1886–1900

Teljes szövegű keresés

1886–1900
BIBLOGRAPHIA HUNGARIAE
Series editionum stereotyparum
MAGYARORSZÁGI KÖNYVÉSZET
Hasonmás kiadások sorozata
1886–1900
Volumen
I.
kötet
Edidit
BIBLIOTHECA NATIONALIS HUNGARIAE
A FRANCISCO SZÉCHÉNYI FUNDATA
Közreadja
AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR
 
MAGYAR KÖNYVÉSZET
1886–1900
AZ 1886–1900. ÉVEKBEN MEGJELENT MAGYAR KÖNYVEK,
TÉRKÉPEK ÉS ATLASZOK ÖSSZEÁLLITÁSA
TUDOMÁNYOS SZAK- ÉS TÁRGYMUTATÓVAL.
SZÉKELY DÁVID KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL
SZERKESZTETTE
PETRIK GÉZA
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TÁMOGATÁSÁVAL
KIADJA
A MAGYAR KÖNYVKERESKEDŐK EGYESÜLETE
ELSŐ KÖTET
A KÖNYVEK BETŰSOROS JEGYZÉKE. TÉRKÉPEK ÉS ATLASZOK.
A SZERZŐK NÉVMUTATÓJA.
BUDAPEST.
MAGYAR KÖNYVKERESKEDŐK EGYESÜLETE.
1908.
 
 
EDITOR’S PREFACE
The preceding cycle of Magyar Könyvészet” (Bibliographia Hungarica) closed with the year 1885. After Sándor Kiszlingstein, it was Géza Petrik excellent Hungarian bibliographer, formerly bookseller, who was commissioned again to compile the cumulative bibliography of the following 15 years period, 1886–1900. This bulky, two-volume compilation was published also by Magyar Könyvkereskedők Egyesülete (Society of Hungarian Booksellers), the covering page, however, indicated that the edition was sponsored by Magyar Tudományos Akadémia (Hungarian Academy of Sciences). In the compilation of this period’s national bibliography Dávid Székely, bookshop assistant took also an active part.
The first volume of the cumulation was made complete in 1908 and it contained in alphabetical order the entries of Hungarian books, maps and books of maps published in the period of 1886–1900, on 985 pages. This means the publication of an estimated amount of 30-34.000 entries. The use of the volume was greatly facilitated by the inclusion of the alphabetical authors’ list and that of translators and editors.
The year 1913 is indicated in the imprint of the second volume; this contains a subject index V. of 18 groups used up to that time was abandoned, and it was substituted by the modern, serviceable and useful subject-word system.
The bibliography published in the first volume bears, of course according to the modern mind, certain deficiencies: the foreign language material published in Hungary and the documents in Hungarian language or of Hungarian concern (so called Hungarica material) published abroad are not included in this cumulation either and it must be added that they could not at all be taken into consideration, as one single author could not undertake the registration and publication of a material of such an immense quantity. At that time the excellent compiler could not reckon upon the assistance of the official and state institutions in the registration of the publications.
Pál Gulyás, internationally known Hungarian bibliographer of the 20th century, slightly rebuked Géza Petrik for having enumerated the periodicals of this cycle only accordings to titles and for having ommitted their repertory according to contents. It is quite true that the contents analysis of the periodicals would have been much more useful for the scientific research work, but, in our view, Pál Gulyás was not right in this question: Géza Petrik with his only collaborator (Dávid Székely) was not able to meet the requirements of an analytical process set before them by the ever growing masses of book – and periodical production. It must not be considered as a mistake, yet it is regrettable that, contrary to Sándor Kiszlingstein’s 1876–1885 compilation, Géza Petrik could not choose but ommitting the bibliographical registration of the Hungarian dailies and weeklies.
The reasons for these apparent deficiencies are evident for everybody: one single bibliographer, even if so excellent and talented as Géza Petrik, could not comprehend the whole and all the small details of the modern national bibliography about the turn of the century.
It is much more the good qualities of this great work that should be appraised: on behalf of the present editor we quote a statement valid even today from Petrik’s own introduction:
For people who deal with bibliography even in a slight extent, it is superfluous to prove repeatedly the inevitable necessity of the publication of this work. In want of such a comprehensive list answering to all our questions, we cannot but only try to understand the literary production of the modern world. In the present days Hungarian literature cannot be surveyed solely on the basis of memory, uncomplete book-lists compiled for certain institutions and branches of learning. In order to get and offer a clear picture of it, we need a bibliographical mirror” extending to all details, favourizing but at the same time depriciating nothing.”
In our days, at the end of the sixties of our century, nothing more should be added to the above quotation.
 
KIADÓI ELŐSZÓ
A „Magyar Könyvészet (Bibliographia Hungarica)” megelőző ciklusa az 1885. évvel zárult. Az 1886–1900 évek közé eső újabb 15 éves összefoglalás szerkesztésére – Kiszlingstein Sándor után – ismét Petrik Géza, a könyvkereskedőként indult kiváló magyar bibliográfus kapott megbízást. Ez a nagy kétkötetes összefoglalás is a Magyar Könyvkereskedők Egyesületének kiadásában látott napvilágot, de a címlap már feltüntette, hogy ezúttal már a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával jelent meg a magyar nemzeti bibliográfia eme újabb összefoglalása, aminek munkálataiban közreműködött Székely Dávid könyvkereskedő-segéd is.
Az összefoglalás első kötete 1908-ban vált teljessé s tartalmilag – természetesen ismét betűrendben az 18861900 közötti években megjelent magyar könyvek, térképek és atlaszok címanyagát tartalmazta 985 lap terjedelemben. Ez hozzávetőleges számítás szerint már 30–34 000 tétel publikálását jelentette. A kötet használatát jelentősen megkönnyítette a szerzők, fordítók és szerkesztők betűsoros névmutatója.
A második kötet impresszumában az 1913. év szerepel, s ez a kötet igen tekintélyes terjedelemben, 465 lapon tárgymutatót bocsátott az olvasók és a kutatók használatára. Ez lényeges újítás volt: felhagyott az eddigi, 18 főcsoportos szakmutatóval, s korszerűbb, mozgékonyabb, a használat szempontjából kényelmesebb tárgyszavas rendszert hozott létre.
Ami magát az első kötetként megjelent bibliográfiát illeti, mai szemléletünk szerint természetesen vannak bizonyos hiányosságai. Nem lephet meg bennünket, ha ezeket felsoroljuk: a hazai nem magyar nyelvű kiadványokat, továbbá a külföldi magyar vagy magyar vonatkozású (ún. hungarica”) dokumentumokat ez a kumuláció sem veszi – de tegyük hozzá – nem is vehette figyelembe, hiszen egyetlen szerző ilyen hatalmas anyag nyilvántartására és publikálására nem vállalkozhatott. A kiadványok begyűjtésére, hivatali és állami szervezetek segítségére a kitűnő szerző akkoriban még nem támaszkodhatott.
Gulyás Pál, a magyarországi bibliográfia XX. századi, nemzetközileg ismert művelője némileg megrótta Petrik Gézát, hogy e ciklus folyóiratait csak címük szerint sorolta fel, s tartalmuk repertorizálását mellőzte. Igaz, jobb lett volna a periodikumok tartalmi analízisét is elvégezni, ez hasznára lett volna a tudományos kutatómunkának. De szerintünk az érdemes magyar bibliográfusnak, Gulyás Pálnak ebben a kérdésben nem volt igaza: Petrik Géza egyetlen kisegítő munkatárssal (Székely Dáviddal) az egyre növekvő könyv- és folyóiratkiadás áradatában állva nem tehetett eleget ennek az analitikus feltárásnak. Nem szabad hibául felrónunk, de azt mégis sajnáljuk, hogy Kiszlingstein Sándor 1876–1885. évi ciklikus összefoglalásától eltérően Petrik ezúttal kénytelen volt mellőzni a magyar heti- és napilapok bibliográfiai nyilvántartását.
E látszólagos hiányosságok természetes magyarázata ma mindnyájunk előtt világos: egyetlen bibliográfus – legyen annyira kitűnő és munkabíró is, mint Petrik Géza – a századforduló táján már nem foghatta át a modern nemzeti bibliográfia egészét, annak minden részletét.
Sokkal inkább értékeljük és becsüljük ma e hatalmas mű pozitívumait, s a jelenlegi kiadó részéről idézzük Petrik e nagy műve bevezetőjének egy ma is érvényes megállapítását: „Bibliográfiával csak valamicskét foglalkozó ember előtt fölösleges bizonygatni azt, hogy milyen halaszthatatlan szükség diktálta ennek a munkának a kiadását. Egy ilyen minden tekintetben kimerítő, minden kérdésre megfelelő jegyzék nélkül tisztára a sötétben tapogatózunk a legújabb idők irodalmi termelésének dolgában. A magyar irodalom ma már csak úgy a memóriára, vagy hiányos, egyes … és szakok érdekében szerkesztett könyvjegyzékekre támaszkodva – nem tekinthető át. Hogy tiszta képet kapjunk és adjunk róla, ahhoz minden részletre kiterjeszkedő, semmit se favorizáló, de viszont semmit se kicsinylő bibliográfiai tükörre van szükségünk.”
A kiadó részéről ma, századunk hatvanas éveinek végén ehhez a megállapításhoz többet már nem kell hozzáfűznünk.
 
KIADÓI ELŐSZÓ
»Irodalom bibliografia nélkül olyan, mint könyvtár lajstrom nélkül«, régi, de igaz mondás.
A magyar könyvkereskedők egylete tehát nagyon hasznos dolgot művelt, amikor elhatározta az 1860 óta megjelent magyar könyvek leltározását.
Ennek a munkálkodásnak immár harmadik kötetét nyujtjuk ezennel a magyar irodalommal foglalkozóknak, a magyar tudományos világnak, a magyar könyvkereskedőknek és mindazoknak, akik alkalomadtán tájékozódni akarnak az irodalom egyes ágaiban, egyes szerzők megjelent dolgozatait illetőleg, vagy akár csak egyes művek megjelenésének ideje, terjedelmük és áruk iránt.
Aki a három kötetet összehasonlítja, annak legott szembe tünik egyfelől irodalmunk fokozatos fejlődése, erősbödése, másfelől magának e bibliografiának kötetről kötetre való tökéletesedése.
Ha való is, hogy az egylet elsősorban a magyar könyvkereskedők számára adta ki és adja ki továbbra is a magyar irodalom bibliografiáját, kétségtelen, hogy ezzel nem megvetendő szolgálatot tett a nemzeti kulturának is. Ezt elismerte a Magyar Tudományos Akadémia is, amikor e vállalatot hathatós támogatásban részesítette.
A III. kötet második része az 1866–1900-ig megjelent irodalom szakszerű bibliografiája lesz, amennyiben ez időszak irodalmát egyfelől tudomány-szakok szerint csoportosítva, másfelől jelszavak (Schlagwort) szerint rendezve fogja közölni, teljesen hozzáférhetővé akarván így tenni egész irodalmunkat.
Itt van helyén megemlíteni, hogy a magyar könyvkereskedők egylete még egy más irányú bibliografia kiadását is tervezi. A magyar zeneművek jegyzékét 1850-től máig. Ha sikerül ezt a szándékát megvalósítani, bizonyára nem kevésbbé hasznos szolgálatot fog tehetni a magyar nemzeti kulturának.
 

 

Ács György. Emlékkönyv a magy. kir. államvasutak alkalmazottainak Rudolf koronaherceg egylete huszéves fennállásának ünnepére. ... Ács László utazása a pokolba Ld.: Maximalis. Ács Mihály. Prohászka József életrajza. A nyomdászpályán müködésének ötvenéves emlékére irta s a Franklin-nyomda személyzetének... Acsádi Ignác, dr. Magyarország Budavár visszafoglalása korában. A m. tört. társulat által koszoruzott pályamunka. (n. 8-r. 334 ... Acsádi Ignác, dr. Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt 1526–64. (8-r. 280 és III. l.) Bpest, 1888. Hornyánszky ... Acsádi Ignác, dr. Közgazdasági állapotaink a XVI. és XVII. században. (8-r. 151 l.) Bpest, 1889. Athenaeum. Acsádi Ignác, dr. A magyar jobbágy-népesség száma a mohácsi vész után. Ld.: Értekezések a történeti tud. köréből XIV. 3. Acsádi Ignác, dr. A magyar nemesség és birtokviszonyai a mohácsi vész után. Ld.: Értekezések a tört. tud. köréből XIV. 9. Acsádi Ignác, dr. Két pénzügy-történelmi tanulmány. I. A pozsonyi és szepesi kamarák 1565–1604. II. Jobbágyi adózás 1564–1576-b... Acsádi Ignác, dr. Régi magyar birtokviszonyok 1494–1598. Ld.: Értekezések a történeti tudom. köréből XVI. 3. Acsádi Ignác, dr. A jobbágy-adózás 1577–1597-ben. Ld.: Értekezések a történeti tud. köréből. XVI. 8. Acsádi Ignác, dr. Magyarország három részre oszlásának története. 1526–1608. Ld.: Magyar nemzet története. V. Acsádi Ignác, dr. Magyarország története I. Lipót és I. József korában. Ld.: Magyar nemzet története. VII. Acsádi Ignác, dr. A karlovici béke története 1699. Ld.: Értekezések a történeti tudományok köréből. XVIII. 4. Acsádi Ignác, dr. Bethlen Gábor és udvara. Ld.: Gindely Antal. Acsády Jenő. A mezőgazdasági ut-, vasut-, és hidépités. A szöveg közé nyomott 182 ábrával. (n. 8-r. XII és 260 l.) Bpest, 1897.... Acsády Jenő. Magyar- és német müszaki szótár. Első, német-magyar rész. (n. 8-r. VIII és 426 l.) Budapest, 1900. Athenaeum. Vász... Acsay Antal, dr. A magyarországi kegyestanitórend befolyása XVIII. századi tanügyünk fejlődésére 1750–1800. Bölcsészettudori ér... Acsay Antal, dr. A humanisták és scholasztikusok a XVI. század elején. (8-r. 67 l.) Bpest, 1895. Buschmann F. könyvny. Acsay Antal, dr. Savanarola. Tanulmány. Irta és a budapesti kath. kör 1896. december 9-iki estélyén felolvasta. Különlenyomat a... Acsay Antal, dr. Lubrich Ágost. (Negyvenéves irói és félszázados tanári jubileuma alkalmából.) Különlenyomat a »Katholikus peda... Acsay Antal, dr. Cicero mint bölcselő. Különlenyomat a »Bölcseleti Folyóirat« 1897/8. évfolyamaiból. (8-r. 41 l.) Bpest, 1868. ... Acsay Antal, dr. A humanisták és scholasztikusok küzdelme. 2. kiadás. (8-r. 60 l.) Budapest, 1898. Eggenberger. 1.60 Acsay Ferenc. A prózai műfajok elmélete. (n. 8-r. XI és 790 l.) Bpest, 1899. Kókai Lajos. 10–. Ácsmesterség. Ld.: Frecskay János. Mesterségek szótára 1. Aczél József. Szomoru idők. Ld.: Magyar Ifjuság könyvesháza 19. Aczél József. A Balaton. Hydrographiai leirás egy térképpel. (8-r. 32 l.) Bpest, 1889. Szerző tulajdona. Aczél Károly dr. Az életbiztositási orvosi vizsgálatokról. Különlenyomat a »Gyógyászat« 1898. évi 26. számából. (8-r. 8 l.) Bpe... Aczél Károly dr. Elvérzés esetei. (A mentő praxisból). Különlenyomat a »Gyógyászat« 1898. évi 28. számából. (k. 8-r. 7 l.) Ny. n. Aczél Károly dr. Az első segélynyujtás az orvosi tudományok sorában. Különlenyomat a »Gyógyászat«-ból. (8-r. 11 l.) Bpest, 1899... Aczél Sándor dr. A nők és a fogak. (k. 8-r. 19 l.) Bpest, 1895. Belgráder Zsigmond bizom. –.60 Adácsi. Aquarellek és croquik a gazdatiszti életből. Rákosi Jenő előszavával. (8-r. 243 l.) Bpest, 1894. Athenaeum. (Szilágyi B... Adalék a »Honti dolgok«-hoz. Audiatur et altera pars. (Egy közgyülés Hontban.) (8-r. 72 l.) Bpest, 1900. Pesti könyvnyomda r.-t. Adalék a közigazgatás reformjához. I. az ellenőrzés rendszere közigazgatásunkban, különös tekintettel a hivatalvizsgálatok kérd... Adalék a városi kegyuraság jogi természetéhez. Temesvár sz. kir. város tanácsához intézett felebbezvény az 1891. évi április hó... Adalékok Lubrich Ágostonnak a kath. Pedagogia 1897. évi 6. számában megjelent életrajzához. (8-r. 6 l.) Bpest, (é. n.) Hunyadi ... Adalékok a gymnasiumi oktatás elméletéhez. A budapesti m. k. tanárképzőintézet gyakorló főgymnasiumában Kármán Mór vezetése ala... Adalékok a kényuralomellenes mozgalmak történelméhez. 1849–1866. Az Asbót-család irataiból. Uj (czim-) kiadás. (n. 8-r. 191 l.)... Adalékok az 1891. évi április hó 27-én eszközölt temesvári papválasztás ügyéhez, különösen annak egyházjogi oldalához. Kiadta: ... Adalékok Zempén vármegye történetéhez. Havi folyóirat. Szerkeszti Dongó Gy. Géza. Főmunkatársak Matolai Etele és Dókus Gyula I–... Ádám, a lázongó –. (k. 8-r. 16 l.) Bpest, 1893. Hornyánszky Viktor. Ádám Gerzson és Joó Imre. A nagykőrösi ev. ref. főgymnasium története. Kiadta az ev. ref. egyháztanács. (8-r. VIII. 312 l. és 9... Ádám Lajos. A testvérem: Ádám Mártha Csáki Imrénének ellenem elkövetett nyelvvel való meggyilkolása, vérigsértő rágalmazása, vi... Adamovics János. Az ábrázoló geometria elemei. Polgári iskolák II. és III. osztálya számára. 2. kiadás. (8-r. 52 és l. és XIII.... Adatok a m. kir. kincstári bányászat és az azzal rokonágazatok 1894. évi állapotáról. Közzéteszi a magyar kir. pénzügyministeri... Adatok az egri egyházmegye történelméhez. III. füzet. Az egri főegyház Szt. János könyve Liber S. Johannis. Az egri főkáptalan ... Adatok. Statistikai –, az egyenesadó-reformok tárgyában készült emlékirathoz. (Az egyenes-adó-statisztika pótfüzete.) Kiadja a ... Adatok az egyenesadók reformjához. Kiadja a m. kir. pénzügyminiszterium. I–IV. köt. (4-r.) Bpest, 1898. Ny. a m. kir. államnyom... Adatok. Statisztikai –, az ujabbkori kiállitások köréből. Az 1896-iki ezredéves országos kiállitás pénzügyi intézkedéseinek és ... Adatok. Magyar műtörténeti –. Hesz János tervezete 1820-ban magyar képzőművészeti akadémia felállitása iránt. Ismerteti Ernszt ... Adatok. Tájékoztató –, Oroszországba való kivitelünk emelésére. A kereskedelemügyi m. kir. minister ur rendeletére egybeállitot... Adatok. Tájékoztató –, a budapesti állami paedagogiumról és felsőbb tanitónőképzőről. (A tisztviselők fizetésének rendezéséről ... Adatok. Tájékoztató –, Rumániába való kivitelünk emlékére. (8-r. 79 l.) Bpest, 1894. Légrády-testvérek könyvny. Adatok. Sebészeti –. Közlemény a Szt. Rókus-kórház II. sebészeti s vele kapcsolatos orr-, gégebeteg osztályáról. (1895–1897.) K... Adatok. A »Világosság»  (Ujpest Kel ***) tiz éves életéből. (8-r. 38 l.) Bpest, 1899. Pallas r.-t. könyvny. Adattár Délmagyarország XVIII. századi történetéhez. A »Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Muzeum Társulat« megbizásából ... Adda Kálmán. Szolnok-Doboka vármegye geologiai ismertetése. (Különlenyomat a szolnok-dobokavármegyei »Emlék Magyarország ezredé... Adda Kálmán. A temesmegyei Beregszóvölgye és a Béga folyó közötti terület földtani viszonyairól. Jelentés az 1897. évi részlete... Adda Kálmán. Az ujvidéki városi artézi kútról. Különlenyomat a Földtani Közlöny XXIX. köt.-ből. (8-r. 15 l.) Bpest, (1899.) Fra... Adda Kálmán. Zemplén vármegye északi részének földtani és petróleum-előfordulási viszonyai. Ld.: A m. kir. földtani intézet évk... Adda Kálmán. Petróleum-kutatások. (Ld.: M. kir. földtani intézet évkönyve. XIII. 4. Addig jár a korsó a kútra, mig el nem törik. Elbeszélés I. Napoleon háborus korából. Forditotta Baróti Lajos. (8-r. 136 l.) Bpe... Adelma. Szellem, erő, anyag. Forditotta Tóvölgyi Titusz. (n. 8-r. 179 l.) Bpest, 1900. Szilágyi Béla. 3.– Adjutus Secundus. Ld.: Reiser György. Adler Illés. Székfoglaló beszéd. Tartotta az óbudai rabbiállás elfoglalásakor. (8-r. 24 l.) Bpest, 1897. Bichler J. könyvny. Adler Illés. Aranylakadalom. Ünnepi beszéd. Tartotta 1898. évi április 11-én. Megjelenik az óbudai izraelita hitközség költségé... Adler Lipót dr. Gyászbeszéd. Tartotta Lemberger Henrik felett Baján, 1900. február 18-án. (8-r. 7 l.) Bonyhád, 1900. Raubitsche... Adler Vilmos. Onkelos-Paraphrasis a biblia költői helyeihez. Bölcsészetdoktori értekezés. (8° 75 l.) Bpest, 1893. Ny. Márkus Sa... Adler Vilmos. Esketési beszéd. (A kémek). Elmondotta nővérének Adler Jetti k. a.-nak. Rubinstein Adolf urral történt egybekelés... Admeto Géza dr. Dolgozatok a jog köréből. (8-r. 87 és 1 l.) Győr, 1898. Pannonia könyvny. (Bpest, Politzer Zs.) 1.60 Adó, Czukorfogyasztási –. Az 1898. évi XVII. t.-c. és az annak végrehajtása iránt kiadott utasitás. Kiadja a magyar királyi pén... Adó, Sörfogyasztási –. Az 1898. évi XVII. t.-c. és annak végrehajtása iránt kiadott (B) utasitás. Kiadja a magyar királyi pénzü... Adó, Szeszforgalmi –. Az 1898. évi XVI. t.-c. és annak végrehajtása iránt kiadott utasitás. Kiadja a m. kir. pénzügyministerium... Adóeredményeknek, Az 1890. évi fogyasztási –, statistikai egybeállitása a magyar korona országaira vonatkozólag. Kiadta a m. ki... Adóeredményeknek, Az 1893. évi fogyasztási –, statistikai egybeállitása az osztrák-magyar monarchiára vonatkozólag. Összeállito... Adóhivatalok, Magyar királyi –, lapja. I–IV. évfoly. Szerk. és kiadja Róka József. Megjelent havonkint kétszer. Bpest, 1891–94.... Adóhivatalok, Magyar kir. – szolgálatára vonatkozó utasítások és szabályrendeletek gyüjteménye. Kiadja a magyar királyi pénzügy... Adók és illetékek közlönye. I–V. évfoly. Szerk. Róth Albert, laptulajd. Rácz György. Bpest, 1890–94. Megjelent havonkint kétsze... Adoma-gyüjtemény. (4-r. 16 l.) Bpest. Kosmos műintézet. Adorján Emil. Tizenöt gyorsirási óra. Tankönyv, melyből a gyorsirás 15 óra alatt magánszorgalomból megtanulható. (8-r. VII és 5... Adorján Emil. Gyorsirási olvasókönyv a Stolze-Fenyvesy-rendszer szerint. (8-r. 120 l.) Nagyvárad, 1893. Ungár Jenő. 2.– 2. kiad... Adorján Emil. Olivia bosszuja. Humoros regény. (k. 8-r. 144 l.) Nagyvárad, 1898. Ny. Laszky A. 2.– Adorján Emil. Komoly pillanatok. Humoreszkek. (k. 8-r. 175 l.) Bpest, 1899. Singer és Wolfner. 2.– (Adorján Emil.) Osztrák jog. Doktorátusra és ügyvédi vizsgálatra készülők számára egybeállitotta dr. A. E. (8-r. 68 l.) Bpest, ... Adorján Gyula. A biliárdjáték könyve. 300 a szöveg közé nyomott ábrával. (n. 8-r. 246 l.) Bpest, 1896. Könyves Kálmán. Vászonba... Adorján Miklós. Somogyvármegye földrajza. Bevezetés a földrajz elemeibe. Szülőföld és környék-leirás. (Szülőföldisme.) A somogy... Adorján Sándor. Keleti képek. Corfu. – Alexandria. – Kairo. – Yaffa. – Jeruzsálem. – Konstantinápoly. – Athén. (8-r. 147 l.) Bp... Adorján Sándor. A sportvilágból. Ld.: Herkules-könyvtár. IV. Adorján Sándor. Félhomályban. Ld.: Szépirodalmi könyvtár. III. 7. Adorján Sándor. Gólyafészek. Bihari Sándor rajzaival. (8-r. 95 l.) Bpest, 1894. Deutsch Zsigmond és Tára. Kötve 4.– 2. kiad. (8... Adótörvények. Egyenes –, és szabályok hivatalos összeállitása. Kiadja a m. kir. pénzügyministerium. I. kötet. Második kiadás. (... Adria. Alkalmi lap. Frigyesi Mór titkár 40 éves jubileumi ünnepére. Szerkesztik és kiadják: Erdős Ármánd és Shuch József. (4-r.... Ady Endre. Versek. (n. 8-r. VII és 68 l.) Debrecen, 1899. Ny. Hoffmann és Kronovitz. Aeneas Sylvius. A gyermeknevelés. V. László magyar király számára. Forditotta és jegyzetekkel kisérte Acsay Antal. (8-r. 146 l.... Aequus. A munkás-lakóházak kérdéséhez. (8-r. 21 l.) Bpest, 1897. Ifj. Nagel Ottó bizom. –.40 Aeschylos. Aeschylosból. A lebilincselt Prometheus. Antigone és Ismene párdala. Forditotta Pecz Vilmos. (8-r. 27 l.) Bpest, 188... Aeschylos. Agamemnonja. Görögből forditotta és jegyzetekkel kisérte Csengeri János. (8-r. 66 l.) Bpest, 1893. Eggenberger. (Ath... Aeschylos Oresteiája. Drámai trilogia. A Kisfaludy-társaság Székes Árpád-féle pályázatán jutalmat nyert műforditás. Görögből Cs... Aesculap. Organum pharmaciae. Szerk. és tulajdonos Rácz Károly. III–VI. évf. Bpest, 1886–89. Id. Poldini Ede és társa. Egész év... Aesopus. Tanulságos mesék. Számos fametszetü ábrával. (8-r. 124 l.) Bpest, 1891. Eggenberger. (Athenaeum.) Vászonba kötve 2.40 ...

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT