Spóner család.
Spóner család.
Szepes megyei, most Abauj megyében is elterjedt család, mely Késmárk sz. kir. városából ered, hol Spóner Tobiás 1648-ban azon alkalommal, midőn a város és Tököly István között némely viszály forgott fen, nevezetes szerepet játszott. *
Genersich Kesmárk város történetében.
Tóbiásnak unokája Antal sz. kir. Késmárk város köztiszteletben állott főjegyzője és több ízben országgyülési követe, 1702-ben nyert czímeres nemes levelet, mely ugyan azon évben Gömör vármegyében, 1725-ben pedig Szepes megyében kihirdettetett.
Midőn Késmárk városa Tököly hütlensége és magvaszakadta folytán urodalmait kir. adomány utján nyerte, nevezett Spóner Antal a várostól átvette a Kakas-Lomniczi és Húnfalvi jószágot, s ez által, – habár később a birtok egy részét, mint zálogot kiadni kénytelenítetett, – családjának ott maradó lakhelyet és birtokot szerzett. Élt még 1748-ban is, és nejével Melczer Zsuzsannával következő családfát * alkotott:
Családi közlés szerint.
Spóner I. Antal 1702. † 1750. (Melczer Zsuzsi); II. Antal †; Lukács (Mudrány Zsuzsanna); Katalin (1. Goldberger Dávid. 2. Badányi Mátyás); Mária (Mudrányi Sámuel); Zsuzsi (Pulszky Sámuel); III. Antal † 1820. (felső-orosztonyi Kiss Erzse); Folyt. a köv. lapon.;
III. Antal † 1820., ki az előbbi lapon. (Felső-orosztonyi Kiss Erzse); IV. Antal Donát szül. 1769. † 1845.; Zsuzsa † 1845. (Wieland János); Imre † 1812. (Engel Janka); I. Pál † 1847. (Genersich Erzsébet); Ferencz † 1849. (Frumann Amália); Tivadar szül. 1810. orsz. gyűl. képv. 1861. (1. Wieland Amália † 1849. 2. Máriássy Ottilia); Julia.; Erzse.; V. Antal 1848. főszolgabiró † 1853.; Janka.; Zsuzsi.; Ludmilla (Goldberger Imre); Ágnes.; Paula (Pazár Károly); Imre sz. 1816. cs. kir. kapit.; Zsuzsa (Wieland Antal); Pál sz. 1825. Vajkóczon Abaujban.; Farkas sz. 1837.; Ödön sz. 1840.; Andor sz. 1842.; Margit sz. 1844.; Valéria (Máriássy Napoleon); Gusztáv lak. Rozgony (Máriássy Amália); Sándor cs. k. főhadn. (Hummel Mária); Matild.; Angelika.; Ferencz.; Sándor.; Mária.; Gyula.; Valéria.
A család jelenleg Szepes és Abauj megyében székel.
Szepes megyében Antal-Donátnak fia Tivadar (szül. 1810.) az 1861. évi országgyülésen képviselő volt. Lak. Kakas-Lomniczon.
V. Antal (Imrének fia) 1839-ben Szepes megye rendsz. esküdtje, 1846-tól alszolgabirája, 1848-ban fő szolgabiró. Meghalt 1853-ban.
I. Pál az eperjesi ágost. evang. főtanodának 26 évig felügyelője. Meghalt 1846-ban kora 64. évében. Ennek egyik fia Imre cs. kir. kapitány, másik fia II. Pál. Lakik Vajkóczon Abauj megyében,
Ferencznek egyik fia Gusztáv lakik Abauj megyében Rozgonyban; másik fia Sándor cs. kir. főhadnagy.
A család. prot. ágostai vallású.
Czimere vörös paizs, melynek alját koronával fedett hármas halom képezi, fölötte Magyarország teljes czimere áll, és abból pálmafa emelkedik ki, melyen kőoszlop nyugszik. A paizs fölötti sisak koronájából szintén pálmafa emelkedik ki, kőoszloppal terhelve. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös; mint itt a metszvény az egész czimert ábrázolja.
