Almásy család. (Zsadányi és Török-szent-Miklósi.)

Teljes szövegű keresés

Almásy család. (Zsadányi és Török-szent-Miklósi.)
E nemzetség eredetéről a családi levéltár őszinte hiteles adatainak megvizsgálása nélkül kimeritő ismertetést ez alkalommal sem közölhetek *, és ekkép a nemesi ágnak leszármazási fája a grófi ággal való összeköttetésre nézve ismét pótolatlan marad. Ujabb magán nyomozásaim után az bizton állitható, hogy a család emelkedése a XVII. század végére és még inkább a XVIII. elejére esik. A család egyik kétségtelen tagja Almásy András 1693-ban Gyöngyösi plébános volt, ki ama évi dec. 21-kén a gyöngyösi kálvinisták iránt levelet irván egri megyés püspökének Fenessy Györgynek, azon levelen most is épen látható pecséten „Andr. Almási“ körirattal családja nemesi czimerét: a paizs udvarában koronán álló, és csőrében zöld ágat tartó galambot, a paizs fölötti sisak koronáján szintén hasonló galambot használt*; honnan biztosan következtethetjük nem csak azt, hogy ő ezen család tagja volt, miután czimere a zsadányi Almásy-akéval, melyben hasonló galamb a lényeges szerepet viszi, mert az egyszarvúak csak a grófi rangra emelkedéskor nyert járulékok; de azt is sejthetni, hogy a családnak az ő korában történt emelkedésére ő lényeges befolyással volt; mert valószinüleg neki testvére, mindenesetre pedig közel vérrokona volt neki ama Almási János, ki nejével Deák Judittal a „Liber regius “ hiteles tanusága szerint 1700-ban Heves megyében a Sülyi pusztabeli birtokra, 1701-ben azon megyei Sadány-ra (honnan a családi predikátum vétetett), Szaránkra és 1707-ben Nagy-Fügedre stb. nyert királyi adományt *. Ezen János, vagy annak fia hasonlóan János volt 1741. † 1763. Jászkún kerületi nádori főkapitány és hétszemélyes táblai ülnök, kitől a családfa terjedését következőleg ismerjük:
A Szent-István-Társulat Egyetemes M. Encyclopaediája II. köt. 904. és köv. lapjain J. E. tudós irónk „Almási nemzetség “ czim alatt minden e nevü családot összesitvén, polemicus modorban a már általam tisztázni igyekezett adatokat is bekeverte. Ezekre némi megjegyzéseimet máshol nem tehetvén, a családtörténet érdekében e kötet végén szükségesnek tártom eléadni.
Lásd e levelet és pecsétét eredetiben Kaprinai Mrs. A. tomo XLI. pag. 140–143.
Liber regius Donat. folio 542. 562.
János septemvir Jászkún főkapitány 1741. † 1763.; Ignácz József lovas. tábornok 1777. gróf lett.; Pál Jászkún főkap. septemvir 1766. 1779.; Ignácz sz. 1751. alkanczellár Temesi gróf v. b. t. tan. 1815. gróf lett (1. b. Bossányi M. 2. Semsey Anna 3. gr. Hardegg Luiza); Folyt. a köv. lapon.; Enoch sz. 1779. † 1814. cs. kir. kam.; György cs. kir. kam.; Zsófia (Battha József); Adél sz. 1807. (gr. Festetich Ágost); Illés sz. 1779. †. 1838. cs. k. k. őrnagy (gr. Festetich Szidonia); Mária sz. 1809. (b. Werklein József); Kristóf sz. 1781. † 1843. cs. kir. kam. (gr. Haller Róza); Ernő Bódog sz. 1818. † 1849. katona tiszt (Ebenberger Matild); Kristóf; Tasziló.;Móricz sz. 1808. kam. alelnök. (1. gr. Wolkenstein Trostburg Alex. 2. gr. Festetich Róza); Vilma sz. 1845.; Melánia sz. 1846.; Albert sz. 1850.; Izabella sz. 1813. (gr. Dela Motte Antal; Vilma sz. 1814.; Albert sz. 1820.;
Ignácz sz. 1751. ki az előbbi lapon. alkanczellár, Temesi gróf v. b. t. tan. 1815. gróf lett, (1. b. Bossányi M. 2. Semsey Anna 3. gr. Hardegg Luiza) a Sarkadi ág; 1-től Bora sz. 1786. (gr. Szirmay Tamás); 2-tól Alajos sz. 1788. † 1850. cs. k. kam. (1. gr. Festetich Erzse 2. gr. Wilczek Luiza); Lajos sz. 1792. † 1836. cs. k. kam. (hg. Breczenheim Leopoldina); Ottilia sz. 1795. (gr. Königsegg János.); Kálmán sz. 1815. (gr. Wenckheim Mária); Erzse sz. 1857.; Mária sz. 1861.; Dénes sz. 1863.; Dienes sz. 1817. (gr. Keglevich Eugénia † 1854.; Kálmán sz. 1852.; Mria sz. 1818. (b. Beust Edmund).; András sz. 1824.;
A nemesi-ágnak hiteles adatok hiányában családfáját most sem közölhetem. Ugy látszik a családfán álló Pálnak fia volt még ifjabb Pál is, ki már 1786-ban v. b. tit. tan. Pest-Pilis és Solt várm. főispánja, Heves, Nógrád, Borsod és Fejér megyék Administratora, és kir. biztosa, utóbb sz. István r. középker., arad megyei főispán, korona őr, septemvir és főlovász mester, meghalt 1821. jul. 24-kén. 1803-ban iktattatott be Arad megyei sz. Pál puszta birtokába.
József, Borsodi alispán és kir. tanácsos 1782-ben.
Antal, cs. kir. kam. és helytartó tanácsos 1809–25. körül.
Ferencz, ugyan ott titkár 1810. körül, és cs. k. kamarás.
Mihály, cs. kir. kamarás. Meghalt Pesten 1830. apr, 19-kén kora 35. évében, eltemettetett Gyöngyös-Halásziban. Nejétől csalmai Jankovich Teréztől gyermekei: a) Eugén volt Temesi tartományi biztos; b) Gedeon volt Heves megyei alispán és Administrator, és c) Mária.
József, Heves megyének volt főszolgabirája, meghalt kora 30. évében. Nejétől Berzeviczy Zsófiától gyermekei: a) Pál, szül. 1818-ban. Volt Heves megyei alispán, követ 1848-ban, képviselő házi elnök. b) Gabriella, c) Zsófia.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT