István ága.
István ága.
II. István miután a jogi tanulmányokat bevégezte, a b. Babocsay Pál huszár ezredében szolgált, hol kapitányságig emelkedett, elválván ettől, 1717-ben Vas vármegye főpénztárnoka lett 1725-ig; innen a sopronyi kerületben tartományi biztos (provinc. commissarius) lett, 1730-ban Vas vármegye első alispánjává választatott és az volt haláláig 1744-ig. Időközben a hires 1741. évi országgyülésen mint követ megyéjét jelesül képviselte.* Haza jövén, Vas, Zala és Sopron vármegyék bandériumait oly gyorsan szervezte, miáltal ezek képesek voltak mint legelsők a csatatéren megjelenni. Ezért cs. kir. tanácsosi czímet, s egyéb jutalmak igéretét nyerte, mi azonban feledésbe ment. Nejétől Sibrik Teréziától hét gyermeke maradt: Károly mint kapitány, nőtlenűl, László mint egy leánynak atyja halt meg, Anna Vörösné, Mária Skerleczné volt; Miklós paulinus szerzetes, a hittudományt Rómában tanúlta, és oda szerzete részérül utóbb háromszor volt küldve, utolsó ott tartózkodása alatt halt meg, és ott temettetett. Irt több munkát: 1. bölcsészetit latinul „Institut. philosophicae” czím alatt, mely Pesten két kötetben 1762-ben jelent meg; 2. másik munkája: „Ritus et mores Hebraeorum” mely Nagyszombatban 1758-ban jelent, ugyan ez 3. megjelent magyarul is.* Kéziratban maradt tőle a családnál: „Praecepta salutaria in usum perpetuum Francisci Rosty, concinnata per Nicolaum Rosty humilem paulinum cognatum suum ae per triennium moderatorem. Tyrnaviae 1765.”
Lásd Kolinovics, Nova Ung. Periodus. 661.
L. Horányi Memoria Hung. III.
IV. István jogi tanulmányai bevégeztével, a nemesi fölkelő seregben szolgált 1746-ban.* Hazajövetele után megnősűlvén, Vas megyei örökségét eladta, s annak árán Székesfejérvárott s Fejér megyében ingatlan vagyont szerzett, s utódai azóta Fejér megyében laknak. Fejér vármegyében az időben több visszaélés történt, ilyenek voltak a jegyzőkönyvekből kimetszett végzéseknek másokkali helyettesitése, stb. a hatalmaskodó tisztikar ellen Rosty István merészelt csupán a közgyüléseken föllépni, s hét évig folytatott nyomozások után 1786-ban az igazságot felderítetni, melynek folytán a főispán gr. Nádasdy Ferencz 100 arany birságra, a tisztikar pedig négy öt egyén kivételével hivataltóli elmozditásra itéltettek, a fő bűnösök a megtorlás elől halálok által menekültek. Meghalt 1791. aug. 9-én, kora 81. évében. Nejétől Daróczy Zsuzsannától gyermekei Zsófia Aszalayné, és Ferencz eleintén a megyénél aljegyző, utóbb több főrendünek országgyüléseken képviselője volt. Meghalt Székes-Fejérvárott 1828-ban, kora 80. évében. Nejétől O-Beirne Annától négy gyermeke maradt, Anna, Teréz Salamonné, János Tolna megyei jegyző, az 1809. évi nemesi fölkelésben főhadnagy, meghalt 1812-ben nőtlenűl; és Zsigmond, ki folytonos betegeskedése daczára 75 évig élt, meghalt 1858. octob. 9-én. Kizling Jankától gyermekei, öt fia és három leánya volt, fiai következők:
Ez időben családi közlés szerint öt Rosty szolgált katonai pályán.
1. Zsigmond szül. Sz.-Fejérvárott 1811. febr. 2-án. Iskolái bevégeztével ügyvédi vizsgálatot tett, azután Fejér vármegye tiszt. aljegyzője, szolgabirája, első aljegyzője, 1841-ben a hétszemélyes tábla váltószaki kiadója lőn; midőn 1846-ban e hivatal megszünt, más hivatal kérésére utaltatott, de a hivataloskodást ekkor végleg abbahagyta. 1843-tól a Jelenkor és Társalkodóba kezdett irni, 1845-ben Pannonia térképét a 3-ik századból adta ki; 1848-ban a Radical hirlap alapitója Mérey Mórral, majd honvéd köztűzér lett, e pályától mint főhadnagy és komáromi capitulans vett búcsút. Jelenleg szentmiklósi pusztabeli birtokán gazdálkodik, és az irodalommal is foglalkozik, egyéb, lapokbani értekezésein kivül 1856-ban a „Tatárjárás történelmét” írta s adta ki, 1863-ban politikai röpiratot írt. Két fia a táblán látható.
2. Antal tíz éves korában halt meg 1826-ban.
3. István (szül. 1817.) előbb a Hessenhomburg ezredben cadet, majd honn gazda, 1848-ban honvéd lett, első őrnagya az első honvéd vadász zászlóaljnak, utóbb alezredes s dandár parancsnok; a forradalom végével Törökországba menekült. 1851-ben hazajött, és súlyos sebei miatt a besorozástól megmenekült. 1861-ben Fejér megyében főszolgabiró lett.
4. György (szül. 1827-ben) 1848-ban estei ezredbeli cadet őrmester, első volt, ki a sorkatonaságtól honvéd zászlóaljhoz áttétetett. Utóbb huszár kapitány; a fegyver letétel után Komáromba bejutott, s a capitulansok között megszabadult.
5. János mint jogász halt meg 1847-ben.
A családfa következő:
I. tábla. Miklós 1610. (Petretich Ilka); János 1633. (Kelcz Anna); Erzsébet (Szijártó); II. Miklós †; I. István † 1718. (1. Kalocsányi Judit 2. Jobbágyi Regina); Zsuzsa (Fábiánné); Ádám udvari tolmács (Turosy Julia); III. Miklós ker. t. ülnök † 1730. (Saller Teréz); László Vas v. főszbiró (Csapody Mária); I. Zsigmond kőszegi városi biró; II. István vasi alispán † 1744. (Sibrik Teréz); Ferencz katona 1730.; Mária (Csákváryné); Krisztina (Talliánné); Erzsébet; Rozina (Csernyánszkyné); Folyt. II. táblán.; Folytatás a III. táblán.; Folyt. IV. táblán.; József kapit.; Antal cserepi lelkész; III. István (Rauscher Anna); Tamás; Ágost.; János kőszegi ker. titk. † 1805.; IV. István kapit.; Ferencz kapit.; Ignácz táborn. †; N. (Perneszyné)
II. tábla. II. Miklós, ki az I. táblán. ker. táb. üln. 1730. (Saller Teréz); József; IV. Miklós kapit. (Vajda Anna); Lajos jószág korm. (Bajáky Anna); Antal kapit. (Nagy Erzse); Magdolna (Bezerédy); Antonia (Gindly); Mihály őrnagy; II. Lajos ny. kapit. (Köbl. A.); Antal kőszeghi ülnök † 1825.; Kata (Oszterhueber); Alojzia (Voetrer); Vincze urad. ügyész † 1857. (Kanicser Teréz); Antal hadn. †; Lajos hadn. †; Francziska †; Kata †; Julia †; Ottilia (Mikary); Szidonia (Szekulics); István sz. 1836. gőzh. kapit.; Janka; Ilona; Jozéfa (Seiff)
III. tábla. I. László, ki az I. táblán. (Csapody Mária); Ferencz kir. tanács. vasi alispán 1760–1770. (Bajáky Kata); Anna (Farkas); Kata (Nagy); János (Pulay R.); Teréz (Szelestey); Jusztina (Deseő); Ferencz (1. Kapuváry A. 2. Szily Jusztina); Julia (Friebeisz); János hahóti apát; Kata (Szegedy Ignácz); Pál táblabiró (Nedeczky Anna); Francziska (Perczel); Bora; Mária; Károly őrnagy † 1835.; Albert Békés v. alispán † 1847. (Eckstein A.); Henriette; Ágnes (b. Eötvös József); Ilona (Trefort Ágost); Anna (Amade); Pál sz. 1830.
IV. tábla. II. István, ki az I. táblán. vasi alispán † 1744. (Sibrik Teréz); Károly kapit.; Miklós paulinus.; Anna (Vörös); V. István † 1791. (Daróczy Zs.); Francziska (1. Hertelendy 2. Pásztory N.); Mária (Skerlecz); László (Tallián M.); Teréz (Csúzy); Ferencz † 1828. (O-Beirne A.); Zsófia (Aszalay); Zsigmond † 1858. (Kizling Janka); János Tolna v. jegyz. † 1812.; Anna; Teréz (Salamon); Zsigmond sz. 1811. (Birly Leopoldina); Antal † 1826.; István sz. 1817.; György sz. 1827.; János † 1847.; Mária; Róza (Vigyázó); Anna (1. Eördögh 2. Kovács); Zsigmond szül. 1843. jul. 21.; Floris szül. 1845. april 10.
A család czímere – mint följebb a metszvény mutatja – a paizs kék udvarában hármas zöld halom fölött hátulsó lábain álló fehér egyszarvú, fölötte a jobb oldalon csillag, a baloldalon félhold ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából szintén az előbbihez hasonló egyszarvú nyúlik fel. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranyfekete.
