Nagy család. (Pöstényi v. ócsai.)

Teljes szövegű keresés

Nagy család. (Pöstényi v. ócsai.)
Nógrád megyei czimerleveles család. Törzse Nagy I. Mihály katonai pályán Korpona várában szolgált, és 1678–1683. táján Tököly idejében a császár híve lévén, ezért Labancz melléknevet kapott, úgy hogy e név családján is rajta száradt, daczára, hogy fia II. Mihály, a Rákóczy forradalomban mint hadnagy Rákóczyt szolgálta, mégis inkább Labancz néven volt ismeretes, és úgy is iratott s neveztetett, és daczára annak, hogy 1724-ben a család a Labancz név ellen a vármegye előtt tiltakozott, miután e név nemes levelükben sem fordul elé, mégis ismertető melléknevül e név a család némely ágánál máig fenmaradt.
A nevezett családtörzs Nagy Mihály, és általa már akkor élt fiai Mihály és László, továbbá testvérei András, István, nemkülönben unoka-testvére János és ennek gyermekei Mihály és Anna 1687. november 10-én Pozsonyban kelt czímeres nemes levélben I. Leopold király által megnemesítettek, és czímeres nemes levelük a család akkori lakhelyén Hont megyében Korponán 1688. jan. 10-én kihirdettetett.
I. Mihály, a szerző, elvévén Sóos Ambrús kékkői vár alkapitányának leányát Borbálát, kinek anyja Dienes Györgynek leánya, Dienes Zsuzsanna volt, ezzel Nógrád megyei Pöstény helységben nyert birtokrészt, és egyelőre a családnak e helység lett fészkevé, úgy, hogy méltán e helységről vehető ismertető melléknevét.
A családfa következő:
I. tábla.
Nagy N.; Nagy N.; Nagy N.; I. Mihály nség szerző 1686. (Sóos Bora); András 1686.; István 1686.; Anna.; Erzse.; János 1686. közszerző; Mihály. 1686.; Anna.; II. Mihály 1686. 1717. Pöstényben; I. László 1687. † 1739. Sz.-Kovácsiban (Fitos Erzse; Folyt. II. táblán. I. János † 1756. előtt (Baghy Bora) Folyt. III. táblán. I. Ferencz Szécsényben † 1748. Folyt. IV. táblán. Erzse (Czecze István); Bora (Ladányi Jan.); Anna (Gyükeresi Mihály); Kata (Izold István); III. Mihály sz. 1717. † 1770. tájt. lak. Pöstény (Baghy Bora); Anna (Kornis Gábor); Ambrus sz. 1761–1816. lak. Szécsény.; Pál sz. 1764. jan. 16. 1793. Pestre költöz.; József Endrefalván jegyző † 1849.; Pál lak. Pesten. † 1846. tájban.; József stb.
II. tábla.
I. László, ki az I. táblán.1687. † 1739. Sz.-Kovácsiban (Fitos Erzse.; II. László Varsányban (Géczy Erzse); Bora.; Albert Sz.-Kovácsiban 1771.; Ferencz. †; Mihály 1751. Sz.-Kovácsiban; János Ungba költöz. 1771.; Kata (Pongrácz); Ferencz Varsányban táblabiró † 1849. (Liszkay N.† 1842.; Verona hajad.; Ferencz 1773.; János Sz.-Kovácsiban.; Antal 1836. Sz.-Kovácsiban; János Szécsényben (Varsy Mária); Ferencz lak. Szécsényb. 1841. Ferencz, és 2 leány.; Sándor szül. 1841.; Ferencz.† 1845.; Anselm. † 1849.; Franciska.†; Antal.; Teréz (Vinczénő).
III. tábla.
I. János, ki az I. táblán. † 1756. előtt. lak. Pöstény (Baghy Bora); István 1755. Pöstényb. 1780-ban Csanádba költözött.; Erzse Rédén (Bakay Ádám); Miklós szül. 1743. jun. 23. lak. Pöstényben (Gott Anna † 1821.); János Pöstényben † 1851. jan. (Kozáry Verona † 1850. jul.16.); Anna (Czikóné); István Pöstényben † 1852. körül (Lábán Róza † 1853.); József sz. 1794. jan. 19. volt sely. biztos Bujákon.; Anna (Molnárné); Miklós szül. 1813. febr. 12. (Bulyi Mária); András Pöstényben szolgabiró 1861-től (Gonda Klári † 1846.); Sándor.; Jozefa Gödöllőn 1850.; János.; András.; Magdolna (Krispek Mihály † 1851.); Teréz.
IV. tábla.
I. Ferencz, ki az I. táblán. Szécsényben † 1748. jan. 7. (Szerémy Anna); II. Ferencz Szécsényben inspector (Bosnyák Kata); András Szécsényben (Luky Anna); István 1773. 1822. táblabiró Szécsényben.; Pál kosdi plébános.; Anna-Mária sz. 1769. sept. 3. (Lecsko Ádám); János lak. Ecsegen; Imre lak. Sz.-Jakabon † 1853. körül., Apollonia (Voxith Horváth István); Károly Gyöngyösön jegyző 1819.; Katalin (Rakovszky Farkas); Sándor sz., 1769. máj. 19. lak. P.-Szántón † 1834.; János 1834. Gyöngyösön biró.
Az első ágon (I. táblán) II. Mihály fiatal korában török fogságot is szenvedett, 1705–1709. a megyei nemesi fölkelésnél Rákóczy részére hadnagy volt. Ennek fia III. Mihály 1717-ben született, élt 1764-ben is. Egyik fia Ambrús szécsényi lakos volt, kinek ága él, másik fia Pál (szül. 1764. jan. 16.) 1792-ben Nógrád megyétől nemesi bizonyítványt vett ki, és Pestre költözött, fia Pál Pesten 1846. táján halt meg magnélkül.
A másik ág (II. táblán) I. László 1714-ben megyei táblabiró lett, s testvérével Ferenczczel együtt 1722-ben nemességét a megyei vizsgáló szék előtt kimutatva, Pest megyében ócsai birtokos voltát is igazolta. Meghalt 1739. febr. 20-án. Felesége Fitos Erzsébet volt, kitől született gyermekei közűl Albert Szécsény-Kovácsiban lakott, 1771-ben nemesi bizonyitványt vett ki, 1778-ban a sz.-kovácsi puszta-szőlők végett tiltakozik a megye előtt. Testvére János szintén 1771-ben vett ki nemesi bizonyitványt, és Ung vármegyébe költözött. Mihály Szécsény-Kovácsiban lakott, kinek unokái közűl Ferencz, mint szécsényi lakos 1841-ben hirdetteté ki nemességét. II. László Varsányba telepedett, nejétől Géczy Erzsébettől fia Ferencz táblabiró volt, meghalt 1849-ben. Gyermekei a családfán állanak.
A harmadik ág leginkább mint közbirtokos Pöstényben lakott. János 1756-ban már nem élt. Nejétől Baghy Borbálától egyik fia István 1780-ban Nógrád megyétől nemesi bizonyitványt kérvén ki, Csanád megyébe tette lakását; másik fia Miklós (szül. 1743. jun. 23-án) e század elején halt meg. Ennek legidősb fia honn gazdálkodott, meghalt 1851-ben. Nejétől Kozáry Veronától több gyermeke maradt.
István előbb gazdatiszt, utóbb honn Pöstényben birtokrészén gazdálkodott, meghalt 1852. táján. Gyermekei egyike Miklós, egy fiú atyja, másik fia András (v. Andor) 1848. előtt megyei tiszt. alügyész, 1861-től alszolgabiró; özvegy.
József (szül. 1794. jan. 19.) 1848. előtt volt megyei úti-, majd selyemtenyésztési biztos. Lak. Bujákon; nőtlen.
A negyedik ágon (IV. tábla) I. Ferencz Szécsényben lakott, meghalt 1748. jan. 7-én. Felesége Szerémy Anna volt. Négy fia maradt: II. Ferencz Szécsényben gróf Forgách Zsigmond inspektora, nejétől Bosnyák Katalintól, ki által P.-Szántón lett birtokos, fiai Károly mint gyöngyösi lakos 1780-ban Nógrádtól nemesi bizonyitványt vett, Gyöngyösön a város jegyzője volt, és Heves vármegye t. esküdtje: fia János ugyanott biró volt 1834-ben. Károlynak testvére Sándor P.-Szántón lakott, meghalt magnélkül 1834-ben.
I. Ferencznek másik fia András szintén Szécsényben lakott, nejétől Luki Annától leánya Anna-Mária, fia pedig János, Ecsegen gazdatiszt, ennek fia Imre Sz.-Jakabon birtokos; ennek egyetlen leányát Apolloniát Voxith Horvát István vette nőűl.
I. Ferencznek harmadik fia István 1773-ban lett rendszerinti megyei esküdt, utóbb táblabiró, meghalt 1822. táján. Géczy Juliannától fia József Zólyom vármegyébe költözött és 1796-ban Nógrád megyétől nemesi bizonyitványt vett ki.
I. Ferencznek negyedik fia Pál váczmegyei kosdi plébános volt.
A nemességszerző Mihály testvéreinek Andrásnak és Istvánnak utódai ismeretlenek. Valamint ezek unoka-testvérének Jánosnak, kinek 1687-ben már Mihály és Anna gyermekei voltak ivadéka máig lehozva nincs. Tán e János az, ki mint özvegy ember 1737-ben nőül vette Géczy Borbálát, kitől leánya Erzse Percze Andrásné volt.
Még nehány családtag ismeretes, kinek a családfán helyét kijelölni nem tudjuk; ilyen István, ki 1759-ben Nógrád megyei alszolgabiró volt; ha csak nem egy személy a Csanádba költözött Istvánnal. Továbbá az 1755-ki nemesi lajstrom szerint Varsányban lakó Jánosnak fia István említetik; tán ez volt a följebbi szolgabiró.
1789-ben él Labancz N. Márton, kinek nejétől Balás Katalintól egyik leánya Teréz Trnovszkyné, másik leánya Rozália Majzikné volt; kiknek utódai Berkiben birtak. Ugy látszik, szintén ezen ágból való, mert Varsányból szakadt, N. Labancz névvel B.-Gyarmaton élő József is.
A család czimere a paizs kék udvarában zöld téren fehér ménen ülő magyar vitéz, nyereg-takarója, nadrágja, dolmánya vörös, csizmája sárga, fejét vörös tetejű prémes kalpag födi, jobb kezével kivont kardját feje fölött vágásra tartja. A paizs fölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl, pisztolyt tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem