Sámbokréty család. (Sámbokréti)
Sámbokréty család. (Sámbokréti)
Nyitra vármegye egyik legrégibb adományos nemes családa, mely azon megyei Sambokrét helységről vette nevét. Első tudható törzse I. Károly király korában élt, és Trencséni Csák Máté ellen harczolt, nevét nem tudjuk, de az iratik róla, hogy a Csák Mátén nyert győzelem hirét ő vitte meg a királynak legelőször, tölgyfa ágakkal fölczifrázva, kezében tartva azon két kaszát, melyekkel akkor ő is viaskodott. * És a két kaszát czímerül kapta.
Budai Ferencz, Histor. Lex. III. 217. Bel. M. Notitia IV. 42.
1343-ban élt Sámbokréthy Horváth Miklós a Rudnai és Turcsányiak ügyében (arbiter) választott biró. *
Fejér, Codex diplom. tom. IX. vol. 1. p. 134.
A Sámbokréty család két vonalra szakadt, az egyik a nagysámbokréti és divék-ujfalusi, mely Nyitra megyében székelt, a másik vonal Kis-Sámbokréti előnévvel különböztetve Trencsin megyét lakja.
A család teljes nemzékrendét nem birván, így a két vonal közti összefüggést sem tudjuk kimutatni. A nagy-sámbokréti Sámbokréty vonal nemzékrende a XV. század elején Sámbokréty Mártontól kezdve a XVII. század végeig következő:*
Wagner, Mss. tomo LXX. p. 66. hol Márton de Sabokréth iratik, valamint oklevelekben is igy a XV. század közepén, valószinüleg röviditésből.
I. tábla.
Márton; I. János; András†; Mihály †; Ilona; I. László; János.; I. Péter 1465.; István.; Pál.; Orsolya (férje Divék Ujfalusy Boldizsár 1465.); II. László. 1465.,György; János.; Ambrús (Marsóvszky Borbála); János.; János. †; Miklós.; György. 1559. nyitrai alispán; Boldizsár; Eufrozina; Miklós †; Tamás 1597.; Péter.; Anna.; Ferencz; István; Mihály. †;
E családfa szerint I. Péternek leánya Orsolya, férjhez ment Divékujfalusi Jánosnak fiához Boldizsárhoz, ki magát ezután de Zavar et Sambokrét kezdé írni, és neje (valószinűleg mint fiusított leány) után utódai a Sambokréty nevet viselték.
Egy 1465. évi okmány szerint Ujfalusi Boldizsár maga, és ipja Sambokréty * Péter deék (litteratus), valamint Sámbokréty Ipolth Istvánnak fia László, és ennek fia István neveikben is a zobori convent előtt eltiltá Kisfaludy Mihályt a Nyitrai Sámbokréti birtok megvételétől, Sámbokréty Pálnak fiát Lászlót pedig az eladástól.* Ez oklevél igazolja, hogy Ujfalusi Boldizsár Sámbokréty Péternek leányát birta nőűl. Azonban ha ezen okmányban említett László Ipolt Istvánnak fia, egy személy a táblán álló I. Lászlóval, akkor a táblán I. Péternek, I. Lászlónak és testvéreiknek nem János, hanem István nevü lett volna atyjok, mit eldönteni bővebb kútforrás nélkül nem lehet. Az oklevélben említett Pálnak fia a László egy a táblán álló II. Lászlóval, miután atyjok is azonos.
Az oklevélben itt is „de Sabokréth” áll.
Kaprinai Mss. B. tomo L. p. 63. 64.
Ambrúsnak fia volt azon György kiről olvassuk, hogy 1559-ben Nyitra vármegye alispánja volt.*
Budai Fer. Hist. lex III. 212.
Tamásnak emlékezetét Nógrád megye 1597. évi jegyzőkönyvében találjuk, midőn az általa zálog-jogon birt nógrádi birtokok végett Zelessényi Lőrincz özvegye Czudar Margit követelése iránt a Nógrád megyei alispán Osztroluczky Menyhért által Kis-Bossányban személyesen megtaláltatva, megidéztetett.*
Protocol. C. Neograd anni 1597.
Ezen I. táblázattól némileg különbözik a következő, a mennyiben I. Boldizsárnak fiát Tamás-Ambrusnak nevezi és feleségeül Szűgyi Orbonás Ilonát mutatja, még is ezt, mely a kir. kuria előtti perből vétetett amánnál (a Wagnerfélénél) hitelesebbnek kell tartanunk; de ez is igazolja, hogy a Sámbokréty család egyik ága Péternek leányában kihalásnak nézvén elébe, ezen leányt: Sámbokréty Orsolyát divékujfalusi Ujfalusy Boldizsár vette nőül, és ezzel Sámbokrét negyed részét kapta; élt zavari előnévvel is, fia Tamás Ambrus már Sámbokréty nevet viselt, de mellé divék-ujfalusi sőt zavari előnevet is használt. Felesége Orbonás Ilona volt. * Ennek fia II. Boldizsár Kis-Bossányba telepedett, és Elefánti Györgynek leányát Magdolnát vette nőül, kitől ismét egészen más utódait mutatja a következő táblázat:
Tehét nem Marsovszky Borbála, vagy ha igen, akkor két neje volt, és M. Borbálától születtek ez esetben Miklós és György fiai, kik ezen II. táblázaton nem állanak.
II. tábla.
Sámbokréty Orsolya Ujfalussy Boldizsár. 1488.; Sámbokréty Tamás Ambrús (Orbonás Ilona) 1518.; II. Boldizsár. (Elefánty Magdolna); István.; Boldizsár.; András. †; Ferencz (Ocskay Mária); Éva †; Erzse (b. Révay Zsigm. Tamás); Eszter (Stirbich Horváth Pál); Ilona (Trajtler Izrael); Mihály.; Zsófia (Visky János); Magdolna (Paczolay); Mária (Divéky János)
Ugyancsak a Nyitra megyei Sámbokréty család egy másik ágának nemzékrendét feltárja előttünk nehány ízen a Sámbokréty család részére Báthori Miklós országbiró nevében nebojszai Balogh Gergely itélőmester által 1579-ben kiadott oklevél, * mely a Roson családból származott atyafiaknak a Roson családi javakból barátságos egyezség folytáni kielégitéséről szól, és melyből következő származás tünik ki:
Kelt Nabojszán 1579. in festo transfigurationis Dni. Az eredeti Csery Józsefnél.
III. tábla.
Sámbokréty N. (miticzi Roson Anna); idősb Miklós; Mihály.; Benedek; Miklós.; János.; Margit.; Magdolna.; ifj. Miklós.; Pál 1579.; Margit. (Wratislavi Márton nemes özvegye); Miklós; Pál; János. 1579.; György. 1579.; Pál. 1579; Bora. (drithomai Bugar György); Dorra. (adamo. veczi Kuzel Miklós); Ilona; Anna; Magdolna; Kata †; Anna.
Tán e családfán álló valamelyik Pál az, ki Báthory Kristóf udvari irnoka volt 1581-ben. * és tán ennek fia azon székely-udvarhelyi Sámbokréty Miklós, ki 1620. jul. 4-én Udvarhely széki biró volt és adomány levelet nyert járásfalvi, czibrefalvi stb. birtokaira; * mert azt bajos elhinni Kállay-val, hogy ez eredeti törzsökös székely lett volna, habár magát udvarhelyi prédikatummal látta is el.
Kállay, Székely nemzet 279. lap.
Kállay, Székely nemzet 279. lap.
Az imént közlött két rendbeli családfák közűl szintén egyikhez sem tudjuk csatolni azon Sambokréty Lászlót, ki 1522-ben élt és Ilmér Annával ily nemzékrendet * terjesztett:
A Deméndy-Theszéry-féle perbeli genealogia szerint.
IV. tábla.
László 1522. (Ilmér Anna.); Pál (Pekri Zsuzsa); György (Füssy Klára); Anna. (Boronkay Jánosné); János.; Kristóf. †; Bora.; Pál (Emődy Rozina); György; Anna (Bartakovics Imre); Éva (Tarnóczy Bálint); Mária (Dávid Gábor)
A kis-sámbokréti Sámbokréty Trencsin megyei vonal 1734. jul. 5-én Trencsin vármegye közgyülésén nemzékrendét bemutatván, azt fölfelé nyolcz nemzedékig igazolta * és arról bizonyitványt nyert.
Szontagh D. közl. szerint.
A nemesi összeirásokban évenkint a következőket találjuk.
1736-ban Pál és Tamás testvérek, továbbá László és József, ez utóbbi Harrach ezredbeli százados, mint Kis-Sámbokréten előkelő birtokosok, ellenben Miklós, ki Csongrád megyébe költözött, azután István, János és annak fiai Miklós és ifj. János, valamint Gábor, Mihály, Mátyás, András, és Nyitra megyébe költözött János, csak mint kis-sámbokréti curialisták iktattattak a nemesi lajstromba.
1748-ban az alsó-járásban összeirattak Pálnak és Gábornak örökösei, és László; Kis-Sámbokréten pedig István, András, Gábor, idősb és ifjabb János.
1768-ban Sámbokréten laktak Miklós fiai Imre és Miklós azután András, Ádám, és ennek fia szintén Ádám, továbbá István és fia András, Kristóf és fiai István és János; Mihály fiával Lászlóval, János fiaival Jánossal és Györgygyel, Gábor fiaival Jánossal és Andrással, nem különben legidősb János, György, és András.
1803-ban Kis-Sámbokréten laktak: András, Imre, András, János, István, Mihály és ennek fia Mihály, azután idősb János, József és Gábornak örökösei, és ifjabb János és ennek fiai Ádám, János és Imre, végre ifj. András egyedül.
Az 1837. évi összeirás szerint Kis-Sámbokréten találjuk Andrást, Imrét, Mihályt, és ennek fiát Mihályt; továbbá Istvánt, Jánost és ennek fiait Jánost és Istvánt, majd Józsefet és ennek fiát szintén Józsefet, és ennek is már fiait Lászlót és Emilt; azután Ádámot fiával Lászlóval, valamint idősb Jánost, és fiait Jánost és Andrást és végre Gábornak örököseit.
Legvégül meg kell jegyeznem, hogy az itt közlött táblázatokon azon Pétert sem tudjuk kimutatni, kinek leánya Sambokréty Márta 1545-ben Aranyady Damián itélőmester felesége volt. *
Lehoczky Stemmat. II. 16.
