Ordódy család. (Ordódi, Rozson Miticzi és alsó Lieszkói.)

Teljes szövegű keresés

Régi magyar nemes család. Őseit már a XV. században Bodrog vármegyében kétségtelen nemesekűl találjuk; s a csaiád már akkor számosabb egyénből állott, és ,de Ordód' névvel élt. Igy I. Mátyás királynak 1482-ik évi szűz Mária fogantatása utáni negyedik napon a bácsi káptalanhoz intézett s tanúvallatást rendelő parancsából e családból többen említetnek, jelesűl ad instantiam nobilis Benedicti de Ordód Bodrog vármegyében a bácsi káptalan küldöttjével tanúvallatás tétetni rendeltetik, és ennek eszközlésére királyi emberűl (homo regius) a többi között nobiles Joannes Tewreuk de Ordód, et Gregorius de eadem Ordód neveztetnek. Innen kitűnik, hogy mivel királyi parancs mellett egymás irányába tanúvallatásokat eszközölhettek, már akkor a család tagjai távolabbra is elágozva voltak, és egy ág „Tewreuk de Ordód” nevet is viselt. Igy 1477-ben a Czobor családnak Bodrog vármegyei jánusi helységbe nádori adomány mellett kelt beigtató parancsában a nádori beigtató személyek között Ordódy Kelemen és István említetnek, úgy a család régiebb iratok nyomán nevezett Ordódy Gergely, mint 1504-ben Bodrog vármegye alispánja fordul elő.
Ezen Bodrog vármegyei Ordódyak a Komárom megyei Bagota helység egy részéhez némi jogot igényeltek, és azt a mohácsi vész előtt 24 évvel, (tehát 1502. év táján) Nagy Ferencz megbizottjuk által, kik Déesházy István Komárom vármegyei főispánnak, Bagota helység akkori birtokosának leány ágon utódai voltak, meggátoltattak. Mind ezek kitűnnek a családnál hiteles alakban meglevő, Bagotta iránti perbül, melyet – midőn 1534-ben az Ordódy-ak Déesházy István magvaszakadásából adományilag megszerezték, – a Posár család ellen 1545–1628. végig folytattak. Azonban miféle jogot formáltak ezen Bodrog vármegyei Ordódyak Bagotához, az idézett perből ki nem derűl.
Minthogy pedig a mohácsi gyászos vész után Bodrog vármegye a törökök által elpusztíttatott, népe és nemessége nagy részben kiirtatott, a bácsi káptalan pedig mint azon vidéki nemesség okmányainak rejthelye, földulatott, innen ered, hogy e család is régiebb leszármazásának s régi jogai bebizonyitására kellő okiratainak akkor történt elveszitése és hiánya miatt nemzékrendjét csak a mohácsi vész után Bodrog vármegyéből menekült György és János testvérektől képes kellő bizonyitékokkal lehozni, mint az a következő táblázatokon látható:
Ordódy N.; I. György 1500. 1540. (Fruzsina); I. János † (Bessenyei Anna); I. Kristóf Trencsin v. alispán (Syrmiensis Anna); II. János; I. Gáspár †; II. Gáspár 1576–1629. Kincst. tanácsos (Madocsányi Dora); III. János (Viszocsányi Zsófia) r. miticzi ág törzse. Folyt. III. táblán.; Magdolna (1. Madocsányi János 2. Forgách László); I. Pál (1. Nedeczky Judit 2. Selyem Ilona); I. Imre kincstári orsz. perceptor 1659. (Ekker Anna); I. Miklós (Cserey Julia); I. István 1659. alnádor (Apponyi Bora); I. Gábor (Marky Erzse); Zsuzsa (Nedeczky Gáspár); Julianna (Baranyay Gáspár); II. Ferencz (Selyem Anna); III. Ferencz 1747. (Tajnay Anna); Zsuzsi (Strba György); II. Imre; Rozina (Bender József); Bora (Dvornikovits Mih.); IV. György (Bazala Judit); IV. Gáspár †; Rozália (Tamasovits János); Kata (Resiczky Gáspár); Ilona (1. Sirchich Ján. 2. Bogády); VI. János siketnéma. (Marjasy Franc.); Julianna (Szilágyi István); Ágnes (Varga Márton); I. László (Bucsányi Mária); I. Zsigmond csanádi püspök † 1708.; Rozália apácza fejedelemnő.; Bora (Trsztyánszky György); Kata Const. apácza.; Mihály jezsuita.; Erzse (1. V. Horváth Fer. 2. Sz. Iványi János. 3. Melczer János. 4. Kőszeghy István); Magdolna (1. Justh János 2. Rakovszky János 3. Révay János); III. Gáspár (Szmrcsányi Zsuzsa) Folyt. II. táblán.; II. Kristóf Trencsin v. sz. biró (Gyöngyössy Magdolna) Folyt. köv. lapon.; II. Imre † (Kéry Orsolya); Zsuzsi (Majláth Boldizsár); Klára (b. Mednyánszky Pál); II. Miklós (Stefankovits Mária); Simon Primás directora (Szörényi Teréz); Teréz (Marjássy József)
II. Kristóf, ki az előbbi lapon. Trencsin v. sz. biró (Gyöngyössy Magdolna); IV. István pálosok főnöke.; II. Pál szepesi kanonok.; I. Lajos k. helytart. tanácsos.; II. Gábor esztergami kanon. † 1776.; III. Kristóf Trencsin v. alisp. 1758. (Majthényi Bora); IV. Imre kir. tábl. üln. (Kazy A. Mari); Róza (Ordódy III. András); I. Károly paulinusok generálisa.; Bora (Trsztyánszky László); Kata (Beöthy István); Anna M. (Jankovits Istv.); Magdolna †; II. Tamás nyitrai kanon. † 1784.; Magdolna (Marsovszky Miklós); IV. Ferencz Trencsin v. fő perceptor. (Bacskády Franciska); Julianna (Majthényi Ignácz); Franciska (Herdovics Mihály kir. tan.); IV. József (Cseh Teréz); VIII. János †; VII. István (Cseh Julia); Anna (Bartakovits Márton); Bora (Bacskády János); I. Bálint (Bacskády Anna); Herman Komárom v. aljegyző †; Emilia.; Mária.; Kálmán Bagotán (Praznovszky Jolán); VIII. István Komárom v. főügyész Bagotán (Bartakovits Vilma); Béla szül. 1856; Anna.; I. Antal Bagotán.; II. Flórián Köröskényben (1. Kazy Julia 2. Vancsay N.); Franciska (Hrankay); Julia (Majthényi Flóris); II. Móricz lak. Krencsen (Simonyi Róza); Maria Endrődy); VIII. Imre.; Ilona.; Hedvig.; Eleonora.; József.
II. tábla.
III. Gáspár, ki az I. táblán. (Szmrecsányi Zsuzsi); IV. János (Tajnay Kata); Teréz (Borsiczky András); II. Mihály (Benyovszky Julia); II. Zsigmond (Benyovszky Kata) Folyt. köv. lapon.; I. Antal Zemplin v. főjegyző 1735. (Sváby Kata); IV. Gáspár helytart. hívataln. (Czingel Judit); Mária (Gersich Pál); Róza (Salix János); I. András (Korossy Erzsébet); Éva (Raichord Andr.); II. Antal (Kuharik Kata); V. Ferencz. †; VII. János.; V. Imre †; Kata (Orosz Gáspár); III. Mihály Komárom v. alisp. 1781. (Zafiry Anna); Ignácz. †; II. Károly Trencsin v. sz. biró (Pongrácz Bora); VIII. Imre. †; János-Jakab Trencsin v. fő adószedő (Ambrózy Julia); Julianna.; Ludmilla.; IX. István-Károly Markófalván; Boldizsár.; Kata r. miticzi (Ordódy János); IV. Mihály †; Lőrincz (Marsóvszky Mária); Erzse (Tarnóczy János); IV. Kristóf. †; Elek Bagotán; Adolf. †; Lipót Komárom v. szbiró Bagotán (Horváthy Emilia); Bora.; Paulina (Litassy Bálint); Magdolna (Szenczy); Matild.; Anna.; V. Mihály.; Erzse (Turcsányi László); V. József Trencsin v. fő szbiró (Nozdroviczky Franciska); IV. András Trencsin v. aladószedő (Hodossy Teréz); III. Károly (Petényi Zsófi); II. Sándor (1. Sándor Amália 2. Velesz Janka); Móricz külföldön.; Jozefa (Tarnóczy Antal); Franciska (Kehriné); VII. József Angliában.; II. János lak. Fűrön.; 1-től Gizella (Mikovenyi Jenő); Ludmilla.; Cornelia.; Alexandrina.; Alajos lak. Moyson (Szunyogh N.); II. Bálint 1861. Nyitra v. szbiró Krestyánfalván (Tresztyánszky N.); VI. András Hidegkúton (Szunyog N.); Valburga (Baumanné); Amália.
II. Zsigmond, ki az előbbi lapon. (Benyovszky Kata); I. József (Ordódy Teréz); V. János (Póngrácz Veronika); V. György cs. kir. kapitány (Konkoly Thege Julianna); III. Antal † (Halus Kata); Kata (Banovits János); Teréz (Czabaji Balogh Ferencz); Mátyás.; VII. Ferencz Komárom v. fő szbiró (Ordódy Veronica); Márta (Várady Fer.); II. Lajos. †; Donát. †; Amália (Lacskóné); Teréz (Várady József); IV. Antal Komárom v. adószedő (Hanzély Teréz); Luczia (Tajnay András); VIII. György †; III. András gárdista, Esztergam v. főjegyző (Ordódy Róza); Zsófia (Hammerschmidt Károlyné); Julianna (Csernota); Verona.; Bora.; X. János Komárom v. főjegyző (Rainprecht Mária); II. József Komárom v. sz. biró (Jankovich Jozefa); III. Zsigmond Bars v. sz. biró; Nepomuka (Sándor János); Róza (Fába Simon); V. András Bars v. adószedő v. lak. Máláson (Tóth Antonia); Tivadar sz. 1801. Esztergami kanonok.; Jozefa.; Pius Komárom várm. aljegyző †; Gusztáv; Antonia.; Eugen lak. Máláson.; IV. Sándor Bars várm. fő szbiró lak. Pesten (Ivanits Julianna); Hermina.; Vilmos.; Emma.; Lajos.; András.; Antonia.
III. tábla.
III. János, ki az első táblán. (Viszocsányi Zsófia) Rozson miticzi ágazat; I. Sándor (t. u. Ujfalussy Ilona); II. György †; I. Sebestyén.; II. István (Boronkay Bora) Folyt. IV. táblán.; I. Ferencz (Precsénszky Bora); Judit (1. Ráday András 2. Farkas György); Zsuzsa (Névedy György); Zsófi (Boronkay György); Mária (Bossányi Mihály)
IV. tábla.
I. Ferencz, ki az előbbi lapon. (Precsénszky Bora); III. István lak. R. Miticzen (Marsovszky Éva); Ilona (Bacskády Mihály); Zsuzsa (Horváthy László); V. János (neb. Balogh Judit); IV. Imre. †; II. György Rákóczy ezredese 1707. (1. Holecz Zsuzsa 2. Bossányi Mária); III. Miklós (Rajman Éva); Lénárd. †; II. András (Makripodári Mária); Mária (lászlófalvi Eördög Gáspár); II. László (Sipeky Klára); VI. György (Kelio Julianna); V. Gáspár (1. Haluz Róza 2. Sellyey Zsuzsa); Anna (Vinczéné); Mária (Basternák); Jozefa (Raimprecht Ignáczné); Apollonia (Gál János); Krisztina (Palugyai János); Mária (Szent-Iványi János); Bora (Bene); VI. Ferencz (Bezdazky Tekla); VIII. János †; V. István (Juhász Julianna); Tadé. †; Jozefa. †; Mária.; Janka (Matkovics János); II. József kir. táblai biró. 1748. †; I. Péter Komár v. 1. alispán kir. tan. (Szörényi Teréz); Bora (Bachó János); Anna (Ghyczy Gáspár); Julianna (Horecsni Mihály), Erzse (Battyány Ferencz); Teréz (Csúzy János); Franciska (Sóky József); V. Antal (n. abonyi Csiba Anna); I. Tamás (Ordódy Róza); II. Péter. †; Petronella (Zichy György); Zsuzsi (Kazy János); Mária (1. Turcsányi Gábor 2. Sándor József †); VII. Imre cs. kir. őrnagy (Helbich Anna); VI. Antal szül. 1775. lak. Bagotán (Ordódy Apollónia); III. Lajos pénzügyi hivataln. Pesten (Perczel Leopoldina); X. István cs. k. főhadn.; III. Sándor lak. Ivánkán Nyitra vm. (Buzásy Apollonia); Janka † (1. Hladek Miklós 2. Kulifay József); Ágoston sz. 1815. Uj-barsi plébános.; Dienes sz. 1818. lak. Bagotán.
IV. tábla.
II. István, ki a III. táblán. lak. Nyitra-Apátiban (Boronkay Bora); Katalin (1. Hodossy György 2. Jeszenszky Imre); Erzsébet (Hidvégi György); Ádám lak. Apátiban Nyitra v. perceptor (Ferary Julia); Anna (Bartakovits András); Judit (Szokolóczy Skarbala István); Mihály. †; Teréz (Ordódy József); Bora (Battyányné) †; III. Ferencz paulinus.; III. György lak. Apátiban (d. u. Ujfalussy Bora); Mária Dávid János); III. Pál 1728. lakott Bagotán (Gosztonyi Verona); VII. György szül. 1727. lak. Apátiban (Kosztolányi Anna); Bora (Kecskés András gr. Erdődyek direct.); IV. Pál. †; Franciska Ferenczy Mihály); Verona (Ordódy Ferencz); IX. János sz. 1763. † 1819. lak. Bagotán (Ordódy Kata); Mária (Litassy Tádé); VI. István szül. 1765. Komárom v. szbiró utóbb számvevő (Mednyánszky Bora); Nepomuka (Bende János); Apollonia (Ordódy Antal); Julianna (Koncz József kapit.); Vendel. †; Vincze szül. 1797. Komárom v. főjegyző volt. (Ghyczy Mária); Eleonóra †; Kata (Palugyay Fer.); Mártha.; V. Pál szül. 1822. 1861. Komárom V. főjegyző (Ghyczy Teréz); VI. Pál szül. 1852.; Gabriella szül. 1853.; I. Flórián sz. 1796. kir. tan. lak. Beczkón.; Antonia (1. Nozdroviczky 2. Paskayné); III. Gábor Pécsi megyében plébános.; III. László † (Uhl Klára); IX. György cs. kir. nyug. kapitány.; Anna.; Karolina.; Bora (Jó János ügyv.); VI. József ügyvéd lak. Ráczkevén (Korpásy Julianna)
A családnak tehát közös törzse Ordódy György volt, kinek hitvese Fruzsina (vezeték neve ismeretlen) hogy tehetősb családból vette eredetét, onnan sejthető, mivel ezen Fruzsina, mint már Ordódy Györgynek özvegye testvérének Dorottyának, Sellendorfi Burján hitvesének magszakadásából ennek készpénzbeli és drága ékességekből álló hozományát örökösödési per utján kereste.*
Esztergami kápt. 1552. évben Capsa 40. fol. 2. nro 24.
I György – mint tettei mutatják – erélyes szerző férfiu volt. Ugyan is 1527-ben Gergelyi Enseleky János társával sz. Mária fogantatása előtti napon I. Ferdinand királytól Csery Ferencznek és más rendű Csery Ferencz esztergami vár al-gondviselőjének (vice provisor) hűtlenségi bélyegén Dolyán Nógrád megyei, és Cseri Hont megyei helységekbe királyi adományt nyert és azon adományos levélben „Georgius de Ordód” neveztetik, sőt a liber regiusban is azonképen áll.* Utóbb 1534-ben Déesházy Istvánnak magszakadásából a Komárom megyei bagotai, és Bars megyei sallai és vezekényi jószágokat, úgy Dezseri Bereczk deák (Briccius litteratus de Dezser) magvaszakadtán Trencsin megyei dezseri, Nyitra megyei jókuti és kelecsényi részjószágokat, végre Trencsin megyei Prirejte helységet részint nádori, részint kir. adományok mellett szerezte, és ezen adományos levelekben is de Ordód előnévvel neveztetik.*
L. a kir. Curia levéltárában Ordódy Simon fölperessége alatt 1727-ben ezen jószágok iránt indított pert, melyben az 1527. évi kir. adomány-iktató levél, sőt a későbbi restatutio és a liber regiusbóli kivonat is eléfordúl.
Ezen adományok és statutiók részint az esztergami, részint a nyitrai káptalanban találhatók, a bagotai és Bars megyei jószágok erántiak Ordódy Zsuzsannának ad aequalitatem juris 1747-ben indított perében a kir. kuria levéltárában találhatók.
I.János magnélkül kihalt, neje Bessenyei Anna férjének halála után ennek javait I. György fiainak I. Kristóf és I. Gáspárnak vissza adta.*
A család okmányai szerint.
I. Györgynek három fia maradt, u. m. I. Kristóf, II. János és I. Gáspár, a két utóbbi magnélkül kihalt.
I. Kristóf a török világ nyugtalanságai miatt, s mivel bagotai jószága eránt a Posár családdal perlekednie kellett, elhagyván az alsóbb megyéket, melyekben édes atyja adományilag jószágokat szerzett, Trencsin vármegyébe vonúlt, hol édes atyja szerzeménye után szintén jószágokat birt, és ott Viszolaj helységben lakott.* 1576-ban Trencsin vármegyének alispánja volt; és nőül elvévén Syrmiensis Sebestyénnek, Szulov, Markófalva, Hradna és Luki helységek adományos birtokosának Anna nevű leányát, ez által birtokait tetemesen szaporítá, mert Syrmiensis Sebestyén fi-utód nélkül maradván, három leányát, u. m. Annát Ordódy Kristófnét, Katalint Akay Pálnét, és Ilonát turócz sz.-miklósi Dávid Jánosnét a pozsonyi káptalan előtt tett végrendeletében azon adományos jószágaiban királyi megegyezés mellett fiusította, később Theodosius nevű posthumus fia születvén, kitől a most is élő Szulovszky család származik, gyermekei között ezen praefectio (fiusítás) végett hoszas per keletkezett, és noha az Ordódy-ak ezen részjószágokra 1640-ben is III. Ferdinand királytól uj kir. adományt nyertek, ezen kérdéses hoszas per mindazáltal csak 1668. évben a megnevezett családok utódai között a turóczi konvent előtt tett osztályos egyesség, és erre I. Leopold király által adott consensus mellett szüntetett meg; és ez által az Ordódy család ama jószágoknak őket megillető részében megerősítetett.
Kitűnik az esztergami káptalannak 1575. évi tanuvallatásából, melyet Ordódy Kristóf királyi parancs mellett midőn Szunyogh Ráfael, és Mózses viszolai nemes curiáját hatalmaskodásképen megtámadta, véghez vitetett.
Ezen I. Kristóf öcscsével Gáspárral együtt szerezte nádori adomány mellett 1537. és 1554-ben a Bars megyei nagy-málási jószágot, melyre később 1601-ben fiai Gáspár és János uj királyi adományt nyertek, és a szent benedeki Convent által beiktattattak.
I. Kristófnak két fia volt, u. m. említett II. Gáspár és III. János.
II. Gáspár 1604-től Trencsin vármegyének hoszabb ideig alispánja volt.* 1611-ben azon nádori biróságban, mely Báthori Erzsébetet gróf Nádasdy Ferencznek özvegyét vérszomja miatt örök fogságra itélte, mint közbiró vett részt.* Utóbb kir. személynöki mester,* Bagotának pedig 1629-ben a Posár családtól vissza vétele vagy is restitutioja alkalmával, miután az atyja által kezdett pert a nádori legfelsőbb biróság előtt is az Ordódy család javára befejeztette, már mint kincstári tanácsos fordúl elő.* Hitvese horóczi Madocsányi Dorottya volt. Ezen Gáspártól az idősb, vagy is úgynevezett alsó-Leszkói ág ered az I. és II. táblán.
Trencsin vármegye jegyzőkönyve.
Tudományos gyüjtemény 1836. II. köt. 80. l.
1625:23. törv. cz.
Esztergami káptalan 1629. libr. 13. folio 526. Az volt már 1628. jan. 1-én is. Lásd Janual novi anni etc. A Joan. Ign. Vezteniczy.
I. Kristófnak ifjabb fia III. János Viszocsányi Sándornak Roson Annától született leányát Viszocsányi Zsófiát vévén nőül, törzse lett az ifjabb vagy is rozson-miticzi ágazatnak, mely a III. és IV. táblázaton látható.
Minthogy említett Gáspárnak és Jánosnak nejeik leány-ágon a Roson családból származtak, mely család Trencsin megyében nevezetes jószágokat birván, a XVI. század végén kihalt; ennek leány-ági utódai u. m. az Ordódyak, Madocsányiak, Varsányiak, Dubraviczkyak, Bossányiak és Hrabovszkyak részint még 1581-ben, az utóbb fiágon kihalt Roson Lászlóval, részint ennek halála után 1601-ben magok között egy némely családi jószágok iránt a nyitrai és esztergami káptalanok előtt osztályos egyezségre léptek, melyek Rudolf király által kir. belegyezéssel megerősítettek. Igy jöttek az Ordódyak az alsó-lieszkói és rozsom-miticzi jószágoknak birtokába, a rozson-miticzi jószágra 1600. évben keletkezett egyezség és kir. consensus egyedül fi-ágra szorítkozván.
II. Gáspárnak négy fia maradt, u. m. a) I. Pál, ki az 1642. évi osztályba a markofalvi jószágokat kapta, és innen ága markofalvainak is neveztetett; első nejétől Nedeczky Judittól fia Gábor, második nejétől Selyem Ilonától pedig két leánya volt, u. m. Zsuzsanna Nedeczky Jánosné, kitől származik a Komárom vármegyei Nedeczky család; második leánya Julianna, Baranyai Gáspárné volt, és ettől származik a Komárom vármegyei Baranyai család. Ezen ágazat a mult század vége felé V. Jánosban (ki siketnéma volt) fi-ágon kihalt; jószágait I. István utódai hoszas örökösödési per utján nyerték vissza. Ez ág sok mostoha viszonyokon ment keresztül, már a fönemlített I. Gábor jószágainak nagy részét elpazarolta; ennek fiai pedig u. m. III. Ferencz és II. Imre vérengzési bűn miatt hűtlenséggel bélyegeztetvén, javaikat Jeszenszky Mihály hg Esterházy Pál nádornak titoknoka nádori adomány mellett megszerezte, utóbb ennek átengedése (cessio) mellett II. Kristóf és III. Imre oldalagos rokonai nádori adomány mellett fölkérték, miután a megnevezett notoriusok utóbb kegyelmet kapván, öszves jószágaikat említett rokonaiknak elzálogították, és igy nyomasztó vagyontalanságra jutottak.
III. Ferencznek fiai IV. György és IV. Gáspár gyermek korukban eltünvén, csak korosabb napjaikban jelentek meg, ez utóbbi mag nélkül kihalván, IV. György a mult század közepén említett rokonainak utódaitól jusait kiváltotta, és örök hálául a bagotai családi kápolnára (mely jelenleg is fenn áll) bizonyos pénzöszveget hagyományozott. A följebb említett III. Ferencznek nővére volt Ordódy Zsuzsanna Strba György özvegye, ki 1747-ben az Ordódy család ellen ad aequalitatem juris pert indított, azonban e perben a család öszves jószágai a kir. kuria által fi-ágra szabályozva ítélet által is megerősítettek.*
L. a kir. kuria levéltárában a pert.
b) II. Gáspárnak második fia I. Imre kir. kincstári tanácsos és ország perceptora volt.* Osztályba a pozsonyi atyai házat, és a bagotai és részben barsi jószágokat kapta, ezen felül pedig mint szerző, örökségét még szerzeményekkel is szaporította, ugyanis testvéreitől Pál, és Istvántól, sőt a rozson-miticzi ágon levőktől is a bagotai és Bars megyei jószágokat zálogképen megszerezte, és ez által fiát I. Ferenczet vagyonossá tette; kinek azonban csak leányai maradván, miután özvegységében pap, és rövid idő alatt pozsonyi kanonok leve, öszves jószágait, mint különben is fi-ágra szólókat, jelesűl Bagotát Gyárfás családnak, a barsiakat pedig Bottyán Jánosnak elzálogítván, egyéb vagyonát a táblázaton látható leányainak hagyományozta.* Később a fiágon álló rokonai u. m. II. Kristóf és a rozson-miticzi vonalból Ádám 1697-ben azon javakat a Gyárfás és Bottyán családtól pör utján vissza szerezték.* Akkor I. Ferencz leánya Rozina olmuczi doctor Bender neje, a fenemlített zálogos birtokosok által szavatosúl idéztetvén, a család elleni boszúból a családi okiratokat, melyeknek édes atyja conservatora volt, magával Olmuczba elvivén, nagy részben elsikkasztotta, úgy hogy a család azoknak meglévő részét is pör utján volt kénytelen visszaszerezni.
1654:66. és 123. törv. cz.
Végrendelete a pozsonyi káptalanban van.
Ezen pör a kir. kuria levéltárában az octavalis perek közt.
c) II. Gáspárnak harmadik fia I. Miklós fi-ágon kihalt.
d) Ugyan annak negyedik fia I. István volt, ki neje Apponyi Borbála által nevezetesebb családokkal rokoni összeköttetésbe jött; édes atyjának nyomdokit követvén, fiatal korától Trencsin megyében hívataloskodott, 1622-ben alispán, majd több országgyülésen követ, végre alnádor lett.* Osztályba a leszkói jószágokat kapta és egy részét a barsiaknak, ezeket azonban Imre testvérjének elzálogitván, helyettök más jelesebb jószágot Nyitra, Pozsony és Trencsin megyékben szerzett. 1659. évi végrendeletében öszves jószágait fiainak hagyományozta, és innen eredt, hogy a táblázaton látható leányai utóbb fiai ellen osztályos pert indítottak.*
1647:70; 1655. évi 30. törv. cz. és Lehoczky Stemmat.
L. a kir. kuria levéltárában az octavalis perek között Tresztyánszky Györgyné perét.
Ezen I. Istvánnak négy fia és négy leánya volt, és ettől származik a most életben lévő alsó-leszkói vonal, és pedig első fiától I. Lászlótól az alsó-lieszkói vonalnak idősbik ágazata (l. I. táblán); második fiától III. Gáspártól a fiatalabb ág (l. II. táblán) I. Istvánnak harmadik fia I. Zsigmond volt, ki mint kispap Romába növeltetvén, fölszenteltetése után esztergami érseki titoknok, szempczi plébános, 1676-ban esztergami kanonok, 1691-ben kir. táblai főpap, mint ilyen Szécsényi György primás halála alkalmával szónokolt. 1704-ben esztergami nagyprépost, és czímzetes püspök, utóbb 1708. jan. 25-én csanádi püspöknek neveztetvén, ugyan azon évi sept. 21-én meghalt.*
A Csanádi egyház megyei Schematismus, és Lehoczky Stemmatographiája szerint is. De lásd főképen Spángár Magyar krónika Kassán 1734. 85. lap. Hibáz tehát a Memoria Basilicae Strigoniensis irója, midőn ezen Ordódy Zsigmondot az idézett munka 160. lapján mint nagyprépostot 1707-ben kora 57. évében meghaltnak irja.
I. Istvánnak negyedik fia Mihály jesuita volt, 1675-ben Liptóban missionarius.
Ez a Mihály lehetett azon szerzetes néven János jesuita, ki 1632-ben Pozsonyban született, és 1649-ben lett Bécsben jesuitává, és végre Rákóczynak udvari papja volt. Meghalt Munkácson. Irt egy magyar imakönyvet, mely Lőcsén nyomatott. Sőt neki tulajdonítatik az „Officium Rákóczyanum” czimű imakönyv is. L. Fejér Historia Universitatis, Budae 1835.”
A fenemlített I. Lászlónak hitvese Bucsányi Mária volt, Bucsányi Juditnak gr. Esterházy Imre primás édes anyjának nővére. Ettől született fia II. Kristóf, ki erélyes és szerencsés atya volt, mert Bagotát és a Bars megyei jószágokat pör utján a rozson-miticzi ágon lévő Ádámmal 1697-ben a Gyárfás és Bottyán családtól kiváltotta; számos fiait ősi hagyomány szerint szigoruan növelvén, azokat öregebb napjaiban diszes hívatalokba emelkedve láthatta; ezek közűl IV. István a Paulinusok generalisa, II. Pál 1772–1786. szepesi kanonok, I. Lajos helyt. tanácsos, II: Gábor mint növ. pap Romában az apollinare collegiumban tanulván, csak hamar vicarialis titoknok, 1733-ban esztergami kanonok, dulmi czimz. püspök, kir. tanácsos, és hétszemélynök lett, meghalt 1776-ban.* III. Kristóf 1758-ban Trencsin megye első alispánja és 1764-ben országgyülési követe. – IV. Imre előbb primatialis director, utóbb a kir. tábla érseki birája 1760-ban. Végre I. Károly, bátyja István után szintén a Paulinusok (utolsó) generalisa. Ezek fiágon kihaltak.
Memoria Basilicae Strigoniensis pag. 168.
III. Kristófnak Majthényi Borbálától két fia volt, u. m. Tamás majki prépost, 1771–1784-ig nyitrai kanonok, és IV. Ferencz Trencsin vármegyének főpénztárnoka; ennek Bacskády Erzsétől három fia maradt, u. m.
IV. József előbb cs. kir. kapitány, 1809. évben Nyitra megye insurrectionalis seregének al-ezredese, végre Nyitra megyének főszolgabirája; kinek hitvesétől Cseh Tereziától Ürményi József országbiró unoka-hugától életben lévő gyermekei az I. táblán láthatók.
IV. Ferencznek második fia VII. István kihalt; harmadik fia I. Bálint, ki ősei által elzálogolt bagotai részjavait fentebbi bátyjaival visszaváltván, Bagotára tette át lakását, életben levő gyermekei az I. táblán láthatók.
Az alsó-lieszkói vonalnak ifjabb ága III. Gáspártól származik és a II. táblát képezi. Ezek közűl megemlítendő I. Antal a fölebb említett III. Gáspárnak János fiától született unokája, ki fiatal korában Zemplin vármegyébe házasodván, ott csak hamar főjegyző, és a mult század közepén első alispány lett.*
Szirmay C. Zemplin munkájában azonban nevét nem találhatni.
I. Andrásnak Korossy Erzsébettől fia II. Mihály Komárom vármegyében 1773-ban főjegyző, 1781-ben másod alispán 1790-ig;* ki törvénytudománya és munkás fáradtsága miatt köztiszteletben állott és noha gazdagon házasodott, elvévén Zaffiry János kir. tanácsosnak báró Révay Krisztinától született leányát Annát, kinek nevezetes hozománya által Komárom, Nyitra és Trencsin vármegyékben részint a családi jogú birtokokat kiváltotta, részint tetemes szerzeményeket tett, azonban utóbb nejének rendetlen gazdálkodása miatt korosabb napjaiban adóságokkal terheltetvén, gyermekeit vagyoni hagyományozással nem boldogíthatta. Ez ágon lévők miféle hívatalokat viseltek, és azoknak életben lévő maradékaik a II. táblázaton olvashatók.
Fényes Elek, Komárom várm. 60. lap.
V. Jánosnak fia III. András az 1765-ben fölállított testőrseregnél szolgált, és IV. Imre kir. táblai ülnöknek leányát Rozáliát nőül vévén, ennek hozományával vagyonát tetemesen gyarapítá; egy ideig Esztergam vármegye főjegyzője volt. Életében lévő utódai a II. táblán állanak.
IV. Antalnak fia X. János, ki ifjabbnak is neveztetett, 1810-től Komárom vármegye főjegyzője és 1811-ben országgyülési követe volt. Nagy szorgalmú férfiú, és a megyei életben a magyar nyelvnek buzgó elémozdítója, meghalt 1819. aug. 2-án.* Fia Tivadar jelenleg esztergami kanonok.
Fényes Elek, Komárom várm. 60.
A rozson-miticzi vagy is ifjabb vonal III. Jánostól veszi származását, ennek Viszocsányi Zsófiától négy fia maradt, u. m. I. Sándor, II. György (kihalt) I. Sebestyén, II. István.Sándornak és II. Istvánnak utódai jelenleg is életben vannak, innen ezen vonal két ágazatra terjed, az idősbik ág a III. táblán, az ifjabb ág a IV. táblán van föltüntetve.
I. Sándor nejétől tőkés-ujfalusi Ujfalussy Ilonától nemzette I. Ferenczet, kinek Dresinszky Borbálától hat fia volt, u. m.
a) III. István Rozson-Miticzen lakott, utódjában V. Gáspárban fiágon kihalt.
b) Sebestyén, mint növendékpap Rómában tanult, utóbb 1701-ben egri kanonok lett.
c) II. György katona, utóbb II. Rákóczy Ferencz ezredese. Tetemes szerzeményeit fia IV. György örökölte, azokat azonban utóda elidegeníté. Ágazata Tadé nevű unokájában kihalt.
d) III. Miklós Vicsapon Nyitra vármegyében lakott, nejétől Rajmannus Évától származott nemzedéke máig is él, s róla alább lesz szó.
e) VI. János ága fiában II. Lászlóban fiágon elenyészett.
f) IV. Imre nőtlen korában halt meg.
Említett III. Miklósnak két fia maradt, u. m. II. József előbb primatialis director, és 1741-ben Esztergam vármegye országgyülési követe; utóbb kir. táblai ülnök, nőtlen állapotban halt meg. Testvére I. Péter fiatal korában Komárom vármegyénél kezdé hívatalos pályáját, al- és fő szolgabiró, 1757-ben surrogált (helyettesített) alispán, 1758-ban ujra választva és megerősítve, valamint 1762-ben is már mint udvari tanácsos is szintén még első alispánnak megválasztatott.* 1764-ben egyszesmind országgyülési követ. Nejétől Szörényi Tereziától nemzette V. Antalt, kinek nagy-abonyi Csiba Annától két fia volt, u. m. VII. Imre cs. kir. őrnagy és VI. Antal, ki jelenleg (1862. jan.) 86 éves korában Bagotán él és lakik. Ezeknek életben lévő utódaik a III. táblán állanak.
Fényes, Komárom várm. 60. l.
A családnak legifjabb ága a fölebb említett III. Jánosnak legifiabbik fiától II. Istvántól veszi származását. Ez nőtlen korában testvér bátyjaival I. Sándorral és II. Györgygyel, és I. Sebestyénnel Rozson-Miticzen Trencsin vármegyében lakott, utóbb Nyitra megyéből Boronkay Jánosnak Berényi Zsófiától született Borbála leányát nőül vévén, Apáti Nyitra megyei anyai-jószágába vonult, és mivel utódai száz éven túl ottan laktak, innen ágozata apátinak is neveztetett. Ezen II. Istvánnak fia volt
Ádám Nyitra vármegyének pénztárnoka, ki a lészkói ágon álló II. Kristóffal 1697-ben Bagotát és a Bars megyei jószágokat pör utján a Gyárfás és Bottyán családoktól vissza váltván, azokban rokonaival ágazatosan megosztozott. Ádámnak Ferrary Julianna nejétől három fia volt, u. m. III. Ferencz paulinus szerzetes, osztályos javait 1721-ben testvéreinek örökösen eladta; úgy III. György és III. Pál. Ez azonban fiában IV. Pálban fiágon magba szakadt.
III. Györgynek neje dévék-ujfalusi Ujfalussy Borbála krencsi Gosztonyi Ádám özvegye volt, kitől született gyermekeit, ugymint VII. Györgyöt, és leányát Borbálát kora halála által neveletlen árvaságra hagyta. – Emlitett VII. György feleségül vévén Kosztolányi Annát, Kosztolányi Andrásnak leányát, ettől nemzette IX. Jánost és VI. Istvánt, de azokat szintén kora halála miatt árvaságra hagyta; azonban özvegye Kosztolányi Anna gyermekeinek Nyitra megyei apáti, és Bars megyei jószágait elidegenítvén, lakását Komárom megyei jószágára Bagotára tette át.
IX. János Komárom vármegyének fő szolgabirája, miután a magtalanúl elhalt néhai Ordódy Pálnak bagotai jószágát vissza váltotta volna, 1806-ban István öcscsével megosztozott. Nejétől Ordódy Katalintól lészkói Ordódy Mihály Komárom megyei alispán leányától Vincze fiát nemzette, ki 1797-ben született, 1817-ben Komárom vármegye alügyésze, 1824-ben főszolgabirája, 1832-ben főjegyzője, utóbb 1839-től egész 1851-ig a váczi püspöki és kalocsai érseki javak kormányzója volt; és ki linealis bagotai és Bars megyei jószágait, melyeket egy részben öreg anyja és részleg magtalanul kihalt IV. Pál nagybátyja elzálogítottak, részint per utján vissza váltván, részint oldalagos rokonaitól megszerezvén, ősi vagyonát rendbe szedte és jó karba helyezte. Jelenleg korosabb napjaira nyugalmasb lakásul Pestet választá. Hitvesétől assakürthi Ghyczy Máriától 1822-ben született fia V. Pál, 1861-ben Komárom vármegyének alkotmányos főjegyzője volt; lakik Bagotán. Nejétől Ghyczy Teréztől gyermekei a táblán megnevezvék.
VII. Györgynek ifjabb fia VI. István fiatalabb korában Komárom vármegyének szolgabirája és számvevője volt. Trencsin megyéből Mednyánszky Borbálát nőül vévén, öregebb korában Trencsin vármegyébe tette át lakását, s utóbb Trencsin városának birája volt; végre hoszú ideig szélütésben szenvedvén, hitvesének Trencsin megyei jószágán halt meg. Gyermekei a IV. táblán láthatók; ezek közűl kiemelendő Ordódy Flórián, ki fiatal korában ama híres utolsó gróf Illyésházy István Trencsin vármegyei örökös főispán titoknoka, utóbb azon megye főjegyzője, később a pesti váltó alsó és felső törvényszék közbirája, és kir. tanácsos lett; öregebb korában szeme világát elvesztvén, jelenleg nyugalmazottan Beczkón Trencsin megyei jószágán lakik.
A család czímere – mint följebb a metszvény ábrázolja, a paizs ezüst udvarában egy zöld lomb fölött arany koronán kiterjesztett szárnyakkal álló, egy fejű, arany koronás fekete sas, nyakán nyillal átlőve. A paizs fölötti sisak koronáján hasonló egyfejű, koronás fekete sas látszik, szintén nyillal átlőve. Foszladék mindkét oldalról ezüstvörös.*
Burgstaller Collectio Insignium nob. fam. Hung.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT