a) Bárói ágazat.
a) Bárói ágazat.
IV. tábla.
György 1515–1562. orsz. főkap. (Kapy Ilona) mint a III. táblán.; János sz. 1569. 1604 †. (Berzeviczy Ilona); Tamás 1616–1636. (Kolacskovszky Zsófia) özv. 1659.; Zsigmond 1608–1634 (Görgei Zsuzsána); Borbála (Kolacskovszky Istvánné.); Kristóf 1569–1594. Margit (Kún Györgyné) 1583. Anna (Berthóty Miklós.); János 1637. (Szinyey Anna.); Zsigm. † 1680. Gusich. Anna † 1682.; Mikl.; János 1725. (Márjássy Éva.); János 1744. királyi tanács. (Báró L' huillier Anna Mar.); Zsigmond 1756 †.; báró Ferencz szület. 1742. (b. Vécsey Teréz).; János.; Anna †; Teréz (Róthné.); János héczei plebános; Ferencz Gráczban.; Antal †; Vincze † 1834. Szinyei Anna; József †; Mária (Bukovszkyné.); Mária (Szmrecsányi Jenőné.); Mikl. †; Ilona (Fejérpataky Ád.); Miklós. táb. («»szül. Iványi Ilona.). Ilona (Kapy Gáb.). Éva (Márjássy Miklósné.). Anna (Róth Ádám.); Zsigmond.; László † tábornok. Miklós †.
A táblázat élén álló Györgynek fia János 1683-ban Sáros megye szolgabirája volt. Ennek unokája János 1637-ben negyed izre dispensatioval vette nőül Szinyei Annát. Ennek unoka öcscse azon János, kinek neje Márjássy Éva, 1725-ben 60 éves volt. Fia ennek Ismét János 1744-ben osztozott meg testvéreivel, kassai tartományi biztos, és kir. tanácsos volt, nejétől báró L’huillier Anna Máriától (ki később Engelhardt tábornok neje lőn,) 1742-ki octob. 29-kén született fia Ferencz ágának báróságot szerzett. Báró «»Vécsey Ferencztől született legidősb fia János héczei plebános. Antal 16 éves korában, József szintén ivadék nélkül halt el. Báró Vincze született 1781-ki mart. 16-kán Sáros várm. Daróczon, (más adat szerint Kassán) 1795-ben Kassán iskoláit elhagyván, mint cadet Dalton, utóbb Alvinczy magyar gyalog ezredébe állott, és Olaszországba ment, hol sebet is kapott, s rövid idő alatt főhadnagygyá neveztetett. 1807-ben kilépett, de 1809-ben már a horvát fölkelő seregnél kapitányságot viselt. A lelkes de kissé könnyelmü fiatalt kártyás társaságok örvénybe vivék, atyja megvoná tőle segélyét, s igy kénytelenült rég kedvencz studiuma a szin művészetre adni magát, hol idegen név alatt lappangott Németországban. 1817-ben atyja kiengesztelődvén, s nem sokára szülői elhalván, haza jött. 1818-ban házasságra kelt szinyei Merse Annával, 1829-ben alkalom nyilt szinészi tudományát és tapasztalatait nemzeti czélokra fölhasználni, midőn Abauj várm. és Kassa városa kérelmére az ottani magy. szinház igazgatását átvette. E nehéz pályán pénz áldozattal, tanitással, buzditással mozditá elő a m. szinészet ügyét. Inditványára a megye eszközlésével a m. academia jutalmokkal buzditá a dráma irókat. 1832-ben érdemeiért m. academiai t. taggá is kineveztetett. Meghalt Kassán 1834. april 15-kén, kora 53. évében*. Egyetlen leánya maradt, Mária. E képen a bárói ág kihalásnak néz elébe.
Vallás: Nzti Encyclopaed. I. lap és Ujabb Imserettár I. köt. 544. l. életleirása közölve.
