Rumy család. (Rumi és Rába-Doroszlói)
Rumy család. (Rumi és Rába-Doroszlói)
Vas megyei ősrégi birtokos nemes család. Törzse Doroszló (Duruslaus) ki 1292-ben III. András királytól kapta Rum földjét,* melyről a család utóbb nevét vette. A Doroszló névtől pedig Vasmegye Doroszló helysége kaphatta nevét, mely a család ősi előnevét képezi.
Fejér, Cod. diplom. toms. VI. vol. 1. p. 204. Az oklevélben Fejérnél csak az áll: terram quandam etc. de máshonnan tudom, hogy ezután ez következik, „jaculatorum nostrorum Rum” etc. Tehát Rum földje előbb a királyi jaculatoroké volt.
Doroszlónak Gergely fiátóli egyik unokája, név szerint János ki Németnek is neveztetett, és udvari katona volt, 1350-ben I. Lajos királytól a Rába vizének használatát (vámjog) nyerte.* János egy egy királyi herczegleánynak Margitnak gondviselője is volt, és a nápolyi hadban is részt vett. Testvére Miklós az ausztriai herczeg elleni hadban vett részt és ott elesett 1340-ben.*
Fejér Cod. dipl. tomo. IX. vol. 1. pag. 778.
Budai Fer. Hist. lex. II. 742.
A Rumi családnak – mint iratik* – jól megtartott levéltára van, mely a XIII. századbéli okmányokban is elég gazdag, azonban mind ez ideig az kevésbbé lévén közzé téve, a családfát csak bizonyos múlt századbeli szerint közölhetem, a nélkül, hogy annak igazolására okleveles adatokat hozhatnék fel. A családfán, mely itt következik, az egyes személyek mellé tett évszámok úgy látszik, nem annyira az életkort, mint az oklevelek keltét, melyben a nevek előfordulnak, jelölik meg:
Tudományos gyüjt. 1825. V. 59.
I. tábla. Duruszló; Duruszló 1250. 1308.; III. Doroszló 1308. 24.; Gergely 1308. 24. 71. (Hedervári Erzse?); László Győri prépost 1308. 28.; Doroszló ; Balás †; Imre 1329. 1357.; János †; Folyt. II. táblán.; Pető; János 1334. 1390.; Miklós 1420. 63. (Doroszlói Márta); János 1383. (Darabos N.); Gergely 1408. (Kata); Doroszló alpohárnok mest. †; Mihály; Benedek †; Imre 1450. 63.; János 1425. 49. 50.; László 1420. †; Benedek 1420.; Miklós. 1450.; Lajos. 1450.; László 1481. 97.; György. 1471.; Péter vasi alispán 1533. 56. (Garázda Verona ?); László 1549. 56. (Kávási Márta); Adviga 1556. (Henyey István); Kata (Tarródy Péter); Gáspár (1. Somsits Dora? 1556. 2. Sitkey Magdolna 1567.); Anna; Henyey Márta.; Ferencz 1573.; Sára (Blagayné?); 1-től Jónás 1556.; Anna (Kecskés Györgyné) 1558.; 2-tól Verona (Bagoty János) 1567.; Orsolya (Medgyesy Imre 1577.)
II. tábla. Gergely, ki az I. táblán. 1308. 24. 71. (Hedervári Erzse?); Miklós 1331. 50.; János Német 1331. 95. (Erzsébet); Gergely 1331. 57.; Mihály 1331.; N. (Poklov mest. özv.); Erzse (1. Dobronyi Imre 2. Cibay János); Imre; János 1371. 1401.; Pál 1377. 88. 1430.; András 1380. 1450. (Ujlaky? Anna); Márta 1448.; Gergely 1436. 46. (Káldy Kata); Dora (Rajki Lászlóné) 1465.; Fruzsina (Akács György); János 1493. (Agata); Anna (Hetyei Tamás); Kata (N. Balás); Anna (1. Csékuti László 2. Béri István); Ilkó (Szilvágyi Bér László); Osvát 1430. 75. (N. Ilona); Mihály 1430.; Domokos 1430. 48.; Jusztina 1479. (Salamonfalvi Németh Miklós); Job 1481. 97. (N. Márta); Orsolya (Gorba Márk) 1475.; Dora (1. Sitkey László 2. Marczaltói Miklós); Ferencz 1500. †; Imre 1493. †; János 1497. 1556 (Keglevich? Ilona); II. Osvát 1539. 63. (Dóczy Ilona); Lőrincz 1500. †; Péter 1556. †; Petronella (Davadi Bakó János); Zsófia (1. Vida János 2. Donáth Miklós); Ferencz 1542. 48.; István 1565. (Hathalmy Anna); György 1542. 48.; I. Farkas 1558. 77. (Rausár Éva); Jeromos 1542. 48.; Lukács 1567. (Perneszy Orsolya); István 1565. 81.; Jób.; Benedek.; László 1578.; Zakariás 1568. 77.; Mihály 1568. 1609. (Debreczenyi Anna); II. Farkas. 1568. 1622.; Folyt. III. táblán.
III. tábla. Mihály, ki a II. táblán. 1568. 1609. (Debreczenyi Anna); Bora (1. Sennyey Gásp. 2. Cs. Orosz Pál.); Judit 1650. (Eszterházy Dániel); György † 1696. 1609. 1642. (1. alapi Batthyány Margit 2. Kisfaludy Judit 1663.); 1-től Farkas (1. Darás Judit 1657. 2. Laszkay Judit); Teréz; Julia; László 1642. 75. (Sanko Zsuzsi); György; 2-tól Kata (1. Bakács Sánd. 2. Babocsay Ferencz); Judit; Erzse; Madgolna; 1-től Judit (Oswald István); Éva 1700. (Horváth János); Julianna (vásárhelyi Nagy István); Miklós 1642. 75. (Kisfaludy Klára); László; Mária (1. Draskovits Ádám. 2. Csányi Fer.); Bora (Széll József); Fruzsina.; Krisztina 1688. (Csányi Bernát); Lázár sz. biró † 1773. (Bácsmegyei Klára v. Ter.); Boldizsár (Hertelendy Éva); Eszter; Zsuzsa (Hrabovszky János); Magdolna (Hertelendy György); Michaela apácza.; József (1. fbüki Nagy Magd. 2. Prikkel Erzse. 3. Jankovich Krisztina); 1-től Anna. †; Bora. †; 2-tól Ferencz 1796. 1825.; Ignácz 1796.; Antal. 1796.; András 1797.; József; Mária (Horváth Pálné); Antonia (Fekete Lajosné); Károly (Csányi Mária); József; János; Miklós; Gizella; Robert; Adolf.; István †
A családfáról nincs sokat mit mondanunk, egy pár helyen a hitvestársak neveit kétségünk miatt kérdőjellel jelöltük meg. Doroszlónak fiát Gergelyt, kinek feleségeül Hederváry Erzse van kitéve, 1380-ban Vas vármegye alispánjának irja Lehoczky* ennek fiát Jánost, ki Németnek mondatott, Csongrád megye főispánjáúl teszi ugyan azon iró 1357-ben* tehát atyja kora előtt; mely által, ha az évszámban sajtóhiba van is, el nem igazodhatni. Tán atyjánál hibás az évszám, miután Németnek mondott Jánosról okleveles adat szól. II. Gergelynek fia Pál, ennek többi közt I. Osvát, ki Lehoczky szerint 1461-ben Tátika és Rezi várak kapitánya és 1471-ben Székelyek alispánja (?) volt.* Ennek fia Jób, ki után a családfára nagyobb világosság derűl.* Ennek egyik fia János, a másik II. Osvát, a kinek fia magvaszakadt Péter 1533-ban Vas megye alispánja volt.*
Stemmatographia II. 346.
Stemmatographia II. 346.
Lehoczky Stemmatographia II. 346.
Innen kezdve meg van a családfa Geneal. authent. mss. tomo II. és részben Lehoczkynál id. h.
Lehoczky id. h.
Jánosnak fia közül Farkas 1558-ban Vas vármegye alispánja* 1568-ban Mosony vármegye királyi rovásolója* volt. Ennek neje volt Rausár Éva, utóbb Sámbokréty Pálné, kitől többi közt fia Mihály feleségétől Debreczenyi Annától nemzé többi közt Györgyöt, ki Lehoczky szerint 1696-ban halt meg. Farkasnak testvére volt Lukács 1571-ben Vas megye követe Prágába.
Pray mss. tomo. LI. p. 172.
Tudományos gyüjtemény 1830. évi XII. köt. 9.
György nemzé Lászlót, ez Miklóst, ez Lázárt és Boldizsárt, a ki leányában fiágon kihalt.
Lázár Vas vármegye szolgabirája és a fölkelő nemességnek alezredese volt; meghalt 1773-ban kora 74. évében. Egy fia maradt: József, kinek egymás után három felesége volt, a két elsőtől gyermekei, valamint ezek utódai a táblán láthatók. Józsefnek fiai közül Ferencz e század elején táblabiró, tán ő, ki 1825-ben Igriczben lakván, családi levéltárát Bitnicz előtt megnyitá. A család jelenleg is Somogy, Vas, és Zala megyékben él.
Nevezetes a rumi és rába-doroszlói Rumy családnak azon három régi nemzetségi serlege, melyek a családnál ereklyeként őriztetve, czímerében is beiktattattak. E poharak legnagyobbikát fedelének belső lapján álló irás szerint – mint Bitnicz állitja – Brieg városa adá menyegzői ajándékúl Fridrik liegniczi herczegnek, a honnan utóbb, tán a XV. század végén a Rumy család birtokába jött, mely szerint az Rumy Pál alpohárnok koránál sokkal később válhatott csak a Rumiak tulajdonává, mint Bitnicz nyomozásai mutatják.* Azonban e serlegek a Rumy család czimerébe is beiktattattak, és pedig e szerint nem Zsigmond király korában, hanem utóbb. A család czímere, – mint egy kissé megolvadt pecsét rajzból kivehetém – négy felé osztott paizs, az 1. és 4-ik vörös udvarban könyöklő kar látszik, egy egy serleget tartva. A paizs fölötti koronán a gyönyörű régiség, az érdeklett serleg áll, annak födelén, mint hozzá tartozó, pánczélos sisakos vitéz áll, jobb kezével hadi vértet tartva, mely négy udvarra osztott czimert tartalmaz, az 1. és 4-dik udvart pedig fehér és vörös koczkák borítják* A czimerpaizst foszladék veszi körül.
Tudományos gyüjtemény 1825. évi VI. köt. 59–63.
Lásd e serlegek leirását Tudományos gyüjtemény 1825. évi foly. VI. köt. 57. 63. lap.
Megjegyzendő még, hogy Rumy György Károly e század első felében hazánk egyik érdemes tudósa szintén a családból igényli származását; mit azonban valamint állitani, úgy tagadni is adatok hiányában körömön kivül fekszik. Nevezett tudós Szepes megyében Iglón született 1780. nov. 18-án, atyja János ott kereskedő s ágostai vallású volt; s életirata szerint* koronai s bányavárosi kamarás Vas megyei nemes családból származott, honnan nagyatyja kiköltözött. Iskolai pályája bevégeztével, melyet a külföldi egyetemek hallgatásával végzett be, tanári, sőt papi pályán is működött az evang. intézetekben többhelyen, 1816-tól Karloviczon e görög nem egyesültek lyceumában igazgató volt. Tanitott Keszthelyen is a Georgiconban. Végre 1824-ben a kath. vallásra tért át, és 1828. óta az esztergami presbyteriumban jogtanár lett, s az volt haláláig 1847. april. 9-kig. Sokat irt magyar s német folyóiratokban. Ő adta ki a „Monumenta hungaricá”-t három kötetben. Maga után szép könyvtárt, mely eladatott, s kéziratgyűjteményt hagyott, mely főleg magyar bibliographiai s biographiai tekintetben nevezetes volt. Fia maradt Gusztáv Gyula.
Ferenczi Jakab, magyar irók I. köt. 395. 396.
