1860–1875 | MAGYAR KÖNYVÉSZET 1712–1920

Teljes szövegű keresés

1860–1875

BIBLOGRAPHIA
HUNGARIAE
Series editionum stereotyparum

MAGYARORSZÁGI KÖNYVÉSZET
Hasonmás kiadások sorozata

1860–1875

Edidit
BIBLIOTHECA NATIONALIS HUNGARIAE

Közreadja
AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

MAGYAR KÖNYVÉSZET

1860–1875

JEGYZÉKE
az 1860–1875. években megjelent
magyar könyvek- és folyóiratoknak

Összeállította
s tudományos szakmutatóval ellátta
PETRIK GÉZA

BUDAPEST, 1885.
Kiadja a „Magyar könyvkereskedők egylete”.

EDITOR’S PREFACE

By the publication of an important work of Géza Petrik, outstanding Hungarian bibliographer of the decades at the turn of the century, the National Széchényi Library grants for the scholars and readers a tool indispensable in the system of the Hungarian National Bibliography. As an introductory remark we have to emphasize that this bibliographical work contributed in many ways to the perfection in use of the bibliographical series, in the field of scientific research work.

The present edition covers the period of 1860-1875, published by Géza Petrik in 1885. The bibliography, arranged in alphabetical system, disclosed in 438 pages the titles of the monographical works in Hungarian language, published in Hungary, the analytical description of studies and articles of the most important periodicals. The publications in foreign language published in Hungary and the documents of Hungarian concern published abroad wer not included in the volume.

Most obviously, the work of the excellent compiler was restricted by the, already at his time, ever growing book production. The comprehensive volume of the Hungarian national bibliography served, as a matter of fact, practical purposes, those of the booksellers. Géza Petrik compiled at first for his own use in alphabetical order the material of the Hungarian catalogues published between 1860-1870, and as he writes, he had not in the least in mind to publish the results of his collection work.

Yet, the scholar-bibliographer could not be satisfied with these results, important both from practical and financial points of view: his passion for research work, the sincere desire for the completest possible elaboration of the materials urged him to forther work. He discovered that the compilations, prepared on the basis of the bookseller’s catalogues, are by far not complete. He, therefore, set to the systematical addition of new entries, partly he processed the material of the Library of the Hungarian National Museum (National Széchényi Library) with a thouroughness and diligence so characteristic of him, partly he collected the bibliographical data of literary news, business reports published in Hungarian dailies and periodicals and used other bibliographical sources as well for his work closing with 1875.

Let us pay the tribute of admiration to the respectful passion of the bibliographer: Géza Petrik began the compilation of his work at his age of 19, in 1864. (See S. Kozocsa’s article in Magyar Könyvszemle (Hungarian Book Review) No. 3. 1963, p. 258.) Although, as a consequence of the nature of the work, the publication of the bibliography was delayed , the ensuing two decades preserved entirely the modesty, worthy of the Man and Scholar: in the preface of his work he wrote that he did not require a more distinguished place in the Hungarian literature his only aim was that – if he had already prepared his work others should also see its good use (branches of sciences, libraries booksellers). It is perhaps needless to say, that, almost despite of the bibliographer’s will, the passing decades granted him a most distinguished place in the Hungarian literature.

The bibliography is arranged in alphabetical order, it contains the customary data. It always indicates the price of publication, furthermore, where it is possible, the bookseller’s catalogue used as a source for the inclusion. Naturally he could not strive to completeness: bibliography of this kind, compiled by individuals never miss imperfectness, there exists no man, capable of the bibliographical elaboration of the material of the most important libraries in a country, completely and perfectly. The value of a great work lies also in its ability to inspire: it is not by accident that Sándor Kiszlingstein, compiler of the next volume (1876 –1885) started his work by completing the previous one: „In my work, which is the continuation of Géza Petrik’s bibliography, I included several entries that appeared during the 16 years: cycle of the work mentioned (1860-1875) but were not included in it; thus the present volume supplements the former”.

1. Its most important achievement is that it contains a „scientific” subject index following the alphabetical part and divides the material treated in the bibliography into 18 main groups and within these into 109 subject groups. It is needless to point out that the grouping according to subjects forcasts the practice of the easy handling of the work.

2. Of the 109 subject groups, alphabetical index was compiled, framed with 203 subject titles.

3. In one of the appendices the names of the translators, editors and authors are included, whose works (studies) appeared in the periodicals or annuals.

It is not by accident that the bibliography so important both from the viewpoint of bibliography and use, closed with the year of 1875: namely, the periodical Magyar Könyvszemle, (Hungarian Book Review) internationally appreciated periodical of bibliography and library theory of the Library of the Hungarian National Museum, i.e. of the National Széchényi Library, started publication in 1876, indicating from year the bibliographical data of the works published in Hungary and of Hungarian concern.

Did Géza Petrik think that his generous scientific mission ended with the start of Magyar Könyvszemle? It is not probable, as the imortant publications of the individual periodical numbers cannot replace the synthesis of utmost importance and the comprehensive, cyclic bibliographes. This demand placed Géza Petrik again into the service of the „work”.

This short review is to be closed with a noteworthy remark of Petrik, which he made on the occasion of the publication of the 1860 – 1875 cycle: „.. it is the Hungarian booksellers who deserve the praise and merit, their patriotic attitude and generosity made possible the publication of the work.”

The heroic age of the history of the Hungarian National Bibliography is marked not only by the name of Géza Petrik, his untiring research work and high position in the world of learning, but also by the noble efforts of the Hungarian booksellers acting in the service of progress.

KIADÓI ELŐSZÓ

Petrik Gézának, a századforduló körüli évtizedek kiváló magyar bibliográfusának ismét egy olyan művét adja az Országos Széchényi Könyvtár a kutatók és az olvasók kezébe, mely a magyar nemzeti bibliográfia rendszerében nélkülözhetetlen. Ez a munka ugyanakkor – már bevezetőül is hangsúlyoznunk kell – a tudományos kutatás szolgálatában nem egy tekintetben továbbfejlesztette e nagy bibliográfiai sorozat használatának lehetőségeit.

Az 1860-1875 közötti másfélévtizedes ciklusról van szó, mely Petrik Géza műveként 1885-ben jelent meg. E betűrendes bibliográfia 438 lapon tárta fel a jelzett évek Magyarországon megjelent, magyar nyelvű monografikus kiadványainak címeit, továbbá a fontosabb folyóiratok cikkeinek, tanulmányainak analitikus leírásait. A magyarországi nem magyar nyelvű nyomtatványokat, s a külföldön megjent magyar vonatkozású dokumentumokat ez a kötet már nem tartotta nyilván. A már ekkor is egyre növekvő könyvtermelés a kitűnő szerzőt nyilván korlátozásra kényszerítette.

A magyar nemzeti bibliográfia eme újabb összefoglaló kötete tulajdonképpen gyakorlati – könyvkereskedői szempontokat szolgáló – célok jegyében jött létre: Petrik Géza először az Osztrák-Magyar Könyvkereskedők Egylete által az 1860-1870 évek között kiadott magyar katalógusainak anyagát saját használatára betűrendbe gyűjtötte – s mint írja – távolról sem gondolt még arra, hogy gyűjtése eredményét nyomtatásban közrebocsássa.

De a tudós-bibliográfus nem tudott megelégedni ezzel a gyakorlati, üzleti szempontból is kétségtelenül tiszteletreméltó eredménnyel: a kutató szenvedély, a lehető teljes feltárás tudományos igénye újabb munkára ösztönözte. Látta, hogy a könyvkereskedői katalógusok alapján összeállított gyűjteménye hiányos; ezért az anyag rendszeres kiegészítéséhez fogott, s egyrészt a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának (az Országos Széchényi Könyvtárnak) anyagát dolgozta fel a rá annyira jellemző alapossággal és szorgalommal, másrészt a magyar napilapokban és folyóiratokban megjelent irodalmi hírek, üzleti jelentések s egyéb könyvészeti források segítségével 1875-ig gyűjtötte össze bibliográfiájának adatait.

Petrik – kissé csodálkozzunk el e tiszteletreméltó bibliográfusi szenvedélyen – 19 éves korában 1864-ben fogott hozzá e műve összeállításához (ld. Kozocsa Sándor közlését: Magyar Könyvszemle, 1963. 3. Sz. 258.l.). Bár a munka megjelenése a dolgok természeténél fogva késett, a két évtized az emberhez és a tudóshoz méltó szerénységet maradéktalanul megőrizte: kiadványának bevezetésében arról szólt, hogy nem igényel a maga számára valami „kiválóbb” helyet a magyar irodalomban, mert célja csak az volt – ha már elkészítette munkáját – hogy mások is (a tudomány, a könyvtárak, a könyvkereskedelem) lássák annak hasznát. Talán modanunk sem kell, hogy a múló évtizedek a szerzőnek akarata ellenére is „kiválóbb” helyet biztosítottak a magyar irodalomban.

Bibliográfiájának szerkezete betűrendes, a szokásos és kötelező adatokat tartalmazza. Mindig közli a kiadvány árát, továbbá – ahol lehet – hivatkozik a forrásul használt könyvkereskedői katalógusra is. Teljességére nem törekedhetett: az ilyen jellegű „egyéni” bibliográfiáknak mindig vannak hiányai, egyetlen ember nem lehetett képes arra, hogy az adott ország valamennyi nevezetes könyvtárát a bibliográfiai teljesség igénye szempontjából felderítse. A nagy mű úgy értékes, ha inspirál: nem véletlen, hogy a magyar nemzeti bibliográfia következő kötetének (1876-1885) szerzője, Kiszlingstein Sándor már rögtön a kiegészítésre gondolt: „Munkámban, mely a Petrik-féle könyvészet folytatása, több olyan könyvcímet is vettem fel, melyek a nevezett mű 16 éves cyclusának (1860-1875) tartama alatt jelentek meg, de abból kimaradtak; s ekként azt mintegy kiegészíti.”

Petrik Géza e bibiliográfiája szakmai szempontból – mindenekelőtt a kutatók és olvasók munkájának megkönnyítése céljából nagy előrelépést jelent:

1. Legfontosabb eredménye, hogy un. „tudományos” szakmutatót ad a betűrendes rész után, s 18 főcsoportba, ezen belül 109 szakra osztja bibliográfiájának anyagát.Talán felesleges rámutatnunk arra, hogy e szakok szerinti csoportosítás már a modern nemzeti bibliográfiák gyakorlatát idézi s a mű használatát nagyban megkönnyíti.

2. E 109 szakcsoportra terjedő anyagról betűrendes indexet is összeállított 204 tárgyi címszó keretében.

3. Egyik függelékében betűrendes felsorolásban a fordítóknak, szerkesztőknek, továbbá azoknak a szerzőknek a neveit is közölte, akiknek cikkei (tanulmányai) a folyóiratokban vagy évkönyvekben jelentek meg.

E fontos – bibliográfiai és használati szempontból is újításokat tartalmazó – munka ezúttal nem véletlenül zárult az 1875. évvel: ugyanis 1876-ban indult meg a Magyar Könyvszemle c. folyóirat (a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának, tehát az Országos Széchényi Könyvtárnak nemzetközileg is értékelt könyvtártudományi és bibliográfiai folyóirata), mely évről-évre közölte a magyarországi (sőt a magyar vonatkozású) művek címeit és adatait.

Talán Petrik Géza úgy gondolta, hogy áldozatos tudományos missziója a Magyar Könyvszemle megindulásával véget ért? Nem valószínű, mert az egyes folyóiratszámok fontos részpublikációi sem helyettesítik az annyira fontos szintézist, az összefoglaló, ciklikus jellegű bibliográfiákat. Ez az igény Petrik Gézát később ismét a „mű” szolgálatába állította.

E rövid ismertetést Petrik egy igen figyelemreméltó megállapításával kell zárnunk, amit a kiváló bibliográfus nem véletlenül tett meg az 1860-1875. évi ciklus kiadásával kapcsolatban: „a főérdem… a magyar könyvkerekedőket illeti, kiknek hazafias áldozatkészsége lehetővé tette a munka megjelenését.”

A magyar nemzeti bibliográfia történetének e hőskorát nemcsak Petrik Géza neve, tudományos rangja és fáradhatatlan kutató munkája jelzi, hanem a haladás szolgálatában álló magyar könyvkereskedők nemes feladatvállalása is.

ELŐSZÓ

Midőn évekkel ezelőtt jelen munkám összeállításához fogtam, egyéb czélom nem volt, mint az osztrák-magyar könyvkereskedők egylete által 1860-tól 1870-ig kiadott magyar katalógusoknak egy betűrendbe hozása által saját üzleti használatomra egy kis gyakorlati becscsel bíró bibliographiai anyaghalmazt gyűjteni, távolról se gondolva még arra, hogy gyűjtésem eredményét valamikor közrebocsássam.

A fent említett katalogusok egybeállítása után azonban látva, hogy e gyűjtemény még felette hiányos, mert minden lépten-nyomon akadtam egy-egy nevezetesebb, nálam még elő nem forduló munka czímére, – gyűjteményem rendszeres kiegészítéséhez fogtam, s e végett fölhasználtam különösen a magyar nemz. muzeum könyvtárát, valamint a különféle napi lapok- és folyóiratokban közölt irodalmi híreket, üzleti jelentéseket s egyéb könyvészeti forrásokat és kiegészítettem azt 1875. végéig, mint a mely időszakon túl már bírtunk rendes évi katalogusokat. De még ekkor se terveztem gyűjteményem kinyomatását, mindig azt reménylve, hogy akad majd hivatottabb egyén, ki e valóban hézagot pótló munkára vállalkozik.

Igy elmult ismét néhány év s mivel egyrészt nem akadt senki, a ki ez épen nem hálás dologhoz fogott volna, másrészt pedig összegyűjtött anyagom használhatóságát s meglehetős teljességét tapasztalni elég alkalmam volt, elhatároztam annak sajtó alá rendezését.

Ez munkám keletkezésének rövid története. Ebből kitűnik az is, hogy irodalmunkban magam se igénylek számára valami kiválóbb helyet, czélom csak az volt, hogy ha már egyszer elkészítettem, vegyék is hasznát kartársaim. Mindamellett hiszem, hogy hiányai daczára nemcsak a magyar könyvkereskedelemnek nyujtottam használható kézikönyvet, de szaktudósok- és könyvtáraknak is jó szolgálatot teend az, ha a terjedelmes szakmutatót s a nevezetesebb folyóiratok és évkönyvekben megjelent czikkek összeállítását figyelmükre méltatják. Ha várakozásaim- s reményeimben nem csalódtam, – ha munkám azon körökben, melyeknek szántam, kedvező fogadtatásban részesül, nem csekély fáradozásaimért eléggé megjutalmazva érzem magamat; a főérdem azonban ez esetben is a magyar könyvkereskedőket illeti, kiknek hazafias áldozatkészsége lehetővé tette a munka megjelenését. Fogadják érte hálás köszönetemet.

Budapest, 1885. szeptember végén.

Petrik Géza

Ballagi Mór. Bibliai tanulmányok. (12r. 192 l.) Pest, 1865. Nyom. Engel és M. (Osterlamm Károly.) –.80; 2. rész: A profétizmus. 1… Ballagi Mór. A protestantismus harcza az ultramontanismus ellen. (8r. 2601.) Pest, 1867. Osterlamm K. 1.40 Ballagi Mór. A népisk. törvényjavaslatról. (8r. 54 l.) Pest, 1868. Deutsch testv. –.40 Ballagi Mór. A tudomány fejlődése hajdan és most. (n. 8r. 21 l.) Pest, 1871. Rosenberg testvérek. –.30 Ballagi Mór. A héber nyelv elemi tankönyve. 2. kiad. Átdolg. Goldziher Ignácz. (n. 8r. VI. és 260 l.) Pest, 1872. Petrik G. 2.– Ballagi Mór. A magyar nyelv teljes szótára. 2. köt. (8r. IV. és 672, 775 l.) Pest, 1873. Heckenast G. 8.– Ballagi Mór. Mésa diadal-oszlopa. L.: Akadémia évkönyvei. XIII. köt. Ballagi Mór. Brassai és a nyelvujítás. L.: Értekezések a nyelvtud. köréből. V. köt. Ballagi Mór és Gönczy Pál. Két emlékbeszéd Melanchton Fülöp felett. n. 4r. 11 l.) Pest, 1860. Osterlamm K. –.20 Balló Mátyás, A vegytan alapelvei. Alreáltanod. és gymn. számára. 51 fametsz. és egy színképtáblával. (8r. VIII és 240 l.) Pest, … Balló Mátyás, Elemi vegytan. Ábrákkal és színnyom. táblával. (8r.) Pest, 1873. Heckenast Gusztáv. 1.– Balló Mátyás, Az aethloxaláthnak hatásáról a naphtylaminra. L.: Értekezések a természettud. köréből. IV. köt. Balló Mátyás, A Duna-folyam vegyi viszonyairól. L.: Math. és természettud. közlemények. XI. köt. Balló Mátyás, Budapest főváros vízvzetéki és Duna-vize 1872. évben. (Lenyom. a „Közegészségügyi lapok” 1875. folyamából. (k. 8r. … Balmes Jakab. A gyakorlati ész. Arany könyvecske mindenki számára. (k. 8r. VI. és 102 l.) Pest, 1864. Szt.-István-t. –.40 Balmes Jakab. A legfőbb hitigazságok, az ifjúság számára érthetőleg fejtegetve s bizonyítva. (8r. VIII és 119 l.) Kalocsa, 1865. … Balmes Jakab. Levelek egy kétkedőhöz. Ford. Andrássy Kálmán. (n. 8r. 213 l.) Pest, 1865. Szt.-István-t. 1.– Balmes Jakab. Levelek egy kétkedőhöz. Magyarította Szentklárai N. Jenő. (8r. 382 l.) Szeged, 1865. Bába I. 1.35 Balmes Jakab. A protestantismus és katholicismus vonatkozással az európai polgárosodásra. Ford. a pesti növendékpapság egyházirod… Baló Benjamin. Kereszténytan 9–14 éves ref. gyermekek számára. 4 füzetben. (8r.) Arad 1863. Ny. Réthy L. Egy füzet –.35 3. füz.: … Baló Benjamin. Dicsénekek folyó beszédben gyermekek számára. Barbauldnő után. (16r. 125 l.) Kolozsvár, 1864. Demjén L. –.40 Baló Benjamin. Demeter Lajos, Tokaji János és Tóth Imre. Kegyeletkoszorú, melyet M.-Németi gróf Gyulai Lajos feledhetlen szülei e… Balogh A. Adatok az osztrák birodalombeli többi nemzetek alkotm. mozgalmairól Magyarország történetével egybefüggésben. (123. 31 … Balogh Andor. A nagy gyorsirás rendszere. [Gabelsberger rendsz. szerint.] (8r. 116 l.) Budapest, 1875. Ny. Beck N. 1.– Balogh Andor. Válaszom Markovits Ivánnak. (n. 8r. 17 l.) Budapest, 1875. Ny. Beck N. –.20 Balogh Ferencz. Mélius Péter hatása. Tanári székfoglaló-beszéd. (8r. 24 l.) Debreczen, 866. Városi nyomda. –.30 Balogh Ferencz. Emlékköltmény Mélius Péter magy. reformátor halála 300. évford. napján. (8r. 6 l.) Debreczen, 1872. Városi nyomda. Baloch Ferencz. A magy. protest. egyháztörténelem részletei a reformácziótól jelenig, a magy. biblia történetével s a magy. bibli… Balogh Ferencz. Kereszty. egyháztörténelem. 1. és 2. füz. (n. 8r. V. és 218 l.) Debreczen, 1872.74. Csáthy K. Egy-egy füz. –.80 Balogh Ferencz. beszéde. L.: Tóth Sámuel és B. F. Balogh György. A bácsi r. k. plébánia százéves emléke. (8r. 42 l.) Esztergom, 1867. Ny. Horák E. Balogh Gyula. Költemények. (k. 8r. IV. és 138 l.) Szombathely. Bertalanffy ny. Balogh István. Tájékozás korunk legégetőbb szüksége, a hitel, illetőleg a hiteltelekkönyvnek a megyei alkotm. élettel összeillő e… Balogh János. Hangok. (8r. 504 l.) Kolozsvár, 1869. Ny. Gámán J. Balogh János. Halotti bucsuztatók. A. temetkez. szertartásokkal, a koporsótételkor és a sirnál szokottabb énekekkel bővitve. I. k… Balogh József. Halotti bucsuztatók. (8.r. 95 l.) Sz.-Fehérvár, 1874. Klökner P. –.79 Balogh Kálmán. Az ember élettana. 2 köt. (n. 8r. VI és 436, VI és 496 l.) Pest, 1863.64. Emich G. 6 Balogh Kálmán. Általános kór- és kórjelzéstan. (n. 8r. VIII és 576 l.) Pest, 1865. Emich G. 3.50 Balogh Kálmán. Gyógyszertan. 74 fametszettel. (n. 8r. VIII. és 462 l.) Pest, 1866. Emich G. 3.– Balogh Károly. Ki ivott utolsó a pohárból? Elbeszélés. (8r. 120 l.) Budapest, 1874. Tettey N. és t. –.50 Balogh Lajos. Országgyül. emlék. (8r. 8 l.) Pest, 1861. Lauffer és St. –.12 Balogh Lajos. Megtört szív hangjai. (12r. 96 l.) Pest, 1861. Lauffer és St. –.40 Balogh Lajos. Sümeg vára. Rege a magyar előidőkből. 812r. 83 l.) Pest, 1861. Lauffer és Stolp. –.40 Balogh Lajos. Vasadi Gondüző. Ered. adomák és humoreszkek tára. (12r. 89 l.) Budapest, 1873. Rosenberg testv. –.60 Balogh Lajos. Honpolgártan. Polgári jogok és kötelességek röv. ismertetése. 5. kiad. (8r. 38 l.) Sz.-Fehérvár, 1874. Klökner P. K… Balogh Lajos. Gazdászattan népisk. számára. 2. kiad. (8r. 52 l.) SZ.-Fehérvár, 1874. Klökner P. Kötve –.25 Balogh Lajos és Öreg János. Gyakorl. lelkészet. L.: Lelkészet. Balogh Pál. Az olasz tudósok congressusa Velenczében 1847-ben. Előadatott a magy. orvosok és természetvizsg. gyülésében (8r. 22 l… Balogh Péter. Papi. Beszéd, melylyel mint igazgató a debreczeni gazdászati felsőbb tanintéztet megnyitotta. (8r. 10 l.) Debreczen… Balogh Péter. A komló okszerű termelésének kézikönyve. 41 ábrával. (n. 8r. VIII és 176 l.) Pest, 1871. Ny. Kocsi S. (Aigner L.) 1… Balogh Tihamér. A mit a szerek meg nem gyógyítnak. Rajz az élet után. Irta Almási Tihamér. (12r. 179 l.) Pest, 1861. Ny. Herz J. … Balogh Tihamér. Népisme a legjobb források után, 5 kőnyom. képpel. Irta Almási Tihamér. (12r. 330 l.) Pest, 1862. Ny. Engel és M.… Balogh Tihamér. Párhuzam a homoeopathia és allopathia közt. (n. 8r. 129 l.) Pest, 1865. Kugler A. 1.– Balogh Tihamér. A ministerelnök bálja. Vígjáték 1 felv. (n. 8r. 23 l.) Arad 1868. Ny. Gyulai J. (Pest, Grill K.) –.40 Balogh Tihamér. A halálos büntetés eltörlése. (n. 8r. 52 l.) Arad 1868. Ny. Gyulai J. (Pest, Grill K.) –.40 Balogh Tihamér. Clarisse. Ered. dráma 5 felv. Irta Almási Tihamér. (8r. 84 l.) Budapest, 1874. Lafite és E. –.60 Balogh Zoltán költeményei. 2. kiad. (12r. 320 .) Bécs, 1863. (Pest, Laufer és Stolp.) 2.– Balogh Zoltán. Alpári. Költői regény 6 énekben. Kiadja a Kisfaludy-t. (k. 8r. 214 l.) Pest, 1871. Athenaeum. 1.20 Baloghy Ádám. Adatok az osztrák birodalombóli többi nemzetek alkotm. mozgalmairól, Magyarorsz. történetével egybefüggésben. (k. 8… Baloghy Ádám. II. Lajos király. Regény. (8r. 361 l.) Pest, 1865. Ny. Khór és W. (Stolp K. O.) 2.– Baloldal, a. – pesti jelöltjei. (8r. 38 l.) Pest, 1869. Baloldal, és szabadelvűség. Irta X. Y. (n. 8r. 63 l.) Pest, 1868. Emich G. –.70 Baltzer K. J. A szervezetek kezdetei és az ember őstörténete. Ford. az egri növ. papság irod. társulata. (8r. IV és 148 l.) Eger,… Bándl János. Egy nő levelei. (8r. 341 l.) Pest, 1863. Ny. Bartalits I. Bándl Károly Antal. Emlékirat a délmagyarorsz. törvényhatóságok kikerekítéséről 1 térképpel. (8r. 19 l.) Budapest, 1874. Athenaeu… Bánffy Albert b. Erdély viszonyai. (8r. 12 l.) Kolozsvár, 1872. (Nyomda nélkül.) Bánffy János b. Bár a kertem nagyobb volna! Néhány szó a tagosításról. Kiadta az erdélyi orsz. gazd. egyes. 2. kiadás. (k. 8r. 20… Bánffy János b. Rövid utasítás egy husz hold területű váltógazdaság rendezésére. 2. kiad. (k. 8r. 47 l.) Kolozsvár, 1860. Stein J… Bánhegyi István. ABC az írva-olvastató módszer szerint. 3. kiad. (8r. 96 l.) Debreczen, 1875. Csáthy K. Kötve –.16 Bánhegyi István. Latin-magyar közmondások. (16r. 43 l.) Pest, 1864. Lauffer V. –.40 Bánhegyi István. Erasmus redivivus. Latin-magyar társalgó, nyelvtani és szófűzési jegyzetekkel. (8r. 129 l.) Pest, 1865. Lauffer … Bánhegyi István. A felekezeti iskoláztatás veszélyei és közokt. törvényünk hiánya. (n. 8r. 124 l.) Pest, 1870. Aigner L. 1.– Bánhegyi István. Vallás- és erkölcstan. Protest. népisk. számára. 1. füz. (8r. 62 l.) Budapest, 1874. Franklin-t. –.20 Bánhegyi István. Vezérkönyv a protest. népisk. vallástanításban. 1. füz. (8r. VII és 92 l.) Budapest, 1874. Franklin-t. –.50 Bánhegyi István és Emericzy Géza. Tan- és olvasókönyv közép- és felső néptanod. számára. (8r. 195 l.) Nyíregyháza, 1869. Dobay J.… Bánhegyi István. Közép- és felső népisk. tankönyv olvasmányokkal. 3. kiad. (n. 8r. 198 l.) Pest, 1873. Heckenast G. –.50 Bánó József Kossuth lajos szeptember 28. levelére. (8r. 20 l.) Pest, 1862. Ráth M. –.20 Bánovits Sándor. Szörény vármegye emlékirata a helyhatóságok kikerekítéséről alkotott törvényjavaslatban kimondott fölosztása és … Banville Tódor. Gringoire. L.: Nemz. színház könyvtára. 38. Bányász Márton. Egy magyar rab Szibériában. (8.r. 95 l.) Pest, 1870. Corvina. –.30 Bányász Ödön. Csipkerózsák. Költemények. (k. 8r. 80 l.) Sárospatak, 1871. Nyom. Steinfeld B. Bárány Ignácz. Az olvasás tanmódja. (8r. XX és 254 l.) Pest, 1863. Lampel R. 1.– Bárány Ignácz. Vezérkönyv az elemi nyelvoktatás kezeléséhez. (8r. 99 l.) Pest, 1865. Lampel Róbert. –.50 Bárány Ignácz. Magyarorsz. története elbeszélésekben. Családi és isk. olvasókönyv. 12 szín képpel. (n. 8r. 140 l.) Pest, 1870. La… Bárány Ignácz. Abéczés-könyv, kath. népisk. számára 9. kiad. (8r. 67 l.) Budapest, 1875. Szt.-István-társ. Kötve –.10 Bárány Ignácz. Első olvasókönyv kath. népiskolák számára. 5. kiad. (8r. 45 l.) Budapest, 1875. Szt.-István-t. Kötve –.10 Második … Bárány Ignácz. Vezérkönyv a Szt.-István társ. által kiadott abécés és olvasókönyv módszeres tanításához. (8r. 215 l.) Budapest, 1… Bárány Ignácz. Magy. nyelvkönyv. A magy. olvasás, nyelvtan, helyesírás és fogalmazás elemi tan- és gyakorló könyve. (8r. VII és 2… Bárány Ignácz. Ugyanaz 3 füzetben. 1. füz.: Nyelvoktatás az egyszerű mondat körében. 6. kiad. (8r. 46 l.) Budapest, 1874. Lauffer… Bárány Ignácz. Nyelvgyakorlatok. 1. foly. Az elemi népisk. II. oszt. növendékeinek fölfogásához alkalmazott nyelvtani, helyesírás… Bárány Ignácz. Kidolgozott nyelvgyakorlatok, tanítók szám. 1. füz. 2. kiad. N. 8r. 51 l.) Pest, 1867. Lauffer V. –.44. 2. füz. 2.… Bárány Ignácz. Tanítók könyve. Rendsz. kalauz a nevelés és tanítás vezetésére, az elemi iskola tantárgyainak kezelésére stb. (n. … Bárány Ignácz. Olvasó- és képzőkönyv. Ifju honleányaink nyelvünk és irodalmunk ismeretébe való bevezetésére. (n. 8r. XV és 515 l.… Bárány Ignácz. Olvasó- és nyelvképzőkönyv. 2. kiad. 2 köt. (n 8r.) Budapest, 1875. Lauffe Vilmos. 2.88 I. köt.: Olvasmányok. Nyel… Barátfülek. Antiklerikalis okoskodások a kath. congressusi komédia, a felekezeti iskolák, a papság népámítási törekvései és egyéb… Baráth Ferencz. Egyet. polgári (politikai) földrajz. Gymnas. használatra. (8r. 167 l.) Pápa, 1864. Ref. főiskolai ny. Baráth Ferencz. Mér- és természettani földrjaz. Algymnas. használatra. (8r. 80 l.) Pápa, 1864. Ref. főiskolai ny. Baráth Ferencz. Aesthetika a verstan rövid vázlatával. iskolai és magánhasználatra. 12 ábrával. (8r. V és 216 l.) Pest, 1872. Rát… Baráth Ferencz. A prostitutió s befolyása a közegészségi állapotra. Angol forrás után átdolg. (k. 8r. IV és 148 l.) Pest, 1872. A… Baráth Ferencz. Magyar tan- és olvasókönyv a gymnasiumok III. és IV. s a reáliskolák, valamint a magánintézetek és leányiskolák m…

Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem