Nagy család. (Felső-büki.)
Nagy család. (Felső-büki.)
Soprony megyei eredetű adományos birtokos nemes család. Ismeretes törzse Nagy Benedek, ki 1616-ban nyert czimeres nemes levelet II. Mátyás királytól, mely nemes levél 1617-ben Soprony vármegyében kihirdettetett. E Benedek élt még 1631-ben is F.-Bükön, a család ősi fészkében, honnan előnevét irja. Ugyan ez időben élt N. Ferencz is, talán fia Benedeknek. Ezen Ferencznek neje 1631-ben Krempehicz Magdolna, ki előbb Sitkey Boldizsár hitves társa volt.
Ugyancsak a szerző I. Benedeknek fia lehetett azon Mihály, kinek ágát a következő nemzékrend mutatja:
Nagy Mihály (Nádasdy Judit); II. Benedek; Antal; III. Benedek cs. kir. kamarás udv. kanczel. titkár † 1835. dec. 16. kora 46.; Klára (Igmándy Antal).
Ez ág Veszprém vármegyébe Bánk-ra és onnét Somogyba is Kürtösre átszármazott. A kihalt Benedeknek javait most az Igmándiak birják. Egy másik ág I. Benedeknek István nevű unokájától jő le. Ezen István 1697–1698-ban Sopron vármegye alispánja egyszersmind kir. személynöki itélőmester, ezen felül pedig 1747-ben következő czimzetét olvassuk: „cs. kir. tanácsos, arany sarkantyús vitéz, Sopron vármegye alispánja, Vas vármegye jegyzője, és nádori itélő mester.“ 1698-ban april 9-én közte és neje Tompa Rebeka közt egy részről, gróf Esterházy Dániel közt más részről Kis-Martonban egyezség köttetett, mely szerint Esterházy a kis-sitkei jószágot s egyéb birtokrészeket mint őket vérség és hagyományozás után illetőket, nekiek átbocsátá, viszont Nagy István s neje Esterházyt pénzzel elégíték ki. Nagy István 1744-ben tett végrendeleti codicillust, és ugylátszik 1747-ben meghalt. A tőle származott ivadék nehány ízen következőleg jött le:
István 1697–1747. (1. Tompa Rebeka 2. Martonfalvay Erzse); József 1722. végrend.; Ferencz 1742. 1733. alszbiró (Niczky Bora) özvegy 1756.; Zsigmond 1737.; Erzse 1743.; 2-tól Lajos aranysarkantyús 1722–1737.; Ágnes (1. Fehérváry Pálné 1742. 2. Nedeczky Andrásné 1761-től); György 1757–65. (Végh N.); Anna 1760. (1. Somogyi Miklós 2. Horváh József).
Ez ágon – úgy látszik – Györgynek maradékai azok, kik Vas vármegyében Sitkén és Felső-Pátyon birtokosak; közűlök Sándor Sitkén, István pedig emitt. Sándornak fia Sándor 1860-ban vette nőül hetyei Gotthard Rózát, szintén Vas és Somogy megyében nagy birtokosnőt.
A család közlése hiányában teljes családfát nem adhatva, csak chronologiai rendben említhetők fel a család ismertebb tagjai:
Vincze és Pál pálos szerzetesek 1748-ban kapták ki a családtól örökségi részeiket.
Pál 1751- és 1765-ben törvénykönyvünk szerint, mint kir. személynöki itélő mester a Stajerország felőli határokra nézve országos biztosúl neveztetik ki. Ugyan őt 1767–1778-ban cs. kir. tanácsos- és septemvir-űl találjuk.
Dániel 1767–1778-ban a dunántúli kerül. tábla jegyzője és az utóbbi évben már ülnöke is.
Sándor 1788–1792-ben cs. kir. tanácsos és Sopron vármegye alispánja.
Boldizsár 1788–1792-ben sz.-fejérvári éneklő kanonok, sőt még 1819-ben olvasó kanonok.
Imre 1788-ban a sopronyi társas káptalan olvasó kanonokja, csepreghi plébános, utóbb (1792. tájt.) győri kanonok, 1819-ben győri olv. kanonok, boldogfalvi apát.
József 1788-ban már sz. István rend vitéze, s titoknoka, a m. kir. udvari kanczellaria referend tanácsosa, 1795–1801-ig kir. személynök, 1796-tól egyszersmind Pest vármegye főispáni helyettese. Meghalt 1801. dec. 25-én. Leánya Julianna Ürményi Miksa neje, meghalt 1826. octob. 17. kora 38. évében, eltemettetett Röjtökön Soprony vármegyében atyja mellé.
Ezután következett a híres Pál, Soprony vármegyének többször országgyülési követe, kinek életét és jellemét az ország eléggé ismeri.* Született Fertő-szent-Miklóson 1777. sept. 7-én. Meghalt 1857. mart. 20-án kora 80. évében. Első nejétől elvált. Gyermekei legidősbike Pál, ki testvéreivel birja az ősi f.-büki jószágot, úgy az adományképen nyert Talliánféle csepregi jószágot.
Csengery, M. Szónokok s statusférfiak.
A híres Pálnak nagybátyja volt az emlitett József personális, testvérei voltak Péter és Sándor. Amannak fia Miklós, kinek Somogyi családbeli feleségétől fiai Pál, Miklós, Péter s két leány, birnak Fertő-szent-Miklóson.
Nevezett Sándornak nejétől szül. Vogel leánytól leánya Alexandra Soprony megyében Farádon.
István kir. tanácsos, és a fundat. jószágok királyi igazgatója, meghalt 1834. jun. 3-án kora 75. évében.
A család czímere négyfelé osztott paizs, melynek udvaraiban kivont kardot tartó oroszlán s egyebek vannak. A paizs fölötti sisak koronájából magyar vitéz emelkedik ki, jobb kezével három nyilat tartva.
