Hunyadi család. (Hunyadi †).

Teljes szövegű keresés

Hunyadi család. (Hunyadi †).
Történelmünk büszkesége, melynek magyar eredetéről a homály és kétely gr. Teleki József nagyszerü munkája folytán * kétségkivül el van oszlatva; és ámbár a családfát nem birjuk is feljebb vinni a kormányzó Jánosnak atyjánál, vagy legföljebb nagyatyjánál, de oklevelek bizonyitják, hogy a Hunyadi család már jóval előbb diszlett Hunyad megye nemes birtokosai közt.
Hunyadiak kora Magyarországon. Irta gr. Teleki Józs. I. köt. 26–62.
A Hunyadi család egyelőre nem volt sem igen előkelő, de nemtelen sem. Ezt tanusitják az egykoruak közt még a család ellenei is. * Hogy Hunyadi János a kormányzó nem volt sem Zsigmond természetes, * sem törvényes fia, hogy nem származott a Scaliger nemzetségből, hogy nem volt valami Hollós nevünek fia, hogy atyja nem származott a római Corvin családból, – mint a hizelgő Bonfin mesélte, – sem a hasonnevü lengyel családból, sem végre valami (nem is létezett) Hunyadi székely családból; * – mind azt gróf Teleki jeles munkájában megmutatá.
Chalkondylasz (Corpus Scriptor. Hist. Byzant. V. 256) Hunyadi Jánosról irja: „genere natus erat non admodum obscuro.“ A Cillei grófok évkönyve Hahnnál II. 704. l. csekély, de nemes családból valónak irja. L. Teleki Hunyadiak kora Magyarországon. I. 27. lap.
Hogy a gyürüt elragadó, és lelőtt hollóróli beszéd alaptalan rege, nem szükség megjegyeznünk, s hogy ez csupán a Hunyadiak régi családi czimerök alapján költetett.
A Hunyadi székely névre vonatkozólag Kerchelich által Notit Proliminar. 270. lapon közlött, s vagy koholt vagy helytelenül olvasott oklevél után készült elefánt-csont művek felirásait is egyenesen koholmánynak irja Teleki. I. köt. 54. lap. 2. jegyzet.
De nem származott Hunyadi János oláh nemzetségből sem, ámbár családfáján találunk is oláhos keresztneveket, és ámbár néhány oklevélben atyja is, ő is neveztetik Hunyadi Oláh-nak * „mert – ugymond gróf Teleki – valamint még a mai időben is az erdélyi magyarokat, különösen a Hunyad megyeiket, kik közt igen régi ős törzsökös magyar családok találtatnak, könnyen mondják oláhoknak, ugy ez még könnyebben megtörténhetett a földleirásban kevéssé jártas régibb időben“. * A mi pedig az olához keresztneveket illeti, az annyiszor emlitett tudós történet-iró gróf szerint megjegyezhetjük, hogy hazánkban az idegen keresztnevek a legtörzsökösebb magyar családokban is divatoztak, és divatoznak maig is, és igy erről az eredetre következtetni épen nem lehet.
1435- és 1437-ki oklevelekben igy áll: „Joanni Olah, filio quodam Voyk de Hunyad, et per cum alteri Joanni similiter Olah, fratri ejus carnali“; ismét: utrique Joanni Olah, filiis quondam Voyk de Hunyad.“ – Albert 1439-ki levelében: „Joanni et alteri Joanni Olah de Hunyad.“ L. Teleki Hunyadiak kora I. köt. 48. l. A Corvin nevet a családra csak Mátyás korában Bonfin költötte, az azelőtt ismeretlen volt, és innen igen hibáznak azon iróink, kik ezt széltiben használják, sőt még Hollós-ra is magyaritják. Valósággal János a kormányzó, és fiai Hunyadi-nak irták magokat.
Budai Fer. Hist. Lex. II. d. 247. l. nyilván irja, hogy Hunyadit csúfságból nevezték Oláhnak.
A Hunyadi ház oklevelileg első bizonyos törzse Serbe volt, ennek testvére Radul. Serbének fiai: Magos, Woyk és Radul 1409-ben élnek, midőn Hunyadi Voyk (Serbenek fia) Zsigmond királytól uj adományképen a maga testvérei, és János fia részére kapja Hunyadot, * tehát már azelőtt is birták. Sőt nagyon valószinüleg már I. Lajos király 1378-ban ada Hunyadi János atyjának Voyknak adományt. *
L. az oklevelet Fejér: Genus, incunabula et virtus Joannis Corvini de Hunyad. Budae 1844. p. 32.
L. az oklevelet Fejér: Genus, incunabula et virtus Joannis Corvini de Hunyad. Budae 1844. p. 33.
Voyk, ki Buth vagy Buthi-nak is iratott és neveztetett, már Zsigmond király alatt udvari lovag (miles aulicus) volt, mi azon korban elég fényes hivatal vala. Az is bizonyos, hogy a holló czimerrel már Hunyadi Jánosnak a kormányzónak elei is éltek, mint ezt az 1453-ki czimerbővitő királyi levél nyilván mondja. Voyknak hitvestársa a karánsebesi Morzsinay magyar nemes család ivadéka: Morzsinay Erzsébet volt, anyja a halhatatlan hősnek, és országkormányzó Hunyadi Jánosnak, ki ismét atyja lőn a nagy királynak Mátyásnak.
A család nemzékrende következő:
N. N.; Serbe; Radul; Magos; Voyk (Buthi) 1409. (Morzsinai Erzse) ki másodszor Csolnokosi Jariszlóné.; Radul; N (Székelyné); János sz. 1386. † 1456. kormányzó (Szilágyi Erzse); János † 1441. szörényi bán.; Mária (Argyesi Manzilla); László belgrádi kapit. † 1457. mart. 23.; Mátyás szül. 1443. † 1490. Magyarorsz. királya, (1. Podiebrad Kata. 2. Beatrix sicilia kir. l.) melléknőtől szül.; János (Corvinus) Horváth, Tót és Dalm. bán. Oppelni herczeg. † 1504. oct. 12. (Frangepán Beatrix); Kristóf †; Erzse †; ifjan.
A táblázaton látható Morzsinay Erzsébettől , – ki megözvegyülvén, másodszor Csolnokosi Jariszlóhoz ment férjhez, és a már tárgyalt Csolnokosy családnak törzse lőn, – Hunyadi Voyknak négy gyermeke született. Egyik leánya Székelyhez ment nőül, és ettől születtek Székely János a bán, Tamás a vranai perjel stb. – Másik leánya
Mária Argyesi Manzillahoz ment férjhez, és anyja lőn az Oláh családnak, melyből Oláh Miklós esztergami érsek és primás eredett. *
E rokonságról is csufolhaták a Hunyadiakat Oláhoknak.
E két leányon kivül Voyknak két János nevü fia volt; az idősb János a kormányó, és az ifjabb János, ki bátyjával az idősebb Jánossal egyszerre szörényi bán volt, és 1441-ben esett el; eltemettetett a gyulafejérvári székesegyházban, hol kő-koporsóján ily fölirat * volt olvasható:
Szeredai Collect. Inscript. Eccl. Albae Juliae 36. – Lásd Teleki Hunyadiak kora Magyarországon. I. köt. 47. lapon.
„Miles Joannes vocatus, frater gubernatorisit junctus coelicis choris anno Dni 1434. * de Hunyad; – (ismét) Hic est tumulatus Johannes miles Junior de Huniad vocatus frater eius.“
Itt az évszám hibás, és valószinüleg 1454. helyett áll, mert valószinüleg akkor készitetett a sírkő, noha János az ifjabb 1441-ben halt el. Hogy az 1434. évszám hibás, mutatja az is, hogy akkor még a másik János kormányzó nem volt, hanem az volt már 1454-ben.
Legmagasabbra emelte a családot idősb János rendkivüli vitézsége, hadvezéri ügyesége, és szeplőtlen jelleme által. Életének, miről Teleki gróf annyi könyvet irt, leirására itt szük volna a tér, és különben is azt minden magyar hazafinak ismerni kell. Itt csak némely chronologiai adatokat kell róla megemlitenünk. 1440-ki aug. 9-én testvérével az ijfabb Jánossal, mint szörényi bánok, hűséges szolgálataik, különösen Orsova, Szörény, Miháld, és Győrén várak oltalában tanusitott ügyességök tekintetéből I. Ulászló királytól uj adomány czim alatt kapják Solymos, Berekszó, Nyavalyás és Burján helységeit, melyek eddig az erdélyi vajdasághoz tartoztak, Hunyad – valamint Bosár helységet – Temes vármegyében. *
L. az oklevelet Teleki: Hunyadiak kora X. köt. 89. lapon. Ez oklevélben igy fordul elé: „Magnificorum utriusque Joannis filiorum Wayk de Hunyad Banorum nostrorum Zewryniensium.”
1445-ben János és fiai László és Mátyás a gyulafejérvári káptalan által Világos vár, és az ahoz tartozó Zaránd és Arad megyei 110 helység birtokába minden ellenmondás nélkül beiktattatnak. *
Teleki: Hunyadiak kora X. köt. 159–164. lap.
1446-ban választatott János kormányzóvá. * Ugyanez évben iktattatott be Déva várába, és annak tartozandóságaiba. *
Teleki: Hunyadiak kora X. köt. 183. l.
Teleki: Hunyadiak kora X. köt. 197. l.
1453-ki január 30-án V. László király Hunyadi János eddig volt kormányzónak, érdemeit, hű szolgálatait és hadjáratait hosszasan leirván és magasztalván, ezen számtalan érdemei tekintetéből őt és maradékait örökös beszterczei grófoknak nevezi, Erdélyben fekvő Besztercze városával és annak minden tartozékaival megajándékozza, ezen vidéket örökös grófságra emelvén, és minden más hatóság alól, a királyét, nádorét, és országbiróét ide nem értve, – kivévén. *
Teleki: Hunyadiak kora X. köt. 347. l.
Ugyanaz napról kelt adományában V. László királytól Görgény és Déva váráról és azok tartozékairól Torda és Hunyad megyében, valamint a Temes megyében fekvő oláh kerületről (ugy látszik uj) adománylevelet nyert. *
Teleki: Hunyadiak kora X. köt. 356. l.
Még ugyancsak 1453-ki febr. 1-én pedig V. László király Hunyadi Jánosnak ősi czimerét, mely egy csőrében arany gyürűt tartó hollót ábrázolt, – fehér mezőben koronát tartó vörös oroszlánnal bőviti meg. * És e megbővitett czimert az eredeti után * rajzolva ábrázolja a fölebbi metsztvény is. E czimer – mint a királyi okmány tartalmazza, – következő: a jobb oldalra dőlő paizs négy részre oszlik, az első és negyedik osztály kék udvarában egy szárnyait kissé felemelő, és balra fordult fekete holló látszik, csőrében aany gyürűt tartva; a második és harmadik osztály ezüst mezejében szintén balra fordult vörös oroszlán áll hátulsó lábain, háta mögé felkondoritott farkkal, és első bal lábával arany koronát tartva. A paizs tetején koronás arany sisak áll, melyből egy szétterjesztett arany szárny nyúlik fel. A sisak két oldaláról a paizst arany-kék foszladék veszi körül.
Teleki: Hunyadiak kora X. köt. 365. l.
Dr. Wenczel Gusztáv ur szives közléséből a budai kamarai levéltárban lévő eredeti okmány után rajzolva.
Hunyadi János a kormányzó 1456-ki aug. 11-én halt meg kora 68-ik évében. * Nejétől horogszeghi Szilágyi Erzsébettől, Szilágyi Mihálynak a szintén volt kormányzónak nővérétől két fia maradt: László és Mátyás.
Teleki: Hunyadiak kora II. 444.
László 1452-ben már pozsonyi gróf, és főispán, * utóbb Belgrád vár kapitánya, 1456-ban összevesz Cilleivel, ki ekkor összevagdaltatik; a következő 1457-ki mart. 23-án pedig az alig 24 éves Hunyadi László is, családja elleneinek cselszövényei folytán Budán lefejeztetett. *Állitólag Gara nádor egyik leányával jegyben járt. Testvér-öcscse
Teleki: Hunyadiak kora X. köt. 338. 339. 343. l.
Teleki: Hunyadiak kora II. köt. 508–510. l.
Mátyás (szül. 1443-ki február 27-én) bátyja megölése után V. László király által Csehországba Podiebradhoz vitetett, és ott a király halálával letartóztatott. 1458-ki január 24-én magyar királylyá választatott; *és mint 15 éveshez kormányzóul anyai nagybátyja Szilágyi Mihály adatott. Visszakerülvén Fridrik császártól a korona, 1464-ben megkoronáztatott. * Ő volt hazánk egyik legnagyobb királya, és korában Europa fejedelmeinek legjelesbike. Dicső emléke nemzéténél halhatatlan. Meghalt 1490-ki april 6-án, *némelyek véleménye szerint mérgezés következtében. * Székesfejérváron temettetett el. Első neje Katalin a cseh király Podiebrad leánya volt, ki 1464-ben halt meg, * s kitől semmi gyermeke nem maradt. Ezután 12 évig élt özvegységben, mely idő alatt egy ismeretlen nőtől János fia született. 1476-ban nősült másodszor, elvévén Beatrixot, Ferdinand nápolyi király leányát; * kitől szintén nem maradtak utódai.
Teleki: Hunyadiak kora III. köt. 34. l.
Teleki: Hunyadiak kora III. köt. 361. l.
Teleki: Hunyadiak kora V. köt. 501. l.
Teleki: Hunyadiak kora V. köt. 503. l.
Teleki: Hunyadiak kora III. köt. 357. l.
Teleki: Hunyadiak kora IV. köt. 490. l.
Mátyásnak természetes fia János herczeg, kit Corvinnak is neveznek, és ki atyjának hirtelen halála miatt trónra nem juthatott; még atyja életében liptói főispán, majd dalmát, horvát- és tótországi bán, és oppelni herczeg lőn. Biancha, mailandi herczegnőt, mint nem király, nőül meg nem kaphatván, Frangepán Beatrixot vevé nőül, kitől két gyermeke: Kristóf és Beatrix születtek, de korán elhaltak; igy János 1504-ki octob. 12-én meghalván, családját sírba vitte. Özvegye Frangepán Beatrix utóbb György brandeburgi őrgrófhoz, II. Lajos egyik tanácsnokához ment nőül, és igy kerültek a Hunyadi ház levelei Anspachba, honnan II. József császár korában a budai kamarai levéltárba vándoroltak vissza.
Hogy a táblázaton állókon kivül is voltak már, és pedig már a XIV. és XV. században is Hunyadiak, kik e családnak egy másik ágából származtak, az történelmi adatok és oklevelek is bizonyitják; igy Hunyadi Pál 1421-ben Erdélyben milkói püspök volt. * Hunyadi János 1430-ban turóczi főispánnak iratik. * Hunyadi Simon 1451-ben Hunyad vármegye alispánja volt. *
Benkő: Milkovia I. pag. 122. – Sőt egy Hunyadi Mihály a budai káptalannak egy 1331-ben kelt oklevelében is előfordul, melyet Pál országbiró hoz elő egy itélő levelében (L. Három Értekezés. Aranka 3. l.) E Mihály Hunyadi állitólag Székely Jánosnak fia volt, és Fejér szerint (Hunyadi 301. l.) a mondott oklevélben mint fölperes fordul elő, és mint gyanitni lehet, bánfi hunyadi birtokos volt. De Fejér e gyanittatásainak okát nem adja.
B. Koller által kidolg. országbirók és főispánok névsorában. Lásd Lehoczkynál is. Stemmat. I. p. 157.
Tud. Gyüjtemény 1831-ki foly. VII. köt. 30. l.
A XVI. század elején négy Hunyadi járt Krakóban iskolába: Hunyadi Benedek 1511-ben; Mátyás 1527-ben; Lajos és Lukács 1535-ben. *
Bursa: Cracoviensis p. 27. 41. 46.
Hunyadi Péter 1540-ben Déva vára kapitánya volt.
Hunyadi Ferencz Báthori István lengyel király s ennek halála után Báthori Zsigmond udvari orvosa; Báthori István halálára latin verseket nyomatott Krakóban.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT