Nyelvészet, magyar. Szerk. Hunfalvy Pál. V. és VI. évfoly. (n. 8r. 560, 512 l.) Pest, 1860–61. Osterlamm K. Foylamonként 5.25 Tar…
Tartalom:
V. évfoly. Hunfalvy Pál. Apologia. A magy. igeidők. – Budenz József. Adalék a magy. számnevek megfejtéséhez. – Télfy János. A görög hangsúly. – Vass József. Dunántúli nyelvjárás. – Hunfalvy Pál. Felelet. – Budenz József. A magyar „meg” és rokonsága. – Hunfalvy Pál. Kifogás a magyar „meg” és rokonsága ellen. – Torkos Sándor. A regélés Zalamegyében. – Budenz József. székely beszéd. – I. A hétfalvi magy. nyelv sajátságáról. II. Adalék a székely beszéd ismertetéséhez. – U. a. A magy. nyelvben hajdan megvolt kétféle „e”, azaz é és ê-rül. – U. a. A „gy” eredetéről néhány adat Erdősi Jánostól. – U. a. A szanszkrit igeidők a magyarra viszonyítva.
VI. évfoly. Hunfalvy Pál. A magy. nyelvészet politikája 1861-re. – Torkos Sándor. A görög nyelv nyomai a magyarban. – Fábián István. Hangviszonyok az altaji nyelvek körében. – Lauchsz Lőrincz. Pázmány P. „Kalauz”-ának nyelvészeti ismertetése. – Szilády A. Hasonlatok. – Budenz József. Quadem ad aures amicas. – Lőrincz K. Háromszéki nyelvjárás. – Imre Sándor. Az ó-görög nyelv fontossága iskoláinkra és irodalmunkra nézve. – Télfy János. Vörösmarty szózata görögül és adalék a görög vers történetéhez. – Thewrewk Emil. Az anakreoni dalokról. – FinályHenrik. Hogy kell latinból magyarra fordítani? – Torkos Sándor. Jegyzetek a vég „y”-ról. – Vegyesek.