Tarródy család. (Tarródi és Német-Szecsődi)
Tarródy család. (Tarródi és Német-Szecsődi)
Vas megyei eredetű régi család; azon megyében fekszik Tarródfa (Tarródfalva) és Tarródháza helység. Az előbbiről, mely hajdán Lapsá-nak neveztetett * vette a család nevét. Ezen Lapsa pusztára Vas vármegyében Tarródfalvi Imre, László és Péter, kiknek eleik e pusztát már békességgel birták, de akkor bizonyos Hollósi nemesek elfoglalva tartották, 1456-ban V. László királytól uj adományt nyertek. *
Lehoczky Stemmat. II. 385.
Teleki, Hunyadiak kora X. köt. 504.
A XVI. században a család egyik tagját Hont megyében találjuk, hol Mihály Kis-Túrról Thúry Zsófiát, Horváth János özvegyét vette nőűl. Ennek fia Tamás 1544. körűl Dalmady Zsófiát vévén feleségűl, ottani birtokáról Dalmadról irta előnevét, és 1551-ben azon megye alispánja volt. * 1564-ben pedig Bolondosi házát elcserélte Borsi Barnabással ennek Gány helységbeli három elpusztult nemesi kúriáért felfizetés mellett. * Ezen ág így sarjadzott:
Eredeti okirat kelt fería 4-ta prox. post conversionem Sancti Pauli 1554-ben. Stummer Arnold egri kanon. birtokában.
Kisfaludi Lipthay levéltár G. XIV. 507.
Mihály 1530. körűl. (Thúry Zsófia); Tamás 1551. honti alispán. (Dalmady Zsófia); Mihály 1587.; Ferencz (Pongrácz Zsófia); Mátyás.; Bora (Borsy Barnabás); Dora (Deseő Menyhért); Tamás 1615.; György 1615.
1597-ben Tarródy Kata Kutasi Simon özvegye volt. Ugyan ez évben Tarródy István tábori élelmezési igazgató. *
1597. évi 25. törv. cz.
1623-ban Bethlen Gábor alatt Tarródy Mátyás mint csapatvezér Lákompak (Lakenbach Sopron vm.) ostromában esett el, és ott a várkerítésen kivűl ily síremlék * alá temettetett;
Fényes Geogr. Szótár II. 10.
„Hic jacet dux bellicus sepultus, in pugna ad Lákompak occisus, Principis Bethlehem Primarius Nomine Mathias Tarrodius, Dum Nicolaus Esterazius ab obsidione libertatus Fit victor, a Dampero adjutus. Anno MDCXXIII.“
A XVI. század első felében élt német-szecsődi Tarródy Bertalan, kinek 1548-ban már csak özvegye Bebes Verona élt. Volt pedig ez a Bebes Verona leánya Bebes Péternek és nejének Ormándy Mártának, Ormándy Mihály leányának. Ezen Bertalan ivadékát négy ízen következőleg ismerjük:
Bertalan (Bebes Verona özvegy 1548.); Péter.; Mátyás.; Benedek (nagy-ujvári Loránt Bora); György.; Gergely.; Boldizsár 1591. (nádasdi Darabos Krisztina); György; András (Földváry Orsolya); Kata (Gaiger György); István.; Orsolya 1630. (Nádasdi Darabos Boldizsár)
A család egy ága Heves megyébe származott, hol tagjai főbb megyei hivatalokat viseltek, ezen ágból ismeretes e nemzékrend:
István (Bossányi Teréz); József 1767–1774. Heves v. alispán.; II. István 1799–1803. alispán, kir. tan.; Anna (Gosztonyi Pál 1816–28. alispán); Klára (Beniczky Imre); Bertalan.
A családfán álló József Heves megyének 1767-ben másod-, 1770–1774-ben első alispánja volt, fia II. István 1788-ban a József császári rendszer alatt törv. ülnök, 1792–1799. másod alispán volt. 1810-ben már m. kir. helytartósági tanácsos, cs. k. kamarás, és arany sark. vitéz. 1812-ben ezer ftot adott a Ludoviceára. Tán ő azon István, kinek nejétől szendrői Török Máriától csak leányai voltak: Apollónia Ugronovics Józsefné, és Krisztina báró Vécsey Józsefné.
