Nagy család. (Alsó-szopori.)
Nagy család. (Alsó-szopori.)
Soprony vármegyei régi adományos nemes család; hajdan Szopori (de Szopor, de Zupur,) nevet viselt. Szopor nevű helység, honnét e nevét vette, kettő van Sopron megyében, t. i. Alsó-Szopor, Felső-Szopor, ez a XIII. században az Osli család birtoka volt, Alsó-Szoport pedig a sopronyi vár jobbágyai lakták.*
Uj magyar Muzeum 1855-ki évi I. köt. 399. lapon oklevél.
A Szopori névvel élt családról, melyből az alsó-szopori Nagy család is származását vette, ugyancsak ezen családnál több okmány létezik, melyek a következő adatokat szolgáltatják:
1313-ban a vasvári káptalan bizonyítja, hogy Szopori Tamás özvegyének nő-bére kifizettetett.
Ugyan csak 1313-ban Miklós, András, és Jakab, Szopori Jakab fiai, úgy János, István és Mihály, Szopori Farkas fiai a szomszéd Hetyei családbeliekkel bizonyos versengések iránt kiegyezkednek a győri káptalan előtt.
1329-ben I. Károly király meghagyja a győri káptalannak, hogy Szopori László, János, és Mihály Szopori birtokaikba beiktassanak, melynél fogva a beiktatás meg is történt.
1345-től még több okmány maradt fen, melyek mind a Szopori család birtokviszonyaikat tárgyazzák.
1529-ben kelt azon oklevél, melyben „Petrus Nagy de Szopor“ eléfordul. E Péter vette fel tehát legelőször a Nagy nevet, Szoport pedig mint praedicatumot használta. Ezen Péternek Imre és Balás fiai voltak. Az előbbi 1589-ben Rudolf királytól nádori uj adományt vitt Alsó-Szoporra Fejérkövi akkori esztergami érsek és kir. helytartótól miután ez okmány szerint előbbi adomány-levelük elveszett.
Nevezett szopori Nagy Pétertől a családfa következőleg jő le napjainkig:*
Családi közlés szerint.
Szopori Nagy Péter 1529.; Imre 1589. uj adom.; Balás.; Gergely; Benedek; Ferencz (szemenyei Mód Éva); Imre; Boldizsár.; I. János (három neje volt); 1-től Pál ev. lelkész R.-Komár. † 1845.; II. János sz. 1758. † 1799. Sárváron ügyész (Srófer Lidia); Zsuzsa (Polner); 2-tól György; 3-tól Rebeka (Beliczay József högyészi lelkész); István mérnök Esterházán † 1843. (rádóczi Márton Eszter); András lakott R.-Komár. sz. 1780. † 1821. (1. N. N. 2. Neumann Teréz); Folyt. köv. lapon. László.; György.; Kálmán † 1809.; Lidia sz. 1822.; III. János sz. 1814. R.-Szemerén (Szeniczey Judit); Kálmán † 1835. t.; Imre sz. 1823. köszegi ker. tab. jegyző (Molnár Matild); Imre; Kálmán; Teréz † 1849. (eörsi Nagy Sánd.); Jenő.; János.; Ferencz; István; Laura; Ilonka.
András, ki az előbbi lapon. lakott R.-Komáromban sz. 1780. † 1821. (1. N. N. 2. Neumann Teréz); 1-től József sz. 1807.† 1854. orvos tudor R. Komáromban †; 2-tól Károly sz. 1812. tisztartó Bács várm. (Vogel Anna); Antal sz. 1814. ügyvéd Komáromban (Samarjay Erzse sz. 1825.; Karolina sz. 1816.; Elek sz. 1820. jan. 9. ügyvéd Pozsonyban (Boldizsár Mária); Sarolta sz. 1845.; Márta sz. 1852.; Regina sz. 1855.; Berta sz. 1846.; Vilmos sz. 1848.; Erzse sz. 1849.; Antonia sz. 1856.; Ákos sz. 1858.; Elek. sz. 1849.; Miklós 1850.; Anna. 1851.; Mária. 1853.; Ilka. 1855.; Gizella. 1858.; István. 1860.
I. Jánosnak három rendbéli házasságából hét nagykort élt gyermekei születtek. Első nejétől
Pál vallási szigoráról és egyenes tiszta jelleméről ismert evang. lelkész volt R.-Komáromban. Meghalt ugyanott magtalanúl 1845-ben Testvére
János szül. Tápió-Bicskén (Pest várm.) 1758. octob. 19-én. A sárvári uradalomnak 13 évig ügyésze volt. Meghalt Sárvárott 1797-ben. Nejétől Srófer Lidiától gyermekei Kálmán, ki 1809-ben, és Lidia 1822-ben meghaltak.
I. Jánosnak második nejétől gyermeke György, kinek gyermekei László és György.
I. Jánosnak harmadik nejétől gyermekei Rebeka Beliczay József högyészi evang. lelkész hitvese, és István és András.
István, hzg Esterházy Pál kerületi mérnöke meghalt 1843-ban Eszterházán. 1809-ben a nemesi felkelő seregben mint kapitány szolgált, s a Győr alóli visszavonulás alkalmával a visszavonuló nemesi felkelő sereg egy részét az általa jól ismert Hanságon szerencsésen keresztül vezette, akkori időből Davidovics és Mesko tábornokoktól dicsérő okleveleket nyert, melyek a családi levéltárban vannak. Ő ásatta hzg Esterházy Pál költségén 1835-től fogva több évig a Hanságon végig Győr felé azon csatornát, melyen mai napig is a Fertőnek lefolyása van. Neje rádóczi Márton Eszter volt, kitől négy gyermeke maradt: János, Kálmán, Imre és Teréz. Ezek közűl János jelenleg R.-Szemerén birtokos, több gyermek atyja. Kálmán ifjan elhalt. Imre a Dunántúli kerületi tábla jegyzője, Szoporon bir, szintén családos. Teréz meghalt 1849-ben, férjnél volt Fejér megyei származású eörsi Nagy Sándornál.
András (I. Jánosnak fia) Rév-Komáromban lakott, meghalt 1821-ben. Első nejétől fia József ugyanott orvos doctor volt; meghalt 1854-ben magnélkül. – Második nejétől gyermekei I. Károly Bács vármegyében Sztanisicson b. Rédl tisztartója; több gyermek atyja. 2. Antal herczeg Pálffy uradalmi ügyésze, lakik R.-Komáromban. Nejétől Samarjay Erzsébettől öt gyermeke van. 3. Karolina hajadon. 4. Elek herczeg Pálffy uradalmi ügyésze lakik Pozsonyban. Nejétől Boldizsár Máriától szintén több gyermeke van.
A család nemessége kihirdetve van Soprony, Pozsony és Komárom vármegyében.
Vallásuk ágost. evang.
Czimerük a paizs kék udvarában zöld halmon álló, és csőrében aranygyűrűt tartó bíbicz madár; a paizs fölötti sisak koronáján férfi kar könyököl, kivont kardot tartva, a kard alatt csillag ragyog. A paizst két oldalról foszladék veszi körül.
Még a XVII. században elszakadt Soprony vármegyéből egy ág Czirákra, mely ágból származik a jelenlegi cs. kir. táborszernagy alsószopori báró Nagy László, 1859-ben Dalmatia helyettes kormányzója;* ennek két élő testvére szintén katonai szolgálatban van; egyik unoka testvérük pedig Nagy Ferencz Kisfaludon Soprony vármegyében lakik, kinek nővére özvegy Füzy Lászlóné szintén Kisfaludon lakik; fennebbi báró Nagy Lászlónak szintén él még egy nővére: özvegy Guary Miklósné Sopronyban.
Pesti napló 1859. máj. 23-diki szám.
