Both család. (Bajnai).
Both család. (Bajnai).
E család eredetét is, mint több másét homály födi. Kéza Simon krónikájában a jövevény-nemzetségek sorában emlit lebényi Pot vagy Both * nevüt, de hogy ettől származott volna a bajnai Both család, állitani nem merném. Különben is a Both név (Bote) németül követet, hirnököt jelelvén, hazánk történeteiben az Árpádok alatt több ily névre találunk, anélkül, hogy azáltal az ilynevüek között rokonságot kellene keresnünk. Both* névre találunk már Kálmán király idejében is, ki alatt és által Both Benedek bizaték meg 1114-ben a világtalan Almus herczeg megölésére. Azonban a bajnai Both család őseül ezt sem igazolhatni semmi adattal*.
Magistri Simonis de Kéza: De Originibus et Gestis Hungarorum Libri duo. Jos. Podhraczky Budae 1833. p. 80.
Iratik különféleképen, majd Bott, majd Bot, sőt Pot-nak is.
Bott nevü családról szokásos modorában a „Trophaeum Estoras“ is közöl egy koholt hosszu nemzékrendet a többihez hasonlóan a XVII. században magba szakitva. De e leszármaztatás az első pillanatra mindenki előtt kimutatja valótlanságát.
A bajnai Both családot legelőbb Mátyás és II. Ulászló király korában látjuk fölemelkedni.
Bajnai Both András Mátyás király hadvezére, kit a nevezett király 1488-ban a pártos Viktorin ellen küldött. Ulászló alatt szintén főember, és az 1496-ki amnestia egyik hatályos eszközlője. 1498-ban banderiumos ország-nagy*. 1504-ben Dalmát-, Horvát- és Tótország bánja Balassa Ferenczczel, jelen volt az 1505-ki rákosi országgyülésen is*.
1498-ki XXII. törv. cz.
Jászai: A Magyar Nemz. napjai a mohácsi vész után. 156. lap.
Bajnai Both János Belgrád vára egyik kapitánya, 1521-ben a várat föladni kényszerülvén Szolimánnak, a várőrséggel együtt ő is felkonczoltatott*.
Tubero Schwandtnernél II. 374. 376.
Egy másik Both János Illiria kormányzója, horvát- és tótországi bán, 1493-ban Brinia vár védelmében az ellenség golyója által veszti életét*.
Istvánfi 1685-ki kiadás 19. lap. Rattkay Mem. Regum et Banorum 107. l. Lehoczky szerint Stemm. II. 66. neje Csapy leány Csapy András leánya.
Both István (valószinüleg szintén bajnai) II. Lajos királynak küldötte Lőcse és több városhoz hadi segély végett 1526-ban a mohácsi csata előtt*.
Engel: Monumenta.
Both Gáspár Kanizsa táján birta Szent-György várát, melyet 1566-ban a berzenczei törökök ostrom alá fogtak, de Gáspár a kanizsai kapitány Tahi Ferencz segélyével azt megvédte*.
Istvánfi 1685-ki kiadás 322.
A már emlitett bajnai Both János belgrádi kapitánynak testvére* volt bajnai Both Imre, ki ily családfát alkotott*:
Lehoczky Stemm. II.
Wagner Tabellae geneal. Mss.
Bajnai Both Imre; Ferencz; György szül. 1508.; Katalin szül. 1509.; Dorottya (nebojszai Balogh Ferenczné)
Ferencznek nejeül Batthyány Boldizsárnak leányát irják*. Fia György 1508-ki sz. György nap előtti hétfőn, Katalin pedig 1509-ki sz. Demeter ünnepe előtti csütörtökön született*. Dorottya a harmadik leány-gyermek nebojszai Balogh Ferenczhez ment férjhez, ki után leány-ágon a Mednyánszky, Osztroluczky, Gosztonyi, Nozdroviczky, Podhorszky stb. családok jőnek le. György és Katalintól pedig a gróf Sándor család is származik, ki jelenleg is birja Bajnát, és szintén előnevül viseli.
E munka I. köt. 240. lapon Batthyány Farkasnak leánya Zsófia iratott Both Miklósnénak, de nem Ferencznének. – E Ferenczet Lehoczky Ung vármegye főispánjaul irja (Stemm. II. 66.), de a főispánok sorából maga is kifelejti. (Stemm. I. 158. l.)
Naplói jegyzet latin nyelven, mely – ha jól emlékszem – az Uj Magyar Muzeum 1852–53. folyamában közöltetett. (Jegyzékemről lemaradt a forrás megnevezése).
Arad vármegyében is találunk e családnévre. Both Bálint 1550-ben Arad vármegye főispánja volt*.
Fábián: Arad várm. 194. lap.
A család czimere egy nyillal átszúrt kar, melynek elvágott tövén korona nyugszik. Fölötte csillag ragyog*.
Lehoczky Stemm. II.
