II. A közép vonal.

Teljes szövegű keresés

Alapító törzse I. Péter (XI. táblán), ki testvérével 1548-ban megosztozott. Nejétől, kinek nevét nem tudjuk, két fia maradt: V. Pongrácz és Ferencz, kinek nejétől Szunyogh Polexinától sarjadéka a XII. táblán látható, s kiről alább leszen szó.
V. Pongrácznak hitvesétől Palugyay Zsófiától fia II. Péter 1630-ban Liptó vármegye követe* s alispánja volt. Neje Mocsáry Anna volt, Mocsáry Gergelynek Soóry Annától született leánya, ettől a táblázaton látható több gyermekei közűl
Lehoczky Stemmat. I. 198.
Pál, Lehoczky szerint Bethlen Gábor udvarnoka volt, fiában Menyhértben kihalt. Testvére
György vagyis Gergely szintén Lehoczky szerint Rákóczy udvarnoka volt. Ennek fia volt László, ki Szatmár vármegyébe származott. Ennek két fia maradt: Ferencz és Pál, kik 1711-ben osztoztak meg a Szatmár megyei jószágon, és az őket illető szentmiklósi uradalom tizenketted részén. Ferencz Ung megyébe származott, hol alispán volt, valamint annak unokája szintén Ferencz 1843-ban szintén Ung vármegyének volt alispánja, lakott Németiben. Fia Béla, ki 1847–49-ben ugyan azon megye alszolgabírája volt.
Pál Rákóczy Ferencz híve volt, mint ezt a családnál egy elbocsátó levél mutatja. Pál Szatmár megyében lakott, fiai Pál, ki magnélkül halt meg, és László, ki 1760-ig élt. Ennek fiai Imre és László, mind kettő katona, amaz magnélkül halt meg;
László pedig, (ki 1750-ben született) huszár kapitány volt a császári hadseregben, és részt vett 1790–1792-ben a franczia háborúban; honnan három nehéz sebbel és őrnagyi ranggal nyugalmazva tért haza Kis-Szekeresre. Meghalt 1813-ban. Nejétől Spielenberg Eufrozsinától következő öt gyermeke maradt:
1. Teréz szül. 1788. meghalt 1846-ban. Első férje Bányafi Lajos Fülpös-Daróczon, a második Ilosvay Sándor volt. Mindkettőtől gyermekei maradtak.
2. Károly szül. 1790-ben, meghalt 1847-ben. Lakott Nagy-Szekeresen. Feleségétől Ilosvay Fracziskától gyermekei ezek: a) Eduárd szül. 1812-ben, meghalt 1851. – b) Sándor szül. 1817. meghalt 1848. Neje volt Kövér Juliána. – c) Alajos szül. 1820-ban; 1840-ben Szatmár megyei mezei-biztos; az 1848-ik évi forradalomban mint honvéd százados vett részt az erdélyi hadseregben, 1849-ben a forradalom végén a muszkák serege által a Vörös toronyi szoroson át Oláhországba szorittatva, Törökországba menekült, innen Kiutahiába beljebbeztetvén, utóbb Amerikába vándorolt, onnan 8 évi távollét után Szardiniába ment és ott a forradalmi m. legiónál a II. dandár 2-ik zászlóalj alakitó őrnagya lett. Innen mint sebesült 1860. májusban Párisba ment, honnan Petróczinő folyamodására megkegyelmezést nyerve, hazájába tért. Lakik Szatmár megyei Tatárfalván. – d) Károly szül. 1823-ban, szintén honvéd, utóbb szinész volt. Meghalt 1860-ban. Első neje Lipcsey, második Dercsényi leány volt.
3. József szül. 1792-ben, mint cadét szolgált 1811-ben a franczia háborúkor, a midőn mint sebesült Drezdánál elfogatott. Onnan (Szatmár megyei Csaholczra) haza kerülvén, meghalt 1854-ben. Neje Isák Erzsébet volt. Gyermekök nem maradt.
4. Imre szül. 1794-ben. Szatmár vármegyénél volt tisztviselő, utóbb főszolgabíró, meghalt 1836-ban. Lakott Csenger-Ujfaluban. Neje volt Osváth Erzsébet, ettől gyermekei: a) Gejza szül. 1828-ban, ki is 1860. nov. havában Szardiniába ment, és ott a forradalmi magyar legiónál főhadnagy lőn. Neje Vetéssy Katalin korán elhalt. Ettől gyermekei a táblán láthatók. – b) Mária Csomay Pálné, és c) Erzse szül. 1830-ban, előbb Csomay Pálné, utóbb s jelenleg Gáspár Ferenczné.
5. László szül. 1796-ban, mint katona szolgált a Máriássy ezredben 1815-től 1840-ig. Jelenleg mint nyugalmazott cs. kir. kapitány él Darnón nőtlenül. 1848-ban egy ideig nemzetőri őrnagy volt.
Ugy látszik ezen ághoz, az Ung megyeiek közé tartozik a táblázaton nem látható következő sarjadék is:
András; János lak. Szobráncz.; Miklós nyug. kapit. †; Guidó † (kinek özvegye most Keresztesné)
I. Péternek másik fia Ferencz feleségével Szunyogh Polexinával szintén egy ágazatot terjesztett. (XII. táblán). Ferencznek fia Ákos, kinek Radvánszky Annától fiai VI. Pongrácz és Jeremiás, a ki Lehoczky szerint* Zaránd megyében Talpas várat (?) birta volna. Ennek fia Miklós, tán az, ki 1758-ban Vratizlavnál esett el. Miklósnak több fia közűl György nemzé Istvánt és ezek testvéreit.
Lehoczky Stemmat. II. 314.
Istvánnak utódai Liptó vármegyében székelnek, közűlök Jánosnak utóda Márk lakik Andrásfalván, Gergelynek fia Fédor szintén ott. Imre a katonai pályán szerzett érdemeket, és a franczia háborúban sebet kapott, később Kosciuszko alatt is szolgált, s mint magyar insurgens Győrnél szintén sebet nyert. Meghalt Andrásfalván 1853. nov. 24-én. Hitvesétől Pongrácz Klárától csak négy leánya maradt, kik közűl Antonia hajadon a festészetben mint avatott műkedvelő tűnik fel.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT