-r. XIV és 479, 518 l.) Bpest, 1900. Athenaeum. Vászonba… Artus. A végrehajtó. Ld.: Fővárosi szinházak műsora 46. Árú-dijszabás, Betüsoros vasuti –, Budapest részére. Ld.: Somogyi Henrik. Árú és értéktőzsde. A budapesti –, tanácsa által az idegen származású búzának a határüzletben való szállitása tárgyában egybehivo… Árúforgalma, A magyar korona országainak. – Ld.: Korona. Árújegyzék, Statistikai –, az osztrák magyar vámterület külkereskedelmére. Kiadja a magyar kir. pénzügyministerium. (n. 8-r. 133 … Árúlajstrom, Betűsoros –, az osztrák-magyar vámterület általános vámtarifájához. (4-r. 538 l.) Bpest, 1879. M. kir. Államnyomda. Árúlajstrom, Magyar-német betüsoros –. A kereskedelemügyi magy. kir. minister rendeletéből szerkeszti és kiadja a m. kir. központ… Árvák könyve. I. füzet. (8-r. 54 l.) Kolozsvár, 1900. Gámán J. örökösei könyvny. 1.– Árvai Sámuel. Európa államainak földrajza. A reáliskolai tanterv és az utasitások szerint az osztrák-magyar monarchia politikai f… Árvák atyja, Az –. Ld.: Népiratkák 23. Árvay József. Ó- és uj-testamentomi szent történetek. Olvasókönyv népiskolák számára. Átdolgozta Radácsi György. Elsrendü jutalma… Árvay József és Rosenmeyer Izsák. Bibliai történetek. Olvasókönyv izraelita népiskolák számára, különös tekintettel a nőtanodákra… Asbóth János. Bosznia és a Herczegovina. Uti rajzok és tanulmányok. 33 egész oldalas képpel és 184 szövegrajzzal. Mienzil cs. k. … Asbóth János. Beszédei és nyilatkozatai a munkáskérdéshez. Tartalom: Nők és gyermekek védelme. Balesetek kártalanitása. Munkaképt… Asbóth János. A közigazgatási reform. Visszapillantás az államositási eszme fejlődésére. (8-r. 46 l.) Bpest, 1891. Franklin-társu… Asbóth János. Jellemrajzok és tanulmányok korunk történetéhez. (n. 8-r. XII és 634 l.) Bpest, 1892. Athenaeum. 10.– Asbóth János. Kell-e nekünk vallásháboru? Asbóth János valláspolitikai beszédei Csáky rendeletétől Wekerle programmjáig. (8-r. 67… Asbóth János. Korunk uralkodó eszméi. Ld.: Értekezések a társadalmi tud. köréből XI. 11. Asbóth János társadalom-politikai beszédei. (8-r. XXIV és 640 l.) Bpest, 1898. Szt-Gellért nyomda. Asbóth János. Kiegyezés vagy felosztás. Képviselői jelentése választóihoz. (8-r. 50 l.) Bpest, 1898. Athenaeum. –.80 Asbóth János. A föld mint társadalom-politikai és nemzeti kérdés. Nagybirtok – majorátus – latifundium – parcellázás – telepités.… Asbóth Oszkár, dr. Gyakorlati orosz nyelvtan. (k. 8-r. 124 l.) Bpest, 1888. Singer és Wolfner. Vászonköt. 2.– Asbóth Oszkár, dr. A hangsuly a szláv nyelvekben. Ld.: Értekezések a nyelv- és széptud. köréből. XV. 8. Asbóth Oszkár, dr. A szláv szók a magyar nyelvben. Ld.: Értekezések a nyelvtudom. köréből. XVI. 3. Asbóth Oszkár, dr. A magyar nyelvbe került szláv szók átvételének helye és kora. Különlenyomat a Nyelvtudományi Közlemények XXX. … Asbóth Sándor, dr. Bevezetés a vegytanba. (k. 4-r. 49 irott [autogr.] l.) Pozsony, (é. n.) Heckenast G. utóda. –.72 Asbóth Sándor, dr. Uj módszer a keményitő quantitativ meghatározására. Különlenyomat a Mathematikai és Természettudományi Értesit… Asbóth Sándor, dr. Van-e a gabonaneműekben cukor? Különlenyomat a Mathematikai és Természettudományi Értesitő VI. kötetéből. (n. … Asbóth Sándor, dr. Az amylalkoholok pyridin tartalmáról. Különlenyomat a Mathematikai és Természettudományi Értesitő VII. kötetéb… Asbóth Sándor, dr. A disznózsir hamisitásának felismerése. Különlenyomat a Mathematikai és Természettudományi Értesitő VII. kötet… Asbóth Sándor, dr. Áruisme alsófokú kereskedelmi iskolák II. és III. osztálya számára. (8-r. 63 l.) Pozsony-Bpest, 1890. Stampfel… Asbóth Sándor, dr. Áruisme és technologia kereskedelmi akadémiák és kereskedelmi középiskolák használatára. 59 ábrával. (8-r. XX … Asbóth Sándor, dr. A szervetlen chemia rövid összefoglalása. Ld.: Egyetemes ismeretek tára. 2. Asbóth Sándor, dr. A szerves chemia rövid összefoglalása. Ld.: Egyetemes ismeretek tára. 5. Asbóth Sándor, dr. és Hankó Vilmos dr. Chemia. A kereskedelmi akadémiák és középkereskedelmi iskolák használatára, az uj tanterv … Aschenbrier Antal, dr. A plébániai anyakönyvekről. (8-r. VIII és 151 l.) Bpest, 1890. Szt.-István-társ. 2.– Aschenbrier Antal, dr. A placetum regiumról. (8-r. 20 l.) Bpest, 1893. Rudnyánszky A: könyvnyomdája. Aschenbrier Antal, dr. A kath. egyház autonomiájáról Magyarországban. (8-r. 163 l.) Bpest, 1893. Pfeifer Ferdinánd bizom. 3.20 Aschendorf József. Nyaralók. Vigjáték 1 felvonásban. (8-r. 44 l.) Sopron, 1891. Nyom. Litfass K. Achser F. Leányomnak. Németből forditotta Városy Malvin. (8-r. 120 l.) Arad, 1900. Ny. Réthy L. és fia. Asszonyok, Csintalan –. (8-r. 48 l.) Bpest, 1899. Vass József. Asszonyok, Hires –. Vázlatok a világtörténet nevezetes nőalakjairól. (8-r. VII és 348 l.) Bpest, 1900. Franklin-Társ. 6 K. diszkö… Asszonyok, Könnyüvérü –. Tizenkét elbeszélés. (8-r. 139 l.) Bpest, 1896. Kun S. –.60 Aster. Castitas. A legszebb erény. 2 kötet. (8-r. 240, 268 l.) Bpest, 1900. Stephaneum ny. (Pfeifer Ferdinand bizom.) Kötve 2.60 Ásványi Lajos. A monostori sajtkészités módja. (8-r. 6 l.) Kolozsvártt, 1891. Ny. Gámán János örököseinél. Ásványi Lajos. A vörös lóher termesztéséről. 2. kiadás. 7 ábrával. (8-r. 55 l.) Kolozsvár, 1892. Közmüvelődés r.-t. könyvny. –.70 Ásványi Lajos. A Hearson-féle tojásköltő-gép ismertetése. (8-r. 16 l.) Kolozsvár, 1892. Közmüvelődési r.-t. könyvny. Ásványi Lajos. Mezőgazdasági apróságok. 2 füzet. (8-r. 118, 116 l.) Kolozsvár, 1892–93. Közmivelődés r.-t. nyomdája. Ásványi Lajos. A selyemhernyó tenyésztéséről. 15 ábrával. (8-r. 30 l.) Koloz svár, 1893. Horatsik János. –.60 Ásványi Lajos. A lucerna termesztéséről. 5 ábrával. (8-r. 32 l.) Kolozsvár, 1893. Horatsik János. –.60 Ásványi Lajos. A vörös lóher termesztéséről. Ld.: Erdélyi gazdasági egylet könyvk. vállalata. 17. Ásványi Lajos. A kolozsmonostori gazdasági intézet mezőgazdaságának ismertetése. Utmutató a tanintézeti gazdasági gyakorlathoz. A… Ásványokról. A mesterséges –. Különlenyomat a Földtani Közlönyből. (8-r. 14 lap.) Bpest, 1899. Franklin-társ. könyvny. Ásványolajvám felemeléséről és az ásványolajadóról és az annak végrehajtása iránt kiadott utasitások. Ld.: Törvények. Aszalay Dániel. A barna leányka dalaiból. Költemények. (8-r. 31 l.) Debrecen, 1889. Nyom. a város könyvnyomdájában. 1.– Aszatoló. Gyomlálás a történelem kertjében. Ld.: Gyomlálás. Asztalos Béla. Komárom vármegye szabályrendeletei. Ld.: Komárom. Asztalosmesterség. Ld.: Frecskay János. Mesterségek szótára. 3. Átalakulás. A fejlődő –. Ld.: Mikros. Athenaeum, Az –. 1899. (8-r. 2, 19 l. és 13 melléklet.) Bpest, 1899. Athenaeum r.-t. Athenaeum. Philosophiai és államtudományi folyóirat. A magyar tud. Akadémia megbizásából szerkeszti Pauer Imre dr. I–IX. évfolyam… Athenaeum. Alföldi dalos naptára. Ld.: Naptárak. Athenaeum. Családi képes naptára. Ld.: Naptárak. Athenaeum. Erdélyi képes kalendáriuma. Ld.: Naptárak. Athenaeum. Kalandos mese naptára. Ld.: Naptárak. Athenaeum. Kis családi naptára. Ld.: Naptárak. Athenaeum. Kis regélő kalendáriuma. Ld.: Naptárak. Athenaeum. Kossuth naptára. Ld.: Naptárak. Athenaeum. Magyar közigazgatási kalendáriuma. Ld.: Naptárak.

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT