1886–1900

Teljes szövegű keresés

1886–1900
BIBLOGRAPHIA HUNGARIAE
Series editionum stereotyparum
MAGYARORSZÁGI KÖNYVÉSZET
Hasonmás kiadások sorozata
1886–1900
Volumen
I.
kötet
Edidit
BIBLIOTHECA NATIONALIS HUNGARIAE
A FRANCISCO SZÉCHÉNYI FUNDATA
Közreadja
AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR
 
MAGYAR KÖNYVÉSZET
1886–1900
AZ 1886–1900. ÉVEKBEN MEGJELENT MAGYAR KÖNYVEK,
TÉRKÉPEK ÉS ATLASZOK ÖSSZEÁLLITÁSA
TUDOMÁNYOS SZAK- ÉS TÁRGYMUTATÓVAL.
SZÉKELY DÁVID KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL
SZERKESZTETTE
PETRIK GÉZA
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TÁMOGATÁSÁVAL
KIADJA
A MAGYAR KÖNYVKERESKEDŐK EGYESÜLETE
ELSŐ KÖTET
A KÖNYVEK BETŰSOROS JEGYZÉKE. TÉRKÉPEK ÉS ATLASZOK.
A SZERZŐK NÉVMUTATÓJA.
BUDAPEST.
MAGYAR KÖNYVKERESKEDŐK EGYESÜLETE.
1908.
 
 
EDITOR’S PREFACE
The preceding cycle of Magyar Könyvészet” (Bibliographia Hungarica) closed with the year 1885. After Sándor Kiszlingstein, it was Géza Petrik excellent Hungarian bibliographer, formerly bookseller, who was commissioned again to compile the cumulative bibliography of the following 15 years period, 1886–1900. This bulky, two-volume compilation was published also by Magyar Könyvkereskedők Egyesülete (Society of Hungarian Booksellers), the covering page, however, indicated that the edition was sponsored by Magyar Tudományos Akadémia (Hungarian Academy of Sciences). In the compilation of this period’s national bibliography Dávid Székely, bookshop assistant took also an active part.
The first volume of the cumulation was made complete in 1908 and it contained in alphabetical order the entries of Hungarian books, maps and books of maps published in the period of 1886–1900, on 985 pages. This means the publication of an estimated amount of 30-34.000 entries. The use of the volume was greatly facilitated by the inclusion of the alphabetical authors’ list and that of translators and editors.
The year 1913 is indicated in the imprint of the second volume; this contains a subject index V. of 18 groups used up to that time was abandoned, and it was substituted by the modern, serviceable and useful subject-word system.
The bibliography published in the first volume bears, of course according to the modern mind, certain deficiencies: the foreign language material published in Hungary and the documents in Hungarian language or of Hungarian concern (so called Hungarica material) published abroad are not included in this cumulation either and it must be added that they could not at all be taken into consideration, as one single author could not undertake the registration and publication of a material of such an immense quantity. At that time the excellent compiler could not reckon upon the assistance of the official and state institutions in the registration of the publications.
Pál Gulyás, internationally known Hungarian bibliographer of the 20th century, slightly rebuked Géza Petrik for having enumerated the periodicals of this cycle only accordings to titles and for having ommitted their repertory according to contents. It is quite true that the contents analysis of the periodicals would have been much more useful for the scientific research work, but, in our view, Pál Gulyás was not right in this question: Géza Petrik with his only collaborator (Dávid Székely) was not able to meet the requirements of an analytical process set before them by the ever growing masses of book – and periodical production. It must not be considered as a mistake, yet it is regrettable that, contrary to Sándor Kiszlingstein’s 1876–1885 compilation, Géza Petrik could not choose but ommitting the bibliographical registration of the Hungarian dailies and weeklies.
The reasons for these apparent deficiencies are evident for everybody: one single bibliographer, even if so excellent and talented as Géza Petrik, could not comprehend the whole and all the small details of the modern national bibliography about the turn of the century.
It is much more the good qualities of this great work that should be appraised: on behalf of the present editor we quote a statement valid even today from Petrik’s own introduction:
For people who deal with bibliography even in a slight extent, it is superfluous to prove repeatedly the inevitable necessity of the publication of this work. In want of such a comprehensive list answering to all our questions, we cannot but only try to understand the literary production of the modern world. In the present days Hungarian literature cannot be surveyed solely on the basis of memory, uncomplete book-lists compiled for certain institutions and branches of learning. In order to get and offer a clear picture of it, we need a bibliographical mirror” extending to all details, favourizing but at the same time depriciating nothing.”
In our days, at the end of the sixties of our century, nothing more should be added to the above quotation.
 
KIADÓI ELŐSZÓ
A „Magyar Könyvészet (Bibliographia Hungarica)” megelőző ciklusa az 1885. évvel zárult. Az 1886–1900 évek közé eső újabb 15 éves összefoglalás szerkesztésére – Kiszlingstein Sándor után – ismét Petrik Géza, a könyvkereskedőként indult kiváló magyar bibliográfus kapott megbízást. Ez a nagy kétkötetes összefoglalás is a Magyar Könyvkereskedők Egyesületének kiadásában látott napvilágot, de a címlap már feltüntette, hogy ezúttal már a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával jelent meg a magyar nemzeti bibliográfia eme újabb összefoglalása, aminek munkálataiban közreműködött Székely Dávid könyvkereskedő-segéd is.
Az összefoglalás első kötete 1908-ban vált teljessé s tartalmilag – természetesen ismét betűrendben az 18861900 közötti években megjelent magyar könyvek, térképek és atlaszok címanyagát tartalmazta 985 lap terjedelemben. Ez hozzávetőleges számítás szerint már 30–34 000 tétel publikálását jelentette. A kötet használatát jelentősen megkönnyítette a szerzők, fordítók és szerkesztők betűsoros névmutatója.
A második kötet impresszumában az 1913. év szerepel, s ez a kötet igen tekintélyes terjedelemben, 465 lapon tárgymutatót bocsátott az olvasók és a kutatók használatára. Ez lényeges újítás volt: felhagyott az eddigi, 18 főcsoportos szakmutatóval, s korszerűbb, mozgékonyabb, a használat szempontjából kényelmesebb tárgyszavas rendszert hozott létre.
Ami magát az első kötetként megjelent bibliográfiát illeti, mai szemléletünk szerint természetesen vannak bizonyos hiányosságai. Nem lephet meg bennünket, ha ezeket felsoroljuk: a hazai nem magyar nyelvű kiadványokat, továbbá a külföldi magyar vagy magyar vonatkozású (ún. hungarica”) dokumentumokat ez a kumuláció sem veszi – de tegyük hozzá – nem is vehette figyelembe, hiszen egyetlen szerző ilyen hatalmas anyag nyilvántartására és publikálására nem vállalkozhatott. A kiadványok begyűjtésére, hivatali és állami szervezetek segítségére a kitűnő szerző akkoriban még nem támaszkodhatott.
Gulyás Pál, a magyarországi bibliográfia XX. századi, nemzetközileg ismert művelője némileg megrótta Petrik Gézát, hogy e ciklus folyóiratait csak címük szerint sorolta fel, s tartalmuk repertorizálását mellőzte. Igaz, jobb lett volna a periodikumok tartalmi analízisét is elvégezni, ez hasznára lett volna a tudományos kutatómunkának. De szerintünk az érdemes magyar bibliográfusnak, Gulyás Pálnak ebben a kérdésben nem volt igaza: Petrik Géza egyetlen kisegítő munkatárssal (Székely Dáviddal) az egyre növekvő könyv- és folyóiratkiadás áradatában állva nem tehetett eleget ennek az analitikus feltárásnak. Nem szabad hibául felrónunk, de azt mégis sajnáljuk, hogy Kiszlingstein Sándor 1876–1885. évi ciklikus összefoglalásától eltérően Petrik ezúttal kénytelen volt mellőzni a magyar heti- és napilapok bibliográfiai nyilvántartását.
E látszólagos hiányosságok természetes magyarázata ma mindnyájunk előtt világos: egyetlen bibliográfus – legyen annyira kitűnő és munkabíró is, mint Petrik Géza – a századforduló táján már nem foghatta át a modern nemzeti bibliográfia egészét, annak minden részletét.
Sokkal inkább értékeljük és becsüljük ma e hatalmas mű pozitívumait, s a jelenlegi kiadó részéről idézzük Petrik e nagy műve bevezetőjének egy ma is érvényes megállapítását: „Bibliográfiával csak valamicskét foglalkozó ember előtt fölösleges bizonygatni azt, hogy milyen halaszthatatlan szükség diktálta ennek a munkának a kiadását. Egy ilyen minden tekintetben kimerítő, minden kérdésre megfelelő jegyzék nélkül tisztára a sötétben tapogatózunk a legújabb idők irodalmi termelésének dolgában. A magyar irodalom ma már csak úgy a memóriára, vagy hiányos, egyes … és szakok érdekében szerkesztett könyvjegyzékekre támaszkodva – nem tekinthető át. Hogy tiszta képet kapjunk és adjunk róla, ahhoz minden részletre kiterjeszkedő, semmit se favorizáló, de viszont semmit se kicsinylő bibliográfiai tükörre van szükségünk.”
A kiadó részéről ma, századunk hatvanas éveinek végén ehhez a megállapításhoz többet már nem kell hozzáfűznünk.
 
KIADÓI ELŐSZÓ
»Irodalom bibliografia nélkül olyan, mint könyvtár lajstrom nélkül«, régi, de igaz mondás.
A magyar könyvkereskedők egylete tehát nagyon hasznos dolgot művelt, amikor elhatározta az 1860 óta megjelent magyar könyvek leltározását.
Ennek a munkálkodásnak immár harmadik kötetét nyujtjuk ezennel a magyar irodalommal foglalkozóknak, a magyar tudományos világnak, a magyar könyvkereskedőknek és mindazoknak, akik alkalomadtán tájékozódni akarnak az irodalom egyes ágaiban, egyes szerzők megjelent dolgozatait illetőleg, vagy akár csak egyes művek megjelenésének ideje, terjedelmük és áruk iránt.
Aki a három kötetet összehasonlítja, annak legott szembe tünik egyfelől irodalmunk fokozatos fejlődése, erősbödése, másfelől magának e bibliografiának kötetről kötetre való tökéletesedése.
Ha való is, hogy az egylet elsősorban a magyar könyvkereskedők számára adta ki és adja ki továbbra is a magyar irodalom bibliografiáját, kétségtelen, hogy ezzel nem megvetendő szolgálatot tett a nemzeti kulturának is. Ezt elismerte a Magyar Tudományos Akadémia is, amikor e vállalatot hathatós támogatásban részesítette.
A III. kötet második része az 1866–1900-ig megjelent irodalom szakszerű bibliografiája lesz, amennyiben ez időszak irodalmát egyfelől tudomány-szakok szerint csoportosítva, másfelől jelszavak (Schlagwort) szerint rendezve fogja közölni, teljesen hozzáférhetővé akarván így tenni egész irodalmunkat.
Itt van helyén megemlíteni, hogy a magyar könyvkereskedők egylete még egy más irányú bibliografia kiadását is tervezi. A magyar zeneművek jegyzékét 1850-től máig. Ha sikerül ezt a szándékát megvalósítani, bizonyára nem kevésbbé hasznos szolgálatot fog tehetni a magyar nemzeti kulturának.
 

 

Zola Emil. Három elbeszélés. Ld.: Egyetemes regénytár. XII. 8. Zola Emil. A martalék. (La curèe) Regény. (k. 8-r. 180 l.) Bpest, 1900. Pallas. 1.– Zola Emil. Termékenység. Regény két kötetben. Egyedül jogosított magyar fordítás. (8-r. 414, 496 l.) Bpest, 1900. Lampel Róbert... Zodich Károly. Hasznos ismeretek a gyakorlati tanítás köréből tanítók, tanítójelöltek, nevelők és szülők számára. (8-r. 120 l.)... Zolnai Gyula, dr. Szómagyarázatok. A Budenz-albumból és a Magyar nyelvőrből. (8-r. 41 és 1 l.) Bpest, 1890. Hornyánszky Viktor ... Zolnai Gyula, dr. Mátyusföld nyelvjárása. (n. 8-r. 116 l.) Bpest, 1891. Lampel Róbert bizom. 1.80 Zolnai Gyula, dr. Mondattani búvárlatok. Különlenyomat a Nyelvtumányi Közleménye XXIII. kötetből. (n. -r. 5 l.) Bpest, 1893. La... Zolnai Gyula, dr. Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. A magyar tudományos Akadémia megbizásából. Huszonöt mellékletbeli s e... Zolnai Gyula, dr. Az új nagy szótár föladatáról. (8-r. 30 l.) Bpest, 1899. Dobrowsky és Franke. –.60 Zoltai Lajos. Birtokmegoszlás Debrecenben. (8-r. 30 l.) Bpest, 1900. Budapesti Hirlap könyvny. Zoltai Lajos. Ösmertetés a népszámlálásról Debrecen városában. (8-r. 19 l.) Debrecen, 1900. Városi könyvnyomda. Zoltán. Az éhhalál tanyája. Ld.: Magyar népkönyvtár. 34. Zoltán György. A becsület. Színmű 2 felvonásban. (k. 8-r. 8 l.) Bpest, 1899. Pesti Llyod-Társaság könyvny. Zoltán Ödön, K. Hangulatok. Költemények. (k. 8-r. 70 l.) Bpest, 1899. Gutenberg-nyomda. A szerző sajátja. 1.– Zoltán Vera költeményei. Kinyomatta az őt szerető Nipike kilencedik születésnapjára. Első szakasz 1895–1897. Kézirat gyanánt. 1... Zoltán Vilmos. Az én dalaim. Költemények. I. Régi álmok. II. Balga vágy. III. Elegyes költemények. (k. 8-r. 187 l.) Pécs, 1892.... Zoltán Vilmosné. Asszony vagyok. Ld.: Monologok. 74. Zoltvány L. Irén. Katona József »Bánk bán«-ja, vonatkozással a tragikum elméletére. Különlenyomat a »Katholikus Szemle« III. fü... Zoltvány L. Irén. Lélektan és gondolkodástan. Ld.: Hajdú Tibor. Zoltvány L. Irén. Zola naturalizmsua és Lourdes c. regénye. Különlenyomat a »Kath. Szemle« IX. kötetéből. (8-r. 113 l.) Bpest, ... Zombor szabad királyi város törvényhatóság szabályrendeleteinek, alapítóleveleinek és nagyobb jelentőségű szerződéseinek gyüjte... Zoltvány L. Irén. szabad királyi város 1897. évi pótköltség előirányzata. (Ivr. 11 l.) Zombor, 1897. Bittrmann Nándor fia könyvny. Zombori Andor, dr. A művész egyénisége. Esztétikai tanulmány. (8-r. 2 és 131 l.) Kolozsvár, 1899. GombosFerenc könyvny. Zombory Dániel. Gyakorlati helyesírás, részletes helyesírási szótárral. A magy. tud. Akadémia által elfogadott elvek alapján is... Zombori Dezső. Mende-mondák. Humoros elbeszélések. (k. 8-r. 187 és 2 l.) Ungvár, 1900. Lévai Mór. 2.– Zombory Izidor Jnáos. Barcsay Ábrahám élete és költészete. (8-r. 73 és 1 l.) Bpest, 1895. Franklin-Társulat könyvny. Zomborcsevits György. A hegyesi csata 1894-ik évi julius 14-én. Emlékirat a csata emlékére 1887-ik évi julius 17-én a feketeheg... Zóna szerinti menet-díjszabás Budapestről vagy Budapestre. (32-r.) Bpest, 1899. Robicsek Zsigmond.–.20 Zóna-árszabvány és zóna-tábla. Magyar és német szöveggel. (16-r.) Bpest, 1889. Robicsek Zsigmond. –.20 Zong János. A debreceni dalegylet keleti útja. Ld.: Ujlaki Antal. Zórád István Telepítés. A politikai és gazdasági telepítés, a telepítési bank, a középbirtok rendezése és a tanyás gazdaság Ter... Zorilla José. Isten a legjobb tanú. Ld.: Felolvasások a Szent-István-Társulat osztályüléseiből. 20. Zoványi Jenő. Tanulmány a magyar protestáns egyház és irodalom történetéből. (k. 8-r. 86 l.) Sárospatak, 1887.Szerző. 1.20 Zoványi Jenő. A coccejanismus története. Tanulmány a protestáns theologia multjáról. Theologiai magántanári vizsgálatra írta –.... Zoványi Jenő. Beköszöntő beszéd, melyet a kolozsvári ev. ref. egyház belső-farkas-utcai templomában 1891. szept. 6-án a nevezet... Zoványi Jenő. Magyar potestáns egyháztörténeti monographiák. Ld.: Monographiák. Zoványi Lajos. A lakóhely ismertetése és Szilágy vármegye földrajza. Vezérkönyv a Szilágy vármegyei elemi népiskolák III. osztá... Zoványi Lajos és Havas Antal. A szilágymegyei általános tanítótestület 25 éves fennállásának története. 1873–1898. Szerkesztett... Zoványi Mihály. Mi a szegény? Egyházi beszéd. A budapesti kórházak szűkölködő betegeinek fölsegélyezésére, az erzsébetvárosi te... Zöld János. Nagyszombat szab. kir. város történeti multja. (16-r. 24 l.) Nagyszombat, 1896. Horovitz Adolf. –.20 Zöld János. Közjegyzői iratminták. (8-r. 140 l.) Pécs, 1893. Taizs József könyvny. Zöldi Márton. Az Eiffel-torony kisasszonya. Bohózat 2 felvonásban. (8-r. 63 l.) Bpest, 1889. Ruzitska Ármin. –.60 Zöldi Márton. Thália pongyolában. Humoros szinházi rajzok. (8-r. 144 l.) Bpest, 1891. Gerő és Kostyál. 1.20 Zöldi Márton. Színész-históriák. Ld:: Magyar könyvtár. 136. Zöldi Márton. Eszter. Héber bibliai melodráma 3 felv. Irta –. Zenéjét összeállította Weisz Sándor. Hangszerelte Müller Ottó. Ös... Zrinyi Miklós, gr. a költő és hadvezér hadtudományi munkái. Zrinyi Miklós arcképével. A m. tud. Akadémia hadtudományi bizottság... Zrinyi Miklós, gr. Szigeti veszedelem. Ld.: Olcsó könyvtár. 349 és Új sorozat. 937–940. U. a. Ld.: Magyar könyvtár. 8. Zsámbokréthy József. Maradványföldek s foglalások vitás jogi kérdéséhez Chinorán község urbéri perében. (n. 8-r. 76 l.) Bpest, ... Zsámbokréthy József. A »res judicata« és a zálogváltási perújítás Curiai döntvényekkel, jogesetekkel és az ősiségi nyiltparancs... Zsarnok, A kegyetlen –, vagy: A király és fia. (Keleti rege.) 8 képpel. (k. 8-r. 23 l.) Bpest, 1886. Rózsa Kálmán és neje. Zsasskovszky Ferenc és Endre. Katholikus egyházi énektár. Ld.: Énektár. Zsasskovszky Ferenc és Endre. Énekkönyv. Magyar és latin egyházi énekek és imák gyűjteménye, a kath. tanuló-ifjúság számára. Né... Zsasskovszky Ferenc és Endre. Egri dalnok. Válogatott komoly és víg dalok gyűjteménye a tanuló ifjúság és minden gyermekkarral.... Zsasskovszky Ferenc és Endre. Szent koszorú. Imák és énekekből fűzve a keresztény kath. ifjúság használatára. 7., bővített kiad... Zsasskovszky Ferenc és Endre. Egri énekkáté, vagyis az ének elemei kérdések és feleletekben. Az elemi tanodák s minden kezdő ha... Zsasskovszky József és Bartalos Gyula. Az egri rituale kérdései. Általános szempontból tárgyalva és megvitatva – által.(8-r. IV... Zsatkovics Kálmán György. Malmos, beregmegyei község parasztgazdáinak monografiája. Különlenyomat a »Magyar Gazdák Szemléje« 19... Zschokke. A holt vendég. Ld.: Mulattató zsebkönyvtár. 35. 36. Zschokke. Henrik, a szegény vitshirei lelkész. Ld.: Olcsó könyvtár. Új sorozat 229. Zschokke. A budai pasa. Ld.: Lipóczy György. Zschokke. A vörös kabátos ördög. Ld.: Magyar népkönyvtár. 39. Zsebkönyv a magyar királyi csendőrség számára. I–III. évfolyam. 1887–1889. (k. 8-r.) Bpest, 1887–89. Belügyminiszterium. Egy-eg... Zsebkönyv a magyar kir. honvédlovasság altisztjei és altiszti iskolásia számára. Hivatalos kiadás. I. kötet. Tartalom: Szolgála... Zsebkönyv Magyar nemzetségi –. Első rész: Főrangú családok. Kiadja a magyar heraldikai és genealogiai társaság. (8-r. XIV és 55... Zsebkönyv Tanári –. Ld.: Naptárak. Zsebkönyvtár, Humoros –. I–XI. füzet. Szerkeszti Jeszenák Ráfáel. (k. 8-r.) Losonc, 1891. Kármán társulat. Zsebkönyvtár Mulattató –. 31–52. szám. (16-r.) Esztergom, (1886–93.) Buzárovits Gusztáv. Egy-egyszám –.24 Zsebkönyvtár Tudományos –. 1–72. füzet. (16-r.) Pozsony, 1898–1900. Stampfel Károly. Egy-egy füzet –.60 Zsebnaptár. Ld.: Naptárak. Zsebnaptár. Adóügyi –. Ld.: Naptárak. Zsebnaptár. Állatorvosi –. Ld.: Naptárak. Zsebnaptár. Bányászati és kohászati –. Ld.: Naptárak. Zsebnaptár. Borászati –. Ld.: Naptárak. Zsebnaptár. Fővárosi –. Ld.: Naptárak. Zsebnaptár. Gazdasági könyvviteli –. Ld.: Naptárak. Zsebnaptár. Gyógyszerészi –. Ld.: Naptárak. Zsebnaptár. Iskolai –. Ld.: Naptárak. Zsebnaptár. Jégkár-becslési –. Ld.: Naptárak. Zsebnaptár. Kertészeti –. Ld.: Naptárak. Zsebnaptár. Közhasznú –. Ld.: Naptárak. Zsebnaptár. Magyar honvédségi –. Ld.: Naptárak. Zsebnaptár. Magyar katonai –. Ld.: Naptárak. Zsebnaptár. Magyar kir. honvédségi –. Ld.: Naptárak. Zsebnaptár. Méhészeti –. Ld.: Naptárak. Zsebnaptár. Mezőgazdasági és jégkárbecslési –. Ld.: Naptárak. Zsebnaptár. Orvosi –. Ld.: Naptárak. Zsebnaptár. Pedagógiai – Ld.: Naptárak. Zsebnaptár. Pénzügyi –. Ld.: Naptárak. Zsebnaptár. tanítók számára. Ld.: Naptárak. Zsebnaptár. Tejgazdasági –. Ld.: Naptárak. Zsebnaptár. Törvényhatósági –. Ld.: Naptárak. Zsebnaptár. Ügyvédi –. Ld.: Naptárak. Zsebnaptár. Vasúti –. Ld.: Naptárak. Zsebszótár, Magyar-latin –. Szerkesztették Soltész Ferenc, Szinyei Gerzson és Szivós Mihály. 3., javított kiadás. (k. 8-r.) Sár... Zsedényi Aladár. Becsület és jellem. Bácskai históriák. (k. 8-r. 123 l.) Bpest, 1899. Lampel Róbert.2.– Zsedényi Aladár. A mi vármegyénk. Újabb bácskai históriák. (k. 8-r. III és 145 l. Bpest, 1900. Lampel R. 2.– Zselénszky Róbert, gróf. Spekuláczió és árképződés. Válasz Tisza István grófnak. Megjelent a »Magyar Gazdák szemlé«-jének május... Zselénszky Róbert, gróf. A szocializmus ellen. (8-r. 15 l.) Bpest, 1898. Budapesti Hirlap könyvny. Zselénszky Róbert, gróf. Szerződésünk Ausztriával. Különlenyomat a »Magyar Gazdák Szemléje« 1898. augusztusi füzetéből. (n. 8-r... Zselénszky Róbert, gróf. A budapesti buzaring. Megjelent a »Magyar Gazdák Szemléje« 1899. áprilisi füzetében. 1 meléklettel. (n...

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT