Nábrády család. (Fülpösi.)
Szatmár vármegyei ősrégi nemes család, nevét a Szatmár megyei Nábrád, előnevét pedig Fülpös helységről irja. Már 1323-ban Nábrádi János mint a váradi szent István hegyi konvent egyik bizonysága említetik.* A család magát valami Boné Lőrincztől származtatja; ennek utóda lett volna Fülpösi Boné (Boné de Fülpös) 1342. körűl.*
Szirmay Szatmár várm. II. 198.
A családnak egyik tagja által 1784. körül tett egyszerü jegyzéke családszármaztatási modorban 744. évben Scithiából valamely Akend és Boné kapitányoktól eredezteti a családot, és pedig az előbbitől a Kendy-eket, az utóbbitól a Nábrády-akat. Az 800. 900-dik évi nemzedékről is szól, és 1000-dikben osztozkodásról beszél, 1060-ban leveleik elvesztéséről beszél; míg végre 1342. körül – úgy mond – Boné magát de Fülpes nevezettel is megerősítette, mivel "Szathmári Anna feleségétül öt fiai maradtak." – E jegyzék Bonétól kezdve adja a családfát is, melyet itt közölvén, valjon az eredeztetéssel hasonló hitelességi hiányban szenved-e? nem állíthatom. Minden esetre rajta az esztendők hiánya, érdekességét tetemesen csökkenti; neveli a gyanút az is, hogy az 1342-ben élt Bonénak fiai I. Ulászló alatt (1439–1444. között) tehát száz év mulva iratnak élőknek.
Bónénak öt fia Ulászló királytól (tehát 1439–1444. közben) számos közi jószágaikra uj adományt nyernek. De ha ez igy van, úgy alig lehettek az 1342-ben élt Bonénak fiai?
Mint eredeztetik Bonétól a családfa, a következő táblázat mutatja:
Boné de Fülpös 1342. táján (Szathmáry Anna); Lukács katona,†; I. Péter; II. Lőrincz.†; I. János 1440. táján 1. Ulászló alatt (Matuzna Zsófia); Balás katona †; Gergely.; I. Ferencz (Edenffy Erzsi); Bernáld.; Albert.; Mátyás (Perlagi Kata); Ambró.; II. János; Bálint †; II. János elesett 1444. Várnánál (Cserlaviczi Eufemia); I. Pál.; II. Péter (Vinnay Anna); I. István (Orlli Judit); II. Ferencz (Dobó Fruzsina?); IV. János; III. Ferencz.; II. Pál; V. János.; Miklós (Sulyok Kata); N. (Barkóczy?); N. (Kállay ?); N ? (Gyulaffyné) 1574. körül.; Nábrády I. Gábor 1703 Görgénybe menekül. (1. Stepán Zsuzsa. 2. Halmágyi Éva. 3. Balogh Zsuzsi); Zsigmond.; 1-től II. Miklós (1. Alvinczy Anna. † 1732. 2. Torma Mária.); 2-tól Dániel 1771.; Teréz 1785.; Julianna (Torday László); Krisztina.; 3-tól Zsuzsi † 1784. előtt.; 1-től Gábor 1768. (ilosvay Erdélyi Krisztina); Samu.; Mária (Gyulay Pál 1744); 2-tól II. István 1. Szilvásy Jul. 2. Tornya Rebeka); Zsuzsa (Retteghy Zsigm.); 1-től Julianna (Keczeli Fer.); Klára (Mohay János); 2-tól Zsuzsi (Nyárady László); Bora (Bajnay Lajos); Rebeka (Jánosy Dávid Palotkán); Mária (1. Musnay József. 2. Székely Samu); György.†; István.†.
Eddig az erdélyi ágnak családfája a családi jegyzés után,* mely szerint I. Péter Szatmár megyében a Szamos és Kraszna vidékek igazgatója, I. János ugyan ott a Nyíri oldal igazgatójául iratik. Ezen hat testvér – mint a jegyzék szól – Abauj megyében 11 helységet nyert örökös adományban (?)
Hodor K. közléséből.
I. István Fülpösi, kezdé magát Nábrádi Fülpösi-nek neveztetni, lakását Nábrádra tévén át 1583. körül.
I. Gábor 1687-ben indigenáltatik Erdélyben. Tán erről irja Cserei,* hogy 1703-ban feleségestől és fiastól Görgénybe menekült a kuruczok elől. Fiának II. Miklósnak első neje Alvinczy Anna.*
Cserey Mihály hist. 336.
Mike S. gyüjteménye szerint: Alvinczy Anna, Nábrády Gábor neje volt.
1744-ben élt Nábrády Mária.
I. Gábornak unokája II. Gábor 1768-ban élt, ennek nővére Zsuzsa, Rettegi Zsigmondné.
1772-ben Kolosvárt Kászonyi István özvegye Demén Katalin végrendeletében Nábrádi István következő czimmel irta alá nevét és czimeit: fülpösi Nábrádi István m. k. nemes Kolos vármegye törvényes táblájának actualis assessora, és ord. vice Ispánja.
1821-ben Nábrádi Dániel Küküllő megyében Abosfalván birtokos.
II. Gábornak leánya Rebeka, Jánosy Dávidné, Palotkán temettetett el.
A család czímere, – mint N. Dániel pecsétén használá – négyfelé osztott paizs, egy közép vérttel: az 1. osztályban félhold s fölötte csillag, a 2- és 3-ik osztályban férfi kar könyököl, kivont kardot tartva, a 4-ik osztályban nyilféle eszköz látszik. A közép vértben a családtag nevének első betűit metszeté.
Ennyit tudva a Nábrádi-akról az érintett közlés után, ehez adhatjuk kétségtelen adatok gyanánt a következőket:
Már 1423-ban Nábrádi János birt Szatmár vármegyében a karuli pusztán;* és 1429-ben Nábrády János deák és más János birta azon megyei Nábrádot;* szintén 1425-ben N. János birt Csahólczon is. 1436-ban élt N. Antal.*
Szirmay Szatmár várm. II. 12.
Szirmay Szatmár várm. II. 231.
Szirmay Szatmár várm. II. 110. 250.
1606-ban Nábrádi János birtokos Nábrádon.*
Regestrum Gyulafianum Mss. Mus. fol. lat. nro 2340.
1715-ben Nábrádi Gábor kezességet vesz egyik nábrádi jobbágyától.*
Regestrum Gyulafianum Mss. Mus. fol. lat. nro. 2340.
1723-ban fülpösi Nábrádi Gábor és Gyulaffy László közt szerződés kelt.*
Regestrum Gyulafianum Mss. Mus. fol. lat. nro 2340.
E század elején Nábrádon meg birtokos Nábrádi Sámuel árvája Erzsébet.*
Szirmay Szatmár várm. II. 231.
