Forgách család. (Ghymesi és gácsi, gróf).

Teljes szövegű keresés

A Hunt-Paznán ős nemzetség (genus) sarjadéka, mely leszármazásának hiteles bizonyithatására egész 1226-dik évig birja okleveleit.
A Hunt-Paznán nemzetségből eredő 1200. táján élő Ivanch Ispán (Comes) volt a család törzse, kitől kezdve okleveles kimutatással szőhető mind e mai napig a család hosszú nemzékrende. Ivanchnak (ki 1226-ban már nem élt) fia Ivánka 1226-ban II. Andrástól királyi adományban nyerte hű szolgálataiért Nyitra vármegyében (Alsó) Gimes földjét * (terram Gimes). Ivánkának, ki paizsán egy félig látható (növekedő) farkast (némelyek szerint vadász-ebet) viselt *; három fia volt: I. András, I. Tamás és Milván, ez utóbbi kihalt fiában I. Mihályban, ki 1255-ben élt. A másik kettő, ugymint:
A Forgách család történeteit többen irták már meg. 1. Bel Mátyás: Notitia Nova Hung. tom. IV. pag. 383. adja családfáját és történeteit. 2. Mednyánszky: a Hormayr's Taschenbuch für vaterl. Geschichte 1822-ki évfoly. 130–166. lap. – 3. Mocsáry: Nógrád vármegye Esmértetésében IV. köt. 135–226. lapig (szintén egész könyv). – 4. Kovacsóczy M.: Árpádia Honi történetek Zsebkönyvében 1835. II. kötetében. – 5. Lehoczky: Stemmatographia II. 130–138. – 6. Budai Fer.: Magyarország polgári Historiájára való Lexicon II. darab 47. l. stb.
Mocsáry Nógrád vármegye Esmértetése IV. köt. 46. lap. – Ezen Ivánka egy 1262-ki oklevélben Kopasznak (calvus) is neveztetik.
I. András és I. Tamás 1241-ben jelen voltak a tatárok elleni ütközetben Sajónál, hol a futó királynak megfáradt lova helyett András saját lovát engedé át *, maga testvérével Tamással gyalog maradván, emez csak ugyan e harczban el is esett; I. András megmenekült.
E futáskor még a Fáy-ak őse Rugach is átengedé lovát IV. Bélának, mint annak helyén emlitők.
A tatárok elmenetele után IV. Béla király visszatérvén a hazába, I. András hűségét megjutalmazá. 1247-ben korona-őrnek nevezé ki, 1249-ben már királyi főtárnok-mester volt, midőn Galgócz vármegyében a Zsitva vize mellett Mánya földére nyert királyi adományt *. 1250-ben nyert engedélyt, hogy örökös birtokában Ghimben, melyre 1253-ban uj királyi adományt nyert, várat épithessen, melynél fogva Chimes várát és Zniot is ezen András épité. Az 1262–1277-ig kelt nagy részben királyi adományos levelekben „Andreas filius Ivancae Comes de Bania“ (vagy Banaa) neveztetik; mi alatt selmeczi bánya-grófságot (Kammergraf) kell értenünk. Ez András 1290–1291-ben országbiróul és nyitrai főispánul is iratik *. 1262-ben jelen volt az isaszeghi csatában is, melyet V. István atyja IV. Béla király ellen vivott, és melyben András a nádort Henrik szabaditá meg az ellenség kezéből. Nem élt már András 1293-ban, midőn gyermekei: II. András, I. János, I. Miklós, II. Tamás és II. Ivánka * osztozának.
Fejér: Cod. Diplom. tom. IV. vol. II. p. 54. – Mocsáry Nógrád vármegye Esmértetése IV. 40. Mánya földjét 1237-ben szerzé egy oklevél szerint I. Tamás.
Mocsáry Nógrád vármegye Esmértetése IV. 40. – Lehoczky is Stemm. I. p. 76. nevez egy Andrást nyitrai főispánt országbiróul, valószinüleg Bel Mátyás után.
A nyitrai káptalan 1295-ki oklevele szerint, hol János nem emlittetik, talán mivel pap volt, és részt nem vett az osztályban?
A tatárok elleni sajói ütközetben elesett Tamásnak fiai közül Jordán 1256-ban eladá komjáthi részét; benne Tamás ága megszakadt. És most, mielőbb tovább mennénk, lássuk a családfát Ivanchtól kezdve:
I. ábla
Ivanch 1180–1200. táján.; Ivánka de genere Hunt-Paznán. Megh. 1226. előtt.; I. András tárnokmester 1241–1290.; I. Tamás † 1241.; Milvan; Jordán 1256.; I. Mihály 1256.; II. András † 1312.; I. János kalocsai érsek 1290.; I. Miklós 1333. Forgách nevezt. (Bebek Anna) Lásd II. tábl.; II. Tamás barsi, nyitrai főispán 1292.; II. Ivánka † 1312.; IV. András 1343. Hegyős nevezetü de Kozmál.; Erzse (Koloni Jakab); II. János de Kozmál alias Hegyős.; IV. Miklós meggyilkoltatott.; III. János elesett 1397.; III. Miklós; I. István; II. István; II. Miklós Komjáthi várkastély épitője. (Rozgony Margit); II. Balás 1395.; II. György 1453. (Rabony); VI. János † 1449.; II. Péter (Theodora); IV. István 1437.; I. Imre elesett 1449.; II. László megöletett.; I. Gergely szül. 1442.; Albert † 1496. (Széchi Brigitta); IV. László †; II. György †; II. Imre
I. Andrásnak – mint mondók, és a táblázat is mutatja, – öt fia maradt. Közülök I. Miklós ágán, mely a II. táblán folytattatik, jő le egész maig a Forgách család.
II. Tamás az 1295-ki osztályos levélben Bars és Nyitra vármegye főispánjául iratik. Egyetlen leánya Erzsébet Koloni Jakabhoz ment nőül.
II. Ivánka, ki mesternek iratik, 1293-ban a nyitrai káptalan által iktattatott be Tarantelky és Cucha birtokába. Robert Károly király pártján lévén testvérével II. Andrással együtt Csák Máté ellenében, 1312-ben Rozgonynál esett el. Fiaiban III. Miklós és I. Istvánban ága kihalt.
I. János papságra lépvén, 1273-ban már egyházi jogtudor, és gömöri főesperes volt, 1274-ben egyszersmind az udvari kápolna főnöke *, mely évben „Nymchech“ birtokról nyert adományt, 1276-ban nyitrai főesperes volt már, midőn Nyitra megyei Harsányra kapott kir. adományt, mint mind ezt oklevelek mutatják. 1277-ben – mint iratik * – budai préposttá, 1278-ban sept. 28-án fejérvári püspökké neveztetett, october 10-én pedig már kalocsai érsek és vice-kanczellár volt, és e szerint ő azon János érsek, ki Venczel királyt koronázta, s ki az érsekségben 1278–1301-ig ült.
Az oklevél szavai: „Magister Johannes Decretorum Doctor, Archi Diaconus de Gumur“, – és másikban: „Mag. Johannes Archi Diaconus Nitriensis, Comes Capellae regiae.
Hogy egy János 1278–1301-ig kalocsai érsek, Decretorum Doctor, és budai prépostból lett érsek, az bizonyos. De hogy ezen érsekké lett János ugyanazon egy személy-e a Forgách családból (fölebb emlitett) szintén Decretorum Doctor, gömöri és nyitrai főesperessel? ez iránt némely irónk (mint báró Mednyánszky is) kétkedett, annál is inkább, mert Pálma történetirónk János kalocsai érseket de Ilmur (= Ürmény) melléknévvel olvasta oklevélben, s azt az Ürmény család is őseül igényli. – Mocsáry Nógrád vármegye Esmértetésében igyekezett János érseket Forgách családbelinek igazolni, de oklevelekkel be nem mutatá, hogy (Forgách) János nyitrai főesperes lett budai préposttá, és igy ugyanaz volt volna kalocsai érsekségre emelt Jánossal. Véleményem szerint az identitás e pontnál igazolandó. Lásd egyébként e Forgách Jánosról Memoria Basilicae Strigoniensis p. 120. hol szintén nincs szó érsekségéről.
II. András (I. Andrásnak fia) testvérével II. Ivánkával együtt Robert Károly pártján trencséni Csák Máté ellen harczolván, Rozgonynál esett el 1312-ben. Ekkor Ghymes vára is, – sőt ugy látszik – valamivel előbb – a Csák Máté pártiak kezébe került. Csák Máté legyőzetése után szállott Ghymes vára a király kezére, ki azt 1330-ban nejének Erzsébetnek adományozta; 1349-ben Lajos király birta, miért is a Forgách család 1356-ban a szepesi káptalan előtt tiltakozott, de siker nélkül, mert 1369–1372-ben László oppelni herczeg és nádor birta, 1377-ben pedig már ismét I. Lajos neje Erzsébet birtokában volt, mindaddig, mig azt I. Balás vissza nem nyeré, mint erről alább leszen szó. Ez időben a Forgách család tagjai magokat a Bars megyei Lekenye és Gömör megyei Kozmál helységről irták. II. Andrásnak egy fia maradt:
III. András, ki Hegyősnek is neveztetett, és „de Kozmál“ irta magát 1343-ban. Ennek három fia lett: Kozmáli Hegyős II. János, IV. Miklós, ki orozva gyilkoltatott meg, és III. János, ki Zsigmond király szeme láttára esett el 1397-ben Bolgárországban. Ez utóbbi (t. i. János) ismét három fiat hagyá maga után, ugymint: II. Istvánt, II. Balást (ki 1395-ben élt) és
II. Miklóst, ki a komjáthi kastélyt épitteté. E Miklós is török harczon vesze el. Nejétől Rozgony Margittól hat gyermeke maradt, kik közül VI. János részt vett a várnai ütözetben. Fiában Felixben (szül. 1448. † 1503.) kihalt.
I. Imre 1449-ben török harczon esett el.
II. Lászlót Országh Mihály nádor öleté meg. Fia egynek sem maradt.
II. Péter fiában II. Gergelyben halt ki.
II. György négy fiat hagyott, de mindenik magnélkül mult ki.
Igy enyészett el II. András ágazata. És most menjünk vissza ennek testvéréhez I. Miklóshoz (I. Andrásnak fiához), ki az I. táblán látható, s kinek ágazata következőleg sarjadzik le:
II. tábla.
I. Miklós lásd I. táblán. 1333. (Csetneki Bebek Anna); II. Miklós † 1361. de Lekenye alias de Kozmal.; III. András † 1381. de Lekenye et Kozmal.; Kata (Budai Vilingóné); Éva; I. Balás főpohárnok 1386.; I. Péter 1411. de Ghymes. Főajtónálló. (1. Thuróczi Klára. 2. Sennyey Ilona); I. Pál †; II. Mihály †; IV. János
I. Péter 1411. de Ghymes. Főajtónálló. (1. Thuróczi Klára. 2. Sennyey Ilona); I. László 1412. a királyné udvarnoka.; Erzse; I. Ferencz; V. János (1. Bánffy Dora. 2. Ruszkai Dobó Margit); I. Jakab; I. Osvald; III. István; III. Péter Bars v. főispán. 1493–1505. (Hagh Kata) ghimesi vonal. Lásd az V. táblán.; Kata; Klára; I. Benedek (Gyarlay Bora); I. Gergely nyitrai főispán. † 1515. (Dobó Zsófia) gácsi vonal.; III. László; I. Zsigmond kincstárnok. 1547. (Zólyomy Kata) Lásd III. táblán.; Margit; Dorottya; VI. Miklós 1547. (Drágffy Julianna); I. Márton; Anna; V. Péter 1539. Bécsben tanul. (Gersei Pethő Orsolya); Julianna; Mária sz. 1571. (Révay Péter); Ilona (Ostrosith András); II. Simon; Zsuzsa (Révay Ferencz); Judit (Nádasdy Pálné); III. Farkas; VII. Miklós (Balassa Anna); Julianna (Babindaly András)
*) III. Istvánnak testvére még I. György.
A családfa élén álló I. Miklós neveztetett először Forgáchnak, de a név még unokáig nem mindég fordul elő az oklevelekben, csak unokái és ezek utódai tartják meg következetesen e családnevet. Fia kettő volt: II. Miklós, ki 1361-ben halt meg, és Kozmál Lekenyéről irta magát; – és III. András, ki hasonlóan irta előnevét, és 1381-ben végzé életét.
II. Miklósnak leányai: Éva, Kata Budai Vilingó neje, és fia I. Balás Mária királyné főpohárnoka, ki történelmi nevezetességre jutott, mivel Mária és Erzsébet általa ölette meg II. (vagy kis) Károly királyt. 1386-ki febr. 7-én a királyi palotában történt a meggyilkolás. Titkos tanácskozási ürügy alatt hivaták magokhoz Mária és Erzse kis Károlyt, és midőn ez a néki átnyujtott levelet olvasná, Garay nádor intésére Forgách Balás a ruhája alá rejtett csákánynyal méré a halálos ütéseket Károly fejére; a királynék – a fölmaradt történeti ének-töredék szerint – imigy buzditák Balást:
„Vágd csak, fiam, vágd Forgách!
Tied legyen Gimes és Gács.“
S valólag ekkor nyeré vissza Balás a család ősi Ghimes várát, mely Csák Máté korától idegen kezek által biratott; egyszersmind czimerül nyeré családja részére a királyné koronás arczképét *, az arcz felé néző két félholddal. – Azonban nemsokára Balást is utóléré a boszú büntetése, midőn a királynékkal Dalmátia felé utazván, az ellenpárt főnöke Horváth János bán s társai által Diakovárnál megtámadtattak, és Forgách Balásnak is feje vétetett. Gyermekei nem maradtak.
Mocsáry Nógrád vármegye Esmértetése IV. köt. 99. l.
III. Andrásnak fiai közül I. Péter, ki 1388–1389-ben már testvérével IV. Jánossal Mária királyné udvarában volt, 1396-ban II. Miklóssal uj királyi adomány-levélben erősittetett meg Ghimes vár és tartozékainak birtokában. 1397–98. 1400-ban Pozsony megye alispánja volt, midőn Nyitra megyei Terdemicz és Mankócz helységet nyerte Zsigmond királytól adományban *. 1401-ben a Pálos szerzeteseknek adá Mankócz felét, és Elefánton számokra monostort épittete *, s családi sírboltot. 1401–1422-ig nyitrai főispán. 1420-ban Borbála király fő-ajtónállója, utóbb főudvarmestere lőn. 1403-ban Barsban Hrussó várát kapta. 1408-ban várépitési engedélyt nyert. 1400-ban vitézül oltalmazta az ország széleit a morvák és ratibori herczeg ellen. 1411-ben sereggel küldetett a lengyel ellen. Élt még 1437-ben is. Neje kettő volt: 1. Thuróczy Klára, 2. Sennyey Ilona, kiktől nyolcz gyermeket hagyott maga után.
Mocsáry Nógrád vármegye Esmértetése IV. köt. 103. l.
Mocsáry Nógrád vármegye Esmértetése IV. köt 105–109. – Tehát nem az Elefánty család alapitotta e zárdát, mint e családnál iratott.
I. László 1412-ben Borbála királyné udvarnoka volt.
I. György 1425-ben a Hussiták ellen harczolt. Nejétől Appony N.-től gyermeke nem maradt.
V. János 1433-ban a Hussiták elleni háborúra állita banderiumot *. Első neje Bánffy Dorottya, második ruszkai Dobó Margit volt, ezektől hat gyermeke maradt; közülök III. Péter és I. Gergely két terjedelmes vonalon terjeszték le a család nemzékrendét. II. Péter alapitá a ghimesi vonalt, melynek leszármazását a V. táblázaton fogjuk látni. I. Gergely a gácsi vonal törzse lőn.
Fejér Cod. Dipl. tom. X. vol. VII. p. 266.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages