Brúz család. (Lugosi).
Brúz család. (Lugosi).
Temesvárnál 1514-ben tünik fel e családnév legelőször, midőn Szapolyay János vajda Dósa lázadását az utolsó végcsapással kiirtá. Ekkor tünteté magát ki Brúz Mátyás, miért II. Ulászló királytól 1514-ki dec. 6-kán Lugoson egy nemes telket kap adományban*.
Kőváry: Erdély Nev. Családai 56–57. l. honnan nagyobbára ez adatok mind.
Brúz Mátyás mint nemesek hadnagy hull el Mohácsnál. Fekvő javai, midőn 1552-ben Lippa, Temesvár és más várak török kézre kerültek, elfoglaltattak Szoliman emberei által. Családja ezen elkeseredve, több lugosi, karánsebesi és temesvári családdal Erdélybe költözött, és Szászvároson telepedett meg, hol 1561-ben Brúz Mátyás Szászváros és széke királybirójaként tünik föl.
A donatio elvesztése után Brúz Gergely II. Rákóczy György fejedelemtől czimeres levelet vett.
A család czimere 1514. körül: kivont kardot tartó koronás grif volt: „FUIMUS“ körirattal. – I. Rákóczy után kivont kardot tartó kar, a kard végébe törökfő szurva. De ezzel vegyesen használtak egy más ódonszerüt is, melyen két beszélgető tanár áll, s a jobb felőlinek csiőre szegzett balkarán holló van.
E családból Szászvárosnak két királybirája volt: a fennebb emlitett Mátyás Szászváros első tudható királybirája, és ugyanott az utolsó is Brúz Ferencz volt, mit 1848-ban végzett. Ezeken kivül adott még e család Szászvárosnak négy székbirót, két főorvost, egy ügyvédet, és több hivatalnokot.
A czimeres levelet szerző Gergelytől kezdve a családfa következőleg jött le:
Brúz Gergely 1646.; I. János; Péter; III. János † 1766.; Dr. László iró † 1786. (Száraz Mária); Gergely † 1827. (Jancsó Mária) † 1849.; Sándor szül. 1819.; Zsigmond szül. 1822. (Veliska Lina); Mátyás † 1793. (Lázár Mária); Ferencz † 1834. (Rézbányai Ágnes); Ferencz szül. 1794. (Heissig Ter.); Ferencz szül. 1835.; László † 1842. (Widlacsi Viktoria); Lajos (iró) szül. 1817. (Fekete Lina); Lajos szül. 1845.; Sámuel † 1827. (Baka Zsuzsa) † 1825.; Mátyás szül. 1799.
II. Jánosnak fia dr. Brúz László Bécsben tanulá ki az orvosi pályát, és annak bevégeztével a doctori rang elnyerésekor 1785-ben védelmezett értekezése kinyomatott latin nyelven*. Irt egyéb orvosi könyvet is magyarul.
Horányi Nova Memoria 601.
Másik irót is ada e család Brúz Lajosban, ki Erdély buvárlatának ernyedetlen embere.
