Somogyi család. (Derghi és karcsai, nemes; – medgyesi gróf)
Eredete ismeretlen. Nevét tekintve, Somogy megyéből eredhetett és onnan vehette nevét is.
Úgy látszik, elődük volt Somogyi Ferencz, ki Endrédi előnévvel élt és 1526-ban Tata és Komárom várak várnagya volt. *
Jászay Pál, A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után 72. 227. 269.
Tán szintén ősei közé számithatjuk Somogyi Andrást, ki 1552-ben Eger várát védte Dobó alatt, és a diadal hirét Bécsbe vitte. Úgy Somogyi Gergelyt, ki 1525-ben az enyingi Török családtól Somogy megyei Szent Miklós-Hidvégre beiratos adományt kapott. *
Tudományos gyüjt. 1828. IX. 81.
Ha még ezeknél is följebb kutatunk, a XIII. század végén a margit szigeti apáczák között találjuk Somogyi Gergely leányát Ágnest és Somogyi Niárc (tán Márk?) leányát Katalint, mint zárda szüzeket, kik 1271-ben sz. Margit életéről tanúskodtak. *
Pray, Vita S. Elis, et Margarethae 369. 373.
A XVI. század végén már terebélyesebben virágzott a Somogyi nemzetség. Ekkor éltek Somogyi Márton, ki 1594-ben a török elleni harczban elesett. *
Istvánffy Hist. 1685. kiadás 416.
Somogyi Gáspár, 1593-ban Komárom megyei Izsa helységbeli egész udvartelkét Novák Mihály szent-tamási prépostnak 40 ftért örökösen bevallá. *
Fényes, Komárom várm. 124.
Somogyi István kir. ügy-igazgató, kit 1605-ben Illéshazy felakasztatott * és végre
Kazy Historia I. 60. Szalay M. orsz. tört. IV. 442. Ezen István a Törvénykönyv első, 1584. évi kiadásában a kiadó Mossóczyhoz intézett csinos latin verset írt.
Derghy Somogyi György, ki család alapitó lőn. Ez elvévén várkonyi Amade László leányát Amade Erzsébetet, kapta Pozsony megyében a Csallóközben Sipos- és egyház-karcsát. Építeté Sipos Karcsán a most már romban álló családi kastélyt, és meghalván, ott is temettetett. Ott találtatott még sírkőve, mely domborműben mellképét ábrázolja, czímerével, mely a paizs udvarában oroszlánt, a paizs fölötti sisak koronáján pedig szétterjesztett szárnyakkal egy fejű fekete sast mutat. * I. Györgynek öt fia volt: Farkas, II. György, I. László, I. Mátyás és Albert. Az első és utolsó alapíta családot. Közűlök
Vasárnapi Ujság 1858. évi 4-ik szám, 40. lap.
Mátyás és Albert eleinte Bocskai hívei, utóbb Rudolf részére tértek; nevezetesen Mátyás, ki előnevét Karcsáról irta, 1605-ben – midőn a császár hűségére állott, – csallóközi, tatai és gesztesi főkapitány volt. * Mátyásnak gyermeke nem maradt, noha nős volt. Neje meghalván, Vecze (úgy látszik: Nyitra megyei Vecse) helységben temettetett el, mint katholika vallású, mely iránt az 1619. évi országgyülésen sérelem is emeltetett. *
Uj Magyar Muzeum 1851. évi foly. 355. l. – M. Tudományos Értekező Knauz N. és Nagy Ivántól 1862. I. köt. 454. – Istvánffy Historia 1685. évi kiadás 536. 537. lap. – Pethő Gergely M. M. krónika 768. lap. – Szalay M. orsz. tört. IV. köt. 441. lap.
Katona, Historia critica XXX. p. 174.
Farkas nejével Nádasdy Zsuzsannával nemzé I. Ferenczet és Juditot karvai Orlé Jánosnét; – tán ez, vagy unoka testvére szintén Judít? az ki 1641-ben életére nézve kegyelmet nyert. *
Kaprinai Mss. B. tomo XIX. pag. 113.
I. Ferencznek két neje volt, az első Kéry Kata, a második Lenkovics Zsófia, ettől született Mária Szilágyi Istvánné, az elsőtől született Zsuzsanna előbb Dániel Péterné, utóbb gyerkényi Pyber Ferenczné, ki után a Pyber család és ennek leány-ági utódai örökösödtek.
Albert ága mostanáig él. A családfa következő:
Derghi Somogyi György 1581. (Amadé Erzsébet); Farkas (Nádasdy Zsuzsa); II. György; I. László.; I. Mátyás tatai stb. főkapitány 1605.; I. Albert (1. Gadóczy Kata 2. Bornemisza Anna); I. Ferencz (1. Kéry Kata 2. Lenkovits Zsófia); Judit (Karvai Orlé János); Kata (Bodó Mihály); Judit (Bogdányi Mihály); I. István; I. Gábor; 1-től Zsuzsa (1. Dániel Péter 2. Pyber Fer.); 2-tól Mária (Szilágyi István); II. Ferencz (Pyber Anna) csallóközi-ág.; III. György (1. Jezerniczky N. 2. Farkas Bora) banai-ág.; 1-től Ilona (Kondé Mihály); 2-tól IV. Ferencz (Belesics Julia); Péter.; János.; Julianna (Bernáth Sámuel); Róza v. Bora (Milkovics Jakab 1741.); II. László; József; III. Ferencz †; II. Mátyás †; II. István; János †; II. Gábor †; IV. György.; Kata (Takács György); Bora (Lipthay Ferencz); Julianna (Kondé Lázár); Magdolna (Kondé Ferencz); Gáspár.; Antal.; Bora.; V. Ferencz 1733. Banán.; Ádám (Tallián Róza); Zsuzsa.; VI. Ferencz 1752. tábornok. (Festetich Victoria); Miklós 1752. (f. bükki Nagy Anna)
A családfán állókról nincs mit mondanunk. Tán III. Györgynek fia János volt 1667-ben pápai vajda, azaz Pápa várában gyalog katonaság hadnagya; Egyik Ferencz (valószinűleg a táblán állók egyike) I. József és III. Károly király korában 1711. körűl a m. kir. udvari kanczellária titkára volt; mint számos aláirása bizonyitja.
A végső ízen álló VI. Ferencz és Miklós testvérek Ádámnak fiai, a múlt század közepén, 1752-ben éltek, midőn Ferencz a Beleznai lovas ezredben őrnagy, utóbb tábornok volt. Mindketten előnevüket „de Medgyes” irták. Miklós ellen 1752-ben a Győr megyei csikvándi birtok végett Bajáky Mihály, mint Kisfaludy László gyermekeinek gyámnoka pert indított Biró János Győr megyei alispán előtt.
Ezen ágból származhatott azon Somogyi Ferencz is, kinek nejétől Bogyai Krisztinától a múlt században élt gyermekei: Mihály Ignácz, Anna és Julianna voltak.
Végre e család ivadéka volt Karcsai Somogyi Mária is, e század elején baráthi Huszár Józsefnek házas társa.
Ez ágból származtatja magát a most is élő medgyesi gróf Somogyi család is; melynek alapítója Somogyi János (tán Miklósnak fia) 1787-ben Veszprém vármegye alispánja, 1792-ben cs. kir. tanácsos és nádori itélő mester, innen utóbb (1798. táján) a m. kir. udvari kanczelária referendarius tanácsosa, és Zala megyei főspáni helyettes, utóbb 1805. körűl birodalmi állami tanácsos, Sz. István rend vitéze, már 1809-ben alkanczellár, cs. kir. kamarás, majd m. kir. udvari kanczelláriai és udvari tanácsos, végre gróf lett. Meghalt 1809. dec. 27-én. Nejével gróf Győri Krisztinával, ki 1776-ban született és 1848. aug. 23-án halt meg; következő családfát * alkotott:
Góthai grófi Almanach 1859. évi 799. lap, és Hist. Herald. Handbuch 931. lap.
János gróf † 1809. (gr. Győry Krisztina); József szül. 1790. mart. 31. cs. k. kam. tit. tan. (hzg. Bretzenheim M. Cr. Karolina); Mária sz. 1796. (gr. Eltz Imre † 1844.); János sz. 1801. cs. k. kam.; Amália sz. 1808. (b. Horeczky Ferdinánd); Karolina sz. 1827. jul. 8.; Ilona sz. 1830. jul 20. (gr. Wallis Gyula)
A család grófi czímere rézsutosan kék és vörös udvarra osztott paizs, az előtérben hármas halmon az egyik udvarban egyik felemelt lábával kövecset tartó daru, a másik udvarban kettős farkú oroszlán ágaskodva, és első jobb lábával kivont kardot tartva, látható.
Nógrád megyében már a XVII. század elején 1618-ban Somogyi János szolgabiró volt, * valószinűleg e család ivadéka, és valószinűleg egy személy azon Somogyi Jánossal, kinek nejétől Péchy Annától leányát Somogyi Zsuzsannát Putnoky Imre vette nőűl.
1618. évi 49. törv. cz.
