Roznay család.
Roznay család.
Nevök a czímeres levélben Roznay, másutt Rosnay, utóbbi időkben Rozsnyay. Elődei – úgy látszik – Rozsnyóról vették eredetöket. A XVII. század végén élt Roznay János, a ki testvéreivel Roznay Mártonnal, úgy ennek nejével Pethő Máriával, nem különben harmadik testvérével Roznay Pállal 1679. april. 5-én Bécsben kelt czímeres nemes levelet nyert I. Leopold királytól, s azt azon évi august. 7-én Nógrád megyében Füleken kihirdetteté.
Jánosnak a főszerzőnek, ki Nógrád megyében birtokos volt, neje Kandó Judit vala, kinek vallásos buzgóságát tanusítja azon fehér gyolcs oltár teritő, melyet az alsó-sztregovai ágost. egyháznak ajándékozott 1681. majus 25-én, mint azt rajta a selyemmel kivarrott fölirat mutatja.* Éltek 1687-ben is; sőt János 1690-ben megyei esküdt volt.* Utódaikat, valamint a Roznay Mártonét is nem ismerjük. De a harmadik testvérnek, ki Abauj megyébe származott, ivadékát úgy, mint az utódok 1844-ben Nógrád megyétől nyert nemesi bizonyitványukban* igazolták, mutatja a következő családfa:
Mocsáry A. Nógrád vármegye leirása I. 98.
Nógrád megyei levéltár fasc. III. Inquisitional.
Nógrád megyei jegyzőkönyv 1844. évi 1320. sz. a.
Pál 1679.; János; Mihály; Mihály; János egri kanonok 1844.; József cs. kir. kapitány az estei gyalog ezredben; János ügyv. Abaujban 1844.; Farkas Pál
A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló oroszlán, első jobb lábával buzogányt (cambuca), a ballábával piros szívet tartva, mely három szöggel van átütve. A paizs fölötti sisak koronájából szintén olyan, az előbbihez mindenben hasonló oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
