Boronkay család. (Boronkai és Nezettei).
Boronkay család. (Boronkai és Nezettei).
Szétterjedt régi család, mely jelenleg Bars, Fejér, Hont, Somogy, Veszprém és Zemplin vármegyékben* birtokos. Törzshelye Somogy vármegye, hol Boronka helységét Pál 1476-ban kapta adományban, és innen veszi a család nevét, melynek régiebb eredetét eddig – ugy látszik – homály födi*.
Fényes Geographiája szerint még Abauj, Baranya, Heves, Bihar, Nyitra, Pozsony, Szathmár, Szepes és Ungh vármegyékben is birtokos.
A Paleologoktóli származtatás bizonynyal soha nem érvényesithető mese.
A család czimere kék mezőben koronából emelkedő kettős kereszt. A paizs tetején álló sisak koronájából oroszlán nől ki, első jobb lábában kivont kardot villogtatva. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös*.
Kiadta Günther is czimertárában.
Nevezett Páltól származott nemes Boronkai János deák (litteratus), ki 1560-ban bizonyos ügyben tanuságot tesz*.
Sz. Benedeki Convent. Fascic. 115. Nro 15. hol Nobilis Joannes litteratus de Baronka-nak iratik.
Jánostól a családfa igy sarjadzik le* napjainkig:
A család közleménye szerint, nagy részben kipótolva. Geneal. authent. Mss. 207. sz. a. II. köt.
I. János 1560. (Zerdahelyi N.); Lőrincz 1560.; Vincze 1566. (Szeptenszky Kata); Gábor; Gábor 1615. (Erdődy Ilona); Anna 1585. (1. Görög János 2. Dióssy Krist.); Magdolna (1. Bor Bened. 2. Lőrincz András 1583.); I. György 1584. (Rutkai Ruttkay Fruzsina özv. 1594.); II. János1611. (Berényi Zsófia); I. István 1643. ezredes. 1662. kapja Nezettet.; Zsuzsa (Beniczky Péter); Borbála (Ordódy István); II. István 1663.; Antal (megöl.); III. István (megöl.); Lőrincz (lak. Paczolajon); Mihály (Zemplinben 1711.); Henrik. József. István. János. Bora.; Ferencz (Niczky Julia); József somogyi követ 1790. 1797. 1802.; Krisztina (gr. Festetich Imrené); László; I. Imre. kir. táblai üln. Eleonora. Teréz.; Tamás 1702. (török fogoly); Mihály; IV. István zólyomi főispán 1810. (Uzsovich Éva); III. János barsi alispán s övet. Meghalt 1844.; II. Imre Nyitra várm. főadószedő. (Baros Honorata); I. Lajos Nyitra várm. fősz. biró; II. Lajos korm.-biztos 1848. Hontban.; Klára (gr. Vas); Albert † 1850. Munkácson mint fogoly.; Amália (b. Luzsinszkyné)
*) A családi közlés szerint Rudnay leány, mi talán toll-hiba. Az idézett Geneal. authen. Mss. után annál inkább hajlandó vagyok hinni, hogy Ruttkay Fruzsina volt neje, mert eképen Ruttkai jogon juthatott a család a nezettei birtokhoz, melyre azután 1662-ben adományt nyert.
Bővebb magyarázatul e családfához a következőket tehetjük. Vinczének neje szeptencz-ujfalusi Szeptenczky Bálint leánya volt, 1576-ban már Tarnóczy Márton hitvese.
II. Jánosnak neje Berényi Zsófia, karancs-berényi Ferencznek Marsovszky Katától született leánya.
I. István ezredes, és a magyar gyalogság egy részének vajdája volt 1643-ban, I. Leopold királytól Dvornikovics András udvari tanácsossal együtt kapta 1662-ben királyi adományban Nyitra vármegyében Nezette helységet, melyről ezután család előnevét irta. Két fia által két család-ágat alapitott.
II. Istvánnak hat fia maradt, kik közül Antal és István a Tökölyi és Rákóczy idejében elhultak*. Ez István 1702-ben, mint Rákóczy hive zemplini alispánnak választatik, és 1711-ben is e hivatalában megerősíttetett. Lőrincz csatamezőn esett el*.
Idézett kéziratban occisus kitétellel jelölvék. – Szirmay C. Zemplin not. hist. 287. 306. l.
Családi közlése szerint.
Mihálynak 1711-ben Zemplin aljegyzőjének* gyermekeit bővebb tudósitás nélkül a családfán látjuk.
Szirmay C. Zemplin. not. hist. 329.
Ferencz szintén harczban esett el*. Nejétől Niczky Juliannától nemzé Józsefet, ki Somogy vármegyében nagy jószágokkal birt, és azon vármegyének az 1790–1797. 1802-ki országgyülésen követe volt, és a határvizsgáló országos bizottmány tagja*. Egyetlen leányát Krisztinát gróf Festetich Imre vette nőül.
Családi közlés.
1791-ki 67. 1802-ki 26. 1807-ki 31. törv. cz. L. Horányi Nova Mem. 543.
Lászlónak két leányán kivül fia I. Imre, előbb ügyvéd, utóbb cs. kir. tanácsos, aranysarkantyús vitéz (eques auratus) és kir. táblai ülnök 1810-ben. Gyermekei közül
II. Imre Nyitra vármegye főadószedője, kinek neje bellusi Baros Honorata, meghalt Pesten, 1822-ki május 16-kán, kora 40-dik, házassága 16-dik évében.
I. Lajos Nyitra vármegyének főbirája. Ennek fia II. Lajos Hont vármegyének 1839-ben főjegyzője. 1848-ban Bars, Hont, Thurócz vármegye kormánybiztosa. Több évig fogoly volt.
Albert hasonlóan 1848-ban kormánybiztoskodott Abauj, Ungh és Zemplin vármegyékben, 1850-ben Munkácson mint fogoly halt meg.
Visszanézve I. Istvánnak másik fiához Tamáshoz, ez török fogságba esett, váltsága elészerzése végett 1702-ben Hull, Rendve, Paczolaj, Ripen helységbeli birtokait a Motesiczky családnak adta el. Fia Mihály, ennek fia IV. István 1790–1807. Bars vármegye követe, 18010-ben is még első alispánja, cs. kir. tanácsos és kir. udvarnok. 1815-ben már a nagyszombati ker. tábla, és az érseki nyolczados törvényszék elnöke. 1820-ban egyszersmind a verebélyi és szentgyörgyi érseki nemesi székek nádora. Utóbb Bars vármegye főispáni helyettese, 1825-ben már Zólyom vármegye főispánja. Fia III. János 1820. 1825-ben Bars vármegye alispánja, cs. kir. tanácsos, s végre kir. táblai ülnök, meghalt Pozsonyban, 1844-ben.
A zemplini ág* – mint látszik – nincs a jelenig folytatva. Nem találni továbbá a családfán Pált 1844-ben, cs. kir. kapitányt; Rudolfot, ki 1844-ben a m. kir. helytartó tanácsnál volt fogalmazó stb.
A zemplini ág ugy látszik csak de eadem, azaz Boronkáról irja magát; és Nezettéről nem. L. Szirmay C. Zemplin. not. topogr. 106. l. Igy Pál a kapitány is de eadem iratik. – Szirmay szerint Zemplinben közbirtokos a család (1797-ben) Felső és alsó Bereczki, Czéke, Nagy- és Kis-Czigánd, Gatály, Rákócz, Ziburgya-Rokitó helységekben. C. Zemplin not. topogr. 296. 304. 330. 375. 377. 379. 391. 394.l.
A reformatio korában egy ág a protestans vallásra tért át, mely most is az, a másik katholikus.
